Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-21 / 43. szám
VÁLASZTÉK Átmenet? Nemcsak azt A kereskedelem, a gyárak viszonya éa a helyi árualap Gumiipari objektum Nyíregyházán A vevő divatos, praktikus, ugyanakkor mérsékeltebb áru textiliát, rövid- és kötöttárut, szőnyeget és mást keres, de a boltokban nem mindig talál. Laikus számára is észrevehetően csökkent a választék az utóbbi hónapokban a nyíregyházi és a vidéki üzletek polcain. la/ekozodas, tartózkodás Mi ennek az oka? — néztünk körül néhány nagy- és kiskereskedelmi vállalatnál — Sajnos, ez probléma — mondja Baranyi Frigyes, a Kelet-magyarországi Textiléi Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalatnál. — Sokáig tartott a leltár, az új árrendszerre való áttérés, az iparnál az új kalkuláció. Megnövekedett az adminisztráció nálunk is, a boltok most tájékozódnak, bizonyos fokig tartanak az újtóL A kilábaláshoz még egy-két hét kell Az ipar már szépen szállít, az ármegállapítás, a feltöltés folyamatos. — Nehezen birkóztunk az új árakkal — tájékoztat Gyöngyösi Mihály, a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztály- vezetője. — Ezen túl: a választékbővítésnek szánt új cikkekből még nem tud az ipar eleget gyártani. A nagykereskedelem zsúfolva van megrendeléseinkkel, aminek csak most fog tudni eleget tenni. Eladóinknak sincs könnyű dolguk tárgyalni a vevővel. Még meg kell tanulnunk a hiányok helyett más, hasonlót ajánlani. — Friss áru e két hónapban az ismert okok miatt alig érkezett hozzánk — közölte Vályogos Ferenc MÉSZÖV osztályvezető. — Tapasztalatunk, hogy a boltvezetők bizonyos fokig tartózkodnak a megrendelésektől, mert az idei beszerzés 30— 40 százalékkal növelte meg az adminisztrációs munkájukat Különösen nagy gond ez egy kis vidéki boltban, hogy hosszú évek gyakorlatával szemben a nagykerek helyett nekik kell megírni az árukat, beszorozni a számlát. Ez nehezíti az áru útját a fogyasztóhoz. Vita az árakon — Sok az árvita — válaszol Ivanov István, a nyíregyházi Centrum Aruház igazgatója. — A nagykereskedelem vitatkozik a gyárral, mi pedig a nagykerrel. Érthető, ha csak lehet nem akarjuk emelni az árakat — akkor sem, ha erre lehetőségünk adódna. Másrészt: jogos a türelmetlenség, de ez átmeneti időszak, sajnos egy- csapásra nem szűnt meg a hiánycikklista. És jó néhány keresett cikk árát leszállítottuk, még jobban megnőtt a kereslet. A gyárakon van a sor.Ennyit az elmondottakból. Ami még idekívánkozik: minden új nehéz, ebben igazuk van kereskedelmi vállalatainknak. Természetes, hogy sok tízezer cikk leltározása, átárazása nem megy egyik' napról a másikra. A szabad, a mozgó árak képzése ugyancsak nagy gondot jelent, s a gyárak, a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, de különösen a boltok ma még tájékozódnak arról, mit tegyenek. 1968 január elsejétől minőségileg új helyzet állt elő a kereskedelem területén is. E pillanatban még azt sem tudja pontosan a nagykereskedelem, mit igazol vissza megrendeléseiből az ipar, csak két-három hét múlva. Plusz adminisztráció Az új árképzés megnövelte a bolti dolgozók munkáját, felelősségét. Nem egy példa van rá, hogy a kiskereskedelem sem ambicionálta magát az új áruk rendelésére a korábbiakhoz hasonlóan. Az is igaz: a boltok januári —februári forgalma tartós fogyasztási cikkekből — amelyek árát általában leszállították — olyan volt, amilyenre korábban nem találhattunk példát. A választékhiány is az oka, hogy a ruházati szakmában viszont megközelítően sem érték el a korábbi forgalmat az üzletek. Az év eleji árintézkedések eléggé felkészületlenül találták a kereskedelem dolgozóit — bár erről nem ők tehetnek elsősorban. Nem volt a legszerencsésebb az az intézkedés, amellyel a bolti dolgozókat jelentősen megterhelte a plusz adminisztráció, amit addig a nagykereskedelem végzett el. így a boltos — különösen falun — minél kevesebb cikket igyekszik rendelni, hogy minél kevesebb baja legyen vele. Ez lassítja a forgalmat, végső soron a vásárló érzi meg a kárát, de népgazdaságunknak sem közömbös, milyen iparcikkek jutnak el a gyárakból a vevőhöz. Néhány lehetőség Érdemes tehát felülvizsgálni azt a rendelkezést: tartható-e tovább a helyzet, ami ma jelentősen nehezíti az áru eljutását a fogyasztóhoz. A helyzet már jobb, mint a hónap elején. Arra persze nemigen számíthatunk, hogy a gyáripar a közeli jövőben — de akár később is — minden megrendelésre gyorsan szállít, minden igényt ki tud elégíteni. Ezért a választék- bővítés különböző útjait a kereskedelemnek kell megtalálnia. Hasznosnak tartjuk a Centrum Áruház igyekezetét: a rövid és kötöttáruk választékát maguk is bővítik. Az első negyedévre szerződtek a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezettel kétezer darabos kötöttáru gyártására. Segít az Is. hogy a ruházati és a cipőipari vállalat saját termékeit közvetlenül árusítja. Üzletet szeretne nyitni Nyíregyházán a budapesti cipőnagyker és a debreceni használt cikk ktsz. Tanácsi vállalataink és kisipari szövetkezeteink jó része ugyancsak képes még a helyi árualapra termelni, meg kell keresni ókét a kereskedelem illetékeseinek. Gondolkodni kellene ugyanakkor azon is, hogy hiánycikkek gyártására itt is létrehoznának — más megyékhez hasonlóan — csökkent munkaképessé- gűekből megfelelő üzemeket, részlegeket. A gazdaságirányítás új rendszerében Is csak úgy, és akkor változik a helyzet az áruellátásban, ha ilyen és hasonló kezdeményezések mind többször kapnak helyet a vállalatok, a kereskedelem szervezetében. Elsősorban a kereskedelemre vár a feladat, hogy elérje: mind kevesebbszer kelljen az eladónak azt mondani, hogy a kért árucikk „nincs.-" (k. j.) „Hej halászok..., mit fogott a hálótok?...“ Zárszámadás a fehérgyarmati halászati tsz-nel A megye keleti felén lévő természetes vízterületen a Fehérgyarmaton székelő, 39 tagot számláló Rákóczi Halászati Tsz a gazda Olyan jelentős víz- területekre terjed ki a szövetkezet tevékenysége, mint a Felső-Tisza, Szamos, Túr, s ezek holtágai, de esetenként gazdag zsákmányt adhat a Kraszna és a Szenke folyó is. A most megtartott zárszámadási közgyűlésen a vezetőség beszámolóját Vadász Lajos elnök tartotta A szövetkezet a fogás- tervét nem teljesítette az elmúlt évben. így elmaradt a várt értékesítési bevétel is. Az alapvető legfontosabb ok személyi ellentétek, s az ebből fakadó szervezetlenség. Ennek lett az „eredménye”, hogy a fogási tervből elmaradt csaknem 100 mázsa hal, az értékesítésből pedig közel 200 ezer forint. Nem került lehalászásra egész sor, halban gazdag holtág. Elmaradt a kora tavasszal a Tiszán jégzajlás utáni halászat. Kitűnt, hogy a négy brigád között is milyen nagy fogási eredménykülönbségek vannak, s ezenbelül az egyes tagok munkája között is. Egyedül a tunyog- matolcsi brigád teljesítette, illetve teljesítette túl a tervét: 119,9 százalékra. Ezzel szemben a gergelyiu- gornyal brigád mindössze 33 2 százalék tervteljesítést ért el. A brigádok egyenlőtlen elosztása és fogási adottságaik közötti különbségek mellett — mint később a felszólal is elmondták — közrejátszott az is, hogy a kifogott hal nem teljes mértékben került a szövetkezet értékesítésébe. A beszámoló helyesen hívta fel a figyelmet a tapasztalt hiányosságokra, és állapította meg a feladatokat. Erélyesen meg kell szüntetni a termelést akadályozó személyeskedése« két, maradéktalanul érvényt kell szerezni a minden tagra egyformán érvényes alapszabálynak. Aki ezt önkényesen ezután is másképp akarja értelmezni, gátolja az összhangot, a tervek teljesítését, az új rendelkezések szerint megvan rá a mód, hogy a szövetkezet megszabaduljon tőle. Ezzel nem gyengül, sőt erősödik a szövetkezet. Van lehetőség új tagok felvételére, mint ahogy arra ezen a közgyűlésen is sor került A fehérgyarmati, a szövetkezet kezelésében lévő halászcsárdával kapcsolatban ugyancsak fogyatékosságot állapított meg a beszámoló. Javítani kell az étel« és italválasztékot udvariasabbá és gyorsabbá tenni a kiszolgálást. S általában korszerűsíteni, tisztábbá és kellemesebbé tenni az egész épület belsejét, berendezését Mai állapotában már nem felel meg a követelményeknek. Jobban szervezni és folyamatosabbá tenni a környék halellátását, különös tekintettel a szomszédos járási székhelyeken : Fehérgyarmaton kívül Mátészalkán, Vásá- rosnaményban, Csenger- ben. A rendelkezésre álló. általában jó halállományú folyóvizek állami tulajdon, s egyáltalán nem lehet közömbös az azokon való halászati gazdálkodás. A szövetkezet részére ebben van az úi gazdasági mechanizmus követelménye, s ennek eleget tenni elsőrendű feladata. (A B) Szakmunkásképzés a konzervgyárban. Közel 180 fiatal ismerkedik a gyárban a szakmával, akiknek egy része majd az épülő debreceni konzervgyárban helyezkedik el. Képünkön: az almabefőzéssel ismerkednek a fiatal szakmunkás jelöltek. Bammel József fetv. Finn gyártmányú göm b f aosztil y oz ó Gépesítik az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri telepét A magyar—szovjet áru • csereforgalom növekedésével évről évre nagyobb forgalmat bonyolít le az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri fatelepe. Naponta átlagosan 200—250 normálvagon indul el az ország belseje felé, melynek nagy részét a telepen osztályozott gömbfák képezik. A nagy munkát igénylő osztályozás megkönnyítésére a vállalat egy évi 100 000 köbméter kapacitású, finn gyártmányú gépsort vásárolt. A 250 méter hosszú berendezés értéke 35 000 dollár. A legmodernebb kivitelben készült gépegység kezeléséhez egy műszakban öt ember szükséges, a közvetett kiszolgálást pedig húsz munkás látja el. Jelenleg ezt a munkát száz ember végzi, meglehetősen nehezebb fizikai munkával. A hatalmas berendezés működését központi vezérlésű automaták irányítják. A gépsor alapozási munkáit már megkezdték. Üzembe helyezését áprilisban tervezik. Az Országos Gumiipari Vállalat vezér- igazgatójának nyilatkozata a várható ipar fej le sztésrői Kiss János a gyár dolgozója egy Warszawa gépkocsi gumiabroncsának futózását végzi. Az új üzemrészt szovjet gépsorral szerelik fel, teljesen automatizálják. A bővítésre ag idei fejlesztési program végrehajtása során kerül sor. Elek Emil felv. E hét két napján Nyíregyházán folytatott tárgyalásokat Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőivel. A megbeszélések témája egy olyan gumiipari objektum üzembe helyezése volt, mely a jelenlegi nem egészen 300 fős foglalkoztatott létszámot 1000 főre növeli. A tárgyalások befejeztével tájékoztatást kértünk a vállalat vezérigazgatójától: mi valósul meg az idén, illetve 1975-ig Nyíregyházán a fej- lesz*ési programból; hogyan ítéli meg az iparfejlesztés előnyeit Szabolcs-Szatmár megye szempontjából? — Fejlesztési programunk idei fázisában több új termék gyártását kezdik meg a Nyíregyházi Gumigyárban. A Szovjetunióból kompletten vásárolt gépsorral megindul egy korszerű gumiabroncsfutózó üzem. Ugyancsak letelepítjük számos kempingcikk gyártását: gumicsónakok, kajakok, motoros csónakok, sátrak készülnek majd itt. E termékeink a hazai piacon kevésbé népszerűek, így jelen, tős nyugati exportlehetőségeket is kínálnak a kempingcikkek. Várhatóan nagy feltűnést kelt majd a hazai piacon a nyíregyházi gyár egyik új terméke az új technikával, szőrből készülő laza kárpitanyag, a szivacs és habanyagok egyik változata. Ezt a terméket — amely feleslegessé teszi a rugózást — jobbára az export autