Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

Tanácskozik az országgyűlés Dr. Fekszi István felszólalása (Folytatás u L oldalról) — Van azonban a szabály­áét téseknek számos olyan asete — és ez a többség —, amely már nem hozható közvetlen kapcsolatba a bün­tetőjoggal, mégis fel kell el­lene lépni, hogy elejét ve­gyük a súlyosabb következ­ményeknek. Amikor pl. fele­lősségre vonjuk a tűzrendé­szeit előírások megszegőit, akkor egy súlyosabb ese­mény, a tűzvész megelőzésé­ről van szó. Hazánkban évente sok millió forint kár keletkezik tűzesetek miatt, s a vizsgálatok során rendsze­rint kiderül, hogy a tüzet meg lehetett volna előzni az előírások betartásával. Üze­mi és közlekedési baleset kö­vetkeztében évente több száz ember veszti életét, a sérül­tek, megrokkantak száma pedig ezreket tesz ki. A bal­esetek jelentős része szintén megelőzhető lenne. Ezért kell következetesen fellép­nünk az előírások, rendeletek megszegőivel szemben. A miniszter ezután ismer­tette a kérdés eddigi szabá­lyozását, a hazai jogfejlődés alakulását, s rámutatott arra, hogy az idők folyamán igen bonyolult szabályozás alakult ki ezen a területen. Jellemző példaként említette, hogy a törvényjavaslat melléklete közel 300, a felszabadulás után adott, hatályon kívül helyezendő, jogszabályt so­rol fel, nem is szólva a régi rendszerből átvett sok ren­delkezésekről. A kb. 90 év alatt felhalmozódott nagy tö­megű joganyag sok ellent­mondást is tartalmaz. Mindezeket figyelembe véve a kormány úgy határo­zott, hogy gondoskodni kell a szabálysértési joganyag át­fogó rendezéséről, újrakodi- fikálásáróL A tervezetet többszőr nyilvános szakmai vitára bocsátották a felme­rült javaslatokat mérlegel­ték. A tervezeteket az ország­gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több alkalommal tárgyalta, s ész­revételei alapján a tervezete­ket átdolgozták. A törvényjavaslatot Jelle­mezve a miniszter rámuta­tott, hogy a szabálysértések mostani rendezése két, egy­idejűleg hatélyba lépő jog­szabállyal történik. Egyfelől törvénybe foglalják az általá­nos szabályokat, Ideértve az anyagi, jogi és eljárási ren­delkezéseket. Az előbbiek töltik meg tartalommal a törvényjavaslat első két fe­jezetét Az eljárási rendel­kezések hat fejezetre tago­lódnak. Végül a törvényja­vaslatban helyet kapott az a viszonylag kis számú konkrét szabálysértés, amely tartósabb érvényű, és így törvényesen szabályozható. Ezeknek a szabálysértések­nek a veszélyessége több­nyire nagyobb az átlagosnál, egy részük esetenként elzá­rással is büntethető. Fontos elvi kérdés egyébként, hogy szabálysértés miatt elzárás büntetés lehetőségét csak az országgyűlés, illetve a ké­sőbbiekben a törvény mellett törvényerejű rendelet álla­píthasson meg. Másfelől kormányrendelet határozza meg a többi sza­bálysértést (kivéve természe­tesen azokat, amelyek ta­nácsrendeleten alapulnak, s ezért csupán helyi jellegűek.) A kormányrendeletbe fel­vett szabálysértéseket az jellemzi, hogy tényállásuk gyakrabban módosulnak. A törvényjavaslat általá­nos jellemzéseként elmondta még a miniszter, hogy a tör­vényjavaslat a pénzbírságot tekinti a szabálysértés tipi­kus büntetésének. Ezzel össz­hangban a szabálysértési ügyekben elsősorban és álta­lában az államigazgatási szervek járnak el. — A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a szabályo­zás minél egységesebb, átte­kinthetőbb és közérthetőbb legyen, ne csak az eljáró ha­tóságok, hanem a jogban kevésbé jártas állampolgá­rok számára is. — A törvényjavaslat nagy figyelmet fordít az állam­polgárokat védő garanciákra is. Ilyen például az elévülés szabályozása, amely a cse­lekmény elkövetésétől szá­mított hat hónap eltelte után kizárja a felelősségrevonás lehetőségét. Ez a rendelke­zés elejét veszi az állampol­gárok esetleges zaklatásának. Ugyancsak nem lehet végre­hajtani azt a.jogerős határo­zattal kiszabott büntetést, amelynek meghozatala után egy év eltelt — ha csak köz­beeső hatósági intézkedés nem szakította félbe az el­vülést. Két esztendő eltelté­vel azonban végrehajtásnak egyáltalán nem lesz helye. — További garanciákat ad az állampolgároknak a fel­lebbezési lehetőség biztosítá­sa, az ügyész törvényességi felügyelete, valamint a fe­lettes államigazgatási szerv­nek adott felügyeleti intéz­kedési jog is. — Végezetül a törvény úgy rendelkezik, hogy a jog­erős határozattól számított két év elteltével az elkövető mentesül a hátrányos jogkö­vetkezmények alól. Ezután a miniszter rész­letesen ismertette a tör­vényjavaslat néhány fontos részét. ' Megemlítette, hogy a tör­vényjavaslat — a helyszíni bírságolás kivételével —föl­emeli a pénzbírság alsó éa felső határát A felső határ felemelése — 3000 Ft-ról 5000 Ft-ra — azokat a sza­bálysértéseket érinti, ame­lyeknek elkövetői anyagi hasznot szereztek a szabály- sértésből (pl. lopás, árdrágí­tás, jogosulatlan kereskedés, stb.) vagy amelyek nagyobb kár vagy veszély bekövet­kezésével fenyegetnek (pl- sugárzó anyagokkal vissza­élés, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása, Víz. szennyezés, stb.) A törvényjavaslat lehető­vé teszi a szabálysértési el­járás mellőzését illetve megszüntetését, ha a fegyel­mi felelősségre vonás egy­magában is megfelelően szolgálja a társadalom vé­delmét és a nevelés fela­datát — A törvényjavaslat je­lentős lépést tesz előre a decentralizáció fokozására, a demokratizmus fejlesztése irányában, amikor a sza­bálysértési ügyek számotte­vő hányadának intézését a községi tanácsok hatásköré­be utalja, s lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben bizottság járjon el. — Az államigazgatási munka gyorsítása érdekében a törvényjavaslat széles kör­ben lehetővé teszi a szabály­sértési ügynek tárgyaláson kí­vüli elintézését. Ehhez mindössze két feltételt kí­ván meg, nevezetesen azt, hogy a szabálysértés tény­állása tisztázott és a nevelő­hatás tárgyalás nélkül is el­érhető legyen. Fennmarad, sőt szélesedik a helyszíni bírságolás lehetősége. A rendőrségnek joga lesz a helyszínen bírságolni olyan szabálysértéseket, amelyek­nek elbírálása — a rendes szabálysértési eljárás kere­tében — nem tartozik a rendőrség hatáskörébe (pl. köztisztasági szabálysértés, parkrongálás.) — A jelenleginél haté­konyabb végrehajtási sza­bályokat állapít meg a tör­vényjavaslat. Feljogosítja ugyanis a szabálysértési ha­tóságot, hogy közvetlen le­tiltást bocsásson ki. Ha pe­dig erre nincs lehetőség a pénzbírságot — bizonyos ki. vételektől eltekintve — el­zárásra kell átváltoztatni. — Végül a törvényjavas­lat — de a kormányrende­let tervezete is — messze­menően figyelembe veszi po. litikai-társadalmi életünk adottságait, fejlődési szint­jét, s nem utolsó sorban az új gazdaságirányítási rend­szerrel való összefüggéseket, így pl. az új szabályozás szigorítja az árdrágítás, az üzérkedés büntetését kiter­jeszti a különféle szolgálta­tásokra is a vásárlók meg­károsításának tényállását, s bünteti az élelmiszeripari BARTA JÁNOS, Hajdú megyei képviselő kapott el­sőnek szót. Elmondta, hogy megyéjében az elmúlt évben • lakosságnak mintegy 10 százaléka követett el valami­lyen szabálysértést. Ez is a törvényjavaslat fontosságára figyelmeztet. Szólt a szélese­dő demokratizmusról, amely • javasolt törvényben olyan erpteijesen jut kifejezésre, különösen az egyes ügyekben ítélkező községi szabálysérté­si bizottságok létrehozásának lehetőségében. PONGRÄCZ IMRfiNÉ Győr megyei képviselő né­hány módosítást javasolt a többi között, hogy visszaeső szabálysértő községi pénzbír­ságolásának határát 200-ról 500 forintra emeljék. DR. SZOKOLU KAROLY­IÉ Somogy megyei képviselő, a jogi igazgatási és igazság­ügyi bizottság értékes mun­káját méltányolta, emlékez­tetvén rá, hogy a bizottság 33 javaslatából, amelyet a tör­vényjavaslathoz fűzött, ame­lyek túlnyomó többsége minden jel szerint megvaló­sul. DR. NEZVÄL FERENC. Zala megyei képviselő ugyancsak a törvényjavaslat megalkotásában megnyilvá­nuló nagy jelentőségű, sőt úttörőmunkára hívta fel a figyelmet és utalt rá, hogy a szabálysértési kódex átfogó voltát tekintve európai vi­szonylatban is egyedülálló. ÚJHELYI SANDORNE Békés megyei képviselő első­sorban a megelőzés fontossá­gáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ebben a hatóságoknak, a tanácsi szerveknek, de ma­guknak az országgyűlési képviselőknek is nem csakély szerepük lehet. DR. MATAI PÄL, Fejér megyei képviselő emelkedett szólásra. Adatokat sorakozta­tott fel az új törvényjavaslat hatásosságára. Hiszen nagyon fontos eleme az, hogy diffe­renciáltan ítéli meg a külön­böző eseteket. Foglalkozott továbbá a pénzbírságban rej­lő nevelő hatás alaposabb kihasználásával. KRASZNAI KAROLYNE, Szolnok megyei képviselő szintén gyakorlati példák­kal bizonyította az új sza­bálysértési törvény megalko. tásának szükségességét. SÜMEGI JANOS. Nógrád megyei képviselő igen pozi­tívnak értékelte azt, hogy a helyi tanács hatáskörébe utalják a szabálysértési el­járásokat, ugyanis egy köz­ségen belül a szabálysértést elkövetőt nemcsak „papir- ból”, hanem alaposan és sokoldalúan ismeri az, aki a döntést meghozza. A tör­vényjavaslattal kapcsolato­san több példát mondott el, amelyek a szabálysértési el­járások „decentralizálásá­nak” helyességét igazolják. termék minőségének meg. rontását. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta, hogy a kódex tervezetében foglaltak szer­vesen illeszkednek szociális, ta jogrendszerünk eddigi fej­lődésének folyamatába s a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérte, hogy az országgyűlés a be­terjesztett törvényjavasla­tot tárgyalja meg, fogadja el és iktassa az ország törvé­nyei közé. Az elnök ezután dr. Gon- da Györgynek, a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság elnökének, a szabálysér­tésekről szóló törvényjavas­lat előadójának adta meg a szót. Dr. Gonda György beszé­de után az elnökló Kállai Gyula bejelentette hogy a törvényjavaslat vitájában ed­dig 14 képviselő jelentke­zett felszólalásra, majd szü. netet rendelt el. DR. BODOGAN JANOS, Veszprém megyei képviselő különösen a garázdaságot hangsúlyozta, azt, hogy pél. dául családi vonatkozású garázdaság során nincs jog­szabály arra, hogy hatósá­gilag beavatkozzanak, ho­lott a családon belüli garáz­daság számtalan esetben tragikus végkövetkezmé- nyekkel jár. TÖTH SZILVESZTERNÉ, Csongrád megyei képviselő a törvényjavaslat közérdekű voltát méltatta, hiszen az az állampolgárok túlnyomó többségét érinti, vagy mint sértőt, vagy mint sértettet. Kitért az alkoholizmus ve. szélyeire és a törvény ezzel kapcsolatban is várható üd­vös hatására. ERDÉSZ DEZSŐ, Komá­rom megyei képviselő azok­ról a súlyosabb szabálysér­tésekről tett említést, ame­lyek elzárást is maguk után vonhatnak. Hangsúlyozta, hogy ezzel sok esetben ma­gát a garázdát, a részeget, a botrányt okozót óvják meg további, súlyosabb bűn­cselekmények elkövetésétől. DR. RÉV AT ZOLTÁN, Győr megyei képviselő ugyancsak néhány módosító indítványt terjesztett elő. HEGYI JANOSNE, Veszp­rém megyei képviselő főleg a törvényjavaslattal kap­csolatos asszonyi kívánsá­goknak és reményeknek adott hangot. A csalód, és a gyermekvédelem követel­ményeire hivatkozva kérte, szenteljen a társadalom több figyelmet, a nyilvános ga­rázdaság esetei mellett a családi otthon keretei kö­zött sajnálatosan tapasztal­ható sokszor kegyetlen ma- magtartásra is. * Több felszólaló nem lévén, az elnök szünetet rendeltei, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, a mó­dosításokat javasló képvi­selők részvételével, összeül­hessen és végleges indít­ványt terjesszen az ország- gyűlés elé. Több mint egy­órás szünet után dr. Korom Mihály, igazságügyminisz­ter emelkedett szólásra és beszámolt azokról a javas­latokról, amelyek a kor­mány, illetőleg a bizottság nevében elfogadásra, vagy elvetésre javasolt. Ezután dr. Gonda György, a tör­vényjavaslat előadója kapott szót, hogy összefoglalja a bizot*ság állásfoglalását Az elhangzottak alapján az országgyűlés az állandó bizottság négy és a képvise­lők három módosító javas­latát szavazta meg, majd a törvényjavaslatot általában és részleteiben Is elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját A képviselő felszólalásá­ban abból indult ki, hogy társadalmi rendszerünk szi­lárd alapokon nyugszik, rend és jogbiztonság van az országban. Az új törvény­nek is ezt a biztonságot kell szolgálnia egyrészt, más­részt pedig arra is alkal­masnak kell lennie, hogy elősegítse a politikai-társa- dalmi-gazdasági fejlődést Ebbe az irányba mutatott az MSZMP IX. kongresz- szusának határozata is, amely a többi között kije­lölte az állami élet tovább­fejlesztésének útját, a taná­csok munkájában a főbb feladatokat, továbbá a gaz­dasági mechanizmus re­formjával együtt módosuló hatósági tevékenység mód­ját is. A szocialista társa­dalom teljes felépítésének programja olyan új jogsza­bályok megalkotására terem­tett igényt amelyek egyfe­lől előrelendítik a gazdasá­gi reform kibontakozását, másfelől kifejezik, védik a társadalom érdekelt. Az ál­lami élet demokratizmusá­nak továbbfejlesztése az ál­lamigazgatás gyakorlatá­nak egyszerűsítését kívánja meg. — Jó időbat történik a szabálysértésekkel kapcso­latos új törvény megalko­tása —- mondta a képviselő. —- Jogrendszerünkben a sza­bálysértés intézménye és el­bírálása azért szerepel fon­tos helyen, mert az állam­polgárok jelentős részét énnti, és bár e jogi kategó­riához viszonylag enyhébb vétségi ügyek tartoznak, mégis közvetlenül kapcso­lódnak a szocialista együtt­élés szabályainak megtartá­sához, megtertatásához. Ed­dig körülbelül 300 jogsza­bályban szerepeitek szabáiy. sértési tényállások, közülük nem egy jogszabályt még a múlt században alkottak — mindez érthetően magyaráz­za az új törvény megalko­tásának szükségességét. Megemlítette a képviselő, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében 1967-ben a szabály­sértési ügyek a lakosság 6.8 százalékát érintették. A sza­bolcsi lakosság 76 százaléka nem városokban, nem járá­si székhelyeken, hanem köz­ségekben él, így szabálysér­tés esetén a megidézettek­nek meglehetősen sokat kel. lett utazga*niuk, hiszen ügyükben járási székhelyre voltak hivatalosak. Tanu- kénti megidézés miatt to­vábbi több tízezren marad­tak ki hosszabb-rövidebb időre a munkából. A sza­bálysértők és a tanuk út tes száma 87 780 volt egy év alatt. A megyében éven­ként mintegy 79 00o munka, nap megy veszendőbe sza­bálysértési ügyben megidé zés miatt. Minderre tekin­tettel a képviselő külön po­zitívumként kiemelte a tör­vényjavaslatból azt a részt, amely úgy intézkedik, hogv szabálysértésben első (okon a községi tanács, illeteleg a községi tanács által válasz­tott szabálysértési bizottság is el i árhat így folytatta a képviselő: — Mivel a szabályozás szerint községekben szabály­sértési bizottságok csak ala. kíthatók és nincs pontosan rögzítve, hogy milyen ese­tekben járhatnak el — a 118. szakasz szerint ennek rendeleti megállapítására a Minisztertanács kap felha­talmazást. A javaslat — és a kormányrendelet-tervezet — a tényállásokat megálla­pító és az eljáró szervek hatáskörét megjelölő része: az egyszerű, kisebb értékre vonatkozó szabálysértést ügyeket utalja községi szin­ten történő elintézésre. Azért emelem ezt ki — hangsúlyozta a képviselő —, mert a legnagyobb helyi és személyi ismerettel az ál­lamigazgatás helyi — hely­beli lakosokból álló —szer­vei tudnak eljárni az ügyek­ben, hiszen ők közvetlen tapasztalatból tudják, ki és milyen ember a szabálysér. tést elkövető személy, mi­lyenek a családi körülmé­nyei, a társadalmi helyzete. A »örvényjavaslat szerint — folytatta a felszólaló — érvényre jut az az általános igazgatási elv, hogy az érintett állampolgár ügyeit a lakóhelye szerint illetékes hatóság Intézze. A községi tanácsoknál a szabálysértési bizottságok megalakítása lé­nyegében az ülnökrendszer bevezetését jelenti, s ez a demokratizmus továbbfej­lődése irányába hat. örven­detes ez a jelenség, hiszen az ülnökrendszer mind a büntető, mind a polgári bíráskodásban, mind pedig a munkaügyi döntőbizottsá­goknál igein jól bevált, a tapasztalatok szerint az ügyek érdemi intézésénél kedvező (minőségi) változást hozott. Az egy-egy ügy el­bírálásában és az érdemi döntés meghozásában részt vevő ülnökök ugyanis olyan mértékben és mélységben ismerik az elkövetőnek, a környezetnek az összes — családi, emberi, vagyoni, stb. — vonatkozásait, amely semmiféle bizonyítást eljá­rással nem pótolható. Külö­nösen — a jogszabályterve­zet törvényerőre emelkedése után — így lesz ez a sza­bálysértési bizottságokban, ahol a tagok minden eset­ben ugyanabból a községből valók, ahol az elkövető la­kik, avagy a cselekményt elkövették. Bízvást remél­hető, hogy ezzel a gyakor­lattal megalapozott dönté­sek születnek majd, mara­déktalanul érvényesül az az elv, hogy a döntésnek le­gyen egyfelől nevelő, más­felől a szóban forgó cselek­mény elkövetésétől óvó, visz. szatartó hatása. Befejezésül indítványoz­ta a képviselő, hogy a tör­vényjavaslat végrehajtás: utasításába kerüljön be olyan fejezet is, amely lehe­tővé teszi: ha a községek­ben működő szabálysér.ési bizottságok az általuk ho­zón határozatról rövid idón belül megállapítják, hocv az helytelen volt. akkor a dön­tést meg tudják változtatni. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bi­zottsága előterjesz'ésének azzal a részével, amely sze­rint az éljárás megszüntetés sóról a feljelentőt, azaz a sértettet értesíteni kell — a felszólaló nem értett egyet. Ellenvéleményét azzal :r>do- kolta, hogy sok ilyen ügy van, a megszüntető értesí­tés túlságosan nagy megter­helést jelentene, egyébként pedig javarészt úgyis hely­ben történnek ezek az el­járások, s az eredményről az érdekeltek mindenképpen tu­domást szereznek. A képviselő a törvényja­vaslatot — észrevételeinek figyelembe vételével — az országgyűlésnek elfogadás, ra ajánlotta. Képviselők vitája a törvényjavaslat telett

Next

/
Thumbnails
Contents