Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

A munka áradatában, DE FELETTE I Már két órája vitatkoztak, mégsem jutottak közös ne­vezőre; az üzemvezető meg­merevedett vélt igazában, az igazgató, a főmérnök és a párttitkár viszont fenntar­totta a bírálatot. Annak ve­leje pedig ez volt; az üzem­részben egyenetlen a munka, egyik feladatot a másik ro­vására teljesítik, a vezetés kapkodó, az intézkedések el­lentmondóak, végül a gyár­tásban nincs számottevő fej­lődés. Az üzemvezető ellen­állt: „ki sem látszott a ren­geteg munkábóir — érvelt, de az igazgató replikázott: „Ez a fő hiba. Annak aki egy üzem munkáját irányít, ja, mindig ki kell magasod­nia a feladatok tömkelegé­ből, s nem fuldokolhat ben­ne.” Sző sem férhet hozzá: az üzemvezető rengeteget dol­gozik, még talán többet is lót-fut mint amennyi okvet­lenül szükséges volna. A ve. zető nemcsak akkor dolgo­zik, amikor gondterhelten jön-megy, szervez és ellenő­riz, értekezletet tart, vagy telefonál. Van úgy, hogy gondolataiba mélyed és a külső szemlélő esetleg csak annyit lát hogy mélázva ül, kinéz az ablakon, vagy szó­rakozottan firkál egy darab papirosra. Mégis dolgozik, sőt ilyenkor talán még érté­kesebb és fontosabb munkát végez mint amikor a gép­sorok között cikázik, vagy ügyfelek tucatjaival tárgyal. Mert a negyed- és félórák alatt döntően fontos elhatá­rozások érnek meg, amelyek — megkönnyitvén az üzemi kollektíva munkáját > — nemsokára a termelés __ jobb eredményeiben fejeződnek ki. Ilyenkor tapasztalatok összegeződnek a vezetőben, korábbi megfigyelések tömö­rülnek jelentős következteté­sekké. A végzett munka át­gondolása, a tapasztalatok elemzése nélkül pedig nem lehet eredményesen vezetni. Különösen nem manapság, amikor a helyi vezetők, a kisebb termelő egységek irá­nyítói is önálló és felelős emberek, akiknek semmit sem rágnak a szájukba, és nem adnak a kezükbe apró­lékos recepteket arra nézve, hogyan hajtsák végre tervü­ket, miként szervezzék meg a rájuk bízott kollektíva munkáját. Az ő tevékenysé­gükben is az az új egészsé­ges munkastílus érvényesül, hogy a programok kivitele­zése és ehhez a legcélsze­rűbb módszerek megtalálása — a helyi vezetők dolga. Az üzemvezető éppen ezt nem értette meg eléggé, ez a stílus nem nőtt eléggé hoz­zá. ö úgy vélte, a legszi­lárdabb fundamentumba ka­paszkodik amikor bebizo­nyítja, hogy talán mindenki­nél többet dolgozik. De elő­ször is o munkát az ered­ményeivel szokás és szüksé­ges mérni, nem csupán az erőkifejtés buzgalmával. Másrészt nem is dolgozhat helyesen és eredményesen az a vezető, aki prakticizmus- ba vész, elmulasztja megfi­gyelni, átgondolni és ele­mezni a munka tapasztala­tait, hogy aztán az ekként leszűrt következtetésekhez igazítsa tevékenységét. Azok, akik „ki sem lát­szanak a munkából”, köny- nyen belefásulnak teendőik­be, elgépiésednek, szemhalá­ruk csupán egyik naptól a következőig terjed, és elvesz­tik a távlatokat. Pedig ha egy vezető szeme előtt ho­mályba vesznek a távlatok és az összefüggések, mun­kájában sem öröm, sem kö­szönet. Ez a forrása példá­ul o konzervatív szemlélet- módnak, az újtól való idegenkedésnek is. A magasabb szinten kidol­gozott helyes elvek alkal­mazása, a munka tökélete­sítése, új megoldások felku­tatása, hasznosabb eszközök és módszerek kikísérletezé­se is mind a vezetők dolga. És ehhez az szükséges, hogy a mindennapi munka sod­rában is felegyenesedjenek, gondolkozzanak, ne tévesz- szék szem elől a távlatokat, értékeljék a tapasztalatokat, így nyernek áttekintést a rájuk bízott közösség éle­téről és munkájáról, igy ke­rülhetik el a kapkodást, az egyenetlenségeket. Mit tanácsolhatunk az üzemvezetőnek, és mind­azoknak, akik hasonló cipő­ben járnak? Maradjanak benne a munka sodrában, dolgozzanak és vezessenek ezután Is gyakorlatiasan, de maguk irányítsák a munka sodrát! Csak így jutnak elő­re, így nem hányódnak ol­dalvást, és nem veszítik el talpuk alól a meder szilárd talaját. Ez a felelős és ön­álló vezetés sarkallatos el­ve. Orosz Szilárd Tengelyen 200 000 tonna áru Cj gépkocsik — Segítség a távolabbi járásoknak Bár még most nyílik a tavasz, a mezőgazdasági ter­mények és termékek szállí­tását végző vállalatok már­is az őszre, a betakarításra készülnek. Nem korai ez? Nem. A múlt esztendőben Szabolcs közös gazdaságai, a három nagyvállalat — a Nyíregyházi Konzervgyár, a MÉK, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó — részére több mint 350 ezer tonna árut to­vábbítottak. Ebből 150 ezer tonnát a termelőszövetkeze, tek saját gépeikkel szállí­tottak, míg a 200 ezret az 5-ös számú AKÖV csak úgy tudta továbbítani, hogy a megyei szállítási bizott­ság más megyéktől, Buda­pestről, Debrecenből és Mis­kolcról 50 nagy teljesítmé­nyű tehergépkocsit igényelt. így sem volt könnyű, hiszen csaknem egyidőben kellett gondoskodni az al­ma. a burgonya, dohány, cu­korrépa, a zöldségfélék be­takarításáról és szállításá­ról úgy, hogy a legkeve­sebb kárt okozza a késede­lem és a fagy. Az idei esz­tendő sem lesz könnyebb. Ebben az évben az 5-ös szá­mú AKÖV-nek 200 ezer ton­na mezőgazdasági áru szál­lítását kell lebonyolítani nyolc főnökségével és ki- rendeltségével. A szállításra az Idén máris Jobban fel­készültek, mint a múlt év­ben. Növekedett a géppark­juk. Nyolcvan nagy teher­bírású 10—14 tonnás gép­kocsit kaptak, s így már 409 tehergépkocsi áll rendelke­zésre a betakarításkor. Több mint 500 tonnával növeke­dett a gépparkkapacitás az új kocsikkal. Tavaly különösen nehéz­kes volt a szállítás a kis tengelynyomású vasútvona­lakon, a fehérgyarmati és a csengeri járások területén. Emiatt késedelemesen ke­rültek rendeltetési helyükre a mezőgazdaság termelvé- nyei, melyekből minőségi romlások következtek be. Ezek sújtották a közös gaz­daságokat. Ezen a problé­mán segít az idén az AKÖV azzal, hogy e járások térsé­geit látják el a nagykapaci. tású gépkocsikkal. Az idén is várható a szep­tember október és novem­beri hónapokban a gépkocsi­hiány. Ezért a tavalyinál is nagyobb szükség van az együttműködésre az AKÖV a közületek és a tsz-ek kö­zött Elérhető ez az állás­idő csökkenésével. Ezt lehe­tővé teszi az, ha minden tehergépkocsihoz két rako­dómunkást biztosítanak, mint azt tavaly a Nyíregy­házi Konzervgyárban tették. Az idén az AKÖV-nél * géppark jobb kihasználása érdekében növelik a jármű­vek kétirányú terhelését. Idén az exportra termelt mezőgazdasági áruk szállí­tásából is nagyobb feladat vár az AKÖV-re. Mintegy 6,5 ezer vagon ilyen ter­mék szállítását végzik el. Ezenkívül 32 nagy teljesítmé­nyű tehergépkocsi segíti a háztól házig szállítást. (fk.) A mátészalkai bútorüzembcn rövidesen megkezdik a bútorok polyeszter bevonattal történő fényezését. Ehhez új gépeket is beszereztek. Képen: Balogh Károly és Vlga Gyula az öntőgépet szereli. Hammsl József felv. „Milliomos** iánvok LEVELEKEN Három esztendő alatt meg­fiatalodott a leveleki Dó­zsa Tsz: 65-ről 40 körülire alakult a tagság átlagkora. 1964 nyarán amikor a nyol­cadik általánosok kikerül­tek az iskolából, a tsz ve­zetői beszélgetésre keresték fel őket. Ennek eredménye­képpen 24 ifjú csatlakozott a tsz-ben dolgozókhoz. Itt alakult ki a. helyi KISZ- szervezet gerince. A c/m és háttere A következő évben 34 lány elhatározta, brigádban összefogva kiérdemlik a szo­cialista címet. Szándékukat valóra váltották. Sőt: azóta ez a valóra váltás három­szor ismétlődött! Közben a brigád valamennyi tagja si­kerrel elvégezte a három­éves kertészeti szakmunkás- tanfolyamot. Tavaly megtermeltek 120 mázsa dohányt (szárazon ér­tendő), 600 mázsa almát; burgonyából 100 ezer forint, kukoricából ugyanannyi ér­tékű terményt termeltek meg. Az ifjú lánybrigád ta­valyi munkája együttvéve 907 ezer forintot ért. De jól jártak velük azok a ma­gukra maradt öregek is, akiknek háztáji földjük mű­velésénél, betakarításánál segítettek a serény kezű lá­nyok. A pénz nem minden... Jól számított és tervezett a tsz vezetősége. A teljesít­ménydíjazás feltétele mind­jobban megszilárdult. Jócs­kán közük volt hozzá a fia­taloknak, akik egy-kettő kivételével meg is marad­tak a tsz-ben. Tapasztalhat­ták: megtalálják számításu­kat. Baglé Mária, a három­szoros szocialista lánybrigád vezetője mondja: először a KISZ-gyűléseken vetődött fel, hogy jó, jó a pénz, de nem minden! Mégis csak falu Levelek s a fiatalok­ * i nak a faluban is kell vala­mi „mai”. Nincs még művelődési há­za a falunak, — a tsz köz­ponti irodaházában berendez egy nagyobb helyiséget fia­taljai részére klubszobának. Kerül abba televízió, rádió, lemezjátszó is. Színpadi kel_ lékekre nyolcezer forintot számolnak ki a közös kasz- szájából. A szövetkezet fut­ballcsapata teljes felszere­lést kap, aztán kocsit, ha utazniuk kell. Kirándulás a Balatonra Budapestre; 27 állandó színházi bérlet Nyír­egyházára, amit a legjob­ban dolgozók kapnak, köz­tük fiatalok. Uj családalapí­tás esetén közbenjár a tsz vezetősége házhely és köl­csön ügyében, segítséget ad anyagszállításhoz. Lakoda­lomkor mosógép, sezlon, sző­nyeg vagy tv az ajándék. Már közel százötven fia­tal dolgozik rendszeresen a közösben. Köztük legalább nyolcvan lány. S a fiatalo- dással jár, hogy a tsz bát­rabban tervezhet növénye­ket, jól jövedelmező mun­kaigényes termelést. Tavaly 12 ezer forintra alakult az egy tsz-tagra jutó átlagkere­set, de ezenbelül a fiatalok ra is — akik szinte min­den munkának részesei vol­tak — 14—15 ezer forint. Ez évre 15 ezer forint átlagke­resetet terveznek, s a fiata­lok elérhetik a 18—20 ezer forint keresetet is. Kitűnő munkaerő A tények, az eredmények láttán az iparból is lega­lább százan térnek vissza mostanában a tsz-be, több­ségükben fiatal családapák, nőtlen legények. Kitűnő munkaerők. A szocialista lánybrigád idei termelési vállalásának teljes értéke ezúttal 600 ezer forinttal haladja meg a tavaly elért eredményt: kereken másfél millió fo­rintnak felel meg. Eldön­tetlen még, hogy az eddigi létszámmal maradjanak-e, vagy vegyék be a brigádba azt a 24 lányt Is, akik ezt kérik. Inkább az a cél: le­gyen két lánybrigád és mu­tassák meg egymásnak, kik az ügyesebbek, a többet- jobbat termelők. Asztalos Bálint Lapszélen Kivágták Evekkel ezelőtt valóságos paradicsoma volt a selyem- hernyótenyésztőknek az n négy és fél ezer útszéli eper­fa, amelyet Szabolcs-Szat- márban tartottak nyilván. Ma már alig lehet találni belőlük, mivel a közúti igazgatóság a köziekedéi- biztonsága érdekében kivá gáttá nagy részüket S e Herbária Szövetkezet szóit csupán teljesítményük ál landó csökkenéséről tud be számolni. Es siratják a fá­kat, és okolják a közűt! igazgatóságot. Pedig... Már a korábbi években le Is kaptak a megye 47 köz­ségében közel 150 hold föl­det, de betelepítéséről c'-ak nemrégen gondoskodtak. Pe­dig ha kellő időben alakít­ják ki epreskertjeiket, ak­kor elkerülhető lett volna nyereségük nagymérvű csökkenése. Hiszen míg megvoltak az útszéli fák. addig évente 8 ezer - kilo­gramm gubót tudtak átad­ni a tenyésztők. Ma ez m szám 2700 kilogrammra csökkent. Forintban is je­lentős veszteség ez, hiszen míg az előbbi teljesítmé­nyért közel 400 ezer forintot kaptak, addig a jelenlegiért 100—120 ezer forint bevétel­lel kell megelégedniük. A hemyógubókra pedig egyre inkább szükség van, a termesztés csökkenése mégis országos jelenség. Azt sem lehet állítani, hogy nem kifizetődő, hiszen ép­pen a közelmúltban emel­ték fel a felvásárlási ára­kat, az első osztályú gubó- két 40 forintról 55 forintra, a másodosztály uakét pedig 40 forintról 45 forintra. A lehetőségek kecsegtetőek csupán a feltételek, az eperfák hiányzanak. Meg­teremtésüknek legcélszerűbb formája pedig az epresker­tiek telepítése lenné. S ha később Is, de érdemes ezen gondolkodni a tenyésztők­nek. Horváth János Szuper almaosztályozó, hőlégfúvós kályha, cipőújdonságok, „mini“ transzformátor ház Szabolcsi termékek a Budapesti Nemzetközi Vásárra Két hónap sincs már hát­ra a május 17-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vá­sárig. Készülődnek azok a vállalatok, üzemek, amelyek kiállítják termékeiket a gé­pek, berendezések nagy nem­zetközi seregszemléjén. A kiállításra szánt, leg­újabb típusú, UNIFRUCHT szuper almaosztályozó minta- példánya már készül a Me­zőgazdasági Gépjavító Vál­lalat nyíregyházi központi üzemében. A korábbival szemben ez a berendezés már nagyobb telj esi tményű: irányára 130 000 forint. Ez­zel egyidőben készítenek egy másikat is, amelyet a szintén májusban megnyíló Novi- Sad-i Nemzetközi Vásárra küldenek el. Ezen már az utolsó simításokat végzik, míg a budapesti bemutatóra Garai harmadik szóiítása Elsőnek szólították. Átvet- e a sárga borítékot és visz­zaült a helyére. Az asztal latt megszámolta a pénzt jtszáz. Harmadik eset, hogy el­őnek szólítják. Egy éve volt i második eset. Akkor ren- lezték meg első ízben Csá- zárszálláson az Uj Alkot- nány Termelőszövetkezet­ien az öregek napját ötszáz forint. Nem a leg- óntosabb. Inkább, hogy ed- tig eljutottak. Garai János az első ter- nelőszövetkezeti elnök volt Császárszálláson. Húsz éve s annak. Akkor szólították ílőször. Gyakran jut eszébe az a ávolinak tűnő és mégis irökké élő, eleven emlék. Párttag volt, politizáló sincs télén földműves. Ezért esett rá a választás. Ezért szólították fel, legyen tsz­elnök. Két lóval kezdték. Nagy- kállóban akkor már mega­lakult a gépjavító állomás. Onnan kértek és kaptak szántáshoz traktort. Garai kiment a földre, fapálciká­val mérte a szántás mély­ségét, sekélynek találta, kérdőre vonta a traktoroso­kat A traktorosok megszöktek. Megsértődtek. Meg hát az egyéniek fizettek. Pénzt ad­tak, kasztot, bort A tsz-nek semmije sem volt. Gyakran és sok közgyű­lést tartottak. Garai János ezeken a közgyűléseken, mint a mesét mondók, sza­vakkal festette a jövőt. Villanyt gépeket jólétet jó­solt és Ígért Az istállóban nem volt mit adni a két ló elé. Kinevették. Két girhes ló, pár rozoga szekér, üres kamra volt a valóságban. Zúgtak. Kinevették. A kuitúrház előtt húsznál is több erőgép sorakozott fel a tavaszi munkakezdés­hez. A gépek közül két kom­bájn kimagasodik. 19 ezer forint volt a tagok tavalyi átlagjövedelme. Az öregeknek — 87-en ültek a kultúrteremben kecskelábú asztalok mellett — 20 ezer forintot osztot­tak szét. Egyéb járandósá­gon felüli jutalom, megbe­csülés — ki, hogy veszi. Garai Jánost elsőnek szó­lították. ö volt az első. Egyenes tartású, magas, ősz hajú ember. öregek, fiatalok koccintot­tak. Sör csurrant a poha­rakba. 15 mázsa R -zosztája búzát termett a föld. Nótáztak. Seres Ernő készülő április végéig iesz „menetkész” állapotban. Hagyományos kiállítója immár a vásárnak a Nyír­egyházi Vas- és Fémipari Ktsz. Eddig a motoros áru­szállítóval, most — ezúttal először — új típusú transz­formátorállomással rukkol - nak ki. A típusterv alapján a jövő hónapban el is ké­szül az első, kiállításra szánt példány. A fejlesztett típus előnyei; olcsóbb, kisebb, • ennek ellenére jobb műszaki jellemzőkkel rendelkezik. Ki­válóan alkalmas kisebb ipa­ri üzemek, lakótömbök íto­ronyházak) áramellátásának biztosítására. Méretére jel­lemző, hogy a míg a koráb­biak alapterülete 50 négyzet- méter volt, a „mini” trafó­házé csak 14. Ezt az előnyét már a kiállításon is „kama­toztatja” a ktsz-nek. hiszen részére csak 20 négyzetmé­ternyi területet kellett igé­nyelni. A tanácsi könnyűipar üze­mei közül még csak a Nyír­egyházi Cipőipari Vállalat készül a BNV-re. A cipőgyár az immár külföldön is is­mertté vált termékeivel is jelentkezik a vásáron. Uj ki­állító a Nagyhalászi Épület- szerelő Ktsz. Terméke — amelyet új gyártmányként mutat be — a nagyon kere­sett, s ezután is minden bi­zonnyal kapós hőlégfúvó kályha. A megrendelők már­is ötven darab elkészítésére jelentettek be igényt a ktsz- nél. — tá —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents