Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

Néhány gondolat az új tsz-törvényről CÉL 5 a szocialista gyáregység A termen fáiéban közös nyelven beszélnek HATALMAS és forradal­mi változáson megy keresz­tül a paraszti életforma, olyan vívmányok birtokába jut, amelyről egykor még álmod­ni sem lehetett. Ezek sorá­ban is döntő jelentőségű ál­lomás az új tsz-törvény, amelynek alapján a helyi alapszabályok kidolgozását, a szabolcs-szatmári termelő- szövetkezetekben is meg­kezdték. Rendelet, hogy 1968 június 30-től minden tsz-ben a járási tanácsok végrehajtó bizottságai által jóváhagyott új alapszabály szerint fo­lyik majd az élet, a munka. Az új tsz-törvény össze­függ az új gazdasági mecha­nizmussal. E nélkül az új gazdasági irányítási rend­szer keretei között termelő- szövetkezeteink nem működ­nének megfelelően. Az alapszabályt különle­ges gondossággal, alaposság­gal kell elkészíteni, minden sora rendkívül lényeges, hi­szen meghatározza a tagság legfőbb jogait és kötelessé­geit és nagy hatással lesz a tsz-tagok munkakedvére, a fegyelmezett gazdálkodásra, a vezetésre, a termelőszövet­kezet egész fejlődésére. Vagyis az adott kollektívá­ban élők és dolgozók élet­viszonyainak alakulására. ÉPPEN AZ ALAPSZA­BÁLY nagy jelentősége vé­gett megyei és járási konzul­tációs bizottságok alakultak, amelyek minden felbukkanó problémára, kérdésre meg­adják a helyes választ Milyen menetrend, lenne helyesebb, hogy szövetkeze­teink alapszabályai a leg­jobban segítsék a gazdaság fejlődését, illetve a gazdasá­gok törekvését a jobb, gaz­daságosabb életre? Talán említenünk sem kell, az alap az, hogy a tsz-tag- ság minél szélesebb körben részt vegyen az alapszabály előkészítésében. Vitassák meg kisebb csoportokban sokol­dalúan és alaposan, és ez a jól kimunkált javaslat ke­rüljön a közgyűlés elé. Természetesen, mint már említettük, a járási tanácsok végrehajtó bizottságai hagy­ják jóvá termelőszövetkeze­teink alapszabályait, de hogy az igazán jó lesz-e és segíti az egész tagságot, az nem ott dől el elsősorban, hanem a tagság körében. Minden jó javaslatot figyelembe kell venni, a kommunisták tag­gyűléseken is vitassák meg az új alapszabálytervezetet és így minden jó ismeret birtokában hagyná majd jó­vá a közgyűlés, s utána a já­rás az adott tsz hosszú időre Szóló saját, egyéni alkotmá­nyát. Nyilvánvalóan lesz probléma, sok fogas kérdés­ben kell helyesen, embersé­gesen, ugyanakkor az egész gazdaság érdekét figyelembe véve dönteni. Nézzük például: az a tsz- asszony, aki férje mellett már nyolc esztendeje rend­szeresen végzi a munkát, és tagfelvételét kéri, vajon le­gyen-e tag, vagy sem? Ezt ilyen könnyen nem lehet megállapítani, a tsz munka­erőszükséglete szabja meg, de helyes úgy . foglalni ál­lást, ha lehet fel kell venni tagnak. A termelőszövetke­zet megszilárdításában, meg­erősödésében rendszeres munkájával eddig is bizo­nyított. HA A CSALÁDTAGOKAT valamilyen oknál fogva (pél­dául, mert van elegendő munkaerő), nem tudják tag­ként felvenni, de szükség van rájuk a növényápolás­nál, betakarításnál, stb. ak­kor megvan a lehetőség, hogy a tsz vezetése a családtaggal munkaszerződést kössön, sőt a rendszeresen dolgozóval köteles kötni. Ez előnyös a tsz-nek, de a bedolgozó csa­ládtagoknak is, mert a szer­ződés kevés kivétellel a tag­nak járó szinte minden ked­vezmény elnyerésére jogo­sít. Ha az illetőt később fel­veszik tagnak, az előzőén elismert munkaidejét beszá­mítják a nyugdíjba. Kötelessége termelőszö­vetkezeteink vezetőségének, — ha lehet, már holnap, de mindenképpen folyamato­san, fokozatosan — szerző­dést kötve a fiatalokkal, küldjék őket a szakmunkás- képző iskolákba, s ezekben a szerződésekben vállalják, hogy az iskola elvégzése után szakmájukban megfe­lelő munkát biztosítanak ré­szükre, stb. Ezt sürgősen, feltétlenül meg kell tenni. ségeket, a családi, a szociá­lis helyzetet A férfi és női munkaerő közötti különbsé­get a háztáji kiadásánál nem szabad megengedni. Hogyan történjen a ház­táji kiadása az új, vagy a régi alapszabály szerint? Az új szerint történjen. A ház­táji mértékét szabályozó munkanap, munkaegység tel­jesítést korábban jó lenne megszavaztatni a közgyűlés­sel, vagy a vezetőség is ad­hat ilyen direktívát az alap­szabály elfogadásáig, s ha a' közgyűlés másképpen hatá- J roz, pluszba, vagy mínuszba' rendezik a kérdést. Minél* hamarabb ki kell adni a ház- j táji területet, hogy ez ne okozzon fennakadást a mun­kában. A garantált munkadíjat nem az állam garantálja, ha­nem a termelőszövetkezet. Az közismert, hogy a terve­zett részesedési alap 80 szá­zalékát oszthatják ki a zár­számadás előtt, s ez vonat­kozik az alkalmazottakra is. A gyenge tsz-eknél az utol­só két év részesedésátlagát tervezhetik be garantáltan és ennek 80 százalékát fizet­hetik zárszámadás előtt SOKAKAT IZGATÓ prob­léma a nyugdíjév kérdése. Egy évben egy nyugdíjévét lehet szerezni, ha a törvény­ben rögzített 10 órás munka­nap mennyiséget a tsz-tag teljesítette. Nyilván, min­denki szeretne egy évben egy nyugdíjévét szerezni. Az idő­sebb tsz-tagók részéről kü­lönösen várható az ilyen tö­rekvés. A tsz vezetőségének nagy körültekintéssel és em­berséggel kell eljárniuk. A háztáji állatállomány­nak a törvénytől eltérő meny- nyiségre a tsz a járási tanács mezőgazdasági osztályától kérjen engedélyt Csupán néhány vonást emeltünk ki a hatalmas prob­lémakörből. Tsz-eink fordul­janak tanácsért bizalommal a konzultációs bizottságok­hoz. Azonban — ismételjük — az egyénnek, közösségnek egyaránt hasznos alapszabály akkor születik, ha az egész tagságra támaszkodnak az előkészítés során. A szocialista gyáregység címért küzd a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentá­ló Gyár. 1967-ben a Magyar Dohányipar hat gyáregysé­ge között háromnegyedévi eredményeik alapján elsők voltak. Ez tízezer forint jutalommal járt, melyet a szocialista brigádok tagjai kaptak meg. A gazdasági eredmények tükrözik egy gyáregység po­litikai munkáját is. Nehéz lenne mérni, hogy ebben az eredményben milyen szere­pe volt a párt és a szakszer­vezet tevékenységének. Tény, hogy már a múlt esz­tendőben a pártmunka homlokterébe a gazdaságos­ság, a minőségi munka, a közgazdasági szemlélet kia­lakítása került. A 13 pártalapszervezet a termelés segítésére összpon­tosította a munkát. A szo­cialista brigádmozgalom ki­bontakoztatása volt a fő cél. így érték el, hogy az 1966. évi kilenc brigád he­lyett tavaly már 23 brigád 226 dolgozója állt verseny­ben a kitüntető címért. Ki­bontakozott a beváltó és fermentáló üzemek között a szocialista üzem cím elnye­réséért indult verseny. Gondjuk volt rá, hogy ezt a dolgozók kezdeményezzék. Hosszú lenne felsorolni a precízen kidolgozott terme­lési tervek mutatóit, s az ezekre épült pártpolitikai teendőket. Néhány jellemző példát: az exporttervek, a termelékenység, az önkölt­ség, a gazdaságosság — amelyeket elsődleges figye­lemmel kísértek. A gyáregységnek tavaly 30 ezer mázsa dohányt kel­lett termelnie exportra. Ehelyett több mint 42 és fél ezer mázsát adtak. Ter­melékenységi tervüket 17,8 százalékkal teljesítették túl. Hogyan sikerült? Közös nyelven beszélt a gazdasá­gi, a párt és a szakszervezeti vezetés. A verseny anyagi ösztönzésének segítésére termelékenységi prémium­rendszert alkalmazlak. Ha­vonta foglalkoztak ezzel a párttaggyűlések és a ter­melési tanácskozások. Ha az exportnál, a termelékeny­ségi mutatóknál észleltek elmaradást, azonnal moz­gósítottak. A gazdasági ve­zetés a párt és a szakszer­vezeti titkárokkal külön megbeszéléseken is ismer­tette az egyes üzemek sa­játosságainak megfelelő tennivalókat. Ezekre alapoz­ták a mozgalmi szervek ha­vi terveiket. így értették meg a dolgozók: milyen elő­nyük származik abból, na a meghatározott feladatokat teljesítik. A közgazdasági gondol­kodásmód is kezd meghono­sodni a munkások között. A megtakarított összegek 73 százalékát a fizikai dolgozók kapták meg termelékenysé­gi prémium címen. És ez a gyáregységnél egymillió 73 ezer forintot jelentett. Ezenkívül az üzemek kö­zött kibontakozó versenyt célprémiummal ösztönözték. Ilyen címen 161 ezer fo­rintot fizettek ki. Tavaly a megnövekedett és az új feladatok sarkal­ták a gazdasági és pártve­zetést, hogy céltudatosab­ban, gondosabban foglal­kozzanak a szocialista ver­sennyel, a munkások ter­melési kedvét ösztönözzék. Eredménye: a vállalatnál több mint 24 és fél milliót takarítottak meg. Itt nemcsak ígéret volt a szocialista brigádok segíté­se. Kéthetenként értékelték a versenyt. Híradót adlak ki róla. Havonta taggyűlé­sek is foglalkoztak a prob­lémákkal, értékelték a szo­cialista brigádok naplóit. A gazdasági vezetőkkel Együtt megjegyzéseket fűz­tek, tanácsokat adtak hoz­zá. Látták a dolgozók, hogy a vezetők törődnek velük. Ennek is eredménye, hogy á gyáregység mind a tizenöt üzemében teljesítették a termelékenységi és önkölt­ségi szinteket. A népgazda­sági, a vállalati és az em­berek egyéni érdeke tehát összhangba került. Az anya­giak mellett az erkölcsi el­ismerésről sem feledkeztek meg. Azt a kilencvenhét dolgozót, akik munkájukkal a legnagyobb hatást tudták gyakorolni a gazdaságos termelésre. ..Kiváló dolgozó” jelvénnyel, oklevéllel tün­tették ki. Külön jutalmaz­ták a szocialista brigádo­kat, azok vezetőit. Ezért sem meglepő, hogy a Nyíregyházi Dohánvbe- váltó és Fermentáló Gyár a Szocialista gyáregység cím jogos várományosa. Farkas Kálmán A FIATALOKBA nagy szükség van a termelőszö­vetkezetekben. A legtöbb ter­melőszövetkezetben az állat- tenyésztésben dolgozók élet­kora nagyon magas. Kívána­tos lenne, hogy oda fiatalok is kerüljenek. Pártszerveze­teink a fiatalok szakmunkás- képző iskolába való irányítá­sánál, tagfelvételénél, vagy a munkaszerződés megköté­sénél körültekintően adjanak segítséget, mert a tsz jövője — a fiatal gárda! A volt pártoló tagokat a tsz-eknek 15 napos határidő­vel fel kellett hívni, hogy kívánnak-e a tsz-be tag­ként belépni, vagy sem. Ha igen, akkor a közgyűlés dönt felvételüket illetően. Azoknak a tagsági viszo­nyát, akik tagsági kötelezett­ségüknek huzamosabb idő óta nem tettek eleget, 1968 március 31-ig felül kell vizs­gálni, a nyilvántartásból va­ló törlést határozattal el le­het rendelni. Ezeket is fel kell szólítani, hogy nyilat­kozzanak, mit akarnak. Elő­fordulhat, hogy a törlési el­járás során a tag vállalja a tagsági kötelezettség további teljesítését és a tagság elte­kinthet a törléstől. A tagsági viszonnyal ösz- szefüggő, kötelező munkanap megállapításánál nem szabad megengedni a maximaliz- must! A szövetkezet helyze­tének megfelelően, normál munkanapszámot kell figye­lembe venni, és ezt kell az alapszabályban is rögzíteni. A HÁZTÁJI juttatással kapcsolatosan: itt is károsa maximalizmus. A háztáji mértékét a törvény szerint, a tsz helyzetének megfelelő­en kell megállapítani, figye lembe véve a közös munká­ban kifejtett tevékenységet, a helyi viszonyokat, a lehető­Meggyorsult a házlielyek kialakítása Nyíregyházán A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB elmúlt évi határo­zata alapján már 1967-ben is jelentősen meggyorsult a családi házak építésére al­kalmas telkek kialakítása. Az elmúlt évben összesen 126 telket adtak át értékesí­tésre az OTP-nek. A Ságvári telepen, a Munkás utca megnyitásával hegyven, a Borbánya egyes tömbben szintén negyven lakás építé­sére alkalmas telket alakí­tottak ki. Az Esze Tamás u‘cával párhuzamosan ki­jelölt új úton további 12, a XIX-es lakókörzetben 15, a Garibaldi utcában hat, a Rózsa Ferenc utcában nyolc, a Himes területén pedig öt új telket képeztek. Ezenkí­vül a Sóstófürdőn hétvégi házak építésére 55 telket i i Készülődés a tavaszi munkára A szamosújlakl üj Élet Termelós/övefkezeiben a tavaszi munkára készülnek. Befejezték nyolc permetezőgép javitá- | sat. Képünkön: Juhász Ernő és Fánkuly Jenő az utolsó 1 permeztező javításának elícnő rzését végzi. Hammel József felv. biztosítottak. A telkek egy részét az OTP már értékesí­tette, az építési engedélyt is kiadták, s egyes tulajdono­sok már az építkezést is megkezdték. A fokozódó telekigények kielégítésére az építési és közlekedési osz'.ály ez év­ben még nagyobb lehetősé­get igyekszik biztosítani. Borbányán a II. és Ill a. jelű tömbben újabb 40, föld­szintes családi ház építésére alkalmas telket alakítanak ki, a Ságvári telepen pedig 37-et. A Rózsa Ferenc, fiá­mén Kató, Schőnherz és a Derű utcák által határolt területen ikerházak építésé­re alkalmas 37 telek kiala­kítása várható. Tsz-lakótelep céljára Felsősimán negyven telek csere útján kerül a tulajdonosokhoz. Itt — a la­kótelep jellegének megfele­lően — földszintes családi házak épülnek majd. Föld­szintes sorház épitésére je­lölnek ki 15 telket az Ószőlő utca és Kemecsei út által határolt tömbben, míg Sós­tón adásvétel útján húsz. nagy telkes családi ház épí­tésének megkezdését bizto­sítják. Ezenkívül a Himes a-jelű Utcáiéban négy, a Munkácsy Mihály és a Simo nyi óbester utcák által ha­tárolt területen három te­lek van beépítésre kijelölve. Ezenkívül szétszórtan még mintegy húsz házhely kiala­kítása várható a város terü­letén, elsősorban a XIX-es körzetben. Sóstón, a hétvégi házak építésére ez évben 57 telek kerül átadásra. A házhelyek kisajátításá­val járó munka folyamatban van, s több helyen — mint például Borbányán, a Ság­vári telepen és Sóstón még márciusban lebonyolít­ják az ezzel járó előkészítő munkákat. A telektulajdono­sok itt már akár tavasszal negszerezhettk az építési engedélyeket. — t. í. — Matracüsyhen Az elmúlt napokban hír­ben tettük szóvá, hogy Nyíregyházán olyan import gyermekágyakat árulnak, amelybe sehol a megyében nem lehet matracot kapni. A cikk nyomán felkereste szerkesztőségünket a nagy­halászi kendergyár matrac- üzemének megbízottja, aki arról tájékoztatót*, hogy ők 170 féle matracot készíte­nek. Ha igény érkezett vol­na. ők a kereskedelmet ki tudták volna szolgálni A múlt évben is 300 ezer da­rabot készí'ettek, s az a céljuk, hogy ebben az év­ben se múljék rajtuk sem­mi. Kétségtelen, hogy a mat­racok nagy helyet foglalnak el. A tárolási gond az el­ső, ami a nagy- és kiske­reskedelmi vállalatokat visszatartja. Ehhez járul még az is, hogy a nagyker vállalatok csak 3 százalékos haszonnal adhatják ezt az árut. Tehát: sok hely, nagy tárolási gond kicsi haszon. A kiskereskedelemnél vi­szont már 9 százalékos a haszonkulcs Viszont ha a nagykereskedelem nem vesz, következésképpen nem szál­lít, a kiskereskedelem nem árul. a vevő nem kap. Ez a lépcsőzet sajnos tipikus. Kétségtelen, hogy az ipar piackutatása és árueliv.lye- zése se hibátlan. Nem kellő a kooperáció a bel- és kül­kereskedelemmel. Viszont az is igaz. hogy a nagy válla­latok — iparcikk, bútor stb. — maguk is kereshetnék a beszerzés közvetlen csator­náit. És ezen a ponton már messze túl vagyunk a mat­racproblémán. Ismeretes, hogy minden vállalatnál jelentős feladat az évi nye­reségtömeg növelése. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a kisebb hasznot hozó termékek eltűnjenek. ne álljanak a fogyasztó rendeL kezesére. ft. b

Next

/
Thumbnails
Contents