Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-29 / 50. szám
Nyíregyházi képeslap: Esti fények az Északi Alközpontban Hammel József *eí >, Miért állt az eke? — Kézzel kaszálni, ha van gép is? Közgyűlés előtt a nyírteleki Szabad Népben Húszezer katasztrális hold olyan terület volt tavaly a megyében, amelyen egész évben minden munkát a fiatalok végeztek el. A Nagykállói Gépjavító Állomás szocialista üzemrészében három ifjúsági brigád dolgozik. Az elmúlt évben 850 ezer forintos túlteljesítést értek el. A megyében 300 ifjúsági brigádban öt és fél ezer fiatal munkáját szervezi a KISZ, karöltve a gazdasági vezetőkkel. Lehet, és érdemes is számítani a fiatalok tevékenységére. De még mindig annyi a kihasználatlan lehetőség, hogy szinte minden alapszervezetnél újabb- és újabb kezdeményezésekkel irányíthatnák magukra a figyelmet a mezőgazdaságban dolgozó tizenévesek. Mert nemcsak a hosszú hajról, a hangos zenéről lehet észrevenni a fiatalokat Ezek múló divatot jelentenek. Munkájukra azonban hosszú évtizedekig számíthatnak a mai felnőttek. Sok olyan hasznos újdonság is van, amelyet a fiatalok honosítottak meg. Az üzemekben már évek óta működik az ifjúsági radarmozgalom. Még a Nagy port kavart amikor híre ment januárban, hogy némely vállalat milyen módon kíván haszonhoz jutni. Széliében hosszában beszéltek például arról, hogy a húsipar még a tbc-szanató- rium kasszájából is több pénzt szeretett, volna kapni azáltal, hogy az odaszállított áruért fogyasztói árat számlázott. Kilónként ez átlag 5 forint pluszt jelentett s miután tudvalevő, hogy a szanatórium s a hasonló intézmények előre jóváhagyott költségvetésből fedezik kiadásaikat a többletet csak a mindenképpen szükséges mennyiség csökkentése által tudták volna fedezni. Hasonlóan jutottak hozzá az intézmények a sütőipari termékekhez is. Nyitott ajtókat dönget — mondhatják erre válaszként •z érintettek, s igazuk van, A lakossági szolgáltatásban számottevő szerepet játszó nyíregyházi vállalattól kilépett egy közismerten ügyes kezű szakember. Neve majdhogynem fémjelezte, garantálta a részleg egész munkáját: be is nyitottak gyakran a megrendelők (vagy ahogy a szakmában divatos szóhasználat mondja, a kuncsaftok.) Ez a búcsúzás pedig egy előző esemény záróakkordja volt Az említett szakembert ugyanis a nyereségfelosztás, a pre- mizálhatóság szempontjából a harmadik kategóriába sorolták, egy csoportba az ad. minisztrátorral, a segédAz utóbbi hetekben meggyorsult a tavaszi munkára való felkészülés, illetve a tavaszi munkavégzés. A me. gye szinte valamennyi termelőszövetkezetében hozzáláttak az őszi kalászosok fej trágyázásához. Sok termelőszövetkezet azonban szóvá tette, hogy akadályoztatva van a munka végzésében, mert a bank nem folyósít számukra hitelt műtrágya vásárlására. A probléma most megoldódik. A megyei tanácson tárgyalnév is romantikus. A mindent látó, mindent észre- vevő radarhoz hasonlítják magukat azok a fiatalok, akik vállalkoztak arra, hogy üzemükben nyitott szemmel járnak. Őrjárataikkal felderítik a hiányosságokat és már a legkisebbeknél is szólnak, hiszen régi igazság: sok kicsi sokra megy. Az üzemeknek talán nincs is olyan eldugott része, ahol ne lennének az idősebbek mellett fiatalok is. És fiatalos lendületükkel vele jár, hogy sok mindent meglátnak amelyre egy idősebb szakmunkás, aki hosszú ideje ott dolgozik, már fel sem figyel. Csak azt kell megtanulni, megszokni, hogy ezért szóljanak is. S ha a tízből csak öt megfigyelésük nyomán jelentkezik intézkedés és megtakarítás, máris azt mondjuk, megérte. És ezt nemcsak ipari üzemben lehet. A mező- gazdaság legalább ennyi lehetőséget kínál. Csak élni kell vele. Vagy itt van a szakma ifjú mestere mozgalom. Még emlékezünk a tavalyi döntőkre. Igaz, nem táncdalénekesek vagy bűmert az „égből pottyant hasznot” vissza kellett fizetniük, meg kellett téríteniük. S meg is térítették, vagy most intézik. A húsipariak még azt is elmondják: az ötlet nem az ő szüleményük volt, mert az ilyen megoldásra a trösztjüktől kaptak utasítást. A sütőipar is magasabb jogforrásra hivatkozik, amit „nem lehetett félre értelmezni.” Később mégis félreértésre derült fény, s most le kell mondani a januári haszonról. Igaz, hogy rendeletek, utasítások tömkelegével kell megismerkedniük a pénzügyi szakembereknek, s ez türelmet kíván. Furcsa csupán az, hogy kívülről kellett figyelmeztetni őket, maguk nem tudtak (!) rájönni az „árrésszerzés” különös voltára. munkással, s a takarítónővel. Méltánytalannak tartotta mindezt a szakember, szóvá is tette, eredménytelenül, — erre vette a kalapját — vagyis a munkakönyvét — s távozott. Igaz, e pillanatban még nehéz volna megjósolni a következményt. Elképzelhető, hogy nélküle is boldogul a cég. Sokkal inkább el lehet viszont képzelni azt, hogy ezzel a szakemberrel együtt sokkal jobban megélne a részleg, a vállalat. Mert ez a szakember nemcsak többet kért — többet is adott vállalatának. Angyal Sándor ták és jóváhagyták a ter- melőszövekezetek dotációját. 71 millió forint dotációt kapnak a termelőszövetkezetek s ez már most részben lehetővé teszi, hogy a tavaszi munkákhoz rövid időn belül pénzügyi fedezetük legyen, illetve hitelt kapjanak. Folyamatban van a mérleghiányok rendezése is, valamint a gépi dotációval kapcsolatos kérdések elbírálása. Várhatóan e két utóbbi dologban is rövid időn belül jog. erős döntés születik. vészek vetélkedtek, mint a Ki mit tud? versenyeken. De legalább úgy izgultunk a képernyő előtt, amikor a bonyolult esztergályos feladatokon dolgoztak a szakma ifjú — talán nem is csak mesterei, de művészei is. — ügy érezzük, ez a vetélkedő legalább olyan szintű, mint az előzőek. De ez még csak egy szakma volt. És milyen színes, széles skálája van a szakmáknak. Nem nehéz elképzelni mennyi szépséget, élvezetet adhat egyik másik — az esztergályosnál talán látványosabb szakma. Talán fölösleges is felvetni a kérdést, vajon melyik idős szakember nem látná szívesen maga mellett e versenyek legjobbjait. Nem túlozunk, versenyeznének értük. Amit pedig az eddigi versenyek igazolnak, nem lenne káros egyszer bemutatni a mezőgazdasági szakmák egyikét, másikát. Itt is lehet művészi szinten produkálni. Van tehát fiatalos hév, energia, lendület. És ezeket jó irányban Is fel lehet használni. Marik Sándor Apadnak a folyók A Tiszán, miután felső gyűjtőterületéről nem kapott az utóbbi egy-két nap óta nagyobb vízmennyiséget, az apadás tovább tart. Tiszabecstől Lónyáig a folyó apad, lejjebb — az árhullám vonulásával árad. A Túron is tovább tart az apadás. Jelenleg a folyó végig apad. A Szamos és a Kraszna ugyancsak apadó, itt az árvízvédelmi készültség elrendelésére ezúttal nem került sor. A Tiszán az I., II. és IV. árvédelmi szakaszon harmadfokú, a Túron szintén harmadfokú az árvédelem; a Tisza egyéb, a Fel- sőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területéhez