Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

fi Legfelsőbb ! Bíróságon dőlt el Szölavessző rejtett hibával Ki űzet a beteg libáért? CYEMANTKINCSEK — A Jakutföldön bányászott drágakövek (Foto; V. Jakovlev — APN) Lapszélen: A poros kirakatok A kirakatok szerepe lé­nyegesen megnőtt Az árak, a változóan friss kínálat emeli jelentőségét Már ahol. Az áruháznál, a Zrí­nyi Hona utca férfidivat­üzleténél igen. Rendezik, átrendezik és cserélik az árut De sajnos, nem álta­lános ez Nyíregyházán. Vannak kirakatok, melye­ket vastagon lep a por, me­lyekben néhány szegényes, gyűrött áru árválkodik. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy Nyíregyházán igen sok tehetséges kirakatren­dező működik. Van is egy­néhány jó munkájuk. De vajon miért vannak üres üvegekkel és poros poha­rakkal teli téli vendéglátó­kirakatok? Miért szürkéink a Bethlen és Zrínyi utca sarki üzletben néhány olcsó, csúnya és nem is eladható áru? A kirakat reklám és az esztétikai nevelés eszköze is egyben. Üzlet és felelős­ség. Mert a kereskedelem, amikor árut kinál, a szépet propagálja. A formaterve­zett vasalótól a tweed-kosz­tümig. ízlést alakit és egy­ben befolyásolja a város, az utca képét is. A gazdasági mechaniz­musnak van egy olyan kö­vetkezménye is, amit nem szabad figyelmen kivül hagyni: igényesebb lesz a vevő. Mondhatni: követel­ményei támadnak. A keres­kedelmi propaganda, a ki­rakat nem akkor lesz jó, ha majd felfigyel erre. Ha­nem ha megelőzi az igény- növekedést. Ha az eddigi gyakorlatról és az áruról is leveri a port. Tisztelettel a kedves vevő iránt <b) Ezer hektó külföldi sör Úgy látszik, megyénkben is egyenletesen felfelé ível a sörfogyasztás grafikonja. A Söripari Vállalat nyíregyházi kirendeltségén — ahol a megye felét látják el sörrel — már januárban 6900 hek­toliter sört hoztak forgalom­ba a tervezett 6500 hektó he­lyett. A februári adatok csak 100 hektóval hoztak többet a szokottnál. Sokan érdeklődnek, mik azok az új üvegek, amelyek főleg a csemegeboltban és az utasellátónál kerülnek forgalomba és évszázados hagyományt megtörve, nem négy és fél decisek, hanem pontosan félliteresek. Ezt a domború nyakú üveget „golyvás” üvegnek becézik a szakemberek, mivel a félde­ci többlet a domború nyak­ban van elrejtve. A Söripari Vállalat át akar térni erre. országosan már a lengyel importsört is ilyenbe kérik, hogy elmaradjon a visszaad- hatatlan lengyel sörösüvegek­kel járó bosszúság. Amig az új miskolci sör­gyár be nem lép a termelés­be, változatlanul szükség lesz 20—25 százalék import­sörre. Márciusban például Nyíregyházán már 8050 hek­toliter sör forgalomba hozá­sát tervezik és ebből 1000 hektót mindenképpen csak lengyel és csehszlovák, va­lamint NDK-beli sörökkel lehet beszerezni. Van köztük elég borsos áru, 18 forintnál is drágább palackonként Bizony nem örül neki a ve­vő, ha csak ezt kap. A keres­kedelem azt mondja: ha el­fogy az olcsó, ezt is el kell adni, illetve csak ezt tudja nyújtani. Véleményünk sze­rint, ha mindig volna vá­lasztási lehetőség, elfogyna az ilyen is, vagy legalábbis ritkán kellene az „eszi nem eszi” elvéhez fanyalodva csak ilyennel szolgálni a fogyasztónak. Tavaszi, nyári ellátás? Az a válasz, hogy kielégítő lesz. Kivárjuk-. <-c-> Az utóbbi időben több — a termelőszövetkezeteket és tagjait érintő ügyben hang­zott el ítélet, illetve törvé­nyességi határozat a Legfel­sőbb Bíróságon. Ezekből is­mertetünk néhányat. Egy földműves az egyik termelőszövetkezettől 600 darab gyökeres vadszőlő vesszőt vásárolt. Amikor el­ültetés után a vesszőkön meg­jelent a levél, észrevették, hogy nem gyökeres vadvesz- szőt, hanem úgynevezett ha­zai vesszőt kaptak. Ez a szőlővessző azon a talajon, amelyen a földműves telepí­teni akarta, teljesen értékte­len, ki kell vágni és a tele­pítést meg kell ismételni. Ilyen előzmények után a földműves a tsz ellen pert indított, amelyben a vételár visszafizetését kérte. Az első és másodfokú bíróság a ke­resetet azzal utasította el, hogy az igénybejelentés el­késett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsó­fokú bíróságok ítéletét meg­semmisítette és a járásbíró­ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára uta­sította. A döntés indokolása rá­mutat: a kihallgatott gazda­sági szakértő szerint a fris­sen szedett vadvesszőt meg lehet különböztetni a hazai­tól. Ha azonban hosszabb ideig tárolják, a hazai vesz- szö a vadvesszőéhez hasonló szint kap és akkor már a kettőt vagy egyáltalán nem, vagy legalábbis nehezen le­het megkülönböztetni egy­mástól. Nem lehetett meg­állapítani, hogy ebben az esetben az eiadott gyökeres szőlővessző mennyi ideig volt vermelés alatt, mégpedig ez a felismerhetőséget lényege­sen befolyásolja. Ilyen körül­mények között helytelen a megyei bíróságnak az az ál­láspontja, hogy nyílt hiba forog fenn és a földműves szavatossági igényét elkésve érvényesítette. De a földmű­ves még nyílt hiba esetén sem késett el. Ugyanis az eladó a szaporító anyagfajta azonosságáért és szabvány szerinti minőségéért szava­tossággal tartozik. A szava­tossági hiány miatt támaszt­ható követelést pedig attól az Időponttól számított hat hó­nap alatt lehet érvényesíteni, amikor a vevő a hiányosság­ról tudomást szerezhetett. A vevő a keresetet a vásárlás utón öt hónappal nyújtotta be, tehát a jogvesztő határ­idő lejárta előtt. Még meg­jegyezte a Legfelsőbb Bíró­ság, hogy rejtett hiba esetén a jogérvényesítésre megsza­bott hathónapos határidő a hiba felismerésével veszi A tiszalöki és tiszavasvá­ri kisipari termelő szövetke­zet termelő és szolgáltatási tevékenységének vizsgálatát tűzte legutóbbi ülése napi­rendjére a Tiszalöki Járá­si Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A két szövetkezet az utóbbi években komoly fej­lődésen ment át. Az elmúlt év végén taglétszámuk 334 főre emelkedett, s a terme­lés meghaladta a 24 millió forintot A nagyobb épít­kezések kivitelezéséhez da­rut, szállítószalagokat, be­ton- és habarcskeverő gépe­ket, szállítóeszközöket vá­sároltak. A tiszalöki ktsz többek között Nyíregyházán épített fel egy 16 lakásos társasházat, míg a tiszavas- váriak Ujfehértón szolgálta­tóházat, saját községükben kezdetét. Ez pedig ebben az esetben három hónappal a kereset beadása előtt tör­tént. A Legfelsőbb Bíróság elé került az a kártérítési per is, amelyet egy házaspár in­dított az egyik földműves- szövetkezet ellen. Ugyanis a szövetkezettel kötött barom­finevelési és hízlalási szer­ződésben ötven hízott liba átadását vállalták. Előlegül a szövetkezettől egy vállalat útján száz darab naposlibát kaptak. Két hónap alatt azonban négy kivételével valamennyi elhullott és így csak ezt a négyet tudták fel­hizlalni. A házaspár a szö­vetkezet ellen indított peré­ben az elhullott libák takar­mányozására fordított kiadás, munkadíj, valamint gyógyke­zelési költség címén kártérí­tést követelt. A szövetkezet tagadta, hogy beteg állatokat adott át, ezért a kereset el­utasítását kérte, egyben a száz darab