Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 93. szám
30 000 tojás a h Csodálkozott Napkoron az frász-felvásárló. Nem hallott még olyat, hogy háztájiból valaki 30 ezer tojás szállítását vállalja. Erdőhegyi Istvánná pedig ilyen vállalásról kért az év elején írásbeli megállapodást. A múlt év októberében 180 „Shéve” fajtájú, fehér hibrid tojóállományt szereztek be, melyek keltetése külföldön történt, majd a bábolnai és a Nyírmadai Állami Gazdaságban kaptak előnevelést. Az egyszerű, zárt tartási helyet Erdőhegyiék maguk csinálták meg: az egyik asztalossal pedig tojófészek-helyeket készítettek deszkából, ahonnan a tojás kívülre kerül (nem szenynyeződik). A megfelelő táptakarmány beszerzésében a felvásárló segít. Nagyszerűen bevált a „háztáji vállalkozás”: átlag 110—130 a napi tojáshozam. A szerződés határidejére meglesz a 30 ezer darab. S micsoda tojások! 16 már meghaladja az egy kilót, míg másokból 19 is kell egy kilóra. Az állomány napi tartására szükséges idő kitelik kettő-kettő és fél órából. Erdőhegyiéknek — mindenféle kiadást leszámítva — megvan havonta 1600—1800 forint tiszta hasznuk. Szép jövedelem egy háztáji udvarról! (ab) „ANTENNAERDŐ“ Hiányoznak a toronyházak központi antennái, s így a lakók kénytelenek az erkélyeiket teletűzdelni. Ez a megoldás nem csak esztétikailag, de vétel szempontjából sem a legalkalmasabb. A tervezők ugyan betervezték a központi antennák felépítését, de a kivitelezők csak fél munkát végeztek. Elvégezték a belső munkálatokat, beépítették az antennavezetéket és elkészítették a konnektorhelyeket Is. Sajnos az antenna felszerelése és üzembe helyezése már nem futotta erejükből. A lakók kérésére ugyan hajlandók lennének a munka befejezésére, de csak akkor, ha a munkálatokkal járó költségeket (15 000 Ft-ot) a lakók megfizetik. Ezek után csak arra lennénk kiváncsiak, hogy egy ilyen hatalmas ház költségvetésébe miért csak félig fért bele a központi jmtenna elkészítése. Módy Elek Megismerni a kanászt... Ezeréves 3 beregi seríesteuyészfés — Hagyományok és új tapaszfaiatok Ki hitte volna: ezeréves a sertéstenyészés folyamatos hagyománya a beregi lapályon. Már 1064-ből okiratos nyoma is van: László király, majd IV. Béla beregi adományai „disznókkal és kondásokkal együtt értendők”. Később disznóperek sokasága a levéltárak poros okmányaiban. És Szolnok megyei okiratok is: az 1700-as években Turkevén nagy szárazság volt, s a város idehajtott kilenc nyájat. Tizenegy napig tartott csak az út. Minden nyájjal egy kondás és egy városi elöljáró jött. Három nyáj szétzüllött, négy kondást perbe fogtak, egyiküket 80 sertés miatt. Mások voltak az alföldi, mocsári sertéstenyésztési szokások, s nagyon mások a beregi makkoltató kondásoké. Itt, a Gáti réttől meg a Szerje mocsártól Dolháig jártak a kondások, ez volt Bereg kincse télen-nyáron. Mindezt a Beregi Múzeum vezetőjének most elkészült tanulmányában olvassuk sok más érdekes adattal. Egy megjegyzése figyelemre méltó: „Beregben” — írja — „még élnek a régi hagyományok. És vannak élő örökösei, régi híres kondások fiai, unokái. A sertéstenyésztés is azokban a termelőszövetkezetekben megy jól, ahol ők gondozzák az állatot.” Árokparton a kondás. . . Kiírtuk a tanulmányból a 67 éves Kári János nevét, egyiket a sokat emlegetett régi makkoltató kondások unokáiból. Gergelyiugor- nyán kondás most Is at öreg. Mikor a majorsághoz értünk, már „fehérlett" a kocanyáj a távoli réten. Hajtja az öreg hazafelé — mondták. Eltelt egy fél óra, meg egy másik. Meddig tart a hazahajtás? Egész délután nevettek a tsz-beliek. Mert János bácsi egész nap bujkál a disznókkal, megkeres számukra minden ehetőt. Nem kerülnek azok nekünk jóformán semmibe. (Egyszer jó lenne alaposan utánanézni, hány tsz-ben írják a raktárhiányra: „megette a koca" becsapva ezzel saját magukat A jó kondás legeltetése sokkal jövedelmezőbb, mint azt a papíron kimutatják.) És sok fiatal nevelkedett a kezük alatt. Például Káli János bácsi szakmunkás segítsége, a fiatal Barát Géza, aki azzal fogadja az állatorvost, hogy: „Én úgy látom...” — és rendszerint úgy is van. Iskolában, jó oktatóktól tanulta a tudományt De az állat szeretetét János bácsitól. És — nem tréfa — legelőkereső vizsla tekintetéről, jobbra, balra forduló járásáról valóban „megismerni” a jó kanászt, mint a nóta is mondja. Sok ilyen „régi kondás” van még ezen a tájon. PélDiafilm + magnó A nyelvtanulás most nemcsak a hallást és a látást, a mozgást is igénybe veszi, nem lefordított szavakat akar rögzíteni, hanem a mondat egész értelmét. Egy tárgy, például asztal, az angolul beszélőben is ugyanazt a használati eszközt eleveníti meg, amit mondjuk a magyar diáknál, a különbség a szó formájában rejlik. — Hogyan alkalmazzák az audió-vizuális oktatást? — kérdeztük dr, Simon Jó- zseíné tudományos kutatót. — A szó szerint vett audió-vizuális oktatást, csak a nyelvtanulást megalapozó fázisban alkalmazzuk. Kát Nyelvtanulás — ma technikai eszköze van: a magnó és a diafilm vetítés. A filmen képekben feldolgozott történetek láthatók, írott szöveg nem, s a megfelelő képekhez tartozó szöveget egyidejűleg hallja a tanuló. Egyébként ezt az oktatási módot az elmúlt év óta a TIT nyelviskoláiban már széles körben alkalmazzák. Az olvasót elsősorban az érdekli, mit nyer ezzel az új módszerrel, tehát menynyivel könnyebben, gyorsabban lehet segítségével nyelvet tanulni? Egy nemrég végrehajtott érdekes kísérlet jól szemlélteti a kérdésre adandó választ. Az egyik vállalat vezetői közül né- hányan 2 hónapos, bentlakásos nyelviskolán vettek részt. Napi 8 óra tanulás után az audio-vizuális módszert is alkalmazva a leggyengébb képességű diákok is — ilyen rövid idő alatt — másfél — 2 év alatt tanított anyagot sajátítottak el. Gyorsabban lehet tehát e módszerekkel nyelvet tanulni. Arra azonban nem szabad gondolni, hogy a nyelvtudás amolyan „könyvecském a fejem alá tettem” módon, fáradozás, tanulás nélkül szerezhető meg. dául Gulyás Lajos bácsi, volt tsz elnök Tiszaszalkán. Bírálat a fiaztatóról Az ugornyaiaknak na- gyonis sok gondolatuk van a sertéshústermelésről. Először arra gondoltak: mi lenne ha minden tsz-ben volna egy kocanyáj (János bácsi példájára: szinte ingyenbe van) és a malacokat összeadnák egy nagy közös hizlalta tó kombinátba, amihez, mondjuk 6—8 tsz. is összefogna, úgy lenne jövedelmező. Hát, ami az összefogást illeti, nem bolondság. jó lenne elgondolkodni rajta máshol is. De a szakemberek lebeszélték őket arról a részéről a javaslatnak, hogy koca tsz-enként. hizlalás közösen. Megsínyli a malac a más gondozót, más táplálékot, másfajta növényt, másfajta vizet. Ott jó nevelkednie, híznia, ahol született. Ebbe belenyugodtak. De már abba nem, hogy fiaz- tatót építsenek. Mégpedig érdekes okból. Ez a sertéshez annyira húzó falu bizottságilag megtekintette a fiazta- tó egy közelben elkészült típusterv szerinti kivitelezését és azt mondták: a hizlaló típustervével úgy ahogy meg vannak békülve, azt meg is építik — majd negyedmillióval olcsóbb is lesz mint a fiaztató — és ha kell, annak egy részében fiazta- tót is berendeznek. De amit a Gemzsén kivitelezett „malac-szülőotthonban” láttak, az végleg elvette a kedvüket tőle. Az ugornyaiakat nehéz lesz meggyőzniük arról, hogy a terv szerint Gemzsén látott fiaztató nem hideg. A gem- zseiek azt mondták, átlag 4 malac életképes. Ugornyán most, rossz körülmények között nyolc fölött tartanak. Miért fektessenek bele közel egymilliót, hogy csökkenjen az eredmény? Ilyen messzire vezet egy alapjában múzeumi tanulmány gondolatmenete. G. N. Z. A tüzelő- utalványok beváltása Április elseje óta bonyolítják megyénkben a kedvezményes tüzelő-hitelakciót Mint a TÜZÉP megyei vállalatánál megtudtuk, a nyugdíjasok részére is kibocsátottak 600 forintos utalványokat. Egyébként a megyében működő üzemek, intézmények és vállalatok utalványigényeit folyamatosan elégítik ki. A szénki- szolgálósnál is kedvező változást hozott a mostani szezon. Áprilisban a TÜZEP- telepek a vevő választása szerinti minőséget és szemnagyságot juttatja az utalvány ellenében. Az utalványok beváltása ezúttal is határidőkhöz kötött. Annak viszont nincs akadálya, hogy a vásárló az utalványon feltüntetett idő előtt hazaszállítsa tüzelőjét. Tehát akinek júniusra—júliusra érvényes az utalványa, az már áprilisban is beválthatja. Most arra számít a TU- ZÉP — és ehhez igazította felkészülését is, — hogy a második negyedévben utalványokra és készpénzért 13 ezer vagon szenet igényel a megye lakossága. Olvasóink kérdéseire; Hová forduljon a munkajogi viták dolgozó eseten 9 * Sok olvasónk fordul hozzánk kérdéssel az új munkatörvénnyel kapcsolatosan. Többen közülük olvastak arról, hogy a bírósági hatáskör kiszélesedett, tehát mos' olyan ügyben is fordulhat a vállalatával jogvitába bonyolódott dolgozó bírósághoz, amilyennel ezelőtt nem fordulhatott. De nagy e téren a tájékozatlanság. Több ilyen kérdésre összefoglalva adjuk a szakember tájékoztatását: * Munkajog alatt kizárólag a dolgozó és a vállalata között a munkaviszonyból eredő jogok és kötelességek, illetve az ezekre vonatkozó szabályok érthetők. A jogok megsértése, vagy a kötelességek be nem tartása — bármely részről — okozhat munkajogi vitát. Az új Munka Törvény- könyve nem változtatott1 azon az alapvető szabályon, hogy munkajogi vitában első fokon nem járhat el bíróság. A dolgozók ügyében minden esetben először a munkahelyi döntőbizottság elé kerül az ügy, kivéve a vezető be- osztásúakat, kiknek ügyét első fokon a szolgálati felettes ítéli meg. Amennyiben a dolgozó nem ért egyet a vállalati döntő- bizottság határozatával, tizenöt napon belül fellebbezhet. Itt a legtöbb eltérés az új Munka Törvénykönyvben; hová? A régen is a bíróság elé utalható ügyek köre most kiszélesedett. Mégpedig az új Munka Törvénykönyv szerint bíróság elé vihető másodfokon a feladatterv, a pályázat, a szerződés vagy az újítási díj címen járó anyagi elismeréssel kapcsolatos minden vita. Eddig nem is volt így. Ugyancsak bíróság elé lehet vinni másodfokon most már — egy legfelsőbb bírósági döntés alapján — a leltártöbblette! kapcsolatos vitát is. Ezenkívül — régen is és most is a fentieken kívül — bíróság elé tartoznak a leltárhiánnyal, a dolgozó életének, egészségének, vagy testi épségének megsértésével, továbbá a dolgozó bűn- cselekménye által okozott kár megtérítésével kapcsolatos viták. A többi típusú ügy, —épp úgy, mint azelőtt — csak a területi döntőbizottság elé vihető. Jó tudni, hogy megyénként csak egyetlen járásbíróság foglalkozik a munkajogi viták felülvizsgálatával, mégpedig a megyeszékhelyé. Sza bolcs-Szatmárban tehát minden ilyen kérdésben csak a nyíregyházi járásbíróság az illetékes. A tizenöt napos felülvizsgálati határidő be nem tartása esetén a bíróságnál van mód igazolási kérelemnek — a határidőn túl is — amit szintén a bíróság vizsgál felül. A megidézett felek távolmaradása esetén is lefolytatják az eljárást. (Persze, egyik félnek sem érdeke a távolmaradás.) A járásbíróság csak súlyos szabálysértés esetén helyezi hatályon kívül az elsőfokú döntést. Előtte a felek egyezséget is köthetnek. Ha az jogot nem sért, a bíróság hozzájárul. A járásbíróság határozata ellen aztán fellebbezésnek nincs tovább helye. Van néhány jogszabályban felsorolt eset, amikor új eljárást kérhet, aki a határozatot sérelmesnek találta. De az is csak a sérelmezett határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül. CIKKÜNK NYOMÁN K ere k asztal -beszé Igetés a konzervgyár vezetőivel „Partnereket keres a konzervgyár” című cikkünk nyomán már eddig is több mezőgazdasági termelőszövetkezet jelentkezett levélben, szóban, telefonon és bejelentette igényét: részt szeretne venni azon a ke- rekasztal-beszélgetésen, amelyet szerkesztőségünk kíván rendezni ebben az ügyben a konzervgyár vezetői és az érdekelt termelőszövetkezetek képviselői között. Nemrég közöltünk egy levelet. Most egy másik levelet adunk közzé. A tunyog- matolcsi Szabadság Hajnala Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke írja: „Tudomásunkra jutott, hogy a konzervgyár azokban a községekben, ahol legalább 30o hold területen leszerződve zöldségtermesztést vállalnak, feldolgozó üzemet létesít. Községünkben már évek óta lényeges területen termelünk zöldséget. Hajlandók lennénk ennek a területnek a leszerződésére és a kívánalmak szerint állandó zöldségtermelést vállalni. Adottságaink ehhez úgy a talajviszonyok, mint az öntözési lehetőségek tekintetbe vételével kedvezőek. Dolgozóink szívesen foglalkoznak konyhakertészettel és a létesítendő feldolgozó üzemben a munkásokat is biztosítani tudnánk. Köz.öljük azt is, hogy a feldolgozó üzem részére szükséges területet térítésmentesen biztosítanánk a vállalat részére az igényüknek megfelelő helyen. Székely István elnök” Eddig a levél. Rövid választ kértünk Beretvás Dezső elvtárstól, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatójától, megmutatva neki az eddig jelentkezettek listáját, — Nagyon örülök az érdeklődésnek — mondotta aa igazgató. — Az idei szerző- déseinket ugyan már megkötöttük, de ez a téma alapos megbeszélést kíván éa véleményem szerint még idén ősszel is szó lehet olyan már tárgyalásaink alapján részben üzemi tevékenységek „falura viteléről”, amit telepítünk az érdekelt termelőszövetkezetekbe. Ezért helyénvalónak tartanám, ha még tavasszal megtartanánk a sokat emlegetett kerekasz- tal-beszélgetést Kérjük tehát az érdeklődőket, hogy írjanak. Jelentsék be részvételi szándékukat. Ilyen megkereséseiket a Kelet-Magyarország szerkesztősége április 30-ig fogadja el. Május első napjaiban pedig megtartjuk a beszélgetést. A jelentkezőknek Idejében, meghívót küldünk.
