Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
Szabolcs’‘Szatmári tájakon1 Apagy holnapi a Apagy Soltész Albert rajza Egy huszonhárom-huszonöt év körüli apagyi fiatalemberrel utaztam a vonaton. A községből naponta Nyíregyházára dolgozni járó félszáz apagyi közül az egyikkel. Amikor megtudta, miért indulok községébe, legyintett, s röviden így csinált kedvet nekem a vitához: „Unalmas falu. Nem talál ott egy érdekes embert, én amióta élek, nem emlékszem semmire, ami kimozdította volna Apa- gyot az unalomból”. Nem tudtam mit válaszolni, nem voltak érveim, ellenérveim, nem ismertem ezt a községet Talán most már ismerem... Aki felszínes ismeretséget köt ezzel a községgel, valóban az unalom falvának ismerheti meg Apagyot. Külsőre — a korábbiakkal való összehasonlítást mellőzve — nem sok érdekeset talál itt a vendég, vagy a városból haza-hazajáró. Pedig mi minden rejtőzik ebben a községben, amely már a XIII. században is lakott település volt. Az akkori, s még a későbbi okiratok is Opog néven emlegetik a falut: a szlávos hangzású szót sokan mélységnek, lapályos vidéknek fordítják. A legrégebbi múlt dokumentumait a református lelkészi hivatal őrzi. A legrégebbi birtokos család 1608-ból származó ajándéka, Apagyi Sámuelné, Joó Zsuzsánna kétrészes ezüstkelyhe a község legrégebbi tárgyi emléke. Számos érdekes feljegyzést, a község régi lakóinak adatait őrzik az egykori anyakönyvek. A legelső az 1760—1801 közötti négy évtizedet rögzíti, s ebből tudhatjuk meg, hogy az akkori apagyi prédikátor a legsúlyosabb adóval terheltetett: a francia nemzettel való háború idején... fizetett 55 rhénes forintokat.” Ha tovább lapozunk a történelem évtizedeiben, még sok-sok érdekes dolog kerül elő. Kiderül, hogy az elmúlt 76 év alatt megkétszereződött az itteni lakosság. Ma 2600-an élnek Apa- gyon. Legendák, illetve csak sejtett történelmi tények fűződnek a mai modern iskola melletti volt Csengery-Májer kastélyhoz: állítólag itt született a „Szól a kakas már” kezdetű kuruc nóta, és ennek a kastélynak a küszöbe alatt „pénzcsináló pince” tátongott, s itt csinálták egykor a hamis bankókat... A mai Apagyról, pontosabban a község elmúlt két évtizedéről egy bekötött fényképes album lapjai — az általános iskola igazgatói szobájának vitrinjében őrzik, diákok és tanárok készítették — tanúskodnak. A falukrónika lapjairól érdemes egy megállapítást idézni, s ezzel cáfolni a véleményt, hogy mozdulatlan község Apagy. „A felszabadulás előtt csak 5 parasztcsalád gyermeke tanult tovább. Volt olyan év, amikor a hatodik osztályt csak egy tanuló végezte ei~ Jelenleg 61 középiskolás tanulónk van, 14-en járnak egyetemre, főiskolára.” Érdemes belepillantani a községi tanács adataiba. A száraz népességi statisztika, a szociográfiai adatok halmaza sok mindent elmond a faluról. Nyitrai Zoltán tanácstitkár mondja: „A 2600- as lakosú község 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi. 360-an távol dolgoznak a községtől. 50-en naponta, a többiek hetenként, kéthetenként ingáznak. A fiatalok zöme eljár, főleg Budapestre és a megyeszékhelyre. Csaknem két hónapja létesült itt egy aszalóüzem. Az ingázók közül egyet sem hozott vissza a községbe. Apagy mezőgazdasági jellegű község, mint a szabolcsi falvak túlnyomó többsége. A fő megélhetési forrás mégsem a tsz. Alig van olyan család, ahonnan a családfő vagy a nagykorú gyerek nem jár el dolgozni az iparba. Az ok? Itt úgy mondják, gyenge a tsz. A tanácstitkár ismét számadatokban lapozgat: a közös gazdaság állandó létszáma 150—200 fő. Az állami gazdaságban 80-an dolgoznak ilyenkor, a nyári csúcsszezonban 200-an. Ismét csak utitársam szavaira keresem a választ. Az iskolában a falukrónika lapjait forgatom. Fényképek régi és mostani épületekről. Nádfedeles, roskadozó falu házikó alatt Kodácsi István lakása: fény és árnyék kontrasztja. Iskolaépület két tanteremmel, nevelői lakással (1958), átalakított 3 tantermes iskola, napközi otthonos óvoda, művelődési otthon, a Dózsa György utca új lakóházai, a tsz-központ épülete, az új posta, orvosi lakás és rendelő, modern gyógyszertár, új iparcikkbolt, önkiszolgáló élelmiszer- bolt, mély fúrású kút és tűzoltószertár... Százezrekben és milliókban, forintban és társadalmi munkaórában kifejezhető dokumentuma ez a jelennek. A községi tanács épületét kivéve a felszabadulás óta minden apagyi középületet felújítottak. Mondja a tanácstitkár: „Jó anyagi helyzetben vannak az itteni lakosok. A lakóházak 60 százaléka már padlós. 70 gáztűzhely, 70 motorkerékpár és 70 televíziókészülék van itt, tehát minden negyedik-ötödik házban van ezekből az iparcikkekből.” A jövő? A községfejlesztési alap 560 ezer forint. Eny- nyi gyűlt össze. A községi művelődési ház felújítására 150 ezret szántak, újabb 3 és fél kilométernyi járda épül, elkészül az óvoda korszerű étkezdéje. Most 50, de hamarosan 90 kisgyermek nevelését, gondozását végzik majd az óvoda három csoportjában. Még néhány megvalósításra váró terv a köfa-ból: 1 kilométeres belterületi villanyhálózat- bővités, 10 újabb higanygőz lámpa felszerelése, a belterületi földutak felújitása társadalmi munkával, hogy a jövő képe teljes legyen, szólni kell a körzeti fmsz terveiről is: új vegyesbolt, zöldségüzlet és cukrászda épül majd a községben. Eredmények, fejlődés — társadalmunk mai életének izgalmai, építkezések. Olyan események ezek, amelyek a múlt sivárságából teremtenek sok színű jövőt egy-egy kis községben is. Nem gondtalanok, nem zökkenőmentesek ezek az évek sem. Apagynak is van éppen elég gondja-baja. Hogy csak a legnagyobbat említsük: por- talanítani kellene a Felszabadulás útját, olvadáskor, csapadékos időben ugyanis járművel itt lehetetlen közlekedni. Évekkel ezelőtt még 100 ezer forintos költséggel meg lehetett volna oldani a felújítást, de akkor a községfejlesztést iskolaépítés, vil- lanyhálózat-bővités terhelte le. Most már 300 ezer forintot igényel ez a munka, s a község pedig a megyei tanács segítségét... Hosszas huzavona után a tavasszal végre üzembe helyezi a gázcsere telepet is a baktalórántházi tsz-közi vállalkozás. S a gondokhoz tartozik még a fogorvos hiánya is. Miért jár el innen a fiatalok zöme? Miért öregszik a tsz és a község? A magyarázatot az ilyen elöregedett lakosú helyeken a szórakozási lehetőségek, a művelődés hiányával is keresik. Szászfalvi Mihály tanár, „Szocialista Kultúráért” jelvénnyel kitüntett népművelő nem ezen a véleményen van. A községi könyvtár adatai is vonzóak: 2801 kötet könyv. Az idén állományfejlesztésre költségvetésből 2600 forintot költenek. Az fmsz a kulturális alapjából 1966-ban 3 ezer forintot, legutóbb pedig tavaly 5 ezret adományozott a könyvtár fejlesztésére; A 2600 lakos közül mindössze 317 a beiratkozott könyvtári olvasó. A művelődési ház állandó „törzsven- dégei-”nek a száma nem haladja meg a tizet. Érdeklődés hiányában nem tudják megszervezni a színjátszó csoportot, amely korábban emlékezetes sikereket ért el előadásaival. Szászfalvi Mi- hálytól kérdem, melyek a kulturális élet hiányosságai? „Az objektív hiányok: mozi, presszó, közös tv-nézési alkalom. Ezeken tudunk és fogunk segíteni, s remélhetőleg nő majd az érdeklődés is.” Pedig ebben a községben az ismeretterjesztést olyan összetett előadói gárda vállalta, melyben szíves-örömest részt vesz a pedagógus, az orvos, a védőnő, áz agro- nómus és a tanácsi doígozó... Változásban, fejlődésben lévő szabolcsi község Apagy, melynek jövője egyre ígéretesebb. Szilágyi Szabolcs ŰJ KÖNYV: | Külföldi , , i .!■ ,kulturális Az atomkor enciklopediaja hirek A címhez, s a témához méltó külső alakban két, nagy formátumú kötetet vehet kézbe az olvasó. Az atomkor enciklopédiája; cikk- és tanulmánygyűjtemény. A szerzők nagy többsége egy-egy szakág nagynevű művelője. A Gondolat Kiadó vállalkozása, hogy a svájci Kister Kiadó hasonló című sorozatának legjavát a magyar olvasó számára is hozzáférhetővé tegye, helyeselhető és dicsérhető. Korunk, „az atomkor” a tudományos és technikai forradalom időszaka. Áttekintést adni e rendkívül gyors, sokak szerint robbanásszerű fejlődésről nemcsak hasznos, hanem szükséges is. Az atomkor enciklopédiája ezt az áttekintést nyújtja, két terület — az atomkutatás, s az információelmélet — sok'-étű tematikáját dolgozva fel. Az első kötet az atomkutatás és az atomenergia körét öleli fel. Magvas tanulmány foglalja össze a radioaktivitás és az uránium maghasadásának fölfedezését, az elemi részecskék kutatásának legfrissebb eredményeit. Igen nagy terjedelmet biztosítottak a kötet összeállítói a szabályozott magfúzió, a különböző részecskegyorsítók bemutatásának, s alapos áttekintést kaphatunk arról is, milyen gyakorlati indokok szorgalmazzák az e területen végzett kutatómunkát. Több tanulmány foglalkozik az atomenergia gyakorlati hasznosításával, a különböző reaktortípusok kai, a már működő atomerőművek nyújtotta tapasztalatokkal. Külön cikk foglalkozik a sugárzások emberre gyakorolt hatásával, a gyógyító (izotóp) sugarakkal, s azokkal, melyek a halál láthatatlan szállítói. Az atomkor legfiatalabb tudományága, az információelmélet, s annak gyakorlati megjelenése a második kötet témája. Igen alapos képet kapunk a hírközlés bonyolult és sokrétű területéről, benne a rádió és televízió szerepéről, valamint az itt elért legújabb tudományos és gyakorlati eredményekről. A kötetből megkülönböztetett helyet kapott a kibernetika. Erről a mind sűrűbben hallható fogalomról a kibernetika nagynevű elméleti és gyakorlati szakemberei adnak világos ismertetőt. Segítségükkel megismerhetjük az automatizált gyárak jelenét és holnapját, betekintést kaphatunk a számítógépek , világába. A két, rendkívül szép kiállítású kötetben a köny- nyebb érthetőséget sok ábra, fénykép segíti. A magas színvonalú nyomdai munka a Kossuth Nyomda kollektíváját dicséri. <M) „ARS MVLTIPL1CATAP, KIÁLLÍTÁS. A kölni műi veszeti csarnokban kiállítás nyílt meg, amelyen bemutatják az elmúlt két évtized legérdekesebb grafikai alkotásait, Picas sótól és Ma- tissetól Braque-on és Pollock kon keresztül egészen as ,jrp art” művészeiig, köztük Vásárhelyiig. Ez az első vi* lágra szóló grafikai kiállítás, amelyen 130 európai és amerikai művész 700 müvét mutatják be április 15-ig. VJ FILMSTÚDIÓK ŐSZ* TANKINOBAIf. Az osztan- kinoi szovjet tv-központban tsz idén négy áj stúdiót és több pavilont építenek. A tv-központ 537 méteres tornya jelenleg négy műsort sugároz. Később hét műsort ragárot majd 770 kilométeres körteiben, A MARZOTTO-D1JAK 1968-BAN. A Marzotto-dí-i ja kát a festők, zenészek. színészek számára 1968-tól kezdve nem csupán olaszok részére tartják fenn, hanem Európa bármelyik országából lehet azokra pályázni. A Marzotto-Europa díjakat, amelyek 5 millió Krát tesz* nek ki, olpan szervezeteknek és személyeknek ajánlják fel, amelyek, illetve akik tevékenységűkkel hozzájárultak a nemzetek kölcsönös megismerkedéséhez. Az első kiállítást, amelyet a díjjal kapcsolatban rendeznek, júliusban nyitják meg. / MŰTEREMI Á TOGATÁSON Berecz András festőművésznél Hammel J. fel*; Egy művész az alkotásaival „beszél”, mondja el véleményét az őt környező valóságról. így ismerték meg Szabolcs-Szatmárban Berecz András festőművészt, aki a nyírségi képzőművészeti élet törzsgárdájához tartozik. Képei hatalmas csarnokot megtöltenének, az elsőtől, a „Kiserdőtől” amely egyik legkedvesebb képe, száz és száz vázlat, érett alkotás vezet az ország sok városának kiállítótermeibe. Esztergom, Debrecen, Miskolc, Hódmezővásárhely, s a kárpátukrajnai Ungvár közönsége ismerte meg Berecz András művészetét. A „hazai”, sza ■ bolcsi, nyíregyházi művészetkedvelők minden évben találkoztak sajátosan nyírségi és mégis az egyetemes magyar képzőművészethez szervesen kapcsolódó munkáival. — Ha az ember igyekszik lépést tartani, nem szigeteli el önmagát, nem érzi magát vidéki művésznek, rmnt- ahogy nincs is külön vidéki és külön fővárosi művészet. Sok-sok elmélyülés, érlelés szükséges azonban a vidéken élő művész alkotó munkájához. De egy igaz, itt nagyon közel lehet kerülni az élethez, az emberekhez. Jómagam, mint tanítóképző intézeti rajztanár a hallgatók meglátogatása során, utazgatás közben számos élményt, benyomást raktározok el, hogy a műteremben azok képpé változzanak. Berecz András festészetének jellemzője, mint ő maga is megfogalmazta, kerülni az elvont formákat, a „nonfiguratív” ábrázolást, a külső formabravúrt, melyek távol állnak a közönség nagy részétől, nem töltenek be társadalomformáló szerepet. A magyar festészet legjobb hagyományaiból táplálkozik ábrázoló művészete, különösen szoros a kapcsolata a népdallal, népköltészettel, Bartók muzsikájával. Ezekről a forrásokról tanúskodnak a most megnyílt raka- mazi Kirgalériában kiállított népdal-illusztrációk is. Egész érzésvilága, alkotómódia ebből a gazdag talajból sarjad. — Természetesen a mai ember formálódó világának, problémáinak, igazságkeresésének légkörében ábrázolja a művész az őt megragadó témákat Az én kiapadhatatlan témaforrásom: az ember a rendkívüli sokoldalúságával, örökös változásaival. Valamennyiben az általános emberi vonásokat kutatom és próbálom művészi eszközeimmel megrajzolni. Olykor vázlatok sora előzi meg a kép megalkotását, máskor hamarabb születik a kép. De mindig megelőzi a belső érés, először a fejemben alkotom meg, addig nem ülök a palettához... Mindennap fest. Nem főhivatású képzőművész, a Nyíregyházi Tanítóképző Intézet rajztanára, s azt vallja, a pedagógusi és a művé- ’ szí munka jól kiegésziti, nein hátráltatja, hanem előbbre viszi egymást. Nagyon fontosnak tartja a jövendő pedagógusok képzőművészeti műveltségének, ízlésvilágának kiművelését. Napi művészi munkája mellett — a Zrínyi Ilona utcai ötödik emeleti képzőművészek műtermében — szakkört vezet, több mint húsz felnőttet tanít. szűkös körülmények között, nagy buzgalommal. — Hogy elégedett vagyok- e az eddigi munkásságommal? — kérdezi vissza. s nyomban hozzáteszi: — Nem, egy művésznek nem jó ha nagyon elégedett. Még sok tervet szeretnék valóra váltani, még nagyobb elismerést szerezni a szabolcsi művészek munkájának megyén belül, s az országban. Harminckilenc éves vagyok, erőm, optimizmusom megvan a további alkotó munkához. örülök, hogy mind közvetlenebb kapcsolatba kerülök a közönséggel, az emberek véleménye, a velük való találkozások nélkül nem élhet meg, nem alkothat a művész. Berecz András művészetét a megye határain túl is megismerték már. Pedig ritkán jelentkezik országos tárlatokon, leginkább a hódmezővásárhelyi kiállításokon szerepel. A rakamazi kamaratárlat után Fehérgyarmaton, majd a későbbiekben ismét Vásárhelyen állítja ki mintegy harminc-negyven legérettebb, legértékesebb képeit. Távolabbi célok? Még igazabban, még művészibb módon ábrázolni a ma emberét, a mai kort. Ezért dolgozik a festőművész-tanár Berencz András, — szabad idejében. S munkálkodik azon is, hogy a megye képzőművészeti élete a műterem falain túl meghódítsa az emberek ezreit, formálja érzéseiket, gondolkodásukat. (PO>
