Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

fItÁG PROLETÁRJAI, EGYtSOll£T£& I xxv. évfolyam, ei. szám ARA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS V). SZERDA / \ Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei parlamentje A küldöttértekezlet elnöksége Kedden reggel Nyíregyházán a József At­tila megyei Művelődési Házban ült össze a Ha­zafias Népfront megyei küldöttgyűlése. Az el­múlt két hónap helyi Hazafias Népfront vá­lasztógyűlésein közel 250 küldöttet választot­tak a megyei értekezletre. A tanácskozás el­nökségében foglalt helyet többek között Erdei Lászlóné, az Iv^ZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, a Hazafias Népfront elnökhelyettese, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmái megyei bizottságának első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke és Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára. A küldötteket és a vendégeket Polcz János üdvözölte, akinek rövid megnyitója után Szabó Lászlót, a nagy- kállói Zöld Mező Tsz elnökét megválasztották a küldöttgyűlés levezető elnökéül. Szabó László két napirendi pontra tett ja­vaslatot: a megyei bizottság beszámolója és annak vitája, valamint az új megyei bizottság és a kongresszusi küldöttek megválasztása. A napirendi pontok elfogadása után Koncz Ká­roly, a Hazafias Népfront megyei titkára mon­dott kiegészítőt az írásbeli előterjesztéshez. Erősítjük a szocialista nemzeti egységet Koncz Károly A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának a kül­döttértekezlet elé terjesztett írásbeli beszámolója és a szóbeli kiegészítés megálla­pította, hogy az elmúlt 4 évben megyénkben is jelentős előrelépés történt a szocia­lizmus építésében, a szocia­lista társadalmi viszonyok megszilárdításában. A gaz­dasági élet eredményei le­hetőséget nyújtottak a dol­gozó tömegek szociális, kul­turális, kommunális igénye­inek jobb kielégítésére. To­vább növekedett a dolgo­zók aktivitása, tudatos rész­vétele a szocialista építő­munkában. 4- év alatt erőteljesen fej­lődött megyénk ipara. A szocialista ipar 3? százalék­kal (6 ezerrel) több embert foglalkoztatott 1967-ben, mint 1963-ban. Az ipari ter­melés 83 százalékkal növe­kedett. Olyan új üzemek léptek be a termelésbe, mint a Nyíregyházi Kon­zervgyár és a Gumigyár. Je­lentősen bővült és korsze­rűsödött a Tiszavasvári Al­kaloida, a VAGEP és a Nyírbátori Vastömegcikkipa- ri Vállalat. Népgazdasági szempontból is jelentős be­ruházás történt Záhony kör­zetében, ugyancsak nagy je­lentőségű a Miskolc—Nyíregy­háza és Nyíregyháza—Zá­hony vasútvonal villamosí­tása. A szocialista építőipar 37,7 százalékkal nagyobb termelési értéket állított elő, mint 4 évvel korábban. A megye kiskereskedelmi for­galma az elmúlt évben 3 milliárd 982 millió forint volt, ami 40 százalékkal több mint a 4 év előtti. Szilárdul mezőgazdaságun k Megyénk mezőgazdaságát az évenként ismétlődő ter­mészeti csapások, a kedve­zőtlen időjárás ellenére is a fokozatos fejlődés, meg­szilárdulás jellemzi. Sze­münk előtt bontakozik ki a mezőgazdasági termelés forradalmasítása. Emelke­dett az intenzív művelési ágak területe, például a szőlő területe, 1300 holddal, a gyümölcsös pedig közel 10 ezer holddal növekedett Legkedvezőbb változás az állattenyésztésben követke­zett be. A szarvasmarha 11.5 ezerrel, a sertés 20 ezerrel, a juh 31 ezerrel, a baromfi pedig több mint másfél mil­lióval haladta meg az 1963. évit. Az abraktakarmány- hiány azonban erősen gá­tolja az állati termékhozam növekedését, az állattenyész­tés színvonalának emelkedé­sét, a jövedelmezőbb áruter­melést. Sok gazdaságban hi­ányzik a korszerű állattar­táshoz szükséges jól felsze­relt istálló is. Legjelentősebb azonban — ami számokkal nem mér­hető — az emberek gondol­kodásában végbement fej­lődés, amely legjobban a termelőszövetkezeti mozga­lomhoz való bizalomban jut kifejezésre. Javulnak életkörülményeink A lakosság életkörülmé­nyeinek alakulásában fon­tos kérdés a lakáshelyzet. 1963—67. között 5 százalék­kal növekedett a lakásállo­mány, az épített lakások száma 67-ben 35 százalék­kal volt több. mint 4 évvel korábban. Mégis az egyik legnagyobb gondunk a la­káshelyzet javítása. Az el­múlt évben 74 orvossal több dolgozott megyénkben, mint X963-ban. Kórházi ágyak száma 572-vel növekedett. 4 év alatt 200 általános és középiskolai tanterem épült, de számuk csak százzal emelkedett, mert egyik fele a szükségtantermek helyé­be lépett. A tanyai intemá- tusok létesítésével 1967- ben 750 gyermek nyert el­helyezést és részesült szak- rendszerű oktatásban. Ez idő alatt létesült a nyíregy­házi, nyírszőlősi. vajai és kállósemjéni kollégium. A művelődési, kulturáló­dási igények kielégítésében rendkívül nagy jelentőségű, hogy 21,5 ezerrel növekedett Az elnökségben (balról-Jobbra) Faggyas Jenő, Orosz Ferenc, Erdei Lászlóné, Polcz János, Szabó László, dr. Fekszi István, Tóth József, dr. Gombás Sándor és Dobi Ferenc a tv- előfizetők száma és 14 ezerrel több a rádióelő­fizetés is. A vázolt eredményekben benne van a Hazafias Nép­frontmozgalom tevékenysé­ge is. A népfront jelentősen hozzájárult a közélet de­mokratizmusának fejlesztő. Béhez. Az elmúlt évek so­rán, de különösen a leg­utóbbi általános választások alkalmával határozott tar­talmat kapott a népfront ez irányú tevékenysége. Ja­vaslatunkra a választás so­rán elhangzott kő-érdekű bejelentéseket a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságai megvizsgáltatják, a megvalósítás lehetőségei­ről a tanács tagjait és rajtuk keresztül a lakosságot tá­jékoztatják. A gazdasági életben el. sősorban a falura, a mező- gazdasági termelőszövetke­zetekre és a termelőszövet­kezeti csoportokra irányult a népfrontmozgalom figyel­me. Közreműködött az új termelési eljárások népsze­rűsítésében, tapasztalatcse­rék szervezésében. Részt vállal a népírontmozgalom a szakmunkásképzésből is. A termelőszövetkezetek eredményeiben, s az embe­rek tudatának formálásában jelentős szerepe van a szó. ctalista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom kibontakozásának. Jelenleg 198 brigád 3100 fővel dolgo­zik a termelőszövetkezetek­ben, közülük 84 brigád viseli a kitüntető szocialista címet. A népfront az utóbbi évek­ben főleg a brigádok tartal­mi munkájának segítésére, vállalásaik teljesítésére he. lyezte a hangsúlyt. lió 700 ez«* forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénkben. A népfrontmozgalom ke­retében a békemozgalmi tevékenység egyre nagyobb teret foglal el, a népfront természeténél fogva legin­kább eljut a kevésbé ér­deklődő emberekhez is. így szervesen egészíti ki a párt nemzetközi propaganda és agitációs munkáját. A következő évek során munkánk tartalmát meg­határozó tényező az új gaz­dasági irányítási rendszer működésével együttjáró po­litikai feladat A népfront figyelemmel kíséri az új mechanizmusnak az élet- színvonalra, egyes társadal­mi rétegekre gyakorolt ha­tását Iparkodik elősegíteni az esetlég jelentkező ellent­mondások feltárását A t#» megpolitikai munkában el­sőrendű feladat társadal­munk figyelmét és erejét a harmadik étéves terv céljai­nak megvalósítására irányi, tani. A szocialista nemzeti egy­ség erősítése, az előttünk álló feladatok megoldása szükségszerűen megköveteli a népfront és más társadalmi szervek szorosabb együtt­működését. Megyénkben kí­vánatos, hogy az elmara­dott területek felemelkedé­sében, a gyenge tsz-ek meg­szilárdítása politikai felté­teleinek megteremtésében, a foglalkoztatottság kérdésé­ben, az ifjúság pályaválasz­tásában és más hasonló kér­désekben hatékony társa­dalmi együttműködés való­suljon meg. A munkás-paraszt szövetség fejlesztése A munka tartalmát meghatározza: az új mechanizmussal együtt járó politikai feladat Hagyományos és jő ered­ményeket hozó munkaterü­lete a népfrontbizottságok­nak a községpolitikai mun­ka. Ebben nagy jelentősége van a községfejlesztési ala­pok gyarapításának és a lé­tesítmények megvalósításá­ra szervezett társadalmi munkának. Az 1967. évi tár. sadalmi munka értékéről még nincs végleges adat, e munka jelentőségét azon­ban az 1966-os adat is hí­ven tükrözi, amikor 14 mii. Mozgalmunk fontos fel­adata, hogy tovább erősítse, fejlessze a munkás-paraszt szövetséget. Programunk a két alapvető osztály helyze­tének és alapvető érdekei­nek feltárása, egymás gond­jainak megismertetése. A szakszervezetekkel való gyüttműködésünk erősítése ebben jó szolgálatot tehet A falun élő értelmiség összességének jelentős sze­repe van a falu szocialista átalakulásáért folyó harc­ban. A népfrontnak fontos feladata hogy ez az erő a közösség szolgálatában egy­séges cselekvéssel és mun­kamegosztással hasznosítsa tudását Külön kell szólni Nyíregyháza és a városiaso­dó nagyobb településekről. Itt a társadalmi, foglalkozá­si rétegeződés bonyolultabb. A településfejlesztés, a szo­ciális, kulturális ellátottság, a kommunális szükségletek kielégítése, a szellemi ka­pacitás még hatékonyabb összehangolását követeli meg. Tevékenységünket úgy kell megszervezni, hogy a népfront tényleges tömeg­politikai bázisa legyen az államhatalom helyi szervei, nek. A tömegek véleményé, re támaszkodó, testületi döntéseken alapuló észrevé­telező, javaslattevő tevé­kenységünket az eddigiek­nél jobban érvényesíteni kell A megválasztásra kerülő népfrontbizottság feladata, hogy a vázolt feladatokat kiegészítve, a közeljövőben összeülő népfrontkongresz- szus útmutatásaival a helyi adottságoknak megfelelően feldolgozva munkálkodjon megvalósításukon. Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents