Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

SZÍNHÁZI STATISZTIKA A Pénz Ogy min isitér hím állásfoglalása ® Kétezer színházbérletes ^ Szobor karikatúrák az előcsarnokban ® Általában változatlan helyárak a munkába utazás költségtérítéséről Zgyre népszerűbb a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Megyei Színház, mely. nek az elmúlt évben 87 ezer látogatója volt, 175 színházi rendezvényt tartottak. 120 színházi és 15 zenei elő­adást. 1963-ban 47 ezer volt a színházlátogatók száma. A színház 1800 állandó bér­letes tartott nyilván, ez a szám ma már 2 ezer fólé emelkedett, s örvendetes, hogy 12 tsz, 3 állami gazda, ság és 3 földművesszövetke­zet is rendszeresen vált bér­leteket a legjobban dolgo­zóknak, így mintegy 500 falusi bérletes látogatja rendszeresen * színházi rendezvényeket. A nyíregyházi színházban a Debreceni Csokonai hat­van, a Déryné Színház 36 előadást tartott az elmúlt évben. A színház kihasz­náltsága 93,5 százalékos volt, ez országosan is jelentős. Az 1968-as évben 160 ren­dezvény szerepel a program­ban, ebből 120 színházi elő­adás, elsősorban a Debrece­ni Csokonai, a Déryné, az Országos Filharmónia, és az Országos Rendező Iroda tart előadásokat a nyíregy­házi közönségnek. A közel­jövőben mutatják be a deb­receni művészek Soós György, Kárász Márton ese. te Kérész Klárával című „furcsa” történetét, már. cius 13-án pedig a kétsze­replős „Ismeri a te jutat?” című Kari Vittlinger dráma kerül a közönség elé Dégi István Jászai-díjas és Fonyó István színművészek közre­működésével, Fényes Márta rendezésében. A dráma után ankétot is rendeznek. Eredményesen működik a színházbarátok köre, mely. nek mintegy hatvan tagja van s rendszeresen tartanak színházi ankétokat, talál­koznak a művészekkel, ren­dezőkkel. A színház előcsarnokába, a folyosókon állandó kép­zőművészeti és dokumentá­ciós kiállításokat rendeznek. Legutóbb a Szovjetunió 50 éve, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom című kiállításukat tekinthette Megtartották a városi „Ki mit tud“ döntőt Nyíregyházán Telt ház előtt került sor a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Megyei Színházban a városi Ki mit tud döntőre, melyen kategóriánként mintegy 25—30 fiatal ver­senyző vett részt. A vetél­kedőt Tóth Károly, a tele­vízió riporter kerestetik ve­télkedő első helyezettje ve- „z§tte,, a zsűriben helyet fbg-i íaít Vikár Sándor zeneisko­lai igazgató, Gács Rudolf a városi úttörőelnökség tit­kára, Pankotai István, szín­házigazgató, Tarczai Zoltán karnagy, Krokovai Gizella tanárnő, valamint a KISZ és a megyei tanács vb mű­velődési osztályának képvi­selői. v Vasárnap délután öt órakor kezdődött a vetélke­dő, amely több, mint öt órán át tartott, a legjobbak között végeztek: Karakó Judit a Zrínyi Gimnázium diákja, aki Sipkay Barna Gesztenyék című novelláját adta elő, énekben Budai Lívia a Sámson és Delila című opera Csók-áriájával aratott sikert, a versmon­dásban Pongrácz Judit, a Vasvári Pál Gimnázium tanulója, Benjamin László „Mi van a hold túlsó fe­lén” című versét jutalmaz­ták első díjjal, a tánczene­karok vetélkedőjét a már országos hírű Kék Vörös és a Vasvári Pál Gimná­zium tánczenekara nyerte, a táncdalénekesek közül a legjobbnak Kocsis Klára bizonyult A Ki mit tud megyei dön­tőjére március végén ke­rül sor. meg a színházba járó közön, ség. Ugyancsak kiállították Hetés Györgynek, a Déryné Színház művészének agyag­fintor szoborkarikatúráit mintegy harminc művész, világhíresség szoborkarisa- túráját. A büfé előtti részen a megyében élő képzőmű­vészek friss alkotásaival is­mertetik meg a közönséget, állandó váltással. Tovább tökéletesítették a színpadtechnikát, különösen a fénytechnikával elégedet­tek a fővárosi együttesek. Megszűnik a csengőjelzés, helyette huszonegy hang­szórót helyeztek el a1 néző­téren, így tájékoztatják a közönséget az előadás kez­déséről, a szünetekről. A 68-as évben is válto­zatlanok a színházi jegyek ára, csupán egyes ŐRI ren­dezvényeknél van csekély emelkedés a jegyáraknál — 2, 4 forint, melyre a színház csekély befogadóképessége miatt van szükség, hogy a fellépések költségeinek egv részét a színház fedezni tudja. Aranylakodaíom Piricsén Aranylakodalmat tartot­tak az elmúlt hét végén Pi­ricsén. Ötven évvel ezelőtt kötött házasságot idős G. Vasvári József és Kovács Emma, akik most mindket­ten felül vannak a hetven éven. Az aranylakodalmon a község vezetői — Helmeczi Sándor vb-elnök, Keress: Sándor a Hazafias Nép­frontbizottság elnöké —, valamint a család tagjai — hat gyermekük, tizenhárom unokájuk és sok vendég kö­szöntötte a jubiláló házas­párt. Az ünnepi vacsora után reggelig tartó mulat­ságot rendeztek. Január 1-től a miniszteri utasítások rendezték a munkába járást szolgáló tá­volsági személyszállításti kedvezményeket, a költsé­gek elszámolását és téríté­sét. A Pénzügyminisztérium most közleményt adott ki az utasítások helyes értel­mezése és a végrehajtás egységes gyakorlata érdeké­ben. A közlemény utal arra, hogy a munkába járásra szolgáló félhavi jegyek vál­tozatlanul a tárgyhónap 6- tól 20-ig, illetve 21-től a következő hónap 5-ig, míg a havi jegyek a következő hónap 5-ig (a BHÉVnél 4-ig) érvényesek. Gyakran előfordul, hogy a dolgozó elseje, vagy ti­zenötödike körül áll mun­kába, ilyenkor felmerül, hogy érdemes-e néhány napra fél havi bérletet vál­tani. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, még­pedig a gazdaságosság alap­ján, hogy bérletet vált-e vagy pedig a dolgozónak teljes áru napi menetjegyet ad, illetve megtéríti a 100 A tanácsi könnyű és élei. miszeripari vállalatok ve­zetői részére tanfolyamot szervezett a megyei tanács vb. Ezen a végrehajtó bízott, ság ipari osztályának dolgo. zói és a járási tanácsok ipa­ri ügyekkel foglalkozó be­osztottjai is részt vesznek. Eddig három előadás volt. A most sorra kerülő elő­adások is nagy érdeklődésre tartanak számot. Február 29-én dr. Mar- czell Jenő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem adjunktusa tart elő­adást A műszaki fejlesztés jelentősége és szervezése az új gazdasági mechanizmus­ban címmel. Március 4-én a vállalati munkaügyi fel­adatokról, a bérgazdálko­százalékos jegyár és a dol­gozó által fizetendő összeg közötti kölönbözetet. A Pénzügyminisztérium rámu­tat, hogy a munkába járás­sal kapcsolatos új rendszer bevezetése a dolgozók részé­re nem járhat a korábban élvezett kedvezmények meg­vonásával, vagy csökken­tésével. Ha a munkaválla­ló 1968. január 1. előtt első osztályon, vagy gyorsvona­ton utazott és ezt igazolja, akkor a munkáltató az első osztályra, vagy gyors­vonatra szóló bérletet, il­letve ennek árából őt ter­helő összeget a dolgozó ren­delkezésére bocsátja. Uj fel­vétel esetén sem gyorsvo­natra, sem pedig első osz­tályra, nem lehet bérletet, vagy térítést adni. Budapest és más városok közigazgatási határán belül abban az esetben, ha a dol­gozó 1968. január 1 előtt is távolsági személyszállító eszközt vett igénybe a munkába járáshoz, úgy a munkáltató bérletet ad a dolgozónak, de készpénz­ben nem térítheti meg a költségeket. dásról, a munkadíjazásról, a dolgozók anyagi érdekeltsé­géről, a közvetett juttatá­sokról, a munkaerőgazdálko. dásról, valamint a munka­jogi szabályozásról ad tájé­koztatást a Mü. M. főosz­tályvezetője, Rózsa József. Március 7-én előadás hang­zik el arról, hogy a párt- szervezeteknek milyen fel­adataik vannak az új gaz­dasági mechanizmusban, s utána még ezen a napon a szakszervezetek feladatairól is lesz előadás. Március 11-től megyei szakemberek előadásai hangzanak el, majd Csollák Gábor, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya mun­katársa A tanácsi ipar he­lye és szerepe az új gazda­ságirányítási rendszerben címmel tart záró előadást. ÉriieEces előadások a gazdasági vezetők megyei tanfolyamán Kettős mfisxak a tehenészeiken Űj szakközépiskolák A nyíregyházi és Máté­szalkai Középfokú Mező- gazdasági Technikum ősztől — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelete alapján —; szak- középiskolaként működik. Az eddigiekhez képest ez any- nyi változást jelent, hogy a tanulók az érettségivel egy- időben nem technikusi, ha­nem mezőgazdasági közép, fokú szakképesítést szerez­hetnek. Ugyanakkor a vég­zős hallgatók — akárcsak más középiskolákból — to­vább folytathatják tanulmá­nyaikat főiskolákon, vagy egyetemeken. Ha nem ta­nulnak tovább, hanem a szakmában dolgoznak, meg­felelő üzemi gyakorlat és elméleti képzés után volt iskolájukban vizsgát tehet, nek és technikusi oklevelet kaphatnak. Fiatal férfi nyitott be mi­nap a TEMPÓ Ktsz Rákóczi úti felvevő helyiségébe. — Szeretnék valakinek vt- tágot küldeni — mondta za­vartan. — Lehet? A rendelésfelvevő kartás- hő habozva emelte fel a golyóstollát: — Ilyet nem szöktünk, — kezdte. De az egyik vezető éppen benn tartózkodott és közbe­szólt: — Vegye csak fel a ren­delést, Annuska, elintézzük. A nyíregyházi mezőgazda- sági szakközépiskolában kér. tészeti, valamint mezőgaz­dasági gépészeti, mig a má­tészalkaiban általános nö. vénytermesztési és állatte­nyésztési tagozat indul. Mindkét technikum, illet­ve szakközépiskola tovább­ra is várja olyan fiatalok je­lentkezését, akik kedvet éreznek a mezőgazdasághoz, és ezen a pályán akarják ke. resni boldogulásukat. Az im­már nagy hagyományokkal, gyakorlott szaktanárokkal és korszerű tangazdaságok­kal ellátott iskolákban a fia. talok sokoldalú oktatásban, nevelésben részesülnek. Olyan elméleti, szakmai és gyakorlati ismereteket, ké­pességeket szereznek, ame­lyeket a mezőgazdaság szak­területein a különböző mun­kakörök ellátásánál jól hasznosítanak. így történt aztán, hogy a szövetkezet legfiatalabb dol­gozója, a 18 éves Kovács Mihály hazaszaladt, ünnep­lőbe öltözött és gyönyörű szegfűcsokorral állított be a megadott Vörösmarty utcai címre. TEMPÓ-ék pedik most „vették a lapot" és sürgő­sen megrendeltek fiataljaik méretére három fiú és há­rom lánynak való „boy”- öltözetet. Egyenruhájuk, — apró jele a nagyvárosiaso­dásnak — új színfolt lesz Nyíregyháza utcáin. Megoldatlan probléma a mezőgazdasági üzemekben, s főleg az állattenyésztés­ben az olyan munkaszer­vezés, amely egyrészt ál­landó jelleggel biztosítaná, hasonlóan az ipari üzemek­hez, a napi 8 órás munka­időt, a heti pihenőnapot. Egyebek közt ez is témája volt a közelmúltban meg­tartott agrárszakemberek szabadegyetemének harma. dik előadásán. A munkakörülmények ja­vítása a mezőgazdasági nagyüzemekben nem csupán a gépesítés fokától függ, leginkább attól, hogy az emberek foglalkoztatása milyen helyen és milyen időtartamban történik. Az cseppet sem vitatott, hogy növénytermesztésben, ker­tészetben és általában szán­tóföldeken a munka idő­szakos. Csak akkor lehet ka. pálni, kaszálni, aratni, ami­kor a termelés és időjárás azt lehetővé teszi. Ezeken a munkaterületeken az em­berek munkáját csupán az könnyítheti, ha a kézi mun. ka végzést minél nagyobb mértékben felváltja a gépi erő, a kemizálás. Más azon.1 ban a helyzet az állatte­nyésztésnél. Jelenleg az ál­lattenyésztésben akár szarvasmarháról, sertésről, vagy szárnyas állatokról le­gyen szó, a dolgozók 14— 16 órás napi munkaidőt töl. tenek de úgy, hogy szabad­nappal, szabad vasárnappal egyáltalán nem rendelkez­nek. Ha a termelőszövetke­zeti tagság elöregedéséről beszélünk, akkor ez fokozot­tabb mértékben érvényes az állattenyésztésre. Mi lehet a megoldás? Ho­gyan válhat vonzóvá az állattenyésztői munka a fia. talok körében? A lehetőség több irányú. A gépesítés itt is segít a megyében is nem egy termelőszövetkezet ren. delkezik már olyan tehené­szettel, ahol az istállók gé­pesítettek. így könnyebb az etetés, itatás, az almozás, a fejés, de 16 órás munkában a technika nyújtotta kön­nyebbségek a munkaidő második felében csak fel­idézi azt a fáradtságot, amely figyelmetlenségben, gondatlanságban és nem kis mértékben a termelésben is érezteti hatását. Az or­szágban már van egy-két gazdaság, ahol kísérletkép­pen bevezették a többmű. szakos munkát. A tehené­szek napi nyolc órát dol­goznak, s egy százas istálló­ban kétszer hat fő gondoz­za az állományt. A kísérlet kezdetekor az állatgondozók a kereset csökkenésétől fél­tek, a gazdaság pedig attól tartott, hogy a tejtermelés­ben lesz visszaesés. Egyik sem következett be. Mivel a kereset bizonyos mértékig függvénye a tejtermelésnek a legfőbb cél tehát az volt, hogy a fejési átlag növeked­jék. A kettős műszakú ter­melés során valóban nőtt a fejési átlag, így a gondo­zók keresete is. Nyolc órai munkával így ugyanannyi fizetést kaptak, mint a ko­rábbi 12—16 órás munkáért. A több műszakos állatte­nyésztés tehát sokoldalú ha­szonnal járhat. Egyrészt megoldódik és lehetővé vá­lik a nyolcórás munkaidő bevezetése, a dolgozók fris­sebbek, ebből következően gondosabban végzik mun­kájukat, s a gondos mun­kavégzés mindenképpen ho­zamnövekedést eredményez, így a kereset is kielégítővé válik és nyilvánvaló nyolc­órás munkaidő mellett jó keresettel, a fiatalok is na­gyobb arányban választják szakmájukként az állatte. nyésztést. Jó lenne, ha a többműszakos termelést ilyen vonatkozásban me­gyénk gazdaságaiban több helyen alkalmaznák. Seres Ernő A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat (Nyíregyháza. Káliói út 4.) Állandóan felvesz: kőműves szakmunkásokat kőműves komplexbrigádokat. valamint köz­pontifűtés-szerelő szakmunkásokat Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (11) szolgálat születése inherit iÉrat A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat nyíregyházi üzletigazgatósága felvesz: — UTÓKALKULÁCIÓS MUNKAKÖRBE közgaz­dasági technikumot vég­zett, motorkerékpár jogo­sítvánnyal rendelkező helybeli gyakorlott férfi munkaerőt, — SZÁMLAELLENORI MUNKAKÖRBE köz- gazdasági technikumot végzett, gyakorlattal ren­delkező férfi munkaerőt, — PÉNZÜGYI ELŐADÓI MUNKAKÖRBE köz- gazdasági technikumot végzett 2—3 éves gyakor­lattal rendelkező férfi munkaerőt, — ÉS gyakorlattal rendel­kező GÉP-GYOR RŐT. Jelentkezni lehet az üz­letigazgatóság személyzeti osztályán, Bethlen G. u. 92. sz. alatt. (123) SÓDER MEGRENDELHETŐ a „Károlyi Mihály” Mg. Tsz-nél Kál — (Heves megye). Ára a bánya te­rületén gépjárműre fel­rakva 34 Ft/mS, vagonba rakva 80 Ft/mS. Tele­fon: Kál 46. (U7) Magyar Pamutipar Budapest, IV, Erkel u. 30. felvesz: 16 ÉVET BETÖLTÖTT LÁNYOKAT gépen betanuló dolgozóknak. Felvétel azonnal Villanyszerelőipari Vállalat FELVESZ villanyszer elöli et, lakaiosok at és segédm link ásókat nagybudapesti és vidéki munkahelyekre. Bérezés: megemelt teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül, eh­hez 15% idénypótlék. Egyéb járandóságok: munkaruha, étkezési hozzájárulás, saját lakóhelyen kívüli foglalkoz­tatás esetén — jogosultság­tól függően különélési pót­lék, természetbeni szállás, vagy szállásdíj térítés, négy­hetenkénti ingyenes és he­tenkénti kedvezményes ha­zautazási költségtérítés. JELENTKEZÉS SZEMÉ­LYESEN : Budapest, VI, Mozsár u. 16. és Budapest, VII., Síp u. 23. (főporta). (Bp. 1711) Országos Söripari hí Ha lat FELVESZ: térti segéd és betanított munkásokat. Kereset: teljesítménytől függően 1300—1800 Ft, ezen felül napi 2 liter sör. Munkásszállást, kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Budapest, X., Maglód: út 17 (Bp. 5«f

Next

/
Thumbnails
Contents