Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
Gazdag csirkefeihozatal a mai piacon Felkerestük a termelőszövetkezeteket és tájékoztatást kértünk, hogy milyen áruval és milyen választékkal vesznek részt a szombati he. tipiacon. Mezősi István, a Vörös Csillag Tsz elnöke elmondot. ta, hogy csirkéből majdnem korlátlan mennyiségben szállíthatnak a Búza téri piacra. Hogy az árusításban fennakadás né legyen, a piac időtartamára beállítottak egy kis tehergépkocsit, a baromfiszállítás folyamatos ellátására. Az elnöki tájékoztatás megemlíti, hogy összesen 25 ezer darab csirkét és 5 ezer darab pulykát adnak a nyíregyházi piac ellátására. Kilogrammonként 30 forintos árért hozzák forgalomba az idei csirkét. A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet a szombati hetipiacra 600 darab csirkét szállít. Ezt két helyen a Búza téri és a Hadzel téri piacokon árusítják. A Dózsa Tsz ármegállapítása hasonló a Vörös Csillagéval, a kereslet és kínálat alapján állapítják majd meg az árakat. A Dózsa Tsz az elkövetkezendő napokban zöldhagy. mából 30 ezer csomót, salátából 80 ezer fejet és hónapos retekből 40 ezer csomót hoz Nyíregyházán forgalomba. A Búza téri elárusító pavilonon kívül a Kossuth téri csemegebolt és az Északi Alközpont új ABC-áruházát is ellátja primőr áruval. A zöldségféleségen kívül a termelőszövetkezet burgo. nyát és burgonya vetőmagot is szállít a nyíregyházi piacra. A termelőszövetkezet ősz. szesen 30 ezer darab csirkét nevel és ezt a mennyiséget teljes egészében a nyíregyházi igények kielégítésére fordítják. A Ságvári Termelőszövet, kezet a mai hetipiacon 1100 darab csirkével vesz részt. Ezenkívül ellátja a földművesszövetkezeti árusítóhelyeket is. A termelvényeikct a MÉK is átveszi és szükség szerint látja el vele zöldségboltjait. A felsoroltakon kívül a mai piacon baromfival részt vesz a Hortobágyi Állami Gazdaság és a kálmánházi termelőszövetkezet is. A MÉK zöldség-gyümölcs féle. ségeken kívül hónapos retket és újhagymát hoz forgalomba. Farkas Pál Á „Hancúr“ együttestől a nyírségi táncokig Rangosnak Ígérkezik a Ki mit tud vasárnapi megyei döntője Vasárnap, március 31-én délután három órakor felmegy a függöny a Móricz Zsigmond Színház nézőterén. A színpadon „beszerelve” várják muzsikusaikat a nyírbátori Origó, a mátészalkai „Turmix, az ibrányi Horizont ifjúsági tánczenekarok hangszerei erősítő berendezései. A színfalak mögött elsőszámos fellépésükre készen várakoznak táncdalénekeseik, Sebestyén Erzsébet, Buják! Valéria és Békési Ildikó, meg a kölesei Bencze Éva. Az erkély első sorában elfoglalta helyét a zsűri. Megkezdődik az idei Ki mit tud Sza- bolcs-Szatmár megyei döntője. Nagy érdeklődés előzi meg az idei vesengést. Igen erős versenyben alakult ki az az ötven műsorszám, ami a megyei döntőbe juthatott. Sokan észrevételt is tettek, nem lesz-e a közönségnek fárasztó az öt óra körüli műsoridő. De a rendezőknek az a véleménye, hogy minden színvonalas műsorszám, amely megérdemli, kapjon lehetőséget a továbbjutásra. Inkább azzal igyekeztek pergővé és élvezhetővé tenni a hatalmas anyag végighallgatását, hogy három részre bontották az ötven műsorszámot és: két szünetet iktattak közbe. A negyedik, rövid szünet a, zsűri döntésének kihirdetése előtt várható, de ez már — ígérik — rövid lesz. A műsorok igen változatosak. Nagyon sok új vidéki tánczenekart ismerhet meg majd a közönség is, például a kisvárdai Piros-fehér együttest, vagy a baktai Kék-fehéreket. A nyíregyházi Fodor trió akkrobata mutatványai már a városi döntőn is sikert arattak. A humort kiválóan képviseli a kisvárdaiak „Hancur”együttese, amely tánczenei paródiát ad elő. A komoly számok között lesz a Vasvári gimnázium „Halálűző” című irodalmi műsora, mely Vietnamról, a békéért szól. Számos népi táncegyüttes is fellép. A műsort is ők zárják, a nyíregyházi Szabolcs együttes nyírségi táncai lesz az utolsó szám. SZABOLCS LESZ A HAZÁJA fi Uj szót tanulunk: MULLIT Dollár helyett forintért — Brazília helyett borsodi faluból — Tudja milyen óriási üz. let ez? Évi 48 millió. Csak ez az egy üzem többet ad majd mint a kerámia és az üvegtechnika együttvéve. A szerződést aláírtuk, Decem. bér elején megindulunk a gyártással. December? Magamban gyorsan összegezem mi minden is kell ahhoz a bizonyos induláshoz: új üzemrész, gépek kemence, műszerek, ipari vágány, nyersanyag, építkezés, szerelés, idegen vállalatok közreműködése. Bizonytalannak ta. lálom az indulást, s ezt közlöm is vele. A terep előkészítve — Üzemrész? A Derkovits utcai 18 holdas telepen lesz —■ s már mutatja is a rajzon: ez itt az üvegtechnika, az új üzem a telek másik sarkában lesz az AGROKEK felé eső részen. Az ipari vágányt innen kell meghosszabbítani körülbelül 150 méternyire, — ujjával tíz-tizenöt centiméter távolságot húz az alaprajzon.--------------------A gépek? — Egy részét .mór tavaly megvettük. (A gyártásra jogosító szerződést ez év elején írták alá.) Az ipari vá gány is „megy”. Tőmondatokban beszél. Az alapanyag? — 30 kilométerre van tőlünk, Borsodban Szegi községben. Ki vállalja a bányászást? — Az Ásványbánya Vállalat. Ok a szállítást is. Milyen tartalékok vannak ezen a területen, lesz ele. gendő alapanyag? — 30—40 évre elég. Ha elfogy 18 kilométerrel arrébb megint találunk, a hegyalja gazdag kaolinban. A másik két alapanyagot az Alumínium Tröszt adja. A kemence? — A Gyárkémény és Kemenceépítő Vállalat építi. Ezek szerint a bank is jó üzletnek látta a vállalkozást, mennyi kölcsönt vettek fel? — Nem fordultunk a bankhoz. A megyei hatóságok mellettünk álltak. A pártbizottság, az ipari osztály, a megyei tanács végrehajtó bizo'tsága az iparfejlesztésre szánt összegből fedezte a beruházást. A feltaláló és a meghonosító Buji Ferenc, az UNIVERSIL Szilikátipari Vállalat igazgatójának nevét néhány éve ismerték meg szakmai körökben. Találmányát a perlit- technológiát nemcsak a honi építőiparban alkalmazzák sikerrel. Megvásárolta az NSZK, Csehszlovákia, Anglia Svájc, Hollandia és Swázi-föld. A perlit ismert lett a nagyvilágban, s a perlit után most egy új szót, egy szintetikus anyag nevét kell megtanulnunk: Mullit, szintetikus Mullit. Ez ugyan nem az ő találmánya, de hogy Szabolcs lesz a hazája, az elsősorban neki köszönhető, Előbb azonban az erei detit mutatjuk be. Kyanit, Silimanit, Indianlt. E három természetes anyag rendelkezik olyan mennyiségű természetes Mullit tartalommal, mely alkalmassá teszi felhasználását a finomkohászatban és tűzállóanyag iparban. Kiváló tulajdonságaik; minimális hőtágulás, igen magas 1800—1880 fok olvadáspont az öntvények századmilliméternyi pontosságát biztosítja, éppen ezért, utólagos munkát alig igényel. Lelőhelye Brazília, Kenya, India. Úgyszólván valamennyi európai állam e helyekről szerzi be a finomkohászathoz alapanyagszükségletét. (Az iparban Mullit a neve.) Hazánk évente 2000 tonnát á 200 dollárért. Ennyit a természetes anyagról. És most ismerkedjünk meg a mesterségesen előállított Mullittal. Feltalálója dr. Lőcsei Béla egyetemi tanár. A Szilikátipari Központi Kutató Intézet megbízásából végezte kísérleteit, FELLÁRMÁZTÁK A FALUT. elfogták a fosztogatót A lakosság összefogásának szép példája Nyírszőlősön A nyírszőlősi tanácsról október 24-én 13 órakor telefonon jelentették a rendőrségnek, hogy Torkos Mihályné helybeli lakos lakásába fényes nappal betörtek. Torkosné a hamarosan megérkező rendőröknek elmondta, hogy a lakás ajtaját bezárta és fél órára átment a szomszédba. Amikor visszatért, látta, hogy valaki kinyitotta az ajtót. A konyhában szétszórva ruhaneműt talált, a szekrényből pedig sok ruha hiányzott. A rendőrök megállapították, hogy a betörő fejszével feszítette fel az ajtót. A tettes kilétére utaló nyomokat azonban — egy félig elmosódott, gimutalpú cipőtől származó lábnyom kivételével — nem találtak. Időközben Torkosné összeszámolta a kárát, és körülbelül kétezer forintra becsülte. Egy tanú jelentkezett a rendőröknél, hogy dél tájban — valószínűleg éppen a betörés idején — lovas kocsit látott Torkosék háza előtt állni. Ez a lovas kocsi vágtában hagyta el a falut. Más adat nem volt, amiből a betörő személyére lehetett volna következtetni. Gubányi Andrásné — aki a lovas kocsit délben jól megfigyelte, — a délután folyamán látta ugyanezt a fogatot a községben. Fel is szólt a hajtójának, hogy álljon már meg egy kicsit. A kocsin ülő férfi azonban nemhogy megállt volna, hanem teljes erejévél csépelni kezdte a lovakat. Gubányiné megmondta Mo- rauszki Istvánnénak, mit tapasztalt, erre Morauszkiné rohanni kezdett a szekér mellett és segítségért kiabált. A segélykiáltásokra több házból kijöttek a férfiak, s közülük egy, akinek megvolt a fizikai ereje hozzá, Timku János vette üldözőbe a lovas kocsit és hajtóját. Mikor beérte, fél kézzel a ló nyakába csimpaszokodott, másik kezével pedig a szerszámot kapta el, s így lefékezte a lovak futását. A férfit leszedték a szekérről, akárcsak a hordókat, s azok alól előkerült Torkosné ellopott holmija. A férfit nem is engedték el addig, míg a rendőrség meg nem érkezett. Az igazoltatásnál derült ki, hogy a lovas kocsi megrémült hajtója Oláh Lajos 42 éves tiszaber- celi egyéni földműves. A betörést azonban tagadta. Azt mondta, hogy egy ismeretlen fiatalember kéred zeit a kocsijára, és az rakta oda a ruhaneműt is. Nyíregyházán elváltak, a holmi pedig nála maradt. Nem hitte el a mesét senki. Miért? Oláh Lajos eddig tízszer volt büntetve! Most a nyíregyházi megyei bíróság két év szigorított börtönre büntette és három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. Jól összefogtak a rendőrséggel a nyírszőlősiek, hogy ezt a betörőt elfoghassák. Egy ember, aki megfigyelte az eseményeket, egy, aki rohant és felverte a falut, egy pedig, aki megfékezte a vágtató lovakat. Ez külön is szót érdemel: nem mindennapi teljesítmény! Puszta kézzel, vállalva á veszélyt, a nem is csekély veszélyt... összefogva, aktívan segítve a másikat, aki károsult — ezt tette néhány nyírszőlősi ember. Megérdemlik a dicséretet Ktm István osztrák, cseh, német és ma. gyár alapanyagokkal. A ha zai lett a megfelelőbb. A hároméves kísérleti időszak le. telt a fél üzemi kísérlet a Magnezit Művekben történt sikerrel, a találmányból 1966-ban nemzetközi szabadalom lett. Kényelem, óvatosság? Hogyan, hogy nem kaptak két kézzel utána az illetékes minisztériumok, a nagyvállalatok? Ezt ő sem tudja csak sejti mert ezt válaszolja: — Én nem féltem a kockázattól. Persze annak megint története van, hogy került össze dr. Lőcsei Béla a feltaláló és a minden iránt érdeklődő, örökké kutató Buji Ferenc. Kívánsága ellenére' írom le; véletlenül! Balatoni üdülésen, esti poharazga. tás mellett. (De sok ilyen borozgatás kellene.) S ahogy az már ilyenkor lenni szokott, szó szót követett, kiderült, hogy mindketten egv területen dolgoznak. Ezután már a szilikátipar, az építőanyagipar jövőjéről beszél, gettek. Hát így jött szóba a Mullit — Mindent szerettem volna megtudni, hogy megszerezhessem a vállalatnak a profilt. Nagy üzletet láttam benne. Előbb azonban meg akartam bizonyosodni ismerkedni műszaki és anyagi oldalaival, s hogy gyakorlatilag kivitelezhető-e. Elmentem a Magnezit Művekbe, ott győződtem meg a vizsgá. lati, kísérleti anyagok helyességéről. Ezek után döntöttem úgy, hogy az egész gyártási eljárást megszerzem a vállalatnak. A nagy üzlet A tárgyalások időszaka következett. Szabolcsban a világon semmi akadály nem volt, meg kellett nyerni azonban egy tekintélyes intézményt. a Szilikátipari