Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
Dr. Fekszi Istyán nyilatkozata © A megye nagyobb önállóságáról © A beruházási tervekről © A gyorsabb ügyintézésről © A foglalkoztatásról Emit a t. vevő nem iát Ankét a PULT mögötti az áruellátásróla minőségről, az apró hiánycikkekről lapunk munkatársával beszélgetést folytatott dr. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, • megyei tanács legutóbbi ülésével kapcsolatban. Az alábbiakban ismertetjük munkatársunk kérdéseit és az arra adott válaszokat. Fekszi elvtárs miben látja a megyei tanács ez évi tervének, illetve költségvetésének fő eéljait, a lakosságot leginkább érintő vonásait, figyelemmel, bogy az új gazdasági mechanizmus módosította a tanácsok tevékenységét. — A január elsején bevezetett gazdasági és irányítási reform végrehajtásában a tanácsok nagy szerepet kapnak, növekszik önállóságuk és feladatuk a terület gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában, a lakosság különféle szükségleteinek kielégítésében. — Az önállóság egyben felelősséggel is jár. Ennek tudatában terveink kidolgozásánál figyelembe vettük a lakosság által a tanácstagi választások során felvetett közérdekű javaslatokat, a tanácsi állandó bizottságok és a megyei tanácstagok járási csoportjai által tett észrevételeket. Számításokat, közgazdasági elemzéseket végeztünk a különféle igények kielégítési színvonalára, a lakosság ellátottsági helyzetére. Tudjuk azonban, hogy az igények és lehetőségek nincsenek mindig összhangban; az igények jobban nőnek mint a lehetőségek. Ezért nem lehet valamennyi problémánk megoldását egyszerre várni, gondjaink és feladataink megoldásában csak fokozatosan léphetünk előre. Ugyanakkor ez arra is figyelmeztet, hogy fokozottabban szükséges a belső tartalékok jobb kihasználása, az igények körültekintőbb elbírálása. A most elfogadott- tanácsi fejlesztési terv és költségvetés — gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően — biztosítja azoknak a feladatoknak megvalósítását, melyeket a III. ötéves terv megyénkre előirányzott. Tanácsainknak a költségvetési gazdálkodás keretében csaknem 790 millió, a fejlesztési alap keretében 230 millió forint áll rendelkezésre, a mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtott állami támogatáson kívül. Ezek az eszközök további fejlesztéseket tesznek lehetővé. Az uj érdekeltségi rendszerben megteremtődött annak lehetősége is, hogy a bevételek fokozásával, célszerű takarékossággal ezek az eszközök tovább bővüljenek. — Néhány adat a terveinkből : többek között 58 millió forintból befejezzük 310, és megkezdjük újabb 133 lakás építését. A megyeszékhely egyik legégetőbb problémája kerül megoldásra az új szálloda és köztisztasági fürdő építésének megkezdésével. Csaknem 2 millió forintból befejezzük Nyíregyházán egy ABC-áruház, és a 600 férőhelyes filmszínház építését. 15 milliót fordítunk középiskolai tantermi hálózatunk továbbfejlesztésére és több területen építünk általános iskolai tantermeket. A lakosság egészségügyi ellátásának javítására 23 milliót fordítunk kórházi ágy fejlesztésre és Nyírbátorban, illetve Tiszalökön járási rendelőintézet tervezéséhez kezdünk. Folytatjuk a vízellátás javítására a törpe vízművek építését, ez évben 2000 köbméterrel növeljük a napi víztermelési kapacitást és 35 kilométerrel bővítjük a vízvezetékhálózatot A korábban villamosított és kevésbé ellátott települések villanyhálózatának továbbfejlesztésére 34 kilométer .belterületi villanyhálózatot építünk és 2 millió 700 ezer forintot fordítunk a külterületi lakott helyek villamosítására. — A költségvetési gazdálkodás keretében több mint 330 millió forintot fordítunk kulturális, és 243 millió forintot szociális és egészség- ügyi kiadásainkra. Ebből többi között biztosítjuk 394 általános és 22 középiskola fenntartását, több mint 9 ezer általános iskolás gyermek napközi otthoni elhelyezését. 7 millió 800 ezer forintot fordítunk a mező- gazdasági tanulók képzésére. Gondoskodunk a munkában megöregedett és magárahagyott idős emberek ellátásáról; éppen most kerül átadásra a Nyíregyházán megépült új 200 férőhelyes szociális otthon és tovább növeljük az öregek napközi otthonainak számát is. Azokról az idős, magárahagyott emberekről pedig, akiknek otthonokban történő elhelyezését nem tudjuk biztosítani, a részükre folyósított szociális segélyek felemeléséről gondoskodunk. As új gazdasági mechanizmus az eddiginél nagyobb önállóságot biztosit tanácsainknak. Kérjük, vázolja mit jelent ez konkrétan a tanács, illetve megyénk lakossága szempontjából. — Már az előzőekből is kitűnik, hogy tanácsaink a jövőben más eszközökkel rendelkeznek, új módon gazdálkodnak. A gazdasági mechanizmus alapelveiből következik, hogy gazdasági kérdésekben ott, és azok döntsenek, ahol ezeket legjobban ismerik, ahol a politikai és gazdasági felelősség jelentkezik. Másrészről a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése megköveteli. hogy a döntési jogkörök a központi szervektől a tanácsokhoz kerüljenek, a különböző szintű tanácsokon belül pedig tovább kerüljenek az alsóbb fokú tanácsokhoz. A reformnak ezek a céljai egyaránt kihatnak a gazdasági és a hatósági feladatokra. — A tanácsok gazdasági tevékenysége azokra a feladatokra terjed ki, amelyek az adott terület közösségi szükségleteinek kielégítésére irányulnak. Ezeket a feladatokat egyrészt saját szervezetük, vállalataik termelésével, szolgáltatásával elégítik ki, másrészt koordinálják az irányításuk alá nem tartozó szervezetek ilyen irányú tevékenységét. A reformnak a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek önállóságára hozott intézkedései kihatnak ezekre a feladatokra, tudniillik. irányításának eddigi közvetlen módszerei közvetettekké, közgazdasági jelle- gűekké válnak. A jövőben •tehát a tanácsok nem rendelkeznek a vállalatok tevékenységét közvetlenül befolyásoló eszközökkel, de olyan lehetőségeik, mint például a fejlesztési alapból nyújtható támogatás, az iparfejlesztési alap, a kommunális adó fizetése terén eszközölhető kedvezmények, saját közüzemek létesítése, módot adnak arra, hogy kielégítsék a lakosság szükségleteit. — A hatósági jellegű feladatoknál a reform abból indul ki, hogy egyszerűsíteni kell a hatósági eljárásokat, illetve meg kell szüntetni azokat, amelyek fenntartása nem indokolt Azoknak az ügyeknek eldöntését, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik, és elbírálásuk szélesebb körű koordinációt, vagy különleges szakértelmet nem igényel, az alsóbb tanácsok hatáskörébe kell adni. így kerül sor például az építési, használatba vételi és bontási engedélyezési eljárás egyszerűsítésére. Szűkítésre kerül az építési engedélyhez kötött munkák köre, decentralizá- lódik az engedélyezési hatáskör. Hatósági jogkörükben jogosultak a tanácsok, a kisipari szövetkezetek és földművesszövetkezetek jogszabályellenes működésének megszüntetésére. Az iparhatóságok nagyobb jogkört kapnak a magánkisiparosok munkája minőségének ellenőrzésére. és a lakosság javítási, szolgáltatási igényeinek magasabb színvonalú kielégítése érdekében, iparjogosítványok kiadására a munkaviszonyban álló személyek és nyugdíjasok részére is. A kereskedelem területén a hatósági engedélyek' kiadásával és visszavonásával kapcsolatos ügyek intézése járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerveihez kerül. Bővül