Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, £GYESŰi/£T£ft $ XXV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 37, SZERDA Komócsin Zoltán elvtárs külpolitikai interjúja (2. oldalon) ft magyar-francia kapcsolatok | a Fock-Pompidou tanácskozások középpontjában Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a kerekasztal mellett. A kép baloldalán Yalkó Márton, hálánk franciaországi nagykövete. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) (Párizs, március 26. CENT- ROPRESS Pálfy József) A magyar kormányfő és kíséretének második párizsi napján kisütött a Nap. Verőfényes tavaszi időben gördült ki reggel Párizs legpatinásabb hotelje a Concorde térre néző Crillon elől a 30 gépkocsiból álló autókaraván. Százhuszas tempóban vágtattak végig motorkerékpáros rendőrök kíséretében Párizson, az uticél a nagy francia gépkocsigyár, a Renault korszerű új Flins-i üzeme volt, a francia fővárostól nyugatra. Stílszerűen csupa Renault 16 típusú autóból állt a karaván. A gyárban Pierre Dreyfus, a Renault-művek vezérigazgatója fogadta Fock Jenőt és kíséretét. Ott volt az üzem- látogatáson Roland Nunges- ser, a gazdasági és pénzügy- miniszter államtitkára. Két órán keresztül járták végig a magyar vendégek a hatalmas, 10 500 főt foglalkoztató üzem különböző egységeit, nagy érdeklődéssel kísérték végig a gépkocsi- gyártás folyamatát. A futószalagról minden fél percben legördült egy Renault autó. A miniszterelnök bele is ült egy frissen elkészült kocsiba — természetesen a fényképészek és filmoperatőrök nagy örömére... A gyár üzemi ebédlőjében Fock Jenő elbeszélgetett a munkásasszonyokkal, érdeklődött életük, munkakörülményeik felől. A gyárlátogatás végén a miniszterelnök beírta nevét a Renault Művek vendégkönyvébe, sok sikert kívánt a gyár vezetőinek és mind boldogabb életet az üzem munkásainak. Kedden délben a kormányfő és kísérete a francia gyáriparosok országos tanácsa által rendezett ebéden vett részt. Itt Georges Villiers, a gyáriparosok országos tanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt, amelyre Fock Jenő válaszolt, rámutatva a két ország közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségére, azok fejlesztésének szükségességére. Az ebéd több volt egyszerű udvariassági gesztusnál: a miniszterelnöknek és kíséretének alkalma nyílott itt a kapcsolatok felvételére francia üzletemberekkel, akiken elsősorban múlik az árucsere fokozása, a magyar piac nyújtotta lehetőségek „felfedezése”, az ipari együttműködés fokozása. A magyar miniszterelnök franciaországi látogatásának második napján is voltak kulturális természetű programpontok. Előbb a halhatatlan francia szobrász, Rodin alkotásait csodálták meg a magyar vendégek, majd elmentek a párizsi nép- művészeti múzeumba, ahol a közelmúltban nyitották meg a magyar népművészeti kiállítást. Közben Fock Jenő látogatást tett a Francia Rádió és Televízió ultramodern palotájában is. Érdeklődéssel hallgatta meg a francia színes televízió bevezetéséről tartott ismertetőt. Este a Quai D’Orsay-n Pompidou miniszterelnök és Co- uve de Murville külügyminiszter adott vacsorát a magyar vendégek tiszteletére. Már a magyar miniszterelnök látogatásának második napján is megállapítható, hogy francia részről nagy jelentőséget tulajdonítanak Fock Jenő útjának, párizsi eszmecseréinek. A párizsi lapok jelentős terjedelemben számolnak be az eseményről. A tekintélyes Le Monde vezércikket szentelt a látogatásnak. A Pompidou—Fock találkozóról írva a francia sajtó aláhúzza, hogy elsősorban a két ország közötti kapcsolatok kérdéscsoportja került napirendre, s azon belül a műszaki tudományos és általában a gazdasági együttműködés kérdései. A francia tárgyalófelet érdeklik a magyar gazdaságirányítási reform első eredményei és kihatásai Magyarország külkereskedelmi kapcsolataira. A sajtó is megállapítja, de hivatalos, vagy magánjellegű nyilatkozatokban francia államférfiak, diplomaták is aláhúzzák, hogy a megbeszélések rendkívül szívélyes légkörben folynak. Fock Jenő a francia gyáriparosok szövetsége által adott díszebéden beszédet mondott. A beszédet csütörtöki lapszámunkban közöljük. A fogyasztók | óbb minőségű árut várnak Küldöttgyűlést tartott a MEK A Szövetkezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Értékesítő Központja március 26-án, kedden küldöttközgyűlést , tartott Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban. 135 termelőszövetkezet és 44 földművesszövetkezei tagja a Megyei Értékesítő Központnak, akik küldötteikkel képviseltették magukat a gyűlésen. Az igazgatóság írásos beszámolóját dr. Czim- balmos Béla, a MÉK igazgatója szóban egészítette ki. A vitában 11-en szólaltak fel: Aczél Béla, a MÉSZÖV elnöke. Badacsonyi Zoltán nábrádi, Eszenyi Mihály kis- várdai, Kenyeres Géza -dombrádi - küldöttek, Kiss Bajos a megyei pártbizottság munkatársa, Kónya Sán- domé a MÉK szakszervezeti bizottságának titkára, Láng Béla tiszanagyfalui küldött. László Imre a SZÖVÉRT képviseletében, Miitó Miklós nyírmeggyest Szatmári Sándor csengeri és Tóth Gyula tiszadobi küldöttek. A beszámolóból és a vitából is kitűnt, hogy a MÉK 1967-ben minden eddiginél nagyobb forgalmat bonyolított le, 32 ezer vagon árut vásárolt fel melynek értéke 889 millió forint. Ebból a hatalmas mennyiségből a téli alma és a burgonya több mint tizennyolc- ezer vagont tesz ki, amit ősszel két-három hónap alatt kell felvásárolni. Az őszi csúcsforgalomban a ládahiány mellett, a vagonhiány is zavarta a szállítást. Ennek ellenére a MÉK, a me-, gyei és országos szervek segítségével tőle telhetőén jó munkát végzett. Különösen könnyebb volt azoknak a termelőszövetkezetieknek az áruját átvenni, amelyek elő- szedéssel és exportcsomagolással segítették a szállítást. Kívánatos — a termelőszövetkezetek nagyobb jövedelme és a tagság foglalkoztatottsága miatt is —, hogy minél több helyen éljenek ezzel a lehetőséggel. Az almaértékesítésben nagy segítséget jelentett a szovjet export. A szabolcsi almának továbbra is biztos piaca a Szovjetunió. A termelőszövetkezetek azonban még mindig nem fogadták meg kellően azt a tanácsot, hogy az alma mellett bogyós és csonthéjas gyümölcsöst is telepítsenek. Ezeknek jelenleg korlátlan felvevő piacuk van. A burgonyafelvásárlás csak 48 százaléka volt az előző évinek. Mégis eladási problémákkal küzd a MÉK. Jelenleg a legnagyobb érdeklődés az aranyalma fajtájú burgqpya iránt van. Megyénkben stagnál a zöldségfelvásárlás. Földrajzi fekvésünknél fogva mi primőrt csak hajtatással tudnánk előállítani. Hiba, hogy a nyári zöldségtermelésnél nem használják ki a szövetkezetek az öntözési lehetőséget. Az új mechanizmus szellemében a MÉK ebben az évben 400 ezer forint értékű felszereléssel segíti a termelőszövetkezeteket a zöld- • ségtermelésben. Ezek a szövetkezetek öt évre kötöttek szerződést zöldségszállitás- ra. A termelőszövetkezetekkel és a földművesszövetke- zetékkel eddig 10 ezer vagon alma szállítására állapodtak meg. A beszámoló szerint az idei göngyölegellátás megfelelőnek Ígérkezik, a megrendelést mór a múlt évben feladták a gyártó-vállalatok - : nak. A MÉK munkájában fontos helyet kap a termelés segítése, a felvásárlásnak alapja a biztonságos termelés. Szinte minden szövetkezet küldötte elmondta, hogy a jobb exportbonyolítás végett szükséges lenne a megyei központot önálló export szállítási joggal felruházni. A küldöttgyűlés megbízta az igazgatóságot, hogy ebben az ügyben az illetékes szerveknél járjanak el. A tanácskozáson különös hangsúlyt kapott az áru minőségének problémája. Amikor telítődik a piac és a vevő válogathat például az almában, vagy burgonyában nyilván a losz- szabb minőségű áruk eladatlanok maradnak. A termelőknek és a kereskedelemnek azonos az érdeke, ez egyben megegyezik a fogyasztók érdekével is, tehát a következőkben a minőségen van a hangsúly. Többen elmondták, hogy a piacképtelen áruikat a termelőszövetkezetek konzerválással, szárítással tartósíthatnák, ezzel az értéktelenebb termésből is jó bevételük lenne, másrészt nagyobb foglalkoztatottságot biztosítanának a tagságnak. A szerződések tekintély e megnőtt, most már nemcsak banki fedezetet jelent a szövetkezetek számára, hanem értékesítési lehetőséget is. Többen feltették azt a kérdést, milyen kilátások /vannak a gyümölcs-zöldség értékesítésre a következő években. A válasz az volt: hazánkban még növelhető és szükséges is növelni az egy főre jutó gyümölcs- és zöldségfogyasztást Ennek két alapfeltétele van, jobb árui kell nagy tömegben termelni, a kereskedelem pedig juttassa el idejében minden fogyasztóhoz a gyümölcsöt, zöldséget. A vita dr. Czimbalmos Béla zárszavával ért véget, majd a küldöttek különböző határozatokat fogadtak el a múlt évi gazdálkodást és az idei tevékenységet illetően. 13 ezer négyzetméter üzletterület építése szükséges Ülést tartott a városi tanács vb Nyíregyháza bolthálózatának távlati fejlesztési irányelveiről tárgyalt keddi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Nyíregyháza az ország nyolcadik legnagyobb városa, kereskedelmi hálózata viszont elmarad az igényektől, s az országos átlagtól. Amíg a vidéki városokban országos átlagban egy négyzetméternyi bolti területre 5 lakos jut, Nyíregyházán 8, ugyanez az arány a vendéglátóipari vonatkozásban 9 és 14, pedig a kereskedelemnek nemcsak a nyíregyházi lakosság igényeit, hanem a környező községek dolgozóinak ruházati és iparcikkekkel való ellátását is meg kell oldani. Felmérések szerint 1980-ban — vonzási körzettel együtt — mintegy kétszázezer lakosról kell gondoskodni. A tanulmányterv szerint az elkövetkező 12 évben Nyíregyházán 13 ezer négyzetméternyi üzletterület építése szükséges. A programban szerepel égi több ezer négyzetméteres be vásárlóközpont építése, amely magában foglalna egv áruházat, egy vendéglátó kombinátot, több szakboltot és ABC áruházat. Ezenkívül a város belterületének kulturált ellátásához még. 15 ABC áruház létesítése indokolt. Telepítésüknél figyelembe veszik, hogy a városnak melyik részén várható nagyobb létszámnövekedés így elsősorban az új lakótelepek és fejlesztésre javasolt városrészek jöhetnek szá mításba. A tervezett üzletek ven- déglátóiparl egységek helyeinek kijelölésére ezután ke rül sor.