Kutató Intézetet, tekintve, hogy a szabadalom szolgálati szabadalom, tulajdonosa a ma. gyár állam, annak képvise létében pedig a Szilikát Kutató. Velük kellett a szerző dést megkötni, tényekkel bizonyítani, hogy Nyíregyháza képes a kivitelezésre. Monopóliumot kaptak rá! Európában sehol nem foglalkoznak a Mullit mesterséges előállításával. — Éppen most olvastam, hogy a Szovjetunióban kísérleteznek vele, Angliában már előállították. De ők vegyszeres eljárással kristályosítják az alapanyagot, mi termikus úton. Anglia könnyen vetélytárs lehet. — Az előzetes kísérletek eredménye: a mi szintetikus Mullitunk dúsabb a természetesnél jobb a minősége az angolénál. Az angolok 30 százalékkal drágábban állít ják elő mint mi. A természetes Mullit piaci ára tonnán ként 12 000 forint, mi 30 százalékkal olcsóbban állítjuk elő, — forintért és nem valutáért! Évente hány tonnát? — A magyarországi szükségletet, 2000 tonnát. Egyelőre. Valóban jó üzlet. Es a távlatok beláthatatlanok. Arató Erzsébet A TIT megyei küldöttgyűlése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szaboics- Szatmár megyei szervezete március 31-én tartja Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében az V. megye; küldöttgyűlést. A megyei elnökség beszámol az 1964—67 között végzett munkáról, az üzemi mezőgazdasági ismeretterjesztés, a különféle rendezvények, szabadakadémiák, a szakosztályok, tanfolyamok munkájáról, javaslatokat terjeszt elő az ismeretterjesztő és továbbfejlesztésére, szervezeti feladatos megoldására. Az ellenőrző bizottság jelentése után a hozzászólások következnek, majd megválasztják az új megyei elnökséget és az országos küldöttgyűlésen résztvevő szabolcsi küldötteket. Csehszlovák mérnöknő előadása Nyíregyházán Növényvédelmi értekezletet tartott mintegy kétszáz érdeklődő előtt péntéken a bratislavai Juraj Dimitrov Kémiai Üzem és az AGRO. TRÖSZT a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A szerves foszforsavészterek újabb alkalmazási lehetőségeiről dr. Bognár Sándor egyetemi tanár, a klórozott szénhidrogének helyettesítéséről Zlatica Vaneková, a bratislavai üzem mérnöknője tartott előadást. Az értekezlet tájékozódást nyújtott a szakembereknek milyen új növényvédő szerekkel dolgozhatnak a betil. tott tiszta DDT hatóanyagú szerek helyett. A rendezvén? a délutáni órákban ért véget. Katkó József áj kötele Ratkő József, a Szabolcsban élő fiatal költő újabb második kötetét adja ki a Magvető Könyvkiadó. A mintegy félszáz verset tartalmazó kötet a közelmúltban került nyomdába, s a kiadói tervek szerint a nyáron megjelenik. A magyar könyvkiadás legfrissebb terméke, a napokban megjelenő Szép versek— 67 ugyancsak három verset közöl Ratkó József tollából. A múlt év legszebb lírai alkotásai között van a költő „Arckép”, „Tavasz” és „ősz" című verse. A válogatás ugyancsak a Magvető gondozásában jelenik meg. szabolcsi úttörök Budapesten A 2. országos úttörőparlamentben 12 szabolcsi úttörő képviseli megyénk általános iskolásait. A közelmúltban lezajlottak a járási szintű tanácskozások, 123 küldötl részvételével megtartottak f megyei parlamentet is. Április 2-án és 3-án Budapestet a csillebérci nagytáborbar vitatják meg az úttörői; munkáját. A napirenden a: úttörőtanácsok és a próbázás valamint az őrsi tevékenyséf lesz. A pajtások interpellációkat intézhetnek országo: szervek vezetőihez. Megyénk 80 ezer úttörője a következő pajtások képviselik: Szakály Irén ifi vezető aki a megyei úttörőparlament elnöke volt (Zríny gimnázium), Hegedűs Borbá la ibrányi, Baka Éva fehérgyarmati, Róka András nyír egyházi, Galgóczai Éva tná tészalkai, Bene Zsuzsánn; baktalórántházi, Sallai Mag dolna nyírbátori, Gulyás Jú- liánná tiszavasvári, Dank; Katalin csengeri, Lapos Mihály vásárosnaményi, Dankt Tibor kisvárdai és Aes Lé«» ló nagykállós úttörők.
