Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
tute nOLLTAtßl, EGTÍSÖt/trM > XXf. 8TV0C.TAM. TL SHAW ÁRA: Í FORINT 1968. MAKCIÓS 31, VASÁRNAP Moszkva elbúcsúzott Jurii Gagarintól Ettcmelték .Turlj Gagarlnt és Vlagyimir Szerjogint. Képünkön: Gyászolók 4 Stjav- jet Hadsereg Központi Házában a ravatalnak amelyre a hö sök hamvait tartalmazó urnát helyezték, ííFeíe íoto— tm KliiíöWi Képszolgálat) l ock Jenő hazaérkezett Franciaországból Moszkva, (MTI):. Szombaton délben a Ja rij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin hamvait tartalma, zó urnákat ráemelték a ravatalt jelképező ágyutalpra és a gyászmenet megindult a szovjet hadsereg központi házától a Vörös tér felé vivő több mint négykilométeres úton. A gyászmenethez a szakszervezetek székhazánál csatlakoztak Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij, valamint az SZKP és a szovjet állam más vezetői. Gagann és Szerjogin gyászba öltözött felesége egymásba karolva ment. Gagarin két kislánya, Aljona és Goíja, s a többi családtag lehajtott fővel, fájdalomtól megtörtén lépkedett a menetben. Elkísérték utolsó útjára a világ első űrhajósát kozmonauta társai: Tyereskooa, Leonov, Nyikolajev és a többiek. Ott volt German Tyitov, aki megszakította olaszországi útját, hogy megadhassa a végtisztességet tragikusan Mhunyt elvtársidnak. A menet lassan haladt a fekete szegélyű vöröß zászlókkal fellobogózott moszkvai utcákon. Az egész szovjet főváros, az egész szovjet nép, az egész világ búcsúzott attól, aki élő szimbóluma volt a Szovjetunió, az egész emberiség kozmikus győzelmének. A gyászmenetben ott haladtak azoknak a tudományos központoknak a képviselői, amelyekben megtervezték Gagarin űrhajóját. Ott voltak az üzemek képviselői, ahol megalkották a Vasztok—1-et. Ott haladtak annak a parasztságnak a képviselői, amelyből származott, s ott haladtak a munkásosztály fiai, akiknek körében munkásként felnevelkedett, s ott mentek annak a hadseregnek a katonái, akik között vadászrepülővé, majd űrhajóssá lett. Jucij Gagarin és VIagyi1 rnir Szerjogin búcsúztatásán számos külföldi küldöttség • vett részt, köztük a Magyar •Népköztársaság küldöttsége -Szipka Józsefnek, hazánk moszkvai nagykövetének vezetésével. A delegáció tagjai között ott volt Szilágyi János vezérőrnagy, az OLP parancsnoka. Chopin gyászindulóján&k hangjaira a menet, a lassú díszlépésben haladó díszőr. ség, a megszámlálhatatlanul sok koszorút, a halott hősök gyászkeretes képét és kitüntetéseit vivő katonák, 14 óra előtt pár perccel értek a Vörös térre. Jurij Gagarin itt, a Vörös téren fog pihenni, ahol hét évvel ezelőtt hangzottak fel örömteli szavai: „Jelentem a hazának, jelentem a pártnak... Pontosan 2 Makor a szovjet párt- és állam vezetői, az űrhajós csoport tagjai elfoglalták helyüket a Len inmauzóleum mellvédjén. A gyásznagygyűlést Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a temetésről intézkedő kormánybizottság elnöke nyitotta meg. Hangoztatta, hogy Gagarin neve aranybetűkkel íródott be abba a krónikába, amely a természet erőinek tanulmányozásáról és leigázásáról szól. Mint mondotta, Gagarin neve az igaz emberségnek a bátorságnak, az újító szellemek, a kommunista párt és a szovjet nép önfeláldozó szolgálatának jelképévé lett Gagarint — folytatta —. ismerték a világ minden táján, méltó képviselőjét látták benne annak a hős népnek, amely megkezdte a világ forradalmi átalakítását es a jelenkori társadalmi haladás élcsapatában menetel. Gagarin joggal állt a szovjet űrhajósok dicső családja. < nák élén.- Harci poszton halt meg, híven kötelességéhez és hivatásaihoz. Míg élt, teljés energiájával terveket kovácsolt az újnak 'a keréséáé'ré a kozmosz meghódításában., (Folytatás a 2. oldalon) Vock Jenó, a Minisztertanács elnöke franciaországi hivatalos látogatásáról kíséretével együtt szombaton délután visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Apró Antal, Fehér Lajos, dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei. dr. Csanádi György, dr. Horgos Gyula, Ilku Pál. Vályi Péter, Veres József, m kormány tagjai, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál Michel Corn bal, a Francia Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Foéfe Jenő megérkezésekor útja tapasztalatiról nyilatko. zott az MTI munkatársának Hogyan foglalná össze j Fock elvtárs benyomásait párizsi, általában franciaországi tárgyalásairól?-- ---— Amikor elindultunk Budapestről, azt mondtam, remélem, hogy hazatérésünkkor eredményekről szá - molhatok be. Reményeink valóra valtak. mert nem voltak megalapozatlanok. A/ utóbbi évek egyre fokozódó együttműködése több magas szintű látogatás készítette elő mostani megbeszélésein két. — Nagy hatást tett vám De Gaulle elnök. akivel igen tanulságos eszmecserét folyta ttunk, elsősorban nemzetközi kérdésekről, ezenbelül Európa mindkét országot kölcsönösen érdeklő problémáiról. Értékesek voltak megbeszéléseink Pompidou miniszterelnök úrral, Couve de Murville külügyminiszter úrral, s a francia kormány több más tagjával. Ezek a tárgyalások baráti légkörben folytak, éppen úgy. mint munkatársaim megbeszélé- seú Milyen nemzetközi kérde- lefckel foglalkoztak a megbeszéléseken, és hogyan viszonyuk egymáshoz a két ország magatartása? — Ami a nagy nemzetkü. zi kérdéseket illeti, a közös közlemény jól kifejezi azokat a pontokat amelyekben egyetértünk. Magyarország és Franciaország egyaránt híve az európai országok kapcsolatai sokoldalú fejlődésének, s közösen tevékenyen kívánja ezt a folyamatot elősegíteni. — Egyetértettünk a vietnami háború, a közel-keleti helyzet veszélyességének megítélésében, és ami a kibontakozást illeti, megállapíthattuk, hogy álláspontjaink igen közel állnak egy. máshoz. Természetesen az európai kérdések egy részének megítélésében vannak közöttünk bizonyos különbségek. Ezek azonban nem akadályoznak meg bennünket, hogy együttműködjünk az európai biztonság megszilárdításában. A tárgyalások tükrében hogyan ítéli meg a magyar— francia kapcsolatok jövőjét? — Bizalommal tekintünk a jövő elé. s fontos feladatunknak tartjuk, hogy gazdasági kapcsolataink is elérjék jő politikai kapcsolataink, kulturális együttműködésünk szintjét. Több alkalommal is nyíltan megmondtam francia tárgyaló . feleinknek, hogy szükséges javítani a két ország gazdasági kapcsolatait, s felvetettem a Közös Piac rendtartásaiból származó probléma, kát Megelégedéssel vettük tudomásul a francia kormánynak azt a szándékát, hogy kész a Magyarországról származó import növelését elősegíteni és hozzájárul, ni ahhoz, hogy elérjük a két ország közötti gazdasági csere kiegyensúlyozott fejlődését. Milyen lehetőségek vannak a gazdasági kapcsolatok javítására? — A gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének mindenekelőtt az ipari kooperáció adhat új lendületet. Ebben a tekintetben komoly fordulatra van ...ük- ség. Az ipari kooperációra vonatkozó javaslatainkat ismertettem a francia ipari* gazdasági és pénzügyi élet vezetői előtt, s azt hiszem, joggal mondhatom, hogy ezek érdeklődést keltettek. Javaslatainkat most már nem kormányszinten, hanem az önálló importjoggal rendelkező vállalatok szintjén fogjuk konkrétan megfogalmazni. Hogyan alakulnak a két ország vezetőinek személyes kapcsolatai? — Említettem már, hogy joggal tekinthetjük a párizsi megbeszéléseinket fordulat. nak a két ország kapcsolatainak történetében, új szakasz kezdetének is. Ami bennünket illet, mindent meg fogunk tenni, hogy a magyar—francia kapcsolatok új szakaszát minél eredményesebbé tegyük — fejezte be nyiltkozatát a Mimsziertanáss giaöke A törvény születése A a újságok, a rádió és a tv, mint mindig, ** most is viszonylag részletesed beszámolt az országgyűlés ülésszakáról. Mégis az a benyomásunk, hogy mindenekelőtt kellő tér és idő hiányában, aligha adhattunk tökéletesen hű képet arról a mind jobban erősödő demokratikus légkörről, amely a képviselők tiszteletei érdemelő, lelkiismeretes munkája és Dem csekély bíráló javaslattevő hajlandósága nyomán a Parlamentben uralkodik. A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása és a két legmagasabb igazságszolgáltató fórum, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség vezetőjének beszámoltatása, az elhangzott csaknem 30 képviselői felszólalás során rendkívül érzékletesen bontakozott ki a felelősségteljes törvényhozói munka, ezúttal nem csupán a jogalkotás, hanem a jogellenőrzés terén is. Látnivaló volt, hogy a képviselők mennyire átérzik az országban uralkodó szocialista törvényesség megőrzésének és szüntelen erősítésének jelentőségét. Nemkülönben a számtalan tennivaló fontosságát, ami ezzel együtt jár. Még felsorolni is sok: a társadalmi tulajdon tokozott védelme, a közlekedési balesetek erősen növekvő tendenciájának visszaszorítása, az ifjúsági bűnözések elleni sokoldalú küzdelem, a megelőzés jobb megszervezése, az erősen elterjedt visszaeső bűnözés okainak felderítése és amennyire csak lehet, megszüntetése, mindenekelőtt pedig a szocialista igazságszolgáltatás elsőrendű „fegyverének’’ a nevelésnek, a felvilágosításnak hathatósabb bevetése [/ ülönös figyelmet érdemel maga a tör** vény is. amelyet a képviselők most megszavaztak. Már az i® felettébb örvendetes, hogy számottevően szélesíteni lehetett az előforduló rendellenes cselekmények között, azoknak a körét, amelyek csupán szabálysértésnek minősülnek. S ezt is azzal a kétségtelen szándékkal, hogy a folyamat nem zárul le, hiszen ilyen módon tovább erősödhet * jogrend, a közbiztonság, s a növekvő bizalomból es méltányosságból a humánus szocialista törvénykezés tökéletesítésének sok újabb lehetősége fakad. A megszavazott törvény erősen támaszkodik a demokratizmusra, ami főleg a szabály- sértések helyi, akár községi elbírálásában, valamint a lehetővé tett bizottsági elbírálásban jut kifejezésre. Ez szimbólumnak is figyelmet keltő, hogy ez a jogalkotás kezdettől fogva messzemenően demokratikus körülményeknek köszönheti létét. A parlamenti állandó bizottság többször alaposan megvitatta, még az ülésen is jó néhány módosítással csiszolta, nem szólva a képviselők saját kiegészítő javaslatairól. Az állandó bizottság a javaslattevők bevonásával a törvénytervezetet az ülés egyik, huzamosabb szünetében ismételten megvitatta, így került újból a plenum elé, amely végül is szám szerint hét módosítással egyetemben megszavazta. Am a demokratizmusnak ez a mondhatni iskolája ezzel még korántsem ért véget. Következett a népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolója, amelyet első ízben tárgyalt meg szocialista parlament. Ugyanezen az ülésen döntöttek a képviselők az ország- gyűlés ügyrendje egyes pontjainak módosításáról, amely szintén az országgyűlési munka demokratizmusának fejlesztése érdekében történt. A z említett körülmények, sok egyéb mellett, már magukban is azzal a jogos reménnyel bíztatnak, hogy a jogalkotók kisebb és a jogot gyakorlók sokkalta népesebD csoportjai egyaránt sok erőt: bíztatást meríthetnek, nemcsak a parlamenti munka eredményeiből, hanem annak módszereiből is. Ez pedig további biztosítékot nyújthat arra, hogy a szocialista jog és törvény tisztelete, következésképpen a jogrend és a biztonság az alkotó munkának és a társadalmi fejlődésnek ez & fontos közege és serkentője, tovább erősödik hazánkban