tartozó szakaszának három részén elsőfokú készültség van. A Lónyai csatornán a XII. árvédelmi szakaszon ugyancsak elsőfokú készültséget tartanak. Az árvédelmi műszaki osztag teljes felszerelésével Vásárosnaményban készenlétben áll. A belvizek és az egyes csatornák vizének csökkentésére 9 szivattyútelep van üzemben 21,09 köbméter másodpercenkénti teljesítménnyel. Ha csak a statisztikát nézzük, okunk volna akár az aggodalomra is. Hiszen a nyírmeggyesi általános iskola nyolcadik osztályaiban negyven gyerek közül csupán hat volt olyan, aki szeretne a mezőgazdaságban dolgozni, vagy szeretné elsajátítani a földművelés tudományát. Talán szerencse is, hogy ennek a hat gyereknek a lelkesedése, úgy tűnik, felülmúlja a többi harminchatét. Nagyon nehéz utólag meg. keresni azt a pillanatot, amikor az ember, legyen még gyerekkorban is, el- jegyzi magát leendő hivatásával. — Mikor volt? Amikor a veteményekről beszélgettünk. így, többesszámban mond. ja Szép Valéria, aki mezőA Bedó bokorban azért ment nehezen a szántás, mert az eke előtt nem minden harmados egyszerre szedte fel a burgonyát. A traktor felszántotta Józsi bácsi részes parcelláját és aztán órákig állhatott, mert Feri bácsi még akkor szedte családjával a szomszédos darabot. Ilyen furcsaságokból egész csokorra valót lehetne összegyűjteni abban a parázs vitában, melynek részesei voltunk az egykori gróf Des- sewffy uradalom majorságában. Itt 1949-ben alakult meg a Szabad Nép Termelő- szövetkezet és azóta megszakítás nélkül itt van a tsz- központ, bár közben három másik kis szövetkezet is csatlakozott a Szabad Néphez. Elkésett zárszámadó közgyűlésre készülődnek, döntést készítenek elő a részes műveléssel kapcsolatban. Szavazásra bocsátják például egy sor részes művelési forma megszüntetését. A vita épp azon folyik, hogy melyeket szüntessék meg. Van, aki szerint mindet. (A másik oldalon akad egy-két olyan tag is, aki szerint semelyiket.) A döntő többség többnek is a megszüntetését kívánja. — Mert ezt már nem lehet bírni, s ésszel követni — fakad ki Kakuk István, a kertészbrigád vezetője: — Lehet az is: ezért ment el tőlünk egy év alatt három főkönyvelő. Ki tudja áttekinteni a kilencvenöt féle bérezési forma kuszaságát? Én például egyesek szerint jól jártam, mert a jó borgazdasági technikumban szeretne továbbtanulni, hogy aztán Nyírmeggyesre jöjjön vissza. — Mint az agronómus néni — mondja a példát a nyolcadikos kislány. Radványi Jánosné az első agrármérnöknő Nyírmeggyesen. Talán ez is vonzotta Szép Valériát. — Szeretem a Veteménye- ket, a növényeket. Ezért választottam — cáfol meg rögtön. A növények, a virágok a kedvencei. A kiskert otthon az övé, a virágokat ő ül‘ette, ő gondozza. Mi lehet az álma? — A kiskertet nagyra cse. rélni. He rajtam mólra állandóan r- tsz kerté*-.--tében lenné'— Traktoros leszek agy szerelő. Mint Zoli bátyám. Varga Karcsi vágya, ami termés miatt 400 liter oort kaptam. Inkább kaptam voi- na száz literrel kevesebbet csak kaptam volna burgonyát. De van itt olyan vitatkozó is, aki szívesen lemondott volna a burgonyájáról, ha bort kap érte. Miért nem cseréltek? Kakuk István, sértődötten: „Nem vagyok én kereskedő.” Tóth Mihály fogatos: — Ne irigyeljék tőlem azt a hét mázsa kukoricát, sokat fogtam ér, azért a kapavasat, tudják, milyen fárasztó az? Márpedig a kukorica részes művelése — ha a brigádgyűlések hangulatának hinni lehet — idén megszűnik a Szabad Népben. Mindenki megértette, hogy akadályozójává lett a gépesítésnek, a vegyszerezésnek. De csak úgy sikerült megoldani, hogy maga az egész tagság harmados. Vagyis: a közgyűlés kimondja, hogy a termés 33 százalékát kívánságra a tagok között keli természetbeni juttatásként kiosztani. A szövetkezetnek 76 alkalmazottja van, ami külön vitát jelent. Ha számba vesz- szük azt, hogy ezeket tulajdonképpen 160 dolgozó tag fogadta fel. megértjük a vitát: „Ö megkapja a kétezer forintját, ha jég esik, ha aszály van, a rossz termés csak minket sújt.” Persze, nem olyan éles ez a Vita. Ugyanis az alkalmazottak között feltűnően sokan vannak az iparból hazajött férfiak, az asszonyszö- vetkezet tagjainak férjei. már lassan nemcsak vágy lesz. Nagy élménye volt, amikor tavaly először ülhetett a Zetor kormánya mögé. Persze bátyja vigyázott rá. meg különben is, két forduló volt az egész. De ez is elég volt ahhoz, hogy kijelentse: — Szeretem ezt a gépet. Olyan jó volt, amikor elmondhattam otthon: ezt a darabot én szántottam fel. Az apró termetű fiúnak bizonyára nem ez volt az utolsó alkalom, hogy „szántson”. Az igazi munka, az igazi élmény még csak ezután következik. — Az iskola után szerelő- tanulónak megyek — mond, ja. — Azután visszajövök Meggyesre. Itt szeretnék dolgozni Majd együtt járunk Zoli bátyámmal a mezőre, minden hajnalban. Tehát a vita is, a kereset ts jórészt a családban marad. Nagyon figyelemre méltó a pillangósok részes kaszáld- ának vitája. Trencsényi György főagronómus elmondja. hogy sikerült ki bérelniük kaszálásra a nyíregyházi repülőteret. Erit a célra vásárolnak ii fűkaszákat, báiázőgépeket. És meglesz a tagság kívánsága is, a szövetkezet lucernaföldjeit mindet odaadhatják része3 művelésre, hogy legyen az állatoknak takarmány. — Hogyan lehet fűkaszával. géppel harmadába kaszálni? — vág közbe élesen Polcz András állatgondozó, a szövetkezei egyik alapító tagja. Mindenki érzi. hogy Polcz Andrásnak igaza van. De azért valaki halkan megjegyzi: ha „venni” keli, akar a szövetkezettől is. úgy ,iem kifizetődő a háztáji állattartás. Érdekes módon noban mindenki egyetért. hogy meg kell szüntetni a részes művelést. De fokozatosan! És. mindenki a saját érdekeltségét védi. azt később Mindenesetre, a szövetkezet vezetősége két tervet terjeszt a közgyűlés elé. Az egyik szerint minden maradjon a régi módon, íi másik szerinti a garantált bérezési forma, kivéve a dohányt, a cukorrépát és a sokat emlegetett lucernát. A tagságon a sor, hogy a régi, kevésbé tgazságos, vagy a jobb. új jövedelemelosztás mellett dönt-e. Gesztelyi Nagy Zoltán És akkor már nemcsak két kört fog szántani. Papp József, az iskola igazgatója szerint az itthon, a termelőszövetkezetben maradó fiatalok száma csőit, ken. Pedig a termelőszövetkezet tagjai, maguk a szülők. egyre jobban . élnek. Mégis ők ellenzik leginkább hogy gyermekük itthon ma. radjon. — Meggyőzés? Szülői értekezlet ? — Tömegével tartjuk. Igyekszünk rábeszélni a szülőket. Egyelőre bizony kevés eredménnyel. Egy papírlapot nézünk, melyet egy nyolcadikos fiú írt arról, hogy hova szeretne menni dolgozni és miért éppen oda. „Én festőnek akarok menni Budapestre. Azért választottam ezt a pályát^ mert ott. mint apám mondta, sokat lehet keresni.” Talán szerencse is, hogy egyetlen ilyen „vallomással" találkoztunk. Horváth JánM Jegyzetek ® Haszon — az „égből“? Kategória Jóváhagyták a tsz-ek dotációját Negyvenből hat
