Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

GYEREKEKNEK Nem akar enni Gyuriba már elmúlt öt­éves, de alig látszik négy­nek. Fejletlen és sápadt, pedig szülei minden jóval ellátnák, ha— ha Gyurika ennék, de Gyurika nem akar enni. Édesanyja nemegyszer panaszkodott már e miatt, mert aggódik gyermekéért. Orvoshoz is vitte, de az ét­vágycsináló orvosságok csak ideig-óráig használtak. Magam 1« eltűnődtem, mi lehet az oka ennek a nagy étvágytalanságnak, hiszen a gyermek máskülönben egész­séges. Egyszer véletlenül a vacsoráztatási időben éppen ott voltam, és rájöttem a nem evés nyitjára. Fél hét táján kérdés hangzott el az édesanya ré­széről: — Vacsorázol Gyuri­ka? — Igen — mondta a gyerek, és tovább játszott. Néhány perc múlva csészé­ben illatozott a langyos tej, de Gyurika rá se nézett, ha­nem játékaival foglalkozva kijelentette, hogy inkább kávét iszik. Kívánsága pil­lanatok alatt teljesült, de altkor meg rántottára szoty- tyant kedve. A rántotta lát­tán a vajas pirítóst kívánta meg. Végtelenül csodálkoz­tam az édesanya türelmén, amikor a frissen pirított ke­nyeret szalámiszelebekre vál­totta fel kisfia kívánsága szerint. Sőt ezt a vacsorát is készségesen kicserélte főtt tojásra, amit végre hajlandó volt Gyurika elfogyasztani, de csak azzal a kikötéssel, hogy az asztal alatt ehesse azt meg. Valóban, az asztal alól hangzó kiskanál kocca­násai és a rágicsálás hang­jai arról győztek meg, hogy Gyurika végre vacsorázik. Ekkor már háromnegyed nyolcat mutatott az óra, az anya pedig a sok szaladgá­lástól fáradtan roskadt le a székre, s a nyakán mutatko­zó piros foltok elfojtott ide­gességről árulkodtak. — Látód, mennyi baj van az evésével, — jegyezte meg az édesanyja, mikor kikí­sért — dehát mit tegyek ve­le, ennie mégis csak kell —■ fűzte hozzá magyarázatkép­pen. Hogy mit tegyen vele? — erre a kérdésre akkor nem volt már idom válaszolni, de válaszolok most, hátha egy­két Gyurika édesanyja is okul az esetből, amelyből kitűnik, hogy a gyermeknek nem az egészségével van baj, hanem nevelési hibá­ról beszélhetünk. Gyurika azt látta, hogy az édesany­ja nagy „ügyet” csinál a va­csorázásból, kérdéseket In­téz hozzá, szeszélyes kíván­ságait figyelembe veszi, tel­jesíti, mert íme, anyának igen fontos, hogy ő vacso­rázzék. Hát ezt nem szabad elárulnunk a gyereknek, mert a kis zsarnok visszaél a helyzettel, hiszen milyen jó az, hogy anya annyit tö­rődik vele. Ha azt akar­juk, hogy gyermekünk jó evő legyen, el kell kerül­nünk, hogy az evésről sok szó essék, s nem szabad a gyereket kínálgátni, rábe­szélni az evésre. Ha a min­dennapi életnek ezt a meg­ismétlődő eseményét termé­szetesnek vesszük — mint ahogy az is — a gyerek is magától értetődőnek tartja, hogy a megszokott időben tiszta kézzel asztalhoz kell ülnie, és elfogyasztania az eléje tett ételt. Ha kezdettől így szoktatjuk a gyereket, nem lesz gond az evés. De az elrontott esetek sem reménytelenek. A Gyu­rika esetében például ki kell jelenteni, hogy most vacso­rázunk, s az anya által jó­nak tartott ételt a gyerek elé tenni. S ha nem fogyaszt­ja el, nem dől össze a világ, reggelig nem hal éhen. Ha azt tapasztalja, hogy a csa­Divat — Mexikó jegyében RECEPT HURKATÉSZTA Jaques Esterei párizsi di­vattervező merész újításai­ról ismeretes. Mind a férfi, mind a női divat területén különleges és praktikus megoldásokra törekszik. Legújabb találmánya az előregyártott tartozékokból, kellékekből összerakható, változtatható ruha. Hogy értendő ez? Az a véleménye, hogy a vevő nem köteles alávet­ni magát a divattervező el­gondolásainak. Miért visel­jenek a nők olyan ruhát, amilyent mások gondoltak ki a számára, — fejtette ki. — Ellenkezőleg: minden nő úgy öltözködhet, ahogy akar, ahogy a saját ízlése kíván­ja. Ezt a célt szolgálja leg­újabb találmánya. Egyszerű, ujjatlan ruhát készít, ha­lászhálóhoz hasonlót. A há­ló bármely szeméhez oda­gombolható a megfelelő minta, az előregyártott al­katrész, dísz. Lehet az pél­dául szegély a nyakon, vi­rágminta a háton, vagy elől kis köténybe. Zseb balról, íme, néhány modell, a mexikói népművészeti motívu­mok felhasználásával. Az ujjat és a kötényt rá lehet gombol­ni a ruhára. 