a kereskedelmi szakigazgatási szervek hatásköre, a fogyasztói érdek- védelem, minőségvédelem és árellenőrzés területén is. Kibővül a tanácsok hatósági feladata munkaügyi vonalon is, és e jogkörükben elősegítik a területen élő lakosság foglalkoztatásának, a vállalatok munkaerő-szükségletének kielégítését. Elősegítik a nők és csökkent munkaképességűek racionális foglalkoztatását, munkába helyezését, a csökkent munkaképességűek segélyezését — A lakosságnak tehát kevesebbet kell utánajárni, utazni ügyeinek intézése céljából, mert a községi, városi és járási tanácsok megnövekedett hatáskörükben olyan hatósági és egyéb intézkedések megtételére jogosultak, melyekben eddig csak a megyei tanács szervei vagy valamely országos főhatóság volt illetékes. Fekszi elvtárs véleménye szerint, milyen változások várhatók a megye lakosságának foglalkoztatottsági helyzetében, különösen az állandó jellegű foglalkoztatottság további növelésében. — Közismert, hogy a •negye területén nem biztosítható a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatása; ma is több tízezer nő munkába helyezését kellene megoldani, és megfelelő munkaalkalom hiányában több mint 30 ezren — zömében férfiak — kénytelenek megyén kívül dolgozni. Ezen túl — a megye gazdasági struktúrájából adódóan — igen magas az időszakos jelleggel foglalkoztatottak aránya, ami hátrányosan befolyásolja a lakosság jövedelmi színvonalát. — A megye foglalkoztatási problémáit országos szerveink, párt és állami vezetőink megértéssel és segítő szándékkal kezelik. Problémáinkkal foglalkozott az MSZMP Politikai Bizottsága, a Gazdasági Bizottság és egyetértés történt abban, hogy megoldást csak a megye gyorsabb ütemű fejlesztése eredményezhet. Erre a megyei párt, illetve a megyei tanács végrehajtó bilottsága Is námoa intézkedést tett Uj üzemek létesültek, illetve a meglévők Jelentősen bővültek. Számos intézkedés történt a mező- gazdaság fejlesztésére is. Mindezek eredményeként a in. ötéves terv időszakában, több mint IS ezer fővel növekszik az iparban, építőiparban és egyéb munkahelyen foglalkoztatottak száma. A gazdasági mechanizmus reformja új körülményeket teremt a munkaerőgazdálkodásban is. Egyfelől megnő a gazdálkodó szervek érdekeltsége abban, hogy tevékenységüket, termelésüket minél kevesebb munkaerő felhasználásával érjék el. Másrészről a beruházások j új rendszerében megnő a vá1’alatt saját beruházások jelentősége; ezáltal az egyes területek fejlesztése központilag kevésbé befolyásolható és ezzel párhuzamosan függvénye a területen képződő fejlesztési alapoknak. Úgy látjuk, hogy az elkövetkező években tovább fog növekedni a megye területén foglalkoztatottak száma, és ezt a folyamatot a gazdasági mechanizmus reformja alapelveiben segíti elő. A reform a munkaerőgazdálkodás szempontjából tekintve a dolgozók célszerű foglalkoztatásának programja. Ebből kifolyólag azok a közgazdasági eszközök határozatok és egyéb körülmények, melyek megyénk területén a kedvező munkaerőellátás, a nyersanyag és felvevőpiac tekintetében az ipartelepítést elő segítik, feltétlenül éreztetni fogják hatásukat. _ Fejlesztési problémáink megoldásához igen sok segítséget kapunk központi szerveinktől. A közelmúltban jelent meg az ipar területileg arányos fejlesztése érdekében hozott rendelkezés. Ennek értelmében — a Budapest és környéke ipar- fejlesztésének adminisztratív korlátozásával egyidejűleg — iparfejlesztési alap létesül, melyből az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztését segítik elő. Ezen túl egyéb eszközökkel is (hitelkedvezmény, kamatpolitika) elősegítik az ipari fejlesztést Problémáink megértését és megoldásuk támogatását látjuk abban, hogy megyénk a feljesztés- re kijelölt területek sorában első helyre került és az 1968. évre biztosított ipar- fejlesztési alap több mint 20 százalékát kapjuk. — Foglalkoztatási problémáinkat azonban nemcsak központi szervektől várjuk, abban igen fontos szerepe van helyi gazdasági szerveink, többek között mezőgazdasági nagyüzemeink intézkedéseinek. Nálunk jelenleg is a mezőgazdaság foglalkoztatja az aktív keresők több mint 50 százalékát. és még hosszú időn át a légjelentősebb ágazat marad. Nyilvánvaló tehát, hogy foglalkoztatási gondjaink megoldására itt is kell és lehet megoldást keresni. Ismeretes, hogy kormányzati szinten m£r több intézkedés • (mezőgazdasági felvásárlási árak, állami dotáció, a mezőgazdasági dolgozók nyugdíjának, betegellátásnak és egyéb szociális juttatásainak rendezése) történt, aminek kedvező munkaerőgazdálkodási kihatása már most is érezhető. Termelőszövetkezeteinkben ma már inkább a rendelkezésre álló munkaerő megfelelő foglalkoztatása, semmint a munkaerő biztosítása jelent gondot. Szükséges tehát, hogy a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésével, a mellék- és segédüzemági tevékenység kiterjesztésével, termelő vállalatokkal történő kooperálás- sal, termelőszövetkezetek közös vállalkozásaival elősegítsük a mezőgazdaságban dolgozók egyenletes foglalkoztatását — mondotta befejezésül a megyei tanács vb elnöke. Hogyan javul az áruellátás, a választék, a minőség, az ipar, a kis és a nagykereskedelem kapcsolata, a piackutatás — ilyen kérdéseket tettünk fel kerekasz- tal-beszélgetésünkön hat nyíregyházi boltvezetőnek, előadónak. Részt vett ezen az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Demeter János és Beck József főkönyvelő. — Nem akarom felnagyítani a kereskedelmi dolgozók erőfeszítését, de azt hiszem a készletek felleltározása, átárazása szinte ember feletti munkát kívánt mindenkitől — kezdte Demeter János. — Csak a mi vállalatunknál több mint 70 millió forint értékű árut kellett felleltározni közben gondoskodni új árucikkek rendeléséről, átvételéről is, hogy mire a boltok kinyithattak, legyen választék, minden árucikk a helyén legyen. Több mint 8 millió forinttal több árukészlettel kezdtük az évet 68-ban, mint tavaly. Szász Gyula, a Zrínyi Hona utcai 17. sz.. férfiruha konfekcióbolt vezetője folytatja : — Arra törekedtünk, hogy ne legyen fennakadás a leltározás miatt, a nagyker- rel állandóan tartottuk a kapcsolatot. A forgalom 25—30 százalékkal emelkedett. szerintünk azért is, mert igyekeztünk kisebb, de választékában bővebb árukészletet kialakítani. Azt tapasztaljuk, hogy a vevők egyre inkább a finomabb ruhákat keresik, még ha azok drágábbak is a többinél. Szinte minden igényt ki tudunk elégíteni, néhány cikket nem tudott még szállítani a nagyker, — mint a krombikabátokat — melyek még keresettek a tél derekán is. Zatureczki Lászlóné a 34. sz. híradástechnikai bolt eladója is a rekordforgalomról számolt be, tavaly januárban 850 ezres, az idén januárban 2,8 milliós forgalmat bonyolítottak le. Folyamatosan gondoskodnak a tv. rádiókészlet pótlásáról, melyekből minden típussal nem tudnak szolgálni jelenleg. — Nem javul kellő mértékben az aprócikkellátás, főleg az elemáruk, rádióalkatrészek hiányoznak, hiába rendelünk, nem kapunk belőlük eleget. — Nálunk is óriási a forgalom — veszi át a szót Tóth Zoltánná, a 21. sz. járműbolt pénztárosa. — De az alkatrészek, a sokszor filléres „mütyürkék” miatt gyakran kell mentegetőznünk. Vannak kiváló hazai és külföldi motorkerékpárok nagy választékban, kismotorok, amiket különösen kedvelnek, motoriánc, sok más cikk, ami korábban nem mindig volt kapható, de az alkatrészekkel baj van. — És