naposliba ellen­értékének megfizetéséért vi- szontkeresetet támasztott. A járásbíróság ítéletében megállapította, hogy a szö­vetkezet libainfluenzával fer­tőzött állatokat adott át, a házaspár kártérítési kerese­tét mégis elutasította azzal az indoklással: a szövetkezet nem tudhatta, hogy az im­portált tojásokból kikelt kis libák a Magyarországon ad­dig ismeretlen libainfluen­zában szenvednek. A vi­szontkereseti követelést azonban a négy liba ellenér­téke erejéig elismerte. Fel­lebbezésre, a megyei bíróság szerint, nem állapítható meg, hogy a házaspár fertőzött li­bákat kapott, tehát a szövet­kezet a száz naposliba ellen­értékét jogosan követeli. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára kötelezte. A döntés szerint a vétkesség elbírálásánál a megyei bíró­ság fontos szempontokat nem vett figyelembe. így nem tisztázta, hogy a vállalat amely a földművesszövetke­T zet megbízásából a naposli­bákat a házaspárnak átadta tudott-e arról, hogy az álla­tok betegek. Ugyanis adatok vannak arra, hogy korábban már más községekbe is szál­lított beteg libákat. Ha a szövetkezet megbízásából el­járó vállalatnak az elhullá­sokról tudomása volt, akkor tájékoztatási kötelezettség terhelte. Amennyiben ezt el­mulasztotta, ez a magatar­tása vétkes és kártérítési fe­lelősség megállapításának alapja lehet pedig cukrászdát, takarék­szövetkezeti székházat Ti- szadobon éttermet építettek, s megkezdték Tisravasvári- ban az ABC áruház építé­sét is, amelyet ebben az évben fejeznek be. Mivel a belvizek Tiszavasváriban sok lakóházat életveszélye­sen megrongáltak, soron- kívül elvégezték 19 lakóház aláfalazását, 8 belvizes la­kást pedig teljesen újjáépí­tettek. A szolgáltató tevékenység bővítésében különösen a ti- szalökiek értek el igen szép eredményeket Uj szol­gáltatóházat építettek, azon­ban az igények rohamos növekedése miatt már en­nek bővítésére számítanak. Az épület szervezése óta pél­dául megnégyszereződött a Moszkvában, a Kremlben kiállították a Szovjetunió drágakő kincseit. Ezt a kincstárat 1922-ben hozták létre. Vannak köztük világ­hírű drágakövek a XVII— XIX. századi orosz ötvösmű­vészek alkotásai és a koro­naékszerek. A Szovjetunió gyémánt­kincsei azóta állandóan gya­rapodtak. Ide kerültek Ja­kutföld ritka nagyságú és sépségű gyémántjai és a szovjet gyárakban készült mesterséges brilliánsok. A Szovjetunió — tudvalévőén Évről évre növekvő for­galmat mutat a megyei Vető­magtermeltető és Ellátó Vál­lalat minőségi vetőmagellá­tása és termeltetése. A vetőmag-fajtaválasztékot a vállalat három év óta rend­szeresen bővíti, részben ha­zai, részben külföldről beho­zott új fajtákkal. Fő törek­vésük, hogy egyéves tartalék­kal rendelkezzenek a zavar­talan és kellő idejű áruellá­tás érdekében. A csiraképesség javítása is állandó célja a vállalatnak. Ezért már ez évben a szer­ződéses termelésben na­gyobb követelményt állíta­nak a termelő üzemek és háztáji gazdaságok elé; szi­gorúbban elhatárolják a mi­nőségi kategóriákat, éppen a csiraképesség alapján. A csávázott vetőmag a ter­melők régi óhaja. Zöldáru­termesztésre a kertészeti nö­vényfajták vetőmagvainak tv és rádiójavitórészleg for­galma, de hasonló a hely­zet a motortekercselőknél. A szövetkezet a járás közsé­geiben felvevőhelyeket lé­tesített, ahonnan minimális díj ellenében beszállítják a meghibásodott készülékeket a központi műhelybe. Mindkét szövetkezet tud­ná még növelni termelését, ha ebben nem akadályoz­nák a szűkös helyviszonyok. Ezért