4 deka vajat 4 tojássárgá­jával habosra keverünk. 5 deka puhított keserű csoko­ládét, 4 deka őrölt mandu­lák 3 deka zsemlemorzsát, két evőkanál cukrot és 4 deka szálkára vágott man­dulát adunk hozzá, s végül beleforgatjuk a 4 tojás ke­ményre vert habját, majd jól összekeverjük. Ezután egy tiszta ruhát vékonyan megkenünk vajjal, a masz- szát ráhelyezzük, majd azzal együtt a ruhát összesodorjuk, hogy hurka formájú legyen, és lobogó, forró vízbe ló­gatjuk. A ruha két végét a fazék fogójához kötözzük, hogy a masszát teljesen el­lepje a forró víz. így mint­egy háromnegyed órán át főzzük, majd a ruhából ki­szedve feldaraboljuk. Tejso- dóval tálaljuk. Iádban senki sem esik két­ségbe, mert ő üres gyomor­ral fekszik le, másnap okos belátásból, szó nélkül enni fog. Mindenki higgye el, hogy egy gyerek sem szeret koplalni, s önként nem vál­lalja azt huzamosabb ideig. Csak az anya el ne árulja, hogy a meg nem evett fala­tok nagy szomorúságot okoz­nak neki! Ha pedig valóban csök­kent étvágyról van szó, rit­kítani kell az étkezések szá­mát, átmenetileg el lehet vonni az uzsonnát vagy a tízórait. Ez megéri, hogy jó ízűén ebédeljen vagy vacso­rázzék. S a gyerek által any- nyira szeretett édességet sem étkezések közben adjuk ne­ki, hanem csak étkezések után! A rendszeresség, az okos nevelési eljárás megoldja a nemevés kérdését, a gyerek egészségesebb lesz, s az anya békéje és nyugalma is hely­reáll. Halmai Tivadarné, a nyíregyházi gyakorló iskola igazgatója Apró tanácsok TUDJA-E, HOGY... .. .ízletes a burgonyapüré, ha magas liszttartalmú búr. gonyából készítjük. A meg­tisztított burgonyát főzés előtt 15—20 percig hideg víz­ben tartjuk, s azután tesszük főni. Mikor megfőtt, forrón összetörjük, és fövő tejjel habosra kavarjuk. ...zsírban sült kőttes le­pény alá, a tányérra, tála­láskor tanácsos papírszalvé­tát helyezni, ez felszívja a fölösleges zsiradékot. .. .ha durva szemcséjű só­val behintjük a velőscsont­ból kilátszó velőt, főzés köz­ben nem esik ki a csontból. .. .palacsintasütéskor, ha nincs kenőtoll, használha­tunk helyette olajba már­tott, villára szúrt kenyérbe­let. .. .ízletesebb és mutató­sabb a pörkölt és a mártásos hús, ha tálalás előtt (lefed­ve) negyedórára a meleg sü­tőbe tesszük. Egyszerű, ujjatlan ruha, — a változatos díszítő elemek. zseb jobbról, vagy akár egy kenguruzseb középen. Min. den díszítés tetszés szerint elkészíthető és rágombolha­tó: kerékpárminta, a leg­különbözőbb méretű biztosí­tó tú, közlekedési jelzések (csinos nőknek például a „stop” jelzést ajánlja,) kü­lönböző hosszúságú és sza­bású ujjak, fodrok arra az esetre, ha változik a divat és a szoknyák hosszabbak lesznek. Mindez csupán a halászhálóhoz hasonló — és ruha viselőjének egyéni íz­lésétől függ: újabb és újabb mintákkal, elemekkel teheti változatossá öltözé- két> A francia divattervező és mások véleménye szerint 1968. nyarán a divat — az olimpiára való tekintettel — Mexikó jegyében alakul majd, javaslatában tehát díszítő elemekként mexikói népművészeti motívumokat ajánl. / Törd a tejed! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Határozott névelő. 7. Ételt szolgálnak fel rajta. 8. Kiejtett mássalhangzó. 9. Vízinövény. 11. Római 504. 12. Vércsatornák. 14. Cipőrész. 16. Űszómedénce aljára lép. 18. Mint a vízszintes 8. 20. Szemlél. 21. Keresztül. 22. ...hal. 24. Energia. 25. Színültig levő. 27. Vissza: pe­csét. 28. Füzet. 29. Miklós bece­neve. FÜGGŐLEGES: 1. Nyél. 2. Keresztül. 3. Lakat. 4. Ürmértékrövidítés. 5. Fafajta. 6. Megfejtendő. 10. Égtáj 11. Megfejtendő. 13. Káposztaféle. 14. TLT. 15. Megfejtendő. 17. Azonos mgh-k. 19. óvatos. 21. Fedetlen csatorna. 23. Községnevünk. 24. Elemérke. 26. Tóth Aladár. 2T« TM. Megfejtendő: ...vízszintes 1. ... telt el azóta, hogy ...függ. 15. ...ajkáról sok ezres tömeg előtt elhangzott ...függ. 6., 11. ... Múlt heti megfejtés: — LILLAFÜRED — PÁRÁD — MÁTRAHÁZA — Könyvjutalom: Kovács Mikló* Nyíregyháza, Tímár Ilona Nyír­egyháza és Kovács József Nyír- parasznya. A helyes megfejtéseket a kö­vetkező címre kell beküldeni: Kelet-Magyarország Szerkesztősé­ge, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3. sz. A borítékra írják rá: Gyer­mekrejtvény. A varázskalap Jóska egy reggel, amikor öltözött, leverte a fogasról Édesapja széles-szalagos, zöld színű kalapját. Ahogy felvette a földről, gondolt egy merészet és azon nyom_ ban feltette a fejére. Per­sze a kalap rögtön lecsú­szott a füléig. — Olyan vagyok, mint az apám — kacagott Jóska meglepetten —. Csak egy kicsit még nagy nekem ez a kalap. A tükör elé állt és meg­igazította. Mintha egy pillanatra álomba merült volna, az­tán meg hirtelen igen erős­nek érezte magát, feszült rajta az ing és a kabát. — Hűha! — rebegte kis­sé megszeppenve. — Ez egy igazi varázskalap. Ta­lán még a kívánságomat is teljesíti? Szeretnék felnőtt lenni, kedves kis kalapom — mondta kérlelöen. — Meglepem az apámat, el­végzem a munkáját. Segíts nekem! A kalap megperdült egy­szer a fején, s ebből Jóska arra következtetett, hogy a kívánsága minden további nélkül teljesül. Kerékpárra kapott és hajtott kifelé a tavaszi határba, ahol édes­apja egy szántóföldi brigá­dot vezetett. Csodák csodájára, mindenki úgy üdvözölte Jóskát, mint egy felnőttet. Egy traktoros rögtön megkérdezte tőle, hogy ennyi és ennyi mun­kához összesen hány liter üzemanyagot vételezzen? Jóskának meleg lett, mert bizony számtanból elég gyengén állt az iskolában, összeadott, kivont, szorzott és mondta a végeredményt. — Ha én annyi üzem­anyagot kérnék — dünnyög- te fejcsóválva a traktoros — amennyit te most kiszá­mítottál, akkor a szántás­nak talán az egynegyedét te végezném el. Egyáltalán tudsz te számolni? Jóska hátán vizes lett az ing és titokban cibálta fején a kalapot, de bizony az számolni nem segített. 1 Még jobban megzavarodott, amikor egy asszony meg­kérdezte tőle, hogy két hold tengeri megkapálásáért mennyi munkaegység jár? A ceruzával valósággal rá­véste a számokat a papír­ra, de az eredménnyel az asszony is elégedetlenke­dett. — Hogy akarsz bennünket vezetni — veszekedett Jós­kával —, ha még számolni sem tudsz rendesen? — Egy kis türelmet ké­rek — nyögte Jóska. A zajongásra odabakta­tott a vetőgépkezelő it. Faggatni kezdte a kisle- gényt, hogy elég-e a száz holdra kiszállított vetőmag mennyisége? Mert bizony nem szeretné, ha vetőmag­hiány miatt megállna a munka! Jóska ekkor már hol lekapta, hol pedig fel­tette a varázskalapot, de akármit csinált vele, csak nem adott segítséget a szá­moláshoz. Az emberek pe­dig sürgették. Jóskának kiszáradt a tor_ ka a nagy ijedtségben. Rá­adásul kitörött a ceruza he­gye, a papír is elszakadt. Ilyen szorult helyzetben mi mást tehetett volna? Válasz nélkül felkapott a kerékpár„ ra és vadul nyargalt haza­felé. Otthon aztán gyorsan levette a varázskalapot és megkönnyebbülten felsó­hajtott. Hirtelen az álomszerű ér. zése is elmúlt és visszaem­lékezett mindenre, ami a határban történt. Azon nyomban elővette a táskát és maga elé tette a számtankönyvet, meg a fü­zetet. — Semmit se ér a varázs­kalap —- mosolygott magán jóízűen —, ha valaki nem tanulja meg jól a szám­tant. Állítólag, amióta a varázs, história megesett vele, az osztály legjobb tanulója számtanból. Griff Sándoi 1968. március 10. 9

Next

/
Thumbnails
Contents