mi van a kerékpár- külső-gumikkal — szól közbe, mint kerékpártuiajdonos Szász Gyula. Demeter János igazgató ismerteti ezt a problémát, számos kerékpárkülsőt cseréltek vissza, A pénzügyminiszter most megjelent rendelete szobá- lyozza az ipari, építőipari és szolgáltatói vállalatok és szövetkezetek jótállási kötelezettségének formáit, a jótállásba kötelezően bevont termékek körét és a finanszírozás módjait. A rendelet meghatározza, hogy a jótállási alapot milyen kulcsok alapján kell megállapítani, vagyis azt, hogy az ipar a garanciális javítás fedezésére milyen összeget háríthat át a kereskedelemre. illetve a megrendelőre. Ha a terméknek hamert azok nem voltak megfelelő minőségűek. — Ezt is jó lenne már végre tisztázni — mondja Beck József. — Vannak ilyen határesetek; a kerékpárgumi ha útközben romlik el, a gazdája „felmufíol- ja”, hogy kitartson hazáig, vagy a munkahelyéig, ezután a reklamációt nem fogadja el az ipar. Csak a sértetlenül hagyott gumit hajlandó kicserélni. Régi „per” ez, ideje lenne lezárni, hogy a kereskedelem se károsuljon, a vevő se járja le a lábát — vélik az ankét részvevői. Pozsgai Jenő, a 11, n. Rákóczi utcai vas-edénybolt eladója is inkább a problémákat mondja el, ugyanis a vásárlók naponta keresik a permetezőgépeket, s egyéb mezőgazdasági kisgépeket, de hiába, mert az AGRO- KER felettese az AGRO- TRÖSZT még nem adta meg az új árakat. Készlet van, árjegyzék nincs. — Van egy másik gondunk is, folytatja, mikor egyesítették a debreceni és a nyíregyházi nagykert, Debrecen kapta a vízvezetékszerelvények profilját, így Nyíregyháza alig kap ezekből, naponta keresik a vízcsapot, s egyéb cikkeket, melyekből minimális meny- nyiséget kapunk. Mi közü- leteket is kiszolgálunk, többek között tsz-eket, állami gazdaságokat, gépjavító állomásokat, hengerelt és húzott vasáruval, melyekből nagyobb készletre lenne szükség. Frigyik Lászlóné, a Zrínyi Ilona utcai gyermekkonfekció bolt eladója az önálló, rugalmas árubeszerzésről szólt, ugyanis egyes keresett gyermekruhákat — sínadrágot, nadrágkosztümöt, mivel nem kaptak a nagykereskedelemtől megyei ktsz-től rendeltek a vevők nagy megelégedésére. Bökö- nyi László a 24. sz. gyermekcipőbolt eladója is hasonló példákat sorolt közvetlenül hozattak például gyermekpapucsot Miskolcról. — Két dolog miatt bosz- szankodunk csak, még nem kielégítő a gyermekcipők minősége, és nincs minden nagyságban minden cipő. A rossz minőségű cipőket kicseréljük, a nagyker pedig „behajtja” az iparon. De ezzel nincs minden elintézve Ez rontja a bolti dolgozók és a vevőközötiség jó viszonyát is. A nagysággal pedig azért van baj, mert „keverik” a számokat egy ideig csak egy bizonyos nagyságú Cipőt kapunk, máskor szintén, ezért bosszankodnak jogosan a vevők. Amit a vevő nem tát a pult másik oldalán, arról beszélgettünk boltvezetőkkel, eladókkal, kereskedelmi vezetőkkel. Az vitathatatlan, hogy a vásárlókedv megnőtt, a boltok forgalma jelentős csak az iparcikk kis- ker 13 millió forinttal teljesítette tú] tervét. Nem egyik napról a másikra érezteti hatását a reform, biztató jelek vannak az áruellátásban, a minőségben, a választékban, de vannak még bőven sürgős tennivalók is. (PG) tósági ára van, úgy a megszabottnál magasabb kulcsot alkalmazni nem lehet, egyéb árforma esetén azonban a termelő vállalat ettől eltérően is megállapodhat a rendelővel. A jótállásra szánt összeg általában a termék árának 0,5—1 százaléka, némelyik kényesebb cikknél azonban a 6—7 százalékot is eléri. A bútorok jótállási költségeire például az ár 0,4, a rádióknál és a zeneszekrényeknél azonban már 5,5, a tv-nél pedig 7 százalékát tartalékolják. Mibe! fizetik a garanciális javításokat?
