Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

Olyasóinktól érkezett postánkban Pataki Mihályné nyírmihálydi lakos má­sodik levelét is megkaptuk. Remélhetőleg a közeli napokban éljutunk Nyírbátorba, és akkor felkeressük munkahelyén. Ugyancsak felkeressük Bálint Jánosnét Nagycserkeszen, Don" ka Jánosnét Csengerújfaluban és Gál Istvánnét nyíregyházi lakásán. Balogh Lajos fehérgyarmati olvasónk panaszát az OFOTÉRT budapesti központjához továbbítottuk. E vállalat­hoz küldtük el korábban Fehér Imre zsarolyáni olvasónk le­velét is. A válasz már megérkezett és erről írásban már tá­jékoztattuk olvasónkat. Elküldtük válaszunkat Dévai Mihály" nak Aranyosapátiba, Póti Gábornak Porcsalmára, Izsák Győ­zőnek Encsencsre, Majoros Júliának Újkenézre, Éles Lajosnak Nyíregyházára, Erdélyi Bertalannak Fehérgyarmatra, Nagy Bélának Dombrádra, Gazdik Józsefnek Piricsére, Stréger Já- nosnénak, valamint Páskó Andrásnénak Nyíregyházára. Az Intézkedésre jogosultaknak továbbítottuk Kosa Elemér tisza- kóródi, Németh Sándor ibrányi, Balázsi Ferenc tiszaadonyi, Pozsgai Vince máriapócsi, Buda Bertalan gelénesi és Vájná Gyula újfehértói olvasónk panaszát. Az intézkedés eredmé­nyéről levélben tájékoztatjuk majd olvasóinkat, addig türel­müket kérjük. Erdélyi Sándor nyíregyházi olvasónk február 10-i, szombati lapunkban már kapott választ panaszára. Jusz- tus Tibor aranyosapáti, Balogh István nagykállói, Szabó Já" nosné nyírbogáti, Kiss Dezső nagyhalászi és Szirmai Béiáné pátrohai lakosok problémáját az illetékesekkel megbeszéljük és rövidesen válaszolunk. Tudósítóink zárszámadásokról Évről évre kiemelkedő eredménnyel zárt a kisvár- dal Rákóczi Termelőszövet­kezet, — írja Vincze Péter tudósítónk. Az 1967 évi zár­számadás a jövedelem nagy­mértékű növekedéséről ad­hatott számot. A tsz bruttó jövedelme közel 18 millió forint volt, a tagok szemé­lyes jövedelme a munkaegy­ség szerinti részesedést, va­lamint a prémiumot számít­va 107 forintra emelkedett munkaegységenként. Nem egy' termelőszövetkezeti tag munkája után több mint 30 ezer forintot kapott A tsz több mint 5 millió forintot tartalékolt. .... Szamostatárfalván 1966- hoz viszonyítva csökkent ügyan a munkaegység érté­ke, de ez nagyrészt az időjá­rás miatt történt — írja Ki­rály Béla. A tsz ennek elle­nére kalászosoknál, egyes kapásnövényeknél túltelje­sítette az előirányzatot. Jó eredményeket értek el a be­ruházásoknál is. Nem a legjobb a kántor- jánosi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet földje. A szán­tóterület több mint 70%-a homokos, ennek ellenére a tagság sikeresen gazdálko­dott — közli Nagy Miklós, a kántorjánosi zárszámadás után. — A tsz 1967-ben 21 millió forint termelési érté­ket ért el, ebből 5,6 millió került felosztásra. A tsz há­rom brigádja elnyerté'á meg­tisztelő szocialista brigád rí­met. Kicserélik a gáztűzhelyet Február 7-i, szerdai szá­munkban Zsákbamacska? címmel szóvátettük, hogy Nagyecseden az fmsz vas- és műszaki boltjában látat­lanul, becsomagoltan kel­lett eddig megvenni a gáz­tűzhelyet. Most értesültünk arról, hogy Fehér Imre boltvezető és Bulyáki Lász­ló eladósegéd a helyszínen nézték meg Kovács Károly Dózsa György utca 20 szá­mú lakásán az erősen kifo­gásolható árut. A bolti dol­gozók meggyőződésük alap­ján kérték a vásárlót, vigye vissza a boltba a sérült tűzhelyet, amelyért a leg­közelebbi szállítmányból megkapják a kifogástalan áruk (ab) PANASZOS LEVÉL NYOMÁN Postásgond Gergelyiugornyán Sikerrel alkalmazzák a debreceni szülészeti klinika vizsgá­lati módszerét a kisvárdai kórházban. A magzati halálozás csökkentése érdekében az egyéb szokásos vizsgálatok mellett EKG készülékkel regisztrálják a veszélyeztetett magzat szív­működését. Képünkön dr. Fekete Imre igazgató főorvos, dr. Szabó Attila és dr. Oláh Albert orvosok vizsgálat közben. Foto és szöveg: Vincze Péter Kisvárda „Halló-klub“? Kedves vendégei voltak a napokban a kisvárdai Ady Endre Járási Művelő­dési Ház ifjúsági klubjának. A megyében hangverseny- kőrúton lévő Antal Imre zongoraművészt, a tv nép­szerű „Halló fiúk, halló lá­nyok” című műsorának ve­zetőjét és Kovács P. Jó­zsefet, a tv bemondóját, va­lamint művésztársaikat lát­ták vendégül a fiatalok.. A találkozóra meghívták a Császy László Gimnázium ifjúsági klubját is. Közel száz fiatal gyűlt össze a ba­ráti beszélgetésre. Tisztelet­beli klubtaggá választották a vendégeket és átadták ne­Nágy öröm érte osztá­lyunkat. Egy csomagot ho­zott a postás nemrégen. A címzett a baktalóránthá- zi általános iskola 6. b. osz­tálya, a feladó a beregovói általános iskola 6. osztálya. A csomagból először egy szép selyem pionimyak- kendő bukkant elő, rajta a szovjet pajtások szerveze­tének jelvényével, majd egy díszes album. Első lapjain a szovjet pajtások fényké­pei, levelei, rajzai, azután a szovjet köztársaságok zászlói és egy szép Lenin bélyegsorozat. Nagy izgalommal kezd­tünk a levél olvasásához, amelyben megköszönték az osztályunknak a november 7-e alkalmából küldött ha­sonló ajándékokat. Felaján­lották, hogy továbbra is tartsuk a baráti kapcsolatot. Az osztályban nagy ver­sengés indult: az kapja a pionirnyakkendőt az év végén, aki a legtöbbet tesz a közösségért és a legjobb tanulmányi eredményt éri el. A baktalórántházi általános iskola 6. b. osztálya Egyetemi felvételi előzetes Nagy a verseny, Az idén az ország külön­böző típusú középiskoláiból mintegy 54 000 diák kerül ki, közülük 31 000 gimná­ziumban érettségizik. A fel­sőoktatási intézményekben — előzetes adatok szerint — körülbelül tizenháromezer fiatal számára biztosítanak helyet. Ezekben a hetekben az osztályfőnöki órákon, a szülői munkaközösségekben, a pályaválasztással foglalko­zó értekezleteken egyaránt ismertetik az érdekeltekkel a pályaválasztás reális lehe­tőségeit. Az utóbbi évek tapasztala­tai szerint visszatérő jelen­ség, hogy nagy a versengés a bejutásért a bölcsészeti, a jogi karokon, a művészeti főiskolákon, a tanárképző fő­iskolákon a humán jellegű szakokon, a tanító- és óvó­nőképző intézetekben, az or­vostudományi egyetemeken és a testnevelési főiskolán. Ugyanakkor máshova — el­sősorban a természettudomá­nyi karokon a tanári sza­kokra, néhány műszaki egye­temi karra, a tanárképző fő­iskolákra, természettudomá­nyi szakokra, egyes felsőfo­kú technikumokba — köze­pes vizsgaeredménnyel is be lehetett kerülni az elmúlt években, mert kevesebb volt a jelentkező, kisebb volt a verseny. Helyes, ha a szülőit és a diákok saját érdekük­ben mindezt számításba ve­szik a jelentkezéskor, hang­súlyozták az illetékesek. A pályázók felvételi ké­relmét egyébként a középis­kolák március 1 és 15 kö­zött fogadják el a negyedik osztályosoktól, a korábban érettségizetteknek május 10- ig kell benyújtaniuk felvéte­li kérelmüket. kisebb az esély Az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira a közép­iskolák negyedikes tanulói, és azok a korábban érettsé­gizettek kérhetik felvételü­ket, akik még nem töltöt­ték be 35. életévüket. A fel­sőfokú technikumokba és felsőfokú szakiskolákba az ott tanított szakmának meg­felelő szakmunkás-bizor yit. vánnyal is lehet jelentkezni. Az 1967-ben vagy korábban érettségizettek kérelméhez hatósági erkölcsi bizonyít­ványt is kell csatolni, ame­lyet a rendőrhatóság az ille­tékes középiskolák igazgatói­nak igazolása alapján állít ki. A munkaviszonyban lé­vőknek kérelmükhöz a mun­káltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. A jelentkezők ugyanazon tanévre csak egy hazai fel­sőoktatási intézménybe Kér­hetik felvételüket, egyidejű­leg azonban pályázhatnak művészeti főiskolára, vagy a néphadsereg tiszti iskoláira. illetve külföldi egyetemre is. Az a jelentkező, aki a lakó­helyén lévő felsőoktatási in­tézményben is megszerezheti a választott szakképesítést, csak az esetben jelentkezhet a más városban lévő, hason­ló képesítést nyújtó felsőok­tatási intézménybe, ha nem kér kollégiumi elhelyezést. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőket felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat a nappali tagoza­tokon június 26 és július 20 között, az esti és levelező tagozatokon július hónap­ban, a felsőfokú mezőgazda- sági technikumokban de­cember 15 és 1969. január 30 között tartják. Fél kiló Ezúton értesítjük sürgő­sen az Esztergomi Egyház­művészeti Múzeumot, sürgő­sen méresse le a Mátyás Kálváriája nevű színarany­ból készült műtárgyat, mert nem biztos, hogy még meg­van az egész. Fél kiló arany ellopása szinte a szemünk előtt játszódott le a nyíregy­házi filmszínházakban. Egyik mozinkban vetítet­ték ugyanis a Dunya-kanyar című filmet. Égy-két föld­rajzi tévedéstől eltekintve kedves kis film volt. Készí­tői ellátogattak Esztergom­ba is és természetesen be­mutatták a Mátyás Kálvári­áját. A bemondó erőteljes arany w hangon közölte, hogy a szín- arany műtárgy súlya hét kiló. Sajnálatos véletlen foly­tán azonban a Filmhíradó is éppen múlt heti kiadásá­ban készített riportot Eszter­gomról. Természetes itt is láttuk Mátyás Kálváriáját. A kísértetiesen hasonló han­gú bemondó azonban itt már csak hat és fél kilónak mérte. Nem nagy ügy — bár fél kiló arany nem semmiség. Fiatal nézőink mindeneset­re kérik: mérjék meg. Hát­ha kiderül, mire megmérik, hogy már csak hat kiló. A jutalmat kérik átadni filmeseinknek. Három év óta vissza-visz- szatérő gond a postai kül­demények eljuttatása a cím­zettekhez Gergelyiugornyán. A több napos késéssel érkező, vagy éppen soha kézhez nem kapott hírlapok, képes­lapok a pontatlan kézbesí­tések ’ megingatták a község­ben a Magyar Posta iránti bizalmat, és alaposan le­csökkentette a hírlapelőfize­tők számát. Erről tanúskod­nak a szerkesztőségünkhöz eljuttatott bejelentések, s ezt csak megerősítette a községi tanács vb elnöke és a helyi postahivatal vezető­je. Hogy alakult ez igy. Az elmúlt három év során a kézbesítők sorában csak egy ember bírta több hónapig. A többiek rövid idő után ,,leköszöntek”, s a jelenleg dolgozó fiatalember is csak küszködik, s ha közbejön akár egy néhány napos be­tegség is, helyettesítőt nem kapnak, ilyenkor mindenki­nek személyesen kell men­nie a postájáért. Egyszerűen nincs vállalkozó erre a mun­kára. Egyetlen ember kép­telen naponta maradéktala­nul elvégezni a postai kéí- besítést, beleértve az ex­pressz és távirati külde­mények. valamint a sajtó­termékek kihordását. Rá­adásul nehezíti és feltartja a kézbesítő munkáját, hogy a postakocsi nem áll be a posta épülete elé, hanem onnan 150 méternyire az útelágazásban áll meg, on­nan kell behordani az ér­kező anyagot, majd a kül­dendőket ugyancsak odahor­dani. A „mindenes” munkát egy nagy kiterjedésű községben, kb. 11 kilométeres körzetben kell végezni, 1500 forint kö­rüli fizetésért. Ha több len­ne az előfizető és több saj­tóterméket tudna példá­nyonként is árusítani a kéz­besítő, emelkedhetne a fi- zetése. De erre már nem futja idejéből. A kiskorú családtagok igénybevétele besegítőnek csak újabb pa­naszok forrása. — ez a ta­pasztalat. így aztán, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az iparosodó Vásárosnamény szinte a kertek alatt van, az elhelyezkedési lehetősé­gek jobbak, mint más köz­ségekben, érthetően nem nagy a tolongás a kézbesítői állásért. A múlt évben a vb elnö­ke küldött ajánlott levelet a KPM Posta Vezérigazgatósá­gának, remélve a megértést és segítséget. Hihetetlenül hangzik, de a vb-elnök le­velét. még csak válászra sem méltatták. (kádár) — Nem adhatunk pénzt, mert nem a mi kezelésünk­ben van a művelődési ott­hon, — halljuk gyakran a cégtáblák szerinti osztályo­zást. Ma még a rendeletek sem hárítanak el mindert akadályt, de egyre több szerv, gazdasági, társadalmi intézmény találja meg a mód­ját, hogy anyagi és erkölcsi támogatásban részesítse a művelődési otthonokat. Kisvárdán, ahol egy év alatt ötvenezren vettek részt a járási művelődési ház kul­turális rendezvényein, — tanfolyamokon, a klubok munkájában, — szintén így volt ez hosszú ideig. Az utóbbi hónapokban azonban változott a helyzet: a közsé­gi tanács, a Magyar Honvé­delmi Szövetség helyi szervei, az iskolák, a ktsz-ek az adottságaik szerint igye­keznek gazdagítani a műve­lődési ház ' berendezéseit, anyagi forrásait. — Most már érezzük is, hogy nem nyugtatja meg a különféle gazdasági, társa­dalmi szerveket az a tény. hogy járási művelődési in­tézmény vagyunk, — mond­ja Homonna Béla igazgató. A járási művelődési ház el­sősorban Kisvárda művelő­Tartalom és bevétel Ötvenezren a kisvárdai művelődési házban Kezd közös lenni a kulturális alap dési feladataiból vállalja a reá eső részt, ezért minden­kinek érdeke, hogy jobb kö­rülmények között dolgozzon. Az éves költségvetés kis hí­ján 250 ezer forint, tavaly 51 ezer forintot „keresett” a művelődési ház a rendezvé­nyekből, elsősorban a szín­házi és zenei műsorok, a szabó-varró tanfolyam vol­tak „nyereségesek.” Van mi­re fordítani a pénzt, hisz a tartalmasabb rendezvénye­ket, fontos művelődéspoliti­kai feladatokat kell anyagi­lag kiegyenlíteni a könnyű­zenei és egyéb bevételekből. A tartalom és a bevétel össz­hangja eddig megvolt, nem tesznek engedményeket a sekély es műsoroknak. Ezért is jön jól a különféle szer­vek támogatása. — Anyagilag segít ben­nünket a községi tanács, a honvédelmi szövetség, de nemcsak péhzben, felszerelé­si tárgyákbari is kapunk jut­tatásokat. A Rákóczi Tsz-től filmvetítőt, a bútoripari ktsz- től a modellezőkörnek hulla- dékanyagot kaptunk. Nem tabu a kulturális alap, a gaz­dasági mechanizmus beveze­tése nem csökkentette a kul­turális támogatást, sőt az ön­álló gazdálkodás révén ru­galmasabb, közvetlenebb a művelődési ház segítése. De a művelődési ház nem ragaszkodik mereven a sajái égiszéhez, helyet ad az MHSZ technikai klubjának. Nincs vita azon, kié is most a klub. kit illet a működtetés „ba­bérja.” Erre vall, hogy a már népszerű ifjúsági, technikai, modellező, természetjáró, rá­diós és bélyegklubok mel­lett létrehozzák az agrár- klubot is, hogy lehetőseget adjanak a járásban dolgozó agrárszakemberek tovább­képzéséhez, társadalmi kap­csolataik szélesítéséhez. Egyes klubok, kuituiális rendezvények nem nyeresé­gesek, sőt. De nem hanyagol­hatjuk el ezeket, hisz az anyagi egyensúly mellett na­gyon fontos a tartalom, a művelődési ház tudalíor ma- ló tevékenysége, aminél még bŐVen van tennivalónk. Nem a cégtábla számit Kisvárdán, a művelődési ház nem zárt világ, egyre jobban megtalálják az összhangét a legkülönbözőbb szervekkel. Csak így lehet minőségileg is elmélyülni, hogy áz évi öt- venezres látogatósereg mű­velődési képe a statisztikai adatokon túlmutasson. Páll Géza kik a kiváló ifjúsági klub jelvényét is. A találkozó után alkal­mam nyílt beszélgetni An­tal Imrével a Halló fiúk, halló lányok műsor távolabbi terveiről. A műsor tovább - szélesítésére jelenleg Bu­dapesten szervesnek egy „Halló-klub”-ot, s a későb­biek folyamán nagyobb vá­rosokban, így Nyíregyházán is szeretnék megalakítani. Egy-egy alkalommal ezek­ből a klubokból kerülne közvetítésre a népszerű Halló... V. P. Kisvárda Kedves válasz

Next

/
Thumbnails
Contents