Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
MEG/EGYZÉSEK: Á vevő kárára ? Megszüntetik a súrlódásokat HUMOR ITALBOLTI VÍZIÓ Az idei szerződéskötések tapasztalatai a nyírségi tsz-szövetség területén Soha olyan forgalmat nem értek még meg a megye cl* pőboltjai, mint a húsvét; hetekben. A nagykereskedelem két hét alatt 12 millió értékű lábbelit szállított a boltoknak. Naponta hat teherkocsival, 18 ezer párat. A csúcsforgalmi napokon egyes nyíregyházi üzletek előtt az utcát is eltorlaszolták a vevők, s különösen nagy volt a tömeg, amikor megérkezett •gy-egy teherkocsival az új szállítmány. A kereskedelem végeredményben kielégítette a vevőket. Csak sokakat nem az előre elképzelt színben, vagy fazonban. Pedig a nagyker raktáraiban azok a cipők is megvoltak. De az üzletek most az ntolsó percekben kapkodtak, nem készültek fel megfelelően a nagy ünnep előtti forgalomra. Igaz, készletgazdálkodás szempontjából előnytelen a bolt raktárában tartani az árut. De ugyanolyan előnytelen, ha a cipő a nagykereskedelemnél hever — s a vásárló nem juthat hozzá. (tóth) És aki fizet •.. Az Árpád utcai szövetkezeti lakásokban a napokban az Ingatlankezelő Vállalat kikapcsolta a melegvíz-szolgáltatást Indok: nincs tökéletesen rendezve az Ingatlankezelő és a lakásszövetkezet vezetősége között a szolgáltatások díja. Ez így egyoldalúan lehet igaz. De ez az intézkedés nem veszi figyelembe azoknak a lakóknak a jogos követelését, akik pontosan és teljes összegű szolgáltatási díjat fizetnek be. Teljes ösz- szegű szolgáltatásdíjért részszolgáltatást? Úgy véljük, ez a két fél ügyintézésének erkölcsi normáival ellentétes. Huzavona helyett gyors intézkedés szolgálná a lakókat (sigér) Az idei szerződéskötések részben már a tsz-ek területi szövetségeinek közreműködésével történtek. Erről a munkáról, a tapasztalatokról készített elnökségi előterjesztést a nyírségi tsz-ek szövetsége áruforgalmi és közgazdasági bizottsága. Külön kikötés, árrendezés A kapcsolatok javulására máris több példa van. A gabona és napraforgó értékesítési szerződéseknél a tsz-ek ezúttal külön kiköthették, hogy milyen arányban és milyen időközönként kérik a korpa- és egyéb takarmány- járandóságot. Vállalat és termelő üzemek közös egyetértéssel rögzítették a szállítási és a fuvardíjtérítést. Előbbi esetben a tsz-ek ezúttal a kiindulási helytől kapják a fuvardíjtérítést, a korábbi 5—10 kilométerrel szemben. Ami még zavaró Általában jó visszhangja van a tejiparral kötött szerződéseknek is. A dohánytermelési szerződéskötések lassú indulásának a dohányárak emelése adott később nagy lendületet. Maradtak azonban még zavaró jelenségek. Állatértékesítésnél a vállalati pénz- átutalás csaknem fél hónapos idejét sokalják a tsz-ek. A területi szövetség és az állatforgalmi vállalat közötti kétszeres tárgyalás sem hozott kielégítő eredményt. Nem megnyugtató a vállalatnak az a válasza, hogy sürgős esetben rövidebb időn belül is végez átutalást A nyitott kérdés: miért nem lehet ezt általánosan? Nem helyesli a bizottság vizsgálata, hogy a MÉK több szövetkezeti gazdaság tájékoztatása szerint burgonyát csak abban az esetben szerződött, ha almaértékesítésre is vele kötöttek megállapodást. Hasonló a módszere a konzervgyárnak: zöldborsóhoz paradicsomtermelési kapcsolást kívánt. Az érdeksúrlódá^oliat meg lehet szüntetni A területi szövetség elnöksége megállapította, hogy hangot keltett megyeszékhelyünk olvasói között a Nyíregyházi önkéntes Tűzoltó Egyesület 1906-os „világbajnoki” győzelmi jelvényeiről — az Ausztriában elásott gyűjteményről — szóló cikkünk. A cikk megjelenése óta szinte naponta keresték fel szerkesztőségünket nyugdíjas tűzoltók, az események szemtanúi és újabb adatokkal szolgáltak. Szemtanúk elbeszéléséből összeállítható a leltár is. A legértékesebb tárgy egy nagyméretű színezüst Flórián- szobor, egy aranyozott tűzoltó parancsnoki egyenruha, egy díszóra és körülbelül nyolc kupa és serleg, a nyíregyháziak sorozatos győzelmeinek jelképei. Ott van a híres trombita is, amelynek a termelési és értékesítési súrlódások teljes megszüntetésére is megvan a mód és lehetőség. Még szorosabb együttműködés kell a termelő gazdaságok, illetve a területi szövetség és az érdekelt vállalatok között. Ennek érdekében a szövetség titkársága az idén már a harmadik negyedévtől kezdve megkezdi az 1969. évi szerződéskötések előkészítését. A. B. az egykori szemtanúk — összeborzadt a milánói stadion közönsége. Végül egy ezüstbalta és díszzászló. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tűzrendészeti Parancsnokság elindítja a hivatalos kezdeményezést, hogy az elásott relikviák hazakerüljenek Nyíregyházára. A megyei népfrontbizottság egy bizottság alakítását kezdeményezte, amely az eddig jelentkezetteket összehívja megbeszélésre. A sikerig is köszönettel nyugtázzuk valameny- nyi olvasónk tájékoztatását, örömmel adnánk hírt —és fényképet — minél hamarabb arról, hogy a kezdeményezés nyomán a magyar tűzoltótörténelem egy értékes szakaszának tanúi végre hazakerültek. Filmviták, előadások a Fegyveres Erők Klubjában AkcSóbizottság a nyíregyházi tűzoltók emlékeinek gyűjtésére Egészen rendkívüli vissz- riadójelétől — így mesélték Étterem, szálloda — nyereségből Rekord — őt és fél milliós — nyereséget ért el 1967-ben a fehérgyarmati fmsz. A nyereségből hasznos létesítményeket terveznek a nagyforgalmú járási székhely kulturált vendéglátásának megteremtésére. Már meg is kezdték a tervezését egy emeletes négy-ötmillió forintból épülő vendéglátó kombinátnak. Az 1970-re megépülő létesítményben helyet kap egy háromszáz személyes nagy, és egyszáz személyes kis étterem, s megépül a nagyközség első elfogadható szállodája tíz szobával. Júniusban új vas- és edényboltot avatnak, s még Idén átadják a kórházzal szemben épülő bisztrót is. Tartalmas kulturális programot valósít meg a Fegyveres Erők Klubja Nyíregyházán: országosan is újszerű esztétikai, művészeti, művelődéspolitikai rendezvénysorozat kapott helyet programjában. Ismert tudományos szakértőket hívtak meg előadásra. Legközelebb április 25- én, délután 3 órakor „A magyar filmművészet fejlődése és irányzatai" címmel dr. Molnár István osztály- vezető tart előadást, majd levetítik a Hideg napok című magyar filmalkotást. Részt vesznek a filmművészeti klubdélutánon más városok fegyveres alakulatainak képviselői, valamint meghívott városi népművelési szakemberek is. A kővetkezőkben még számos Időszerű művelődéspolitikai téma szerepel napirenden, neves előadók közreműködésével. A TV BEN LÁTTUK FÁKLYA Magyar irodalmi folyóiratot köszönthettünk, ha úgy tetszik egy képes irodalmi magazint a tv gondozásában. Az első évfolyam első száma szerdán este jelent meg a képernyőn, megismertetve a nézők milliós táborát egy új műsor törekvéseivel. Az immár közüggyé vált irodalom mai magyar reprezentánsait, műveiket, s azokat mutatja be a Fáklya, akik ma is élhetnének, de műveik haláluk után is miénk. Hatalmas program. Olyan feladat, mely a Magyar Televízió nagy nemzetnevelő ten- nlakarását éppúgy példázza, mint azt az utat, melyet egy sok milliós tömeghírközlő lehetőség bejárni köteles. A Fáklya első száma magán hordta szerkesztőinek alkotó, forró izgalmát, az új hamvas varázsát, ■ itt-ott felbukkant benne az az óhatatlan, a ki nem próbáltból fakadó ellentmondás, mely fölött erőszak nélküli szem- hunyással nézhet el a kritikus. Darvas József, aki az első szám beköszöntőjét fogalmazta meg, joggal öntötte szavakba a magyar írótársa dalom kívánságát: legyen a Fáklya fórum mai alkotóinknak. Joggal summázta a tvnéző irodalomkedvelők kívánságát: legyen a Fáklya valóban lapozható képes irodalmi folyóirat, mely emberközelbe hoz alkotót, művet, enged bepillantani az írói műhely mélyébe s még többekhez juttatja el a szép szó szárnyán az élet egyetemes igazságát. Nem szerkesztői fikció, hanem éppen igaz alkotóink világos hitvallása hozta, hogy Váci Mihály a műsor költő- vendége, mind műveivel, mind önmaga bemutatásával Ugyanezt fogalmazta- A szabolcsi homokról indult költő talán éppen tájaink egységes földet alkotó homokszem milliárdjainak összetartozásából merítette azt az ars poeticát, melyet a műsor is zászlajára tűzhetett volna: egyetemes, az egész emberiség iránt érzett felelősség teszi az alkotót igazzá és maradandóvá. Gelléri Andor Endre miniatűrje egy kor egy szituációját villantotta fel. Múlt társadalom sose múló problémája elevenedett meg a képernyőn. Egy emberkét temettek, aki nem is ért rá felsírni, amidőn a világra jött. S mily drámai szerkesztés: a műsor utolsó mozzanatában, Hubay Miklós egy- szituációs drámájában az utolsó emberpár a kihalt földön már képtelen arra, hogy Új életet nemzzen! A Fáklya első számában írókkal is ismerkedhettünk. Irodalmunk nagy öregje, Veres Péter félévszázados írói múlt biztos sikerfedezékéből vallott a megtett útról. Az új József Attila-díjasok közül pedig ketten fiatalok —Raf- fay Sarolta és Gyurkó László — az újak és frissek szavával fogalmazták írói hitvallásukat. Keresztury Dezső, a polihisztor író fogta össze mindőjük mondandóját akkor, amikor kimondta, bátran és nem habozva: az író számára a világ egésze jelentheti az élményt, a célt, a távlat, térben és időben a művészi hivatást. Mindezt el kellett mondani, hiszen az összefonódó műsorok — műfajuk oly más és más volt pedig! — nagy gondolatot tolmácsoltak. Mai írók igaz vallomását és ars poeticáját tartalmazták. Programadó műsor. Mérce is, mely végig kell, hogy kísérje a többi számot is. Jelszó, mely kötelez mindenkit, ki szót kér és szót kap ez irodalmi folyóiratban. A Magyar Televízió új műsora új szín. Nagy kezdeményezés, hatalmas felelősséggel. Bürget Lajos (Zsoldos Sándor rajzaj ULTIMATUM — Utolsó figyelmeztetésem: abbahagyják a lábdobogást? (Wochenpresse karikatúrája? MENTÖÖTLET Hát te itthon vagy? Háiistemiek! fin pedig az egész varosban kerestelek! (AWeltwocbe karikatúrája»