területfelhasználási kérelemmel fordultak ille­tékesekhez, s ha ezt meg­kapják, Tiszavasváriban be­tonáru készítő üzemet léte­sítenek, Tiszalökön pedig kályhacsempegyártó részle­get telepítenek, s egyidejű­leg virágcserép gyártására is berendezkednek. D. M. — a világ gyémántpiacának egyik legnagyobb szállítója. A kiállítás látogatói előtt feltárul Mirnij város képe ahol ma 30 ezren élnek. Ez a város a szovjet gyémántbá nyászat központja. A fő helyet a legnagyobb szovjet gyémántkristályok foglalják el, köztük a „Mari­ja,” amelynek súlya 106 ka rát. Mellette egy fiatalasz- szony fényképe, Marija Ko nyenkináé, aki a mirniji dúsítóban dolgozik, mint gépkezelő, ö talált rá erre a kőre. nagy része az idén már csá­vázva kerül a termelőkhöz, mint például a bab, a borsó, a paradicsom, a paprika és a hagyma vetőmagja. Ezzel kapcsolatban felhívja a vál­lalat a figyelmet, hogy a maradék vetőmagot állati takarmányozásra sehol ne használják fel. A kis csoma­golású tasakok magvai to­vábbra is csávázatlanok. Ellátogattunk Nyíregyhá­zán a Bethlen Gábor utcai vetőmagboltba is. Itt már ja­nuár közepétől megkezdődött a nagyobb vetőmagvásárlási forgalom. S ez azóta is fo­kozatosan növekszik. Mutat­A terem közepén hatalmas üvegvitrinben száz nyers aranylelet, köztük a világ legnagyobb, 36 kg-os „Nagy háromszög” nevű aranyröge. Nagy érdeklődést keltenek a múlt száradi kincsek, öt­ezer brilliáns ékesíti a nagy uralkodói koronát, ezek kö­rülveszik a mintegy 400 ka­rátos vörös rubint. Brazil brilliánsok közé dolgozták be a világ legnagyobb és leg­szebb, úgynevezett „ceyloni zafírját.” Itt látható a legen­dák övezte „Orlov” és a „Sah” gyémánt. ja ezt, hogy a februári for­galom 522 ezer forinttal zá­rult, közel másfél százé rar forinttal haladva meg a múlt évi februári forgalmat. A bolt mintegy 400 féle mező- gazdasági és 600—700 körüli virágmagárusítással foglal­kozik. Az idei áruellátás ed­dig jó volt. Többfajta kerti­magra kellett már az idén pótrendelést feladni Ezek közül érkezett meg a napok­ban 90 mázsa különböző bor­só vetőmag. A mind jobban keresett hagyma vetőmagból csak korlátozott mennyiség­ben fognak kapni. <»b) Hastífusz elleni védőoltás A hastífusz és paratífusz elleni idei védőoltásokról rendelkezést adott ki a na­pokban az egészségügyi mi­niszter. Március és április hónapban hat megye — töb­bek között Szabolcs-Szatmár — néhány községének teljes I—60 éves korú lakosságát be kell oltani hastífusz ellen. A KÖJÁL tájékoztatása sze­rint védőoltásokra a megye két községében, Nyírcsa­holyban és Ajakon kerül sor. E két községben mindazokat az említett korúakat beolt­ják, akik a múlt évben nem részesültek ugyanebben a vé­dőoltásiján. A rendelkezés értelmében ugyancsak be kell oltani a közlekedési és csatornázási dolgozók közül a hastífusz szempontjából veszélyezte­tetteket. Hol született Petőfi ? A most napvilágra került adatok, valamint a korabeli szokások tüzetesebb ismere­te új helyzetet teremt a szülőhely körüli vitákban. Az új dokumentumok meg­erősítik azt a feltevést, hogy Petőfi nem január I-én, hanem néhány nappal vagy héttel korábban született, s így megtörténhetett a csa­lád Kiskörösre való utazá­sa. Mindezek pedig még hi­telesebbé teszik a költő Fél­egyházán 1848. január 6— 8-án írt Szülőföldemen cí­mű versében tett vallomá­sát: Ez a város születésem he­lye-. Tiszalöki tudósítás Étterem, ABC áruház Konyhakerti és virágmagvak félmillióért ÚJ FAJTÁK KÜLFÖLDRŐL

Next

/
Thumbnails
Contents