Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
Garantált munkadí jazás a fsz-ekben A nagyhalászi matracüzemben havonta 13—14 000 darab matracot készítenek. A dolgozók többsége nő. Közöttük Paulistyák Mária a legügyesebb, aki már IS éve az Szem dolgozója, Hammel József felv. Nemhiába reklamáltak... Gondoskodás a dolgozókról a Nyitmadai Állami Gazdaságban A termelőszövetkezeti tagok részesedése az idén már — a korábbi gyakorlattal szemben — két elem. bői: a munkadíjból és az azt kiegészítő részesedésből tevődik össze. Ezek közül év közben, a munka teljesítésével arányban havonta elszámolt munkadíj — hasonlóan az alkalmazottak mun. kabéréhez — termelési költségnek számít. A munka utáni javadalmazás másik elemét, a kiegészítő részesedést továbbra is a felosztható jövedelemből fizetheti a termelőszövetkezet. Ez a kiegészítő részesedés tehát — a gazdálkodási eredményektől függően — lehet a tervezettnél több, de kevesebb is. A január el. sején életbe lépett tsz-tör- vény előírja, hogy a szövetkezet köteles részesedési alapot létesíteni. A munkadíjat nem az állam, hanem maga a termelőszövetkezet garantálja tag. jainak. A garantált jövedelem színvonala nem azonos minden szövetkezetben. Ugyanazért a munkáért az egyik tsz többet, a másik kevesebbet tud fizetni tagjainak. Attól függ, hogy Szabolcs-Szatmár megyében volt a legjobb a citrom, ellátás az influenzajárvány idején. Útban vannak az új gazdasági mechanizmus most megnyílt csatornáin át az eddig is igényelt „tájjellegű” ruházati cikkek a boltokba. (Például az úgynevezett ,. gazdakabát”, vagy a csizmanadrág.) Ilyen és ehhez hasonló jó eredményekkel dicsekedhet a szövetkezeti kereskedelem, mely megyénk lakosságának közel 80 százalékát látja el áruval. Mindezt azon a kerekasz- tal-konferencián tudtuk meg, amelyet a MÉSZÖV rendezésében hétfőn bonyolított le a szövetkezeti kiskereskedelem és a velük kapcsolatban álló hét nagykereskedelmi vállalat vezetője. A cél az volt, hogy az új viszonyok között rendezzék kapcsolataikat, kiküszöböljék az áruellátást fé. kező tényezőket. Mindenekelőtt szögezzük le: a részproblémák sokasága sem feledtetheti el, hogy a rázúduló nagy feladat ellenére a szövetkezeti kereskedelem lendületbe jött Az éy eddigi idejében máris 6,4 százalékos forgalomnövekedést könyvelhet el a tavalyihoz képest, ami arra Utal, hogy áruban, választékban megtalálta az utat a vevőkhöz. Viszont mindez nagyon sok többletmunkájába kérőit a kereskedelmi dolgozóknak. Főleg az úgynevezett mozgó árak okoznak sok munkát Van árucikk, amelyet már harmadszor áraznak át Mindannyiszor minden darabra rá kell írni az új számot és emiatt túlórázik sok boltvezető és dolgozó. A legtöbb árunál nekik kell kiszámítaniok a megfelelő adatokból a fogyasztási árakat is, mert a nagykereskedelem az új rendszer szerint csak a kiszámításhoz szükséges adatokat közli. Nem lehetne ezt ismét a nagykereskedelemnek intéznie? — tették fel a k i-dést az fmsz-boltok kép. v' élői. A válasz vegyes volt. Akadt nagykereskedel- r ' vállalat amely megteszi, d inkább szívességből. Ke- ! k is több dolguk van. Akkor viszont az iparnál kellere sürgetni, hogy kevesebbszer adjanak indokot az ■■ " változásra. Például a légy. fogó ára már többször kúszott felfelé, pedig még nincs is légy. Megtudtuk, hogy a felvetődő problémákról hetenként ménnek a jelzések a felsőbb szervekhez azonnali intézkedésre. A textilnagykereskedelem képviselője el. mennyi a szétosztható jövedelem. Vitathatatlan, hogy ebben szerepe van a tsz természeti, közgazdasági adottságainak, de a tagok jövedelme elsősorban a gaz. dálkodás színvonalától függ. Lehetséges, hogy megközelítően azonos feltételek között működő két termelőszövetkezet közül az egyik jóval nagyobb jövedelmet tud nyújtani tagjainak, mint a másik. Legfőképpen, vagy kizárólag azért, mert tagjai szorgalmasabban, nagyobb hozzáértéssel dolgoznak, vezetői rátermettebbek, a tér. melési költségek alacsonyabbak, a hozamok pedig nagyobbak, mint amott. Más kérdés, hogy mi lesz azokban a termelőszövetkezetek, ben, amelyek jórészt vagy teljesen önhibájukon kívül érnek el átlagon aluli eredményt. Az államnak gondja lesz arra, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövelke. zetek tagjai is megtalálják számításukat, lelkiismeretes munkájuk után kielégítően megélhessenek. Számos egyéb intézkedéssel együtt ezt a célt szolgálja az is, hogy az állam dotációval mondta, hogy egyetlen cikk. problémája miatt (a népszerű „Pádua ingen” akart szerintük indokolatlanul sokat keresni az ipar) elmentek, ha kellett egészen a Miniszter tan ácsig. A földművesszővetkezeti kiskereskedelem képviselői az új mechanizmusban az életszínvonal jelentős emelkedésire, a megyebeli vásárlóerő növekedésére számítanak és ezt akarják megfelelő mennyiségű és nagyobb választékú árukész. lettel ellátni. Ezért használják ki a lehetőséget, hogy árut rendeljenek kisipari szövetkezetektől, üzemektől közvetlenül, hogy egész sor melléktevékenységet is bevezessenek. Például Nagy- kállóban már női táskákat gyártanak, Mátészalkán fa. zekasipari dísztárgyakat, Kisvárdán a termelőszövetkezetekkel együtt cirokseprűt, Nyíregyházán és Fehér- gyarmaton pedig 1000—1000 sertést hizlalnak a lakosság jobb húsellátása érdekében. Számos olyan terület van, ahol eddig csak az állami kereskedelem dolgozott, most ezekre a területekre is „betörnek” az fmsz-ek, hogy egészséges verseny alakuljon ki a vevő jobb ellátásáért. (gnz) Ibrány, 1919. április 30. A helyi direktórium átköltözik a Tisza másik oldalára, s ezzel együtt elhagyja Szabolcs megyét a Magyar Tanácsköztársaság utolsó vöröskatonája. De egyszerű emberek, bá_ tor portyázók, s még bátrabb felderítők szereztek, s juttattak át elvtársaikhoz fontos információkat a fehérek erejéről, állásairól, készülődéseiről. Közöttük volt egy kisfiú, a tizennégy éves B. Szabó Balázs, Berecz István csordásbojtárja. Július 21-ig, amikor a Vö. rös Hadsereg nagy tiszai offenzívája áttörte az ellen- forradalmárok védelmi vonalát, ez a klsbojtár figyelte a fehérek minden mozdulatát, s értesüléseit a vörösök felhasználták a győzelmes áttörésnél. Az ib- rányi direktórium visszatért elnöke igazolványt állított ki számára, „működési és tevékenységi igazolványt.” Ez áll benne a többi között: „bátor, hősies, önfel. áldozó, a front közöt'i tevékenységével a munkásosz. segít az ilyen szövetkezeteken. A bank ezeknek a tizeknek is folyósít hitelt a megfelelő munkadíj fizetésére, hogy a legszükségesebb jövedelmet biztosíthassák tagjaiknak. Azok a szövetkezetek, amelyeknek saját bevétele lehetővé teszi, az év közben kifizetett munkadíjak szín. vonalát teljes mértékben saját maguk határozhatják meg. A mezőgazdasági termelés idényjellegéből következik azonban, hogy az árbevételek nem folyamatosan jelentkeznek. Ezért a termelés folyamatos ráfordí. tásait finanszírozó bank a rövid lejáratú hitelezés általános rendjében hitelt ad a meghatározott színtű munkadíjak kifizetéséhez. A hitelfolyósítás feltétele természetesen az, hogy a tsz hitelképes legyen. A hitelezésnél figyelembe vehető munkadíjszint az előző két évben, éves átlagban kifizetett tényleges személyi jövedelem 80 százaléka. Az évközi munkadíjba minden, féle címen kifizetett személyi jövedelem beleszámít. Ez ad módot a tsz-eknek arra, hogy körülményeiket, a kialakult szokásokat szem előtt tartva, a nekik legmegfelelőbb elosztási formát alkalmazzák. Vannak olyan tapasztalatok, hogy helyenként idegenkedtek a garantált munkadíjazástól. Minden ilyen esetben kiderült, hogy ennek az idegenkedésnek, aggodalomnak az oka a tagok tájékozatlansága, mert a tsz vezetői nem ismertették kellőképpen ennek az új munkadíjazási rendszernek a lényegét. Adódott olyan kérdés is, hogy a premizálást lehet-e alkalmazni garantált munkadíjazás esetén. A válasz erre a kérdésre határozott igen. A legfejlettebbnek tartott, garantált pénzbeni díjazás, sőt a, gazdasági önéi.' számolás meghonosítása esetén is hiba lenne lemondani azokról az előnyökről, amelyeket a termelési eredményekhez igazodó premizálás jelent. A munkadíj szavatolásának helyes és nagy jelentőségű elve csak akkor éri el a kívánatos eredményt, ha körültekintően alkalmazzák. Semmiképpen sem szabad, hogy áldozatául essenek olyan bevált jövedelemelosztási formák, mint a .százalékos vagy a részes művelés, a nádudvari módszer, az eredményességi jövedelemeloztás, továbbá a hozamok és a költségek alakulásától függő premizálás. Az a lényeg, hogy a garantált munkadíjazás erősítse a termelőszövetkezeti tagok jövedelembiztonságát, s ez. által fokozza munkakedvü- ket, ragaszkodásukat a termelőszövetkezeti gazdálkodáshoz. tály harcát segíti... B. Szabó Balázs fiatalkorú elvtársunkat elismerjük és a Vörös Hadsereg részére híranyag továbbítását köszönettel igazoljuk...” A hősi harc hamarosan mégis elbukott. A tizennégy éves kis csordásnak sokadmagával menekülni kellett a kínzás, az agyon- lövetés, a börtön elől. Ez a négy hétig tartó szolgálata határozta meg egész későbbi életét. Csehszlovákiába emigrál, s tizennyolc éves, amikor 1923-ban hazatér. Azt hitte, már nyugodtan élhet, de nem így történt. A csendőrség elfogta, anyagát Debrecenbe, majd a Belügyminisztériumba továbbította, ahol elrendePék, hogy öt évig rendőri felügyelet alá kell vonni. A, büntetés három évi börtön lett, melyet csak azért csökkentettek, mert B. Szabó Balázs még ekkor is kiskorú volt. Huszonnyolcig napszámos mun. Icát vállalt nagy gazdák szőlőiben, de legtöbbször ezt sem kapott, mert papírjain Eldugott tanyák, települések, üzemegységek. Csaknem kilencezer holdon, három járás területén gazdálkodik a Nyírmadai Állami Gazdaság. E szétszórtság nehezíti a helyzetét. Vasárnap volt, rossz idő, a határban meg a sok széna. Egy szálig be kellett takarítani, különben nagy kár éri a gazdaságot. — Szólok Elek bácsinak, segítsenek, — így az igazgató. — Mit tehetünk? — évő- dött Czigler Elek, a párt- szervezet titkára. — Vezetőségi ülés; gyorsan mozgósítjuk a párttagokat, azok akik csak elérhetők, s mentjük a szénát Ilyenkor nem nyolc órát kell dolgozni, hanem sokszor tizenkettőt—tizenötöt is. így mentettek meg a gazdaságnak 200 vagon szénát Csak u túlóra ? — Hol ebben a humanizmus? — kérdezi az igazgató. — A szakszervezet belekötne. De az időjárás ki“ számi thatatlan. Nem ér véget az emberek megbecsülése azzal, hogy fizetik részükre a vasárnapi munkát, a túlórákat Gondja van a pártszervezetnek a munka és életkörülmények javítására is. — Szégyen, nem szégyen, a munka hevében sokszor az emberekről feledkezünk ott állt ez a szó: „Megbízhatatlan!” Bújra kényszerült, de a csendőrök súlyosan megverték, azután Nyír. szőlősön órákat javított, s közben a munkásmozgalmat szervezte, amiért innen is menekülnie kellett Kisvár- dára került 1932-ben, s megnősült. 1928-ban lejárt a rendőri felügyelet határideje, amit azonnal tíz évig meghosz- szabbítottak. Tíz év múlva újabb tíz évig kellett volna jelentkeznie, a Horthy rend. szer pribékeinél szinte naponta. B. Szabó Balázs mégis megtalálta a módját, hogy kijátssza a csendőröket: Csehszlovákiából kapott röplapokat továbbított egy pesti elvtársnak, a párt ősz. szekötőjének. Emiatt lakásáról többször elhurcolták, napokig, hetekig vallatják, összetörték a bordáit. Pórázon vezetve kísérték nem egyszer a csendőrök a kis- várdai utcán. A bűne? Az volt, hogy szakszervezeti felhívást la. láltak nála. amely több bért, munkát és kenyeret követelt meg — vallja az igazgató. Hatalmas terület. Mindenhol emberek. Ezernyi gond és probléma, amit nehéz átfogni. Két pártáin pszervezete van a gazdaságnak. Egyik Nyír- madán, a másik Tiszaszal- kán. Itt a párttitkár Bancsi Imre. Az állandó dolgozók létszáma 460, de szüret és egyéb munkacsúcsok idején meghaladja az 1300-at is. Több mint 100 párttag tevékenykedik az alapszervezetekben. Ez az állandó dolgozóknak csaknem egynegyede. Leginkább ők jelzik a gondokat. Televízió Laposhadon Reklamálták, hogy a munkásszállások nem megfelelők. Rosszak az ágyak, piszkosak a takarók, tisztálkodási lehetőség nincs. — Mikor kinn jártam, bevittek a szállásra. „Elek bátyám tudna pihenni ilyen helyen?” — kérdezték. Igazuk volt A pártvezétőség felülvizsgálta a munkásszállásokat. Mind az öt munkás- szálláson kicserélték az ágyakat, gondoskodtak tisztálkodási lehetőségről, fehérneműkről. Négy rádiót is felszereltek. A munkás- szállásokhoz tartozó klub- helyiségekben, Laposhadoh és Nyírmadán tv-készülé• ki zsákmány oltaknak. Munkaszolgálatra osztották be a katonaságnál. Nem bírta tovább a nélkü. lözést, a bántalmazást és Debrecenbe költözött Minden munkát vállalt, amit kapott Hat gyerekkel éhezett nélkülözött a család. Negyvennégy őszén bombatámadás érte a házat, ahol laktak. Amikor másokkal együtt ő is kérvényt nyúj. tott be némi segélyért a kármegállapító bizottsághoz, ezt a választ kapta a magyar királyi pénzügyminisztertől: „Segélyt nem lehet kiutalni — politikai okok miatt” A munkaszolgálattól a kassai kórházba viszik, erősen leromlott állapotban. Az orvosi jelentés koponyatörést, hátgerinc zúzódást, oldalbordatörést és agyrázkódást állapított meg B. Szabó Balázsnál. Betegen érte 1944 ősze, a debreceni felszabadulás. Azonnal munkára jelentkezett, s munkát kapott: a rendőrségen. 1945-ben rendőrhadnagyként vett részt a tisztoga'ásban, a reakció elleni harcban, s egy évvel később már Kisvárdán volt felügyelő, majd rendőrszá- zadoa. két is kaptak. Ezenkívül a tiszaszalkai tanyán könyvtárat rendeztek be. Évek óta az erőgépeken nem volt fülke. Eső és vihar verte a traktorosokat munka közben. Panaszkodtak a párttitkárnak. — Mi is észrevettük volna — ismeri el az igazgató. — Megoldottuk a problémát. 80 ezer forintot költöttünk fülkékre. Villany 12 családnak Evés közben jön meg az étvágy. Évek óta szép eredményeket ér el a gazdaság. Ez kifejezésre jut az emberek elismerésében is. Jó az átlagkereset Tavaly 18 dolgozó kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, vagy oklevelet. Ezenkívül nyolcán kapott kiváló munkáért pénzjutalmat. A dolgozóknak több mint a fele a törzsgárda tagja. Sok család él tanyákon, az üzemegységekben. — Rajtuk is igyekszünk segíteni A Zöld tanyán tizenkét család 18 esztendeje élt villany nélkül. Traktorosaink. brigádvezetők, tehenész, fogatos stb. Gazdaságunknak 280 ezer forintiába került, hogy ide bevezettük a villanyt. Farkas Kálmán E két esztendő alatt elvégezte a munkásszemináriumi jog- és államtudományi kart, s 1946. szeptember tizenötödikén doktori szigorlatot tett, majd doktorrá avatták és jogász diplomát kapott. Milyer. nagy fordulata ea a negyedszázad Szabó Ba- Jázs életének, sorsfordulója a magyarság történetének! A csordásbojtár — aki tizenkilencben hírt vitt a vö. röskatonáknak — ma rokkant, s budapesti lakosként adott hírt azoknak, akik még emlékeznek rá. A. oart közbenjárására tisztos ~v.jg- díjat, orvosi ellátást. neg- becsülést és nyugalma;- ■’•reg. kort élvez. Azt írja mostani levele végén: „Szeretném megüzenni az ibránvi. buji. kis- várdai, nyírszőlős! emberek- nek, elvtórsaknak, hogy a szörnyű kínzások ellenére is élek minden alapuftk meg. var orra, hogy hirdessük, a sze: . ülésnek azok az évei, amiket ott éltem át rninct* örökre a múlté lettek...” B Szabó Balázs, a négyi elemis csordásbojtár mg hatvanhárom esztendős — veterán. ltojpka Jáno« „Tájjellegű“ áruk, bővülő választék a falvakban Kerekasztal-beszélgetés megyénk szövetkezeti kereskedelméről Üzen egy öreg harcos
