Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
A „Fricitől" a Kék expresszig Százszoroson megérte Változások a fűtőházban — HOGYAN képzelte «I • fűtőházat? — Füst, koromfekete embereit szakadt nadrágban, moidooydohogáa. Valahogy Usy. — Látja. Raj«*, rek, tisztaság, majdcsak sntr.t egy tejüzemben. Aranyeri András vtllany- szcralő huszonhat éve*. Hatvanban érettségizett a Kossuth szakközép iskolában, kitanulta a szakmát a TI- TAS3-UÄ1, ■ három év» itt van. — Lefß óbban az vonzott, hogy mindig nagyon szerettem a járműveket Technikusok keAledw* atár Ide is, s rnémötoő«. Ezek az igazán jó szakik, ARANYOS technikus les*, most aisűa a miskolci vili«. mosi pariba». A fűtóháa hotvanháronaban vott ötven esztendő*. Amikor épült. «aég 324-esek sem jártak. Csak tutajon hatosok, meg Mstvenheteeek, a n „Frictkí? — a kla pöfékelő gőzösök. Tavaly aktöberöbea megalakul» a vülamosbrigádi ekkor Wpett be a nyíregyházi tdtóháxba aa etaó Kandó. A brigádnak még nincs neve. életkora pedig huszonöt ér. A csoport vezetője itt már öregnek számit, huszonnyolc évea ötesztendős volt, amikor kiadták a Jelszót: „Arccal a vasút felér Apja 1*. nagyapja la vasutas volt, dolgoztak a romba dóit sínek éa a kiégett mozdonyok rendbehozatalán. A fid, az unoka is Itt szabadult. Kovács Attila fiatal korában ml s jelszó? — Ugyanaz, arai akkor: arccal a vasút felé. Csak úgy fejezzük U, hogy korszerűsítünk. Es ennek a nyomán a lakatosokból műszerészek lettek, .ííagy elméleti tudással, gépesített, precízebb munkával. — Az én fiatal koromban —. mondja Antal Jenő fűtő- házi főnök — a gőzöshöz nem kellett műszer, csak kalapács. Telefonon is tané, csőt adhattak a lakatosnak, hogy kell kijavítani s hibát — ts most? — A„. ez nem megy. Rajz nélkül rátapintani a hibára lehetetlen. Rajz nélkül meg sem +u lunk mozdulni, Kü- Bnösen, ha vezérlési hiba van, a* feladja « leckéVITT MINDENKI fiatal, csak Dobránazki Mihálynak hiányzik két év a nyugdíj-* hoz. — Megérti magát a fiúkkal? Furcsállja a kérdést „Azért, hogy fiatal a csoportvezető — meg. így a helyes. Nálunk van az iskola, a szakképzettség, az új technika.” Nincs Itt baj. A fiúk közbeszólnak., hogy ebben a brigádban nem ismernek ellentétet mindenki barát Jóbarát — Miska bácsin kívül mindenki tanul, mindenki érettségizett — mondja Halász Ferenc főmérnök, aki maga is alig van túl a harmincon. A vasút — úgy mondják — az ország vérkeringése. Találgatjuk, mi lehet akkor a fűtőház? — Legyen a vasút körzeti orvosa. Inkább megelőz, de ha kelt gyógyít Ha felülünk a 11,43-kor Induló kék expresszre, s két óra őtven perc alatt a Keletiben vagyunk, gondoljunk arra, hogy ez a sebesség itt is alapul, a Jiyíregyházi fűtőház villamosbrigádjánáL AHOL TIZENNYOLC vtl_ tamo*-, harmincnégy Diesel- 4s huszonkét gőzös „gyógyul." Egymás melletti műhelyekben. A gőzösöknél még fék etek a lakatosok. A diesele- feknél csak olajosak. A kandóknál tiszták. — Akár így Is bejárhatCsodálkoznak: miért Így? — Van nekünk öltözőnk, fehér-fekete. Levesszük az ut- eai ruhát s felvesszük a melóst. Aztán fordítva. Es mindig fürdőnk. A fűtőház főnők« azt mondja, úgy járnak ezek a legények, mint más a hivatalba, vagy a színházba. Fehér ing, nyakkendő, elegánSdIX. S HA VÉGE a műszaknak? —! Hát akkor haza. Könyvet olvasni, udvarolni — válaszol Aranyosi. — Olvas az egész család. Apám spor. tot a mama szépirodalmat, menyasszonyom verseket — Ady a kedvence —, jómagam meg szakkönyveket. Menyasszonya is érettségizett, ápolónő. Májusban házasodnak, egyelőre a szülőkhöz költöznek. Azután? — Szeretnénk szövetkezeti lakást — álmodozás egyelőre, de szeretnénk... Kovács estin érettségizett, megfogadta nem tanul tovább, de már gondolkodik. Kilenchónapos az utód, felesége tisztviselő, érettségizett. — Mit csinál szabad idejé. ben? — Dajkálom a kicsit, nézzük a tv-t, moziba megyünk, ha van kire hagyni a csöppségei* NíV-IK VAN LAKÁSUK, most vettek Avas garnitúrát tizenhatezerért A fordítón megnyomnak egy gombot, a hatalmas mozdonyt röpíti, mint egy szalmaszálat. A műhelyt radiátor fűti, csendben keresik tovább a hibát Ez már nem a régi fűtő- ház. Nine* egy szakadt nadrág. Kopka János Sziwefkezefa'agsitók IS év múltán nyírteleken Amikor a szerencsi személyvonat elhagyja Nyíregyházát. 15 percig a nyírteleki Szabad Nép Termelőszövetkezet földjein robog keresztül. Félig tréfásan, félig büszkén mondják erre a tagok, hogy a tsz- nek három vasútállomása van. Szó szerint igaz: az ő földjeiken áll meg a vonat Füzesbokornál, Nyírteleken és Ferenctanyán. Mintha csak példázatnak szánná, úgy emlegeti ezt a három vasútállomást Józsi bácsi, a Bedő tanya Képes József bácsija, mert őt is háromszor hívták vissza a nyírteleki Szabad Nép Tsz elnökének. És, — mint utánozhatatlan öngúnnyal megjegyzi — háromszor „gyűrték össze” a gondok. Vele beszélgetünk. Színhely: az egykori Bartha tanya, vagy nevezzük Bedő bokornak? A lényeg az, hogy ez a nyíregyházi környéki tanyavilág egyik legtüzesebb termelőszövetkezeti mozgalmi központja tizenkilenc esztendeje. Közeledünk a húszéves évfordulóhoz. Földet vissza nem... Most van tizenkilenc éve, hogy az első 13 család megalapította a Szabad Nép Tsz-t. Ebből még 12 együtt van. Hamarosan csatlakozott hozzájuk nyolcvan család. Ezekből is együtt van még hetven. A maradék tíz család is úgy ment el, vagy magasabb állami beosztást kapott, vagy ipari munkás lett a családfő és elköltözött. A családok száma most kettőszáznegyven. Sokszor vitáznak még ma is, még többet az elmúlt két évtized alatt. De abban a kérdésben, hogy közösen gazdálkodni jó-e, sohasem volt vita közöttük. Ha külső baj fenyegette őket, összebújtak — így mondják — mint a szegényember malacai. A vitákat — ezt is így mondják — félretették a jobb napokra. Jött például 1956 október 26-án a volt tanyatulajdonos, a dűlőúton jött be a tanyára, szembetalálkozott Kepe* Józsi bácsival: — Mi lesz a tanyámmal, Józsi bácsi? — kérdezte. — Én csak azt kívánom, építsék vissza úgy, ahogy volt. — Nagy kívánság ez, fiam, — mondta Józsi bácsi — és nem is fog megtörténni. Maga mögött tudhatta az egész tagságot. Amikor a követelődző fiú még egyszer jött decemberben, már nagyon gorombán küldték ej. Három hívótKépes Józsi bácsit háromszor hívta vissza a tanyavilág népe. Először 1353-ban. Egy hónappal hamarabb otthagyta a zsámbéki pártiskolát, mert kellett — így üzenték — hogy ó tartsa össze a tagságot Sikerült. Másodszor az ellenforradalom utón — akkor már a járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott, — megint csak erősítésül. Egy szóra otthagyta a magasabb beosztást és hazaMTTNKA (Kotrocző István felvétele) jött. Harmadszor egynéhány éve, amikor az aszály, meg a belvizek miatt kezdett lerom- lani az addig virágzó szövetkezet. „Benned van a bizalmunk” — mondták és ő jött megint, pedig minden elnöksége egy-egy gyomorfekélyoperációval végződött. Az átvirrasztott éjszakák, a jó gazdálkodásért való gyötrő dés nem használ egy ilyen Ideges gyomornak, —mond ták az orvosok. Fiatal lányok kertjében — Megérte, Józsi bácsit — kérdezzük tőle. Lassan válaszol. Mellette ül Mezei Béla, a mostani elnök, aki büszkén vallja, hogy ő már a Józsi bácsi neveltje. Itt ülnek a munkatársak Is. Valamennyien kíváncsian várják válaszát ezen a tavaszi, ünnep előtti délutánon. — Na, gyertek velem) — mondja végül. Kivezet a tanyaház elé, mutatja az épülő irodaházat, amit még ő tervezett, már utóda fogja befejezni. Szertemutat a tanyaházakon, amelyeket másodszor építenek át cslnosab- bá a tagok. Nevetve magyarázza, hogy azért van csak minden másodikon tv-anten- na, mert az idősebbek úgy mondják: „mi nem veszünk tv-t, legalább ez az ürügy maradjon meg átmenni néha a fiatalokhoz.” Az egyik udvarban mutatja az egyik egyszerű tsz-tag, Tomosánsz- ki András új Moszkvicsát Most vette, de vesz még idén más is. Mutatja a munkába siető Nagy Pálnét. aki 60 éves, és a havi átlagkeresete 1540 forint (A tagok keresete idén is növekedett ezer forinttal.) Kivezet a gazdasági udvarba, az új szocialista ifjúsági brigádhoz, rr. jly egyben a tsz nyolcadik szocialista brigádja. Egyidősek a szövetkezettel — mondja. — Nézzétek, úgy öltözködnek, mint fiatal tanító nénik az én időmben. Nekik mór mába mesélnénk a mi gyermekkorunk zsellérnyomorúsa Káról, az éhezésről, gróf Dessewffy Aurél uradalmában. Nem is mesélünk. Úgy gondolom, azért éltem, hogy egyszer már mesélni se lehessen róla. És még akkor azt kérditek, megérte-e? Százszorosán... Végignéz a rügyező fák alatt. A hajában megcsillan az első három ősz szál. Pár nap múlva lesz hatvanéves. Az arca nem gyűrött. A lelke sem. Lehet, hogy azt érzi, amit elhasznált szóval boldogságnak nevezünk. Gesztelyi Nagy Zoltán Így volt flcabotcaarnrig £5 városára* dbS ember», Nyíregyháza póri. titkára, aa egykori társadalom mélyéből jött erre a posztra. Még csak 57 éves, de tennivalói mellett egyre többet emlékezik. nemcsak ünnepi pillanatokban, mint most április 4-e előtt, hanem hétköznapokon la, soha nem szürkülő frissességgel és boldogsággal: lám honnan Jöttünk és hova jutottunk azáltal, hogy immár 24 éve a dolgozó nép okot gyülekezett intézi a maga ügyeit 1932-be» a NY ERISE futballcsapat klubjában az asztalkán a Népszava sárga rádióméi lékletét felemeli az intéző: mm Hát ea meg kié? — Az enyém, — áll tel a vékony, alacsony termetű bal- aefiső, Murczkó Károly. Megenyhül a hang és a tekintet, mert a balszélső kitűnő — Eri többet m m lássam! Ettől búcsúz* ctl — fia kérem ezzel iátok. Ha nem kell, akkor úgy látnák, te sem kellek. A balszélső kellett, kukább azután nem nézték milyen újteg van a «ebében. Tudják-e a fiatalok, hogy ml voit egykoron, érdekll-e test? Murczkó Károly azt mondja, hogy biztosan érdeklődnek, hiszen okosak a mai fiatalok és gondolkodnak. Véletlen protekcióval a négy polgári után nyomdába keltőt tanulónak. Két hét próbaidő. Megkapja az első tanuló- fizetését A borítékra ráírták: „Murczkó Károly, 4 pengő.” A borítékban nyolc pengőt talált Első pillanatban megdobban a szive az örömtől, egy pillanatig töpreng, de azután beviszi a borítékot az irodába, hogy nem annyi van benne, mint amennyit ráírtak. A Széchenyi uteri Jcba-féle nyomda főnöksége összenéz. Ml van fiam, — mondták te visszavették a négy pengőt A protekció mellett a munkásnak becsületből is vizsgázni telleti, már 14 éves kocában 1 Felszabadult, gépmester. A nyomdában „felírták** a munkások fizetését, néha-néha valamit adtak, a felírás pedig egyre nőtt A „Fekete kutya" kocsmában a Sntráfktanym. Úgy döntöttek, hogy a munkához fizetést is adjanak. Hozómra nem dolgoznak. Nemcsak a munkával kellett megküzdeni, külön kellett harcolni a fizetésért is. A szervezett munkásoknak úgynevezett vándorkőnyvtáruk volt Nagy dobozban ötven könyv érkezett időnként a fővárosból. A rendőrség ellenőrizte az ötven könyv szerzőit te tartalmát Időnként 1—2 könyvvel több volt a nagy dobozban. Ezek nem szerepeltek a listán. Murczkó Károly negyedéves tanuló vette át ezeket a könyveket. Az öreg segéd Schmidt Miska bácsi, mindig megkérdezte, megszámoltad-e hány van benne. Igen. Most 51. — No, add ide nekem azt, amelyik nem szerepel a névsorban, _ szólt és vitte magával. Később ezeket a „többleteket" neki is odaadta. így került a kezébe Marx Károly műve: a Tőke. Végigolvasta, te nem sokat értett belőle. Később sz élet úgy Illusztrálta a társadalmat, úgy hogy azután nagyon is megértette. 1944. március 19. Magyarországot megszállják a németek. A Bászler féle házban a Gestapó ütött szállást Elkezdődött a magyar tragédia utolsó felvonása. Eljött az a nap, amikor Murczkó Károlynak menekülnie kellett, már a nyomda sem adott biztonságot. És eljött az a nap is, amikor végigvonultak a városon a katonák, kiknek prémes sapkájukon ötágú vörös csillag fényiéit. November 3-án megalakult a városi tanács, melynek már tagja Murczkó Károly, a nyomdász. November 6-én pedig megalakult a kommunista párt, a volt Vay Ádám utcában, a mozi mellett A* elnökség egyik tagja Murczkó. Közben dolgozik a nyomdában. Megjelentetik az első Bábád magyar újságot, szerkesztője Farkas Pál. Csomagolópapíron, két oldalon, de bele van írva nyomtatással, hogy megjött a szabadság. Most már mindenki elhitte, hogy valóság. aaraann»M 1945, tavasz. Nyírgyulajban földosztó nagygyűlés szónoka Murczkó Károly. Az elnök elmondja, hogy kicsoda, és hogy kommunista. Az emberek nézik, hát ilyen egy kommunista? Semmi különös nincs rajta. A gyűlés után civilruhás rendőr mondja Murczkónak, hogy egy ember ellenséges megjegyzéseket tett, tagadta, hogy földosztás lesz, le kellett tartóztatni. Murczkó kéri, hogy hozzák ide, beszélni akar vele. Majd mindenki ©dasereglett, kíváncsian éa főként aggódva, hogy mi lesz a rendbontó sorsa. 40—50 év körüli parasztembert vezetnek elő. Murczkó kérderi, hogy hívják, mennyi a földje, mennyi a családja. A lázitó uradalmi cseléd volt hét gyerekkel. A gépmester, akinek most a történelem földosztást rendelt el, így szólt: — Maga kérem nagy bűnt követett el és ezért magát nagyon megbüntetjük. Félelem tűnik fel a parasztember szemében. A kíváncsiskodók körében halálos a csend. — No, öreg! — mondta, az akkor még fiatal nyomdász, — magát most *™>i büntetjük, éppen azért, mert nem hiszi, hogy földet fogunk osztani, hogy kilenc hold földet kell igényelni, magára, feleségére és minden gyerekre egy holdat. Az öreg cseléd nem »irt, csak nézte az Idegent és különös módon fényes lett a szeme. Messzi elszakadt öreg harcosok, egykori szabolcsiak gyakran jönnek Nyíregyházára, városnézésre. Murczkó Károly az „idegenvezető” és végigviszi a városon őket autóval, a hatalmasat nyújtózott városon. A villanykandeláberes modern városrészeken, az új és mégis régi szépségét őrző nyírségi fővároson. Megmutatja az új gyárakat, a főiskolát, a szanatóriumot, a nemzetközi hotel színvonalú öregek szociális otthonát, Sóstó új ruháját Lesi az elkerült öregek arcán a szocializmus fényeinek tükröződését Az 6 arcukon látja a legjobban, hogy mennyi minden történt 1944 óta, amióta s dolgozó nép okos gyülekezete maga intézi az ügyeit
