Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

Attól függ, hogy IMRE... ? Anarcsi tudósítás JAVASLAT a tolásgond megoldására Az ellátás javítása és a vevő érdekvédelme öyenge tsz az anarosl. Az Idén sem a legjobban fize­tett — mondják az embe­rek, akikkel a központ ud­varán beszélgetek. És jövő­re? — Az attól függ — mond. Ja egyikük —, hogy Imre mit csinál! A vita Nem egy emberen áll vagy bukik egy gazdasági év. De.­Két hónapja új főagronó­musa van az anarcsi Pető­fi Termelőszövetkezetnek. Beréfiyi Imre, aki tavaly végzett Debrecenben és egy egész délelőtt kellett ahhoz, hogy megtaláljam a határ­ban. — Kora reggeltől irtjuk az erdőt. Moßt már hozzá­kezdtek a beszállításhoz is. Mellettünk a brigádvezető, Csépke Kálmán: — Lassan három óra lesz. Imre elfelejtett ebédelni. — És te? — vág vissza a főagronómus. Kicsiny falu, sárost ök ketten s baromfinevelésről vitatkoznak. Az agrármér­nök, aki nemrég jött és a brigádvezető, aki itt szüle­tett. — Nem lehet az jó — mondja Csépke. — Ki ért itt hozzá? Tudatlan ember gyilkosa les?, annak. Tavaly, meg azelőtt is így volt, A mérnök legyint — Nem szabad így össze­hasonlítani. Tavaly nem ér. tettek hozzá a gondozók. Hát most majd megtanítjuk rá őket Én kikalkuláltam az egészet Tudod mijött ki? Százezer forint nyereség. Megtanítjuk, kikalkulál, tam, nyereség! Fiatal ember. Anarcsot választotta Diplomához iroda kell? Az övé jéghideg. — Minek fűtenék be? So_ ha nem vagyok itt Nem nagy zol. Én is alig találtam rá. A terveiről faggatom. — Nyíregyházi vagyok, Debrecenben végeztem, Anarcson akarok élni. De ez nem érdekes. Külföldre szállfta* nak — Aranyérmes lovak a Rákóczi Tsz-ben A hasznos és egyben jó hagyományok megtartását nem zárja ki a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Ezt ismerték fel a nagy- ecsedi Rákóczi Tsz-ben is a létenyésztés fejlesztésével. A tsz vezetősége helyt adott a régi, híres lótenyésztő gaz­dáknak, hogy gyakorlati ta_ pasztalatukat a közösség ja­vára is hasznosíthassák. Az 1967-es Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon a tsz ket­tes fogata és Lenke nevű lova aranyérmet szerzett. A csikókkal együtt 321 darab a tsz lóállománya. Gondozóik már az egyéni gazdálkodás idején híres ló. tenyésztők voltak. A gépesí­tés növekedése lehetővé te­szi, hogy az értékes, mint­egy másfél millió forintot képviselő lóállományt kímé­letes igázásban tartsák. Kü. Ionosén megbecsült a 60 törzskanca, melyek utódait továbbtenyésztésre és sport­célokra nevelik. Ezekből vá­— Es a sport? Tavaly még játszott az NB I. B-s Kini­zsi kézilabdacsapatában. Ne. ve majdnem mindig ott szerepelt a góllövők listáján: Berényi II dobott.» Mosolyog. — Rossz volt abbahagyni. Pedig maradhattam volna. Hasonló fizetéssel a Nyír­egyházi Tejipari Vállalatnál kapott volna állást. Akkor Nyíregyházán maradhatott volna. Ott, ahol felnőtt — Nem azért tanultam — mondja. A kilátások? Most tőle kérdezem: mik a kilátások Anarcson? — Csak az embereken múlik. Nehéz velük szót ér. teni, de ha egyszer sikerül, akkor mindent meg tudunk csiriálni. Együtt. — Legjobb segítőtárs? — Akitől a tapasztalatot tanulom: az elnök. Még nincs lakása Anar­cson, Nyíregyházáról jár ki mindennap. Reggel fél öt­kor indul, éjfélre ér haza. — Most lesz kéthónapos a fiam. A feleségem is itt fog tanítani a szabadsága után. ö a hajdúsági Derecs. két cserélte fel Anarccsal. Újabban egy mítosz ala­kul ki a mezőgazdasági szakemberekről. Falu, ag­rármérnök : — Autó? Elneveti magát. — Áprilisban kapok egy hátaslovat. Horváth S. János A boltban és a piacon vá­sárló háziasszony gyakorta bosszankodik a tojás ára miatt. A Csemegében 1.60— 1,75 darabja. A piacon 1,20— 1,50. Röviden fogalmazva drága. Az ok kettős: a kis­kereskedelem a tojást a Ba­romfiipari Országos Vállalat­tól — más néven BOV-tól — kapja. Ez a monopolhelyzet­ben lévő vállalat tetemes re­zsit tesz rá a felvásárolt to­jásra. Az 1,10-es tojásból így lesz 1,75-ös. A vevő a bolt­ban mást nem kap. Megveszi hát drágán. A termelő, aki a piaci standon jelentkezik árujával, ismeri a bolti vi­szonyokat. Világos, hogy ő is drágára tartja. A tojást falun az fmsz-ek vásárolják fel. Jelenleg kiló­ját 21,60-ért. Ez azt jelenti, hogy egy tojás kb. 1,10-et jelent a termelőnek. A fel­vásárlóhelytől aztán változa­Nyíregyházán, este tíz és éjfél körött mm mm f — VJjJOnylelep gm ÉJ I f — kenyérgyár El H ü 1 S I! _ tejüzeI fi 11 fi “ ser"5'101 í mm M A 1 w — orvosi ügyelet • Este 10 óra van, még kétszer hatvan perc és is­mét vége egy hétköznap­nak. A város aludni, pi­henni tér: vagy valóban az egész város? Hiszen csupán a lakosság 95 százalékának van erre lehetősége. Hoz­závetőleges becslést Végez­hetünk: 3—4 ezer ember még nem pihenhet le éj­fél előtt. Az éjszakát ébren töltők számát a városi üze­mek éjszakai műszakjainak dolgozóiból, a tucatnyi éj­jeli ügyelet Lnspekciósai- ból, a pályaudvar váróter­mének virrasztó utasaiból és a szórakozóhelyek el­foglalt székeiből, valamint a vendéglátóipar dolgozói­ból kerekítettük ki. — Én pontosan meg­mondhatom, mikor nevez­hetjük Nyíregyházát alvó városnak. — Mondja a „fény parancsnoka”, Berecz László vezető szerelő a TITÁSZ ügyeletén. — Ma este 22 óra 20 perckor ér véget a tv-műsor, ezt kö­vetően néhány perccel csökken leginkább az áram- fogyasztás. Ilyenkor alszik el a város. — Most 10 óra 10 perc van. Mennyi az áramfo­gyasztás e pillanatban? — Több mint három megawat, vagyis úgy ve­hetjük, mintha e pillanat­ban 75 ezer darab 40-es égő világítana. A Vöröshadsereg útja elején, az Annában még telt ház van, végét járja a farsang, amely a hétköz­napokat sem kíméli. Né­hány méterrel beljebb, az utca egyik földszintes épü­letében lázas termelőmun­ka folyik. — Egy jó órával ezelőtt indult a táblamunka, most készítjük elő az öt kemen­cét vetésre — ad pontos helyzetjelentést a kenyér­gyárból Virányi Antal cso­portvezető, az éjszakai mű­Újra híres a nagyecsedi lótenyésztés Sarkad! Gyula az egyik leghozzáértőbb gondozó a Tün­dér nevű többszörösen díjnyertes 20 éves magyar félvér törzs­kancával. Hammel József felv. lógattak ki a napokban is az Országos Állattenyésztési Felügyelőség megyei álló. mása kívánságára négy kan­calovat és háram darab 3 éves nővér dékcslkót. A ne­mes, magyar félvér állatok valószínűleg exportra ke­rülnek. a lovak mintegy 20 —25 ezer forintért darabon­ként Mint dr. Kárpáti Imre, a tsz elnöke elmondta: az a tsz terve, hogy a lótenyész. tést tovább javítják, ami jelentős bevételi forrást fog jelenteni. Az exportra ne­velt csikók száma ez évben előreláthatólag 50 darab lesz. (a. b.) szak főnöke. — Az éjsza­ka folyamán három má­zsa kenyeret készítünk és 20 ezer darab kiflit. Nyol­cán dolgozunk — heten a termelésben, egyikünk pedig számlálja a kész sütemé­nyeket és kenyeret. — Köszönjük, reggel vár­juk a boltokban a friss ke­nyeret ! Ha már a nyíregyháziak reggelijének éjszakai ké­szítőinél tartunk, hívjuK fel a tejüzemet is. — Palackozunk és kan­nába töltünk. Félliteres, egyliteres és 2 decis pa­lackokba összesen 7 ezer liter kerül reggelig. A 2 decis iskolatejből most még csak 400 üveggel palacko­zunk, de a melegebb idő beköszöntésével 1200—1500- as megrendelésre is számí­tunk. Éjszka készítik elő, ada­golják a vajat, a tejfölt és a csomagolt túrót is. Haj­nalban pedig elindulnak mintegy 70 nyíregyházi boltba azok a termékek, amelyeket egy ilyen éjsza­kai műszakban 10—12-en „kezelnek”. A Tejipari Vál­lalat művezetője ezen az éjszakán Oláh Zoltán volt Tovább tárcsázunk. Az orvosi ügyelet telefonszá­ma: 30-24. A hívás szerdán 21 óra 48 perckor ered­ménytelen volt. Fél órán át sikertelenül hívogatjuk a számot, jelentjük a pos­tának, s a 08 válasza: — Biztosan rosszúl tet­ték le a hallgatót. A hallgató még 22 óra 30 perckor sem volt a he­lyén. Végül a mentőállo­más szolgálatvezetőjét kér­tük meg: alkalomadtán szóljanak be az ügyeletre, hiszen a mi érdeklődésünk­nél fontosabb telefonhívást is kaphatnak. — 39-11? — Igen, Gyüre László technikus vagyok, a meteo­rológiai állomás ügyelete­se. Rövid időjárásjelentést kérnek? Azonnal éjfél lesz: a hőmérséklet emelkedő­ben van. E pillanatban 2,4 Celsius-fokot olvasok le. Mérsékelt délnyugati szél fúj, nemrég kezdett esni az eső. A Kossuth téren egy ké­sői hazatérő felgyűri gal­lérját. Lépteit csak a köz­lekedési lámpa mellett ál­ló rendőrőrszem kíséri vigyázó szemmel... Szilágyi Szabolcs tos e termék útja. Egy ré­szét a helyi igények kielégí­tésére használják, a másik, a nagyobb része a BOV gép­kocsijaira kerül, s elindul a hűtőházak felé, onnan visz- sza a boltba. Lehetne még egy harmadik út is: az fírisz­ektől közvetlenül a piacokra. Mi van falun ? Milliós tételben vásárolják falun fel a tojást. Még a nem túl magas felvásárlási ár is csábító a termelőnek, hiszen azonnali pénzt jelent, nem kell a városba vonatozni ve­le. Sajnos, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek még nem használták fel le­hetőségeiket, s a látszólag kisebb ellenállást jelentő, egy tételben értékesítést választ­ják, amit a Baromfiipari Or­szágos Vállalat kínál. Köz­ben elsikkad a fogyasztó ér­deke, az fmsz-ek lemonda­nak arról, hogy a piacot elő­nyösen, a vevő érdekében megfelelően befolyásolják. Kétségtelen, az fmsz-ek fon­tos feladata a BOV ellátása, viszont logikus, hogy a köz­vetlenül piacra hozott áru tehermentesíti az állami ke­reskedelmet Nyíregyházán. Ha például a nyíregyházi fmsz rájött volna a nagy üz­leti lehetőségre, már régen épített volna egy tojás és élő baromfiárusító pavilont a piacon. Igaz, van olyan in­tézkedés ami ezt nehezíti, de a megyei tanácstól kapott in­formáció szerint ez felold­ható, a lehetőség adott. Győr- telek éppúgy, mint Porcs- alma vagy Csenger szívesen adná át fölös tojásmennyi­ségét. Szervezés kérdése csu­pán. A 45 szabolcsi körzeti fmsz folyamatosan el tudna látni egy ilyen árusítóhelyet tojással, melynek ára a ter­melők árait előnyösen, a ve­vő érdekét tekintve befolyá­solná. Kerülő nélkül jutna a fogyasztóhoz Mondhatná valaki, hogye* elméletben szép, de vajon hogyan festene gyakorlat­ban. Az eddigi gazdaságos- sági számítások azt bizonyít­ják: jól. Ha a felvásárolt tojás útja nem tenne egy ha­talmas kerülőt — mondjuk Győrtelektől Debrecenen át Nyíregyházáig — lényegesen csökkenne a szállítási költ­ség. Ha a felvásárlás és a fogyasztás közül kiiktatódik egy vállalat, logikus, hogy csökken a rezsi, vagyis csök­ken az ár is. Az űj mechanizmus lehe­tőséget ad ilyen jó kezde­ményezésekhez. Bürget Lajos Vízmű Nyírbátorban Jövőre ezer lakás kap jó ivóvizet A gyorsan fejlődő, iparo­sodó Nyírbátor járási szék­hely vízművesítésére még 1964-ben társulás alakult. A vízművesítés teljes költségét 20 millió 700 ezer forintban irányozták elő, mely össze­gért 33 kilométer csőhálóza­tot 110 ejektoros kúttal, ugyanennyi tűzcsappal, két kútcsoporttal és egy 300 köb­méteres torony építését vet­ték tervbe. A megalakuláskor a tár­sult tagok száma 1447 volt, jelenleg meghaladja a 2100- at. Az elmúlt évben a tagok részéről a befizetés 102,1 szá­zalékra történt, az építési feladatokat pedig 136 száza­lékra teljesítették. A csőhálózat kiépítése már lényegében befejeződött* ugyancsak megtörtént a má­sodik kútcsoport harmadik kútjának a kivitelezése ki­tűnő eredménnyel. E kút­csoport egymagában el tud­ja látni'az 1400—1800 köb­méter napi vízhozamával a község vízigényét, vízszük­ségletét. A még hiányzó építési, mé­rési és nyomásellenőrzési munkák befejezése után, előreláthatólag a következő év második felében kerül sor a csőhálózat lakásokba kapcsolására. Mintegy ezer lakásba és egyéb helyiségbe kapcsolják be a kitűnő mi­nőségű vizet. Tempósan dolgozott a „TEMPÓ'4 Indul a gumi javító üzem — Tűzoltó- készülék-javítás, tv-antenna, üvegcsiszolás, és más új szolgáltatások Tavaly év elején vált ki és lett önálló szövetkezet Nyíregyháza első, kizárólag szolgáltatásokra berendez­kedő kisipari szövetkezete, a „TEMPO.” Mint most tartott első mérlegzáró közgyűlésén Szabó Béla elnök beszámolt róla, első évi hárommilliós tervét 178 százalékra teljesí­tette. Az öt és fél millióval zárult mérleg azt jelzi, hogy munkája szükséges és népszerű. Az eredményt annál is in­kább becsülni kell, mert zömmel 16—20 forintos téte­lekből gyűlt össze és öt és fél millió, vagyis a szolgálta­tások tízezrei húzódnál? meg a siker mögött Az idei tervet nyolcmillió­ban fogadta el a közgyűlés. Bejelentették, hogy a nemrég alakult kisvárdai és máté­szalkai részlegeket tovább­fejlesztik. Az eddig is köz­kedvelt szolgáltatások — áruszállítás, csomagolás, rág­csálóirtás, fűrészelés és többi — mellé új szolgáltatásokat indítanak. Például földelés­ellenállás mérést, az üveg- mattosítást és csiszolást Szépen fejlődik a gumijaví­tó üzem munkája, ahol gu­micsizmától autógumiig min­dent megragasztanak. Elvál­lalták a tűzoltókészülékek karbantartását. A harisnya- szemfelszedés mellé beveze­tik a gombáthúzást. Egyre népszerűbb a kitűnő vételt biztosító Bíró-féle tv-anten­na, amit nemcsak elkészíte­nek, hanem Nyíregyházán fel is szerelnek. Teljes üzem­mel dolgozik az Engels ut­cai barkácsolóműhelyük, ahol mindenfajta munkát maguk is elvégezhetnek az ügyfelek. A Rákóczi út elején épülő szolgáltatóházban kap majd végleges helyet a szövetke­zet.

Next

/
Thumbnails
Contents