Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

Terylén kosztüm érdekes, hamis zsebekkel. Kosztüm a divat Néhány nap, s itt a két­hetes tavaszi iskolaszünet Különösen a végzős nyolca­dikos és a negyedikes kö­zépiskolások számára lehel hasznos a szünet, hiszen ne­kik most mindén perc drá­Nem lenne azonban tel­je* a kép a Szülői tanácsok nélkül.' Ezek megoszlanak Az egyik: „Azért szünet, hogy kikapcsolódjon a gye­rek. Minek gyötörjük meg most is a tanulással.” A má­sik gyakori vélemény: „A tanulást nem szabad abba­hagyni, mért kél hét alatt annyit felejt, hogy majd nem győzi bepótolni. ■ Mindkét állásfoglalásban yan részigazság. i A szünidő első napjait természetesen meg kell Hagyni szünidőnek. Játék­nak, kirándulásnak. Ez idő alatt mód- nyílik, hogy a gyerek kipihenje magát, és erőt gyűjtsön a további munkához. A második .he­ten azonban már elő kell kerülni a fűzeteknek, könv- . veknek. Ellenkező .esetben az utolsó hónapokra marad minden, és esetleg fáradtab­ban kezdi a tanuló az év vé­gi finist, mint amikor az utolsó napon kilépett iskola kapuján. Természetesen a szünidei tanulás más. mint az Isko­lai Ez abból is következik, hogy nem keli feldolgozni tjj ismereteket A fő feladat a korábban tanultak meg­szilárdítása, elmélyítése. Ezért.- előtérbe kerülnek a gyakorlatok, az ismétlő pél­damegoldások. Ezzel azon­ban nem szabad lekötni az idő nagy részét Elegendő, ha 'délelőtt 1-2 órát fog­lalkozik az iskolai munká­ival a gyerek — kötetlent! • A szülő közvetve is hoz­zájárulhat az eredmények­hez. A gazdag ifjúsági és gyermekirodalomban, az iskolások számára írott új­ságokban nagyon sok hasz­nos, a tanulást segítő írást találhatnak. Ezeket hozzá­férhetővé kell tenni. :j: A tavaszi szünet külőnö- 1-Mn alkalmas a kötelező ol- Irasmányok kijegyzetelésére, esetleg újabb elolvasására. Erre év közben elég kevés C idő marad. Ezt a bordó gyapjúból ké­szült, zscbpatníkkal díszí­tett, enyhén karcsúsított, nyújtott szabásvonalú kosz­tümöt a párizsi „Calcutta” divatház mutatta be. Az el- bájolóan elegáns kosztüm — amint a divatház ajánlja — piros, vagy fehér gyapjúból, vagy panama anyagból is nagyon szép. Hozzá fehér kesztyűt, fehér lapos sar­kú cipőt viselnek. Kora tavasz a virágoskertben Gyakran fagyosak az éj­szakák, de az enyhe, derült napokon már előkészíthet­jük a virágoskertünket a tavaszra. Mindenekelőtt távolítsuk el a múlt évi kórókat, szár­maradványokat, s ha a föld fagya engedi, fel is áshat­juk a kertet. Az alacsony hőigényű virágokat. mint a búzavirág, szarkaláb, fá­tyolka, a sövénynek való nyári ciprus, az illatos es­tike, rezeda magját, amint rámehetünk a talajra, mar március elején elvethetjük állandó helyükre. E korai vetésű magvak alá porha- nyitva ássuk a kertet, s ve­tés előtt finomra gereblyéz­zük el a talajt. Ha azonban csak később szándékozunk vetni, a tél végi ásás dara­bosabb legyen, mert vetés előtt még egy sekély ásás, kapálás szükséges. Azokat a lassú fejlődésű virágokat, amelyek állandó helyükre vetve csak későn kezdenének virágozni, aján­latos már március elején a lakásban lapos ládába, vagy cserépbe elvetni, hogy a tavaszi fagyok elmúltával erőteljes palántákat tud­junk a kertbe kiültetni. Ilyen a sok színben pom­pázó tátika, szárazságot jól tűrő, illatos verbéna, a chabaud és Margit szegfű, a szegélynek alkalmas kék­virágú lobélia, a szintén szárazságtűrő, fagyokig pompázó petunia, a tűzpiros salvia (paprikavirág) mag­ja. Március második felé­ben vessük el az őszi ró­zsa, a zinnia, (legényrózsa) a nyári viola, a kerti aza­lea. a bársonyka, vagy bü­döske magját Ez utóbbiak április elején állandó he­lyükre is vethetők. A magvetéshez finom, la­za szerkezetű — korhadó anyagot nem tartalmazó — földet használjunk. A tete­jét kissé nyomkodjuk meg léccel, simítóval. A mago­kat lehetőleg ritkán ves­sük, hogy a kikelő palán­táknak legyen helye a fej­lődéshez. A nagyon apró magokat — petunia, tátika — ajánlatos teljesen száraz homokkal összekeverni, hogy ritkábbra tudjuk vetni. Az elvetett magokat vékony földréteggel takarjuk. Utá­na finom szórófejes kanná­val permetszerűen öntözzük meg és kelésig takarjuk le üveglappal. A kikelt nö­vénykéket tartalmazó edé­nyeket azonnal tegyük vi­lágosra, csak a tűző naptól óvjuk eleinte, mert sötét­ben, árnyékban megnyúlt, csenevész. ' vékony palántá­kat kapunk, amelyek rend­szerint meg sem érik a ki­ültetés idejét. Ha sűrű volt a magvetés, ajánlatos a pa­lántákat áttűzdelni. A salvia nagyon gyorsan fejlődik. Ha már 4 pár levele van. a felső 2—3 pár alatt visszavághatjuk a nö- • vényt és a kis „fejet” el- dugványozhatjuk: egy hét alatt meggyökeresedik. Az alsó elvágott rész elbokro- sodva fejlődik tovább. Ugyanígy dugványokat ké­szíthetünk az áttételt begó­niák, agerátumok. muskátlik hajtásaiból és 3—4 hét múl­va szépen bokrosodó, gyak­ran már virágzó kis növé­nyekkel díszíthetjük a ker­tünket. ablakunkat. A jó idő beköszöntésével a palántákat hozzá kell szoktatni a szabad levegő­höz, hogy a kiültetés idejé­re teljesen meeedződienek. A kánná, dália, gladio- , hisz szintén sokkal hama rabb virágzik, ha már már­ciustól előneveljük. A kán na gumóit ültetés előtt 2 szemes darabokra vágjuk, vágásfelületet faszénporral behintjük, s táodus földbe. J2—14 cm átmérőjű cserép­be ültet iük. 16—13 C-foko' hőmérsékletű, világos he lyen, gvakori öntözéssel ma ius elejéig neveljük. Akkor hozzászoktatjuk a szabad le­vegőhöz, teljes napfényhez, s a faevok után kiültetjük. A dália gumóit laza tőze- ges föld közé rakjuk, s ha az előtörő hajtásokat fel­töltjük, önálló gyökereket fejlesztenek Ezek az anya­gumóról levághatók és kü­lön növényként ültethetők el. Egy tőről 5—6 növényt is szaporíthatunk, s a visz- szamaradó anyanövény 1- hajtással még mindig kiül­tethető. Fontos, hogy a dá liát is világosan neveljük, mert hajlamos a megnyú­lásra. A gyökeres dugvá­nyokat tápdús földbe ültes­sük, mert a gyors fejlődés­hez sok táplálékra van szükségük. A gladiolusgu- mókat cserépbe ültetve ugyancsak világos helyen neveljük elő. A növények előnevelése sok munkával jár, de sok öröm forrása is lehet, hiszen korai, szép virágaikkal hálálják meg a fáradozást ^ kertész ; Kissé más a helyzet a , régzős tanulókkal, ök csak kisebb mértékben engedhe­tik meg maguknak az ön­feledt kikapcsolódást. Az érettségi tételek birtokában most már tehetőség van ar­ra, hogy céltudatosan pó­tolják be a számukra is nyilvánvaló hiányosságokat Nekik ez az időszak a rend­szerezés, az „utolsó kanyar” a célegyenes előtt. Ilyenkor a mérsékelt munka maga is pihenés. Nem szabad tehát túl­zásokba esni. A szünidő el­ső napjai eltelhetnek tanu­lás nélkül. De gondolni kell arra is, hogy jó beosztással az iskolaév hátralévő hete­inek kemény munkáját könnyíthetik meg a kis- és nagydiákok. Műanyaggal kombinált különleges fémbútor. Képünkön: háromrészes steppelt prabona M. S. bevonatú műanyag kanapé, hozzátartozó asztallal és fotelekkel. GYEREKEKNEK Törd a tejedt Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Csermely. 7. Szegecs. 8. Kötőszó. 9. Megfej­tendő. 11. Cipő részei 12. Föld­művelő eszközök. 14. Forma. 16. ...mint Petőfi kocsmája. 18. Aján­dékoz. 20. TOÖ. 21. Asztalos Dá­niel. 22. Háziállat. 24. Terem mássalhangzói. 25. Nagyvárosok ivóvize tartalmazza ezt a fer­tőtlenítő szert. 27. Zúzó. 28. Örö­kös. 29. Algériai nagyváros. Függőleges: 1. Kiáltás, oroszul. 2. Azonos mássalhangzók. 3. CS. L R. 4. Némán köt! 5. Cukor... 8. Szép szavú, válogatott kifejezésekkel beszélő. 10. Vissza: vágóeszköz. 11. Ilona beceneve. 13. Vízhordó­hely. 14. Az állóvíz. 15. Meg­fejtendő. 17. Omladék. 19. Rom­bolt. 21. Ama helyre. 23. Kocsi»- kiíejezés, lovak megállítására, 24. Zúz. ,26. Vissza: tudományoa fokozat rövidítése. 27. Alióvít, ékezethibával. Megfejtendő: A gyermeksereg kedvenc tel*» víziórovata... a vízsz. 1, 9, füg­gőleges 15. Múlt háti megfejtés; MOSOLYGÓ ANTAÍ, Könyvjutalom: Balogh Zita Csenget, re hét* Tünde Tisztaberek, Szabolcsi Ka­talin Nyíregyháza. JAVASZ Csikók futásának porzik a nyoma. Csöpörög a nappal jég az éjszaka. Zöldfejű füveknek csillag a hegye. Aki egyszer fázott, sohase tegye. Szeplősek a lányok, vigyorog a hold. Meglestem egy ágat, magas láza volt. Tavasz ez már, ujjé, szólnak a rigók. — Filvön futni láttam kilenc pejcsikót. Bényei Jobs«! A csodacsizma Egyszer a szegény favágó, olcsó pénzért egy pár hasz­nált csizmát vett a vásár­ban. Otthon aztán olyan ra­gyogóra kifényesítette mind­két csizmát, hogy a száru­kon megjelent a saját kép­mása. Sőt! Kisvártatva han­gokat is hallott: — Megbecsültél favágó! Ezután sose érzel fáradságot, ha felhúzol.. Ámuldozott egy darabiga szegény és jámbor ember, aztán lefeküdt aludni. Más­nap hajnalban elindult a közeli hegy tetejére fát vág­ni. Egy jó darabig a vállán vitte a csizmákat, mert kí­mélni szerette volna őket a rögös, köves úttól. Hanem a hegy derekán igen elfá­radt és leült pihenni. Néze­gette a két, csudásan csil­logó kincsét, amikor egy­szer csak újra hangokat hallott — Vegyél fel! Felviszlek a hegyre! — Furcsákat beszélsz — nevetett a favágó és nyom­ban felhúzta a csizmákat. Egy szempillantás alatt új­jászületett Többé nem ér­zett fáradtságot, a csizmák vitték őt felfelé. A csúcson szép szálfákat döntött ha­lomba, de pihenésre nem vágyott A csizmák olyan könnyedén hordozták őt a fák körül, mintha puha szőnyegen járt volna. Evek múltán annyira meg­szokta a kényelmet és a jó módot, hogy bizony maga sem vette észre, mikor ve­szítette el a szerénységét és hogyan lett öntelt, rátarti ember... Egyszer aztán meg­járta. Nagy lakodalmat ül­tek a faluban, ahová a fa­vágó hivatalos volt A szé­pen kifényesített csizmák­ban neki is kedve kereke­dett egy ropogós csárdásra. Óvatosságát legyőzte a hiú­sága és táncolni kezdett, de nem ám akárhogyan 1 — Nézzétek a favágót! — kiabáltak az emberek. Hát volt is mit csodálni. Forgott, felugrott, a boká­ját csattogtatta. Olyan tü­zesen és eszeveszetten járta, amilyenre lakodalomban még nem akadt példa. Rá­adásul meg se Izzadt, nyo­ma se volt rajta a kime­rültségnek. Eszre sem vette, hogy a lassú, megfontolt léptekhez szokott csizmák feszülni kezdtek, aztán már hangosan repedtek, sőt, a patkók messze repültek a porba. A zenészek Is kifáradtak, de nem a favágó a táncban! Vitték, járták vele türelme­sen a csizmák, hátha egy­szer észretér a magamuto­gatásból. Végül aztán mégis megelégelték a duhajkodást. Egy nagy dobbantásnál ki­dőlt az oldaluk, levált a tal­puk. Oly hirtelen történt ez, hogy a favágó rémületében földre huppant Ott is ma­radt a nagy zenebonában — mezítláb! — Széttóncolta a csizmá­it! — mutogattak rá nevet­ve az emberek. A favágó megszégyenítve elsomfordált Hiába keser­gett a balszerencséje miatt, éppen a jómódjában feled­kezett el arról, hogy a sze­rénységet sosem szabad fel­cserélni a hiúsággal! Griff Sándor |A tavaszi szünet előtt

Next

/
Thumbnails
Contents