Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei parlamentje Erdei Lászlóné felszólalása Britet Lászlódé Erdei eJvtársnő bevezető­jében az MSZMP Központi Bizottsága, a Szabolcs me­gyei pártbizottság és a Haza­fias Népfront nevében üd­vözölte a küldöttértekezlet résztvevőit és köszönetét fe­jezte ki azért *x áldozatos munkáért, amit az elmúlt négy évben megyénkben a Hazafias Népfront és aktívái végeztek. Ha nem tudnám, hogy Itt többek között az elmúlt négy év eredményeiről is beszá­molnak, — folytatta felszó­lalását Erdeiné — az itteni hangulatból és • küldöttek öltözködéséről, megjelenésé­ről la bátran megállapíthat­nám, Szabolcs-Szatmár la nagyot lépett előre ez Idő alatt Nagyon jó négyéven­ként megállni egy-egy napra és számot vetni. Az itteni számvetés, ez a lelkes köz­szemlélet kicsiben az ország tükörképe is. A mi hazánk­ban kiegyensúlyozott nyu­godt légkör van. örülünk eredményeinknek és hiszünk abban, amit mondunk és akarunk. Most amikor a Hazafias Népfront IV. kongresszusára készülünk, nagyon hasznos, ha röviden számba vesszük, milyen kül- és belpolitikai helyzetben készítjük elő kongresszusunkat. A nem­zetközi '• helyzet sokat foglal­koztatott bennünket és nem ritkán aggodalomra is ad okot Az aggodalmak között azonban olyan biztató ered­mények is vannak, mint pél­dául a kommunista és mun­káspártok budapesti tanács­kozása. Ez a tanácskozás megállapította, hogy a bé­kéért, az imperialista agresz- szor kezének lefogásáért mindent meg kell tenni. A konfliktusok megoldását a tárgyalóasztaloknál kell ke­resni. A vietnami háborúval kap­csolatban elmondotta Erdei­né, hogy minden politizáló ember előtt világos: az Egye­sült Államok Vietnamban már régen vereséget szenve­dett- Most mindent elkövet­nek, hogy presztízsüket véd­jék. Ez a háború világos pél­dája annak, ha egy nép az igazságáért és szabadságáért harcol, a nálánál sokszorta erősebb ellenséggel szemben is képes megvédeni függet­lenségét. Napról napra cso­dálatba ejt ennek a kis nép­nek a hősiessége, kitartása az óriási imperialista gépezettel szemben. Az egész haladó vi­lág Vietnam mellett van. A világ dolgozóinak szemében így kormány még nem járat­ta le magát, mint az Egye­sült Államok vezetői. A vi­etnami háborún kívül a kül­politikának még sok bonyo­lult eseménye van, ami kö­zött eligazodni nem minden­ki tud. Ezért a Hazafias Népfrontnak továbbra is egyik legfontosabb kötelessé­ge lesz az aktív békemozga­lom szervezése és ezenbelül a külpolitikai kérdések he­lyes magyarázata. Belpolitikai kérdésekre át­térve Erdeiné elmondta, hogy az előttünk álló nemzeti program a szocializmus tel­jes felépítése hazánkban. A gazdaságirányítási reform bevezetése ezt a célt, a szo­cializmus építésének gyorsí­tását hivatott szolgálni. Ezért a programért kell és még szélesebb alapokra le­het is helyezni a népi, nem­zeti egységet A Hazafias Népfrontmozgalom továbbra is kísérje figyelemmel a re­form megvalósítását és je­lezzék annak úgy a pozitív, mint negatív kihatásait Er­re a lehetősége is megvan a népfrontnak, hiszen az or­szág népének minden réte­gével kapcsolata van. Erdei Lászlóné ezután felhívta a figyelmet arra, az egyes em­berek tehetetlenségét ne úgy tekintsék, hogy ez a reform. — További tevékenységünk sikere — ahogy itt többen elmondták — a bizalom. Ezt meg kell tartani, ha valahol nincs, akkor ki kell alakíta­ni. A dolgozók minden ész­revételét meg kell hallgatni és ami abból megvalósítható, a lehető leggyorsabban va­lósítsuk meg, de ha a felve­tett kívánságok megvalósítá­sára nine* lehetőség ezt is meg kell mondani bátran, őszintén. A szocializmus épí­tésének gyorsítása általában egyetértésre talál, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki minden részkérdéssel egyet­ért Ahogy haladunk előre a szocializmus építésében, úgy fogyatkozik az egyet nem ér­tők tábora is. A népfront to­vábbra is tartsa nyitva ka­puit és szívélyességgel építse kapcsolatait Az emberek szívesen részt vesznek bizo­nyos akciókban, de csak ak­kor, ha konkrét világos te­endőkről van szó. Az itt el­hangzott beszámoló és a hoz­zászólások azt mutatják, a következő négy évre is jó programot dolgoztak ki. Eh­hez kívánok eredményekben gazdag munkát jó egészsé­get Hozzászólások Koncz Károly beszámolója után a vitában huszonné­gyen jelentkeztek felszóla­lásra, közülük 15-en kaptak szót. A hozzászólók közül többen foglalkoztak az asz- szonyok, falusi nők problé­máival. Király Béláné gyü- rei küldött elmondotta töb­bek között, hogy a termelő­szövetkezeti törvényben elő­írt 100 tízórás munkanap nem minden szövetkezetben teljesíthető. Az asszonyok nagy része csak a növény­termesztésben tud munkát végezni, ahol a rövid kam­pányidő miatt nehéz le­dolgozni a 100 napot. A ter­melőszövetkezet vezetősége ugyan eltérhet a törvénytől, méltányosságból kisebb tel­jesítést is megszabhat, de ilyen esetben nem teljes jo- gúak az asszonyok. így sa­ját hibájukon kívül hátrá­nyos helyzetbe kerülnek, SZTK, nyugdíj és gyermek, gondozási segély tekinteté­ben. A tanácskozás résztvevői Hammel József fele; Kevés a nő a vezeíésben Baktalórántháza küldötte, Swarcz Miklósné elmondot­ta, hogy a termelőszövetke­zetekben egyre több nő dől. gozik a járásban. Az 1964 óta belépetteknek 56 száza­léka nö. A szocialista bri­gádokban 136 nő dolgozik. Ugyanakkor a vezetésben alig találni nőket Még a választott testületekben csak csak, de függetlenített funk­cióban már egy-egy nővel találkozunk csupán. Az asszonyok szerepéről beszélt színes felszólalásá­ban Kisi Istvánná, a paposi Esze Tamás Tsz brigádveze­tője. Elmondta, hogy a 60 forintos munkaegységben milyen nagy része van az asszonyoknak, akik még a férjeiknek sem hagytak nyugtot amikor a munka sürgős volt, vasárnap is mentek dolgozni. Van olyan lány a szövetkezetükben, aki három hónap alatt 10 ezer forintot keresett összeha­sonlítást tett a mai es a fel- szabadulás előtti élettel, amit saját sorsán és a falu változásán kézzel fogható példákkal bizonyított El­mondta, hogy a Hazafias Népfront egyik jelentős te­vékenységében a békemoz­galomban is milyen sokat tehetnek az asszonyok. Életből vett esetekkel tanú­sította, milyen nagy fontos­ságú az aktív töretlen, fel­világosító munka. Az oktatás, a szakmunkás- képzés és a falusi népműve­lés kérdéseivel foglalkoztak többek között Cseke Gábor berkeszi, Kuki Lajosné ti szalöki, Tomasovszki János nyirszőlősi, Bányász Lajos nyírbátori küldöttek. Külö­nösen hangsúlyozták a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés meggyorsítását. Időszerű a nagyobb önállóság Az új mechanizmussal és annak a termelőszövetkezet­re gyakorolt hatásával fog­lalkoztak többen. Általános volt a megállapítás, hogy időszerű volt a termelőszö­vetkezetek nagyobb önálló­sága és azok a kedvezmé­nyek, amit a termelőszövet­kezetek az utóbbi időben él­veznek. Szabó Zsigmond szamossályi és Szoboszlai Pál nagykállói küldöttek a szövetkezeti törvénnyel való egyetértésük mellett el­mondták, hogy az abban elő­írt kötelességek nem min­den szövetkezetben teljesít­hetők. Szamossályiban pél­dául a jelenlegi tagságra egyenként 1400 négyszögöl kapásterület jut. Ezen a területen a 100 vagy a 150 tízórás munkanapot nem lehet kidolgozni. Szamossá­lyiban még legalább 100— 120 új belépő lenne, ha tud­nának munkát adni. Ilyen feszültség természetesen el­sősorban a sűrűn lakott községekben és ott is a jól dolgozó szövetkezetekben ta­lálható. Ha nem általános is ez a probléma, de a nép­frontmunkában az ilyen eseteket is jelezni kell az illetékes fórumokhoz. A népfrontmunka városon A küldöttek közül többen szóltak község és várospoli­tikai kérdésekről. Dr. Faze­kas Árpád nyíregyházi or­vos elmondotta, hogy Nyír­egyháza iskolavárossá lett. A diákok számával nem nőtt arányosan az iskolai egész­ségügy. Nyíregyházának szüksége lenne egy külön diákrendelőre. Bállá László tyukodi és Barátfalvi Ist­ván nyíregyházi küldöttek érdekes példákkal bizonyí­tották, hogyan lehet a la­kosságot bizonyos közfel­adatok végzésére mozgósíta. ni. Tyúkodon saját erőből oldották meg Szalma vá-os tanya lakói az ivóvízellá­tásukat, építettek egy műve­lődési termet és ma már a tanyán zenekar, tánccsoport és színjátszó kör van. Ba­rátfalvi István felszólalásá­ban ékesen bizonyította, hogy a városi lakosság kö­rében is van helye a nép­frontmunkának. Sok fáradt­ságba került ugyan, amíg az Északi Alközpont és a vele szomszédos terület „őslakói. val” egyetértve, bizonyos akciókat végre tudtak haj­tani. de ma már a nehezén túl vannak. Elérték azt is. hogy az új házak lakói se­gítségükre siettek a szom­szédos településnek, amikor ott a belvíz ellen kellett vé­dekezni. Többen foglalkoztak kül­politikai kérdésekkel és a szocialista hazafiság értel­mezésével. Különösen mé­lyen elemez e ezt a kérdés: dr. Kádár Miklós nyíregy­házi lelkész. Elmondta, hog' a magyar történelemben többször volt olyan hazafi­ság. ami nem nevezhető igaz hazafiságnak. A korszerű hazaszeretetnek, az egyér­telmű hazafiságnak most jött el az ideje a szocializ­mus építése idején. A szó. cializmus építése egyet je­lent a haza szeretetéveL Az újjáválasztott megyei bizottság A vita után került sor az új megyebizottság megvá­lasztására. A megyei bizott­ság tagjai lettek: Andics Benő, Bánóczi Gyula, Ba­goly István, Bállá László, Baracsi János, Bitay Kata­lin, Bulyáki Bálintné, Csal- lány Géza, Drégely Mihály. Dobin János, Filetóth Lász­ló, Fülöph Mihály, Fekete Béláné, Gödör Ilona, dr. Fedics Bernát, dr. Gombás Sándor, Gurály György, Hadházi László, dr. Hilbert László, Hoványi Ferenc, Huszti János, Jónás István­ná, Jarkovszky Alajos, Ko­vács Károlyné, Koncz Ká­roly, dr. Kovács Pál, dr Kádas Miklós, Kovács Mik­lós, Kosztin Sándor, Kiss Lajos, Kajái Jenő, Kiss Sá­ra, Kardos János, Kuki La­josné, Király Béláné, Kajor Ferencné, Lábass Menyhért, Labancz Mária, dr. Leseh Gyula, Májer István, Mándi Jánosné, Molnár Mátyás, Nagyidat Mihály, Porzsolt István, dr. Pivarnyik Já­nosné, Pál Gyula. dr. Roj- kov ich István, Rajcsányi Pál, Sipos Béla, Soltész Ist- vánné, Solcz Béla, Swarcz Miklósné, Sarkadi Lajos, Sallai Ilona, dr. P. Szabó Gyula, Szeiffert Gyula, Szki. ta József, Szabó Jánosné dr. Szederkényi József, dr. Sza­bó Pál, Szabó Zsigmond, Szabó Mártonná. Szeles Bá­lint, dr. Székely Miklós, Szoták Mihály, Szántó Já­nos, Szabó László, Szováti Gusztáv. Tamási László, Tóth Magdolna, Török La­jos, dr. Török Dezsöné, Ud­varhelyi István, Ulcz István­ná, Veres Menyhértné, dr. Vígh Gáborné, dr. Váradi Jenő, Vincze Sándorné, Vanczák József és Varga Benjáminná. 4 kongresszusi küldöttek Babicz András, Barátfalvi István, Barcsai János, Bánó­czi Gyula, Csalah Imre, dr. Dobi Ferenc, Erdei László­né, Faqgyas Jenő, Fodor Ilo­na, Fenyvesi László, dr. Gombás Sándor, Juhász Ist­ván, Karasz István, Király Béláné, Kiss Ildikó, Kiss Istvánná, Kiss Sára, Koncz Károly, Lábass Menyhért, Lengvári Józsefné, Molnár Lajos, Orosz Ferenc, Ónodi István, dr, Pethő Ferenc, dr. Pivarnyik Jánosné, Sal­lai Ilona, Sipos Béla, Sol­tész Istvánná, Sőrés Sándor­né, Swarez Miklósné, dr. P. Szabó Gyula, Szabó Lász­ló, Szabó Mártonné, Szabó Zsigmond, Szkokán János, Szeiffert Gyula dr., Tassi István, Tomasovszki János, Tóth Magdolna, Tóth Sán­dorné, Tukacs Sándorné, Vass József, dr. Várady Je. nő, dr. Vígh Gáborné, és Vincze Sándorné. Az elnökség Az újjáválasztott megyei bizottság megtartotta alaku­ló ülését, ahol megválasz­tották az elnökséget és a tisztségviselőket Az elnök­ség tagjai: Bánóczi Gyula. Bagoly István, dr. Gombás Sándor. Kovács Károlyné. Koncz Károly, Lábass Meny. hért. Porzsolt István, dr. Pivarnyik Jánosné, Sípos Béla, Soltész Istvánná, dr. P. Szabó Gyula, Szabó Láss. ló, Szeiffert Gyula, dr Szé­kely Miklós, dr. Váradi Je­nó, és Veres Menyhértné. A népfront megyei elnö­kévé P. Szabó Gyulát, al- elnökeivé Porzsolt Istvánt, Kovács Károlynál, dr. Steif- fert Gyulát és Bánóczi Gyu­lát választották. Megyei titkárrá újra Koncz Károlyt választották, a megválasztott tisztségvi­selők nevében dr. P. SzabA Gyula mondott köszönetét. :í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents