Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-23 / 94. szám

Zamjatyin sajtóértekezlete: Léire jöhet az atomsorompó Nyeftyanije Kámnyi — Olajos Kövek A világ egyetlen acéloszlopokon épült olajkitermelő városa a tengeren, távol a partoktól A képen: Nyeftyanije Kámnyi — S. s*. telep. Moszkva (MTI) A* ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka április 24-én meg­kezdi a 18-as leszerelési bi­zottság atomsorompó-szer- ződés tervezetéről szóló je­lentésének megvizsgálását. Ebből az alkalomból Leonyid Zamjatyin, a szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője külföldi és szovjet újságírók számára sajtórétekezletet tartott, amelyen hangsúlyozta: min­den lehetősége megvan an­nak, hogy a közeljövőben létrejöjjön az atomfegyverek elterjedésének megakadá­lyozásáról szóló szerződés. Az ENSZ-közgyűlés 22. ülés­szakának szerdán megnyíló második szakasza az atom- sorompó-szerzodéstervezetről folytatott viták zárószaka­szát jelenti, amely után az államok rátérhetnek a rend­kívül fontos és megoldásra megérett kérdésre vonatkozó nemzetközi szerződés aláírá­sára. A szerződéstervezettel kapcsolatos munkák sikeres befejezése: sok állam kitar­tó erőfeszítéseinek gyümöl­cse — hangsúlyozta. A szerződéstervezet — hangzik a továbbiakban Zamjatyin nyilatkozata — hatékonyan oldja meg a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozását és elzár minden ahhoz veze­tő utat, hogy a nukleáris fegyvereket birtokló hatal­mak köre kibővüljön. A szerződéstervezet egyúttal gondot fordít az atomerő bé­kés célú felhasználásának előmozdítására. Hivatott to­vábbá kedvező feltételeket teremteni ahhoz, hogy az aláíró országok akadálytala­nul, s gyors ütemben fej­leszthessék iparukat, nem­zetgazdaságukat. A szerző­déstevezet külön előirányoz­za, hogy az aláíró nem nuk­leáris országok maximálisan kedvező feltételek mellett segítséget kapjanak a nuk­leáris fegyverekkel rendel­kező országoktól nukleáris töltet alkalmazásával lebo­nyolítandó robbantások el­végzésére. A továbbiakban rámuta­tott: az atomsorompó-szer- ződés újabb fontos szakaszt jelent a fegyverkezési hajsza általános megszüntetéséhez vezető úton. Ezután a nyilat­kozat kiemeli: A Szovjetunió figyelembe vette a nem nuk­leáris országok által kifeje­Hétfőn Teheránban 71 or­szág 2000 küldöttének rész­vételével megkezdődött az emberi jogok egyetemes dek­larációjának 20. évfordulója alkalmából rendezett nem­zetközi értekezlet. A megnyi­tó ülésen az iráni sah és U Thant ENSZ-főtitkár tartott beszédet. Saigon. Az amerikai katonai pa­rancsnokság közlése szerint Saigon környékén vasárnap megélénkült a harci tevé­kenység. Az amerikaiak itt már második hete folytatják a „teljes győzelem” elneve­zésű hadműveletet — de a harcok fokozódása nem en­nek következménye: ugyan­is a szabadságharcosok két zésre juttatott garanciális óhajokat, s a maga részéről minden lehető lépést meg­tett, hogy e kérdés kielégítő megoldást kapjon. A nyilat­kozat emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsa határo­zattervezetére a szerződés­ben részvevő nem nukleáris államok biztonságának sza­vatolását illetően, majd nyo­matékosan rámutat arra, hogy az atomsorompó-szer- ződés megkötése megfelel valamennyi ország érdekei­nek. A továbbiakban Zamja­tyin válaszolt az újságírók kérdéseire. U Thant élesen elítélte a fajgyűlöletet. Hangsúlyozta, ha nem sikerül teljesen le­küzdeni a faji ellentéteket „ez a romboló szörny” olyan pusztításokat okozhat, ame­lyekhez képest a régi vallási és világnézeti konfliktusok csak „családi perpatvarnak” tűnnek. zászlóalja intézett nagyobb támadást amerikai erők el­len. Saigontól 38 kilométerre északkeletre a partizánok megtámadták a különleges erők egyik táborát, Saigon­tól 45 kilométerre északke­letre pedig egy megfigyelő helikoptert lőttek le a geril­lák. összesen a kormánycsa­patok hét állását, két ameri­kai tábort és a dél-koreaiak egyik táborát vették tűz alá a szabadságharcosok. Az amerikai légierő va­sárnap folytatta a VDK déli területe elleni koncentrált légiháborút, a gépek a 17. és 19. szélességi fok között szórták le bombaterhüket Bakutól mintegy ötven ki­lométerre csupasz sziklák meredeztek a tenger vize felett A Káspi-tenger hul­lámai évszázadokon keresz­tül csaptak át meg át fe­lettük. A hajóskapitányok igyekeztek messze elkerülni ezt a veszélyes helyet. A sziklák közül buborékok táncoltak, a víz sötét volt a zsíros olajfoltoktól. A geo­lógusok hatalmas olaj és gázlelőhelyet találtak itt és elnevezték Olajos Köveknek. A sziklákon felállították az első fúrótornyot, s 1949. november 7-én feltört az olaj. Rövid Idő alatt acélsziget épült acélsziget mellé. Vas­beton oszlophidakkal kö­tötték őket össze. így jött létre a Káspi-tengeren Azer­bajdzsán legnagyobb olajki­termelő helye. Ma a fúrótornyok sokasá­gát oszlophidakon épült útak kanyargó szalaga köti össze, a hidak kiszélesedő részein hófehér emeletes házakból egész települések alakultak ki. A házakban kényelmes lakások és mun­kásszállások nyújtanak ott­hont az olajmunkásoknak. A cölöpvárosban több ezer ember él és dolgozik. Ké­nyelmükről az élelmiszer-, iparcikk- és könyvesboltok sora, éttermek, kórház, pos­ta és a bakui televízió gon­doskodik. A művelődési ház­ban hivatásos művészek és műkedvelő csoportok lép­nek fel. A telenen működik a világ első nyilttengeri gáz­hőerőműve. A település és a kitermelő helyek között autóbuszjárat közlekedik, keskenyvágányú Diesel-vonat szállítja a épí­tőanyagokat és más felsze­reléseket. A több száz fúró­tornyot összekötő cölöpútak hossza mintegy 200 kilomé­ter. Az azerbajdzsán olajvá­rost az ipar legkorszerűbb termékeivel látták el: spe­ciális építőgépekkel, nagy teljesítményű szállítóhaiók- kal és úszódarukkal, mo- dem fúró- és kitermelőbe­rendezésekkel. A Káspí-ten- geren termelik ki jelenleg a* azerbajdzsán! olajnak több mint felét. Á tenger feneké­ről nyert ólai több min* két­szer Olcsóbb a szárazföldi­nél, minősége pedig lényege­sen jobb. KödeitiéDT w a szovjet—pakisztáni tárgyalásokról Megkezdődött a teheréni , értekezlet Harcok Saloon közeléfien Vizsgáiéit a dé!-afr!kai repülőkatasztrófa ügyében Egyezmény az űrhajósok mentéséről Rawalpindi (TASZSZ) Vasárnap Rawalpindiben közös közleményt adtak ki Alekszej Kqszigin szovjet miniszterelnök és Ajub Khan pakisztáni elnök tárgyalásai­ról. A tárgyaló felek elhatá­rozták, hogy tovább fáradoz­nak a baráti és a jószomszédi viszony elmélyítésén, a sok­oldalú együttműködés fej­lesztésén. Megállapodtak ab­ban, hogy a Szovjetunió mű­szaki és gazdasági segítséget nyújt egy fémkohászati üzem, egy atomerőmű és né­hány más ipari létesítmény építéséhez, valamint földgáz és olajfeltárási munkálatok­hoz. Hangsúlyozták, hogy az ál­lamok között minden vitás kérdést békés úton, az ENSZ alapokmányában kifejtett elveknek és módszereknek megfelelően kell megoldani. Aggodalmukat fejezték ki a folytatódó vietnami háború miatt. Kijelentették: a viet­nami helyzet rendezésének alapja az 1954-es genfi meg­állapodás végrehajtása. A so­rozatos izraeli agressziókkal kapcsolatban leszögezték, csak akkor állhat helyre e térség békéje, ha Izrael ki­vonja csapatait a megszállt területekről. Koszigin annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy Pakisztán és India a taskenti deklaráció szellemé­ben megoldja vitás kérdéseit. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hivatalos lá­togatásra meghívta Moszkvá­ba Ajub Khan pakisztáni el­nököt, aki a meghívást elfo­gadta. Vasárnap, a görögországi 1967. április 21-i katonai ál­lamcsíny évfordulóján Ró­mában, Stockholmban, Osló­ban, Montrealban, Nyugat- Berlinben és Washingtonban juntaellenes tüntetések zaj­lottak le. Athénban, a juntakor­mány székhelyén az orthodox húsvéttal egyidejűleg „ün­nepelték” az évfordulót, amely — a nyugati hírügy­Johunnesburg. Két rejtélyes mozzanat merült fel a szombaton sze­rencsétlenül járt dél-afrikai Boeing 707-es utasszállító repülőgéppel kapcsolatban. A katasztrófa okait vizsgáló nökségek jelentése szerint — a részvétlenség jegyében, erős katonai és rendőri védő­kordonok között folyt le. A városban kormányellenes röpiratokat terjesztettek, az Averoff börtönben tűz ke­letkezett, amelyet feltevések szerint az ott bezárt politi­kai foglyok gyújtottak. Az utcákra kihallatszott a fog­lyok kiáltozása. „Amnesztiát akarunk.” bizottság megállapította, hogy a gépen nem volt „fe­kete doboz”. Az a minden viszontagságot kibíró tartály, amelynek magnószalagja a pilótafülke minden hang­effektusát. tehát esetleg a katasztrófa előjeleit is rög­zíti, és Johannesburgban be­jelentették, hogy a repülő­gép mégsem szállított gyé­mántokat. Emlékezetes, hogy a gép lezuhanása után röviddel olyan hírek kellek szárnyra, amelyek szerint 290 ezer font sterling érté­kű gyémánt is volt a gépen. A katasztrófa túlélője kö­zött van egy olyan személy is, akinek neve nem szere­pelt az utaslistán: Peter Williamsnak hívják és a transvaali Boksburgban él, a kórházi jelentések szerint ál­lapota súlyos. Hétfőn Moszkvában, a szovjet külügyminisztérium Alekszej Tolsztoj utcai épü­letében a szovjet kormány nevében Andrej Gromiko külügyminiszter, az Egyesült Államok kormánya nevében Emery Swank meghatalma­zott miniszter, a brit kor­mány nevében pedig Peter Dalton ideiglenes ügyvivő aláírta az „űrhajósok menté, sérői, hazaküldéséről és a világűrbe felbocsátott ob­jektumok visszaszolgáltatá­sáról” szóló egyezményt, amelyet az ENSZ-közgyűlés tavaly decemberben hagyott jóvá, s amelyhez csatlakoz­hat bármely állam. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatal­mazása alapján hazánk ne. vében az egyezményhez va­ló csatlakozásról szóló oki­ratot Szipka József moszk­vai magyar nagykövet írta alá. A hétfői ünnepélyes aktus alkalmából Csehszlovákia, Bulgária, Norvégia, Románia, Laosz, az NDK, Nepal, Sier­ra Leone, Mongólia, Auszt- raiia, Lengyelország, Ghana, Finnország, Olaszország, va- mint több más állam kép­viselői is kézjegyükkel lát­ták el a csatlakozási ok­mányt. Az egyezmény a többi kö­zött előirányozza, hogy az aláíró és csatlakozó államok kötelesek mindent megtenni űrhajó külföldi személyzeté, nek megmentésére, kötelesek segítséget nyújtani kény­szerleszállás esetén. Újabb „Molnyija4* a viiaoüruen o A Szovjetunióban vasár» nap újabb „Molnyija 1.” tír pusú távközlési mestersége* holdat bocsátottak főid körü­li pályára. A mestersége* hold elliptikus pályán mo­zog, legnagyobb távolsága a földtől 39 700 kilométer az északi félteke fölött, legki­sebb távolsága 460 kilométer a déli félteke fölött. 11 óra 53 perc alatt kerüli meg bolygónkat. Pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyik feladata, hogy biztosítsa a nagy távolságú telefon- és rádióösszekötők rendszerének üzemeltetését és továbbítsa a Szovjetunió központi televíziós állomásá­nak műsorát az „Orbita” háJ lózat vevőállomásaihoz, ame­lyeket a távoli északi kör­zetekben, Szibériában, Tá­vol-Keleten és Közép-Ázsiá­ban építettek ki Az új mes­terséges hold berendezése a* eddig beérkezett adatok sze­rint kifogástalanul működik. J E L E K A HOLDRÓL HORST MUL1ER fontositilcus regénye nyomón irta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta SEBOK IMRE Tüntetések a görög junta ellen

Next

/
Thumbnails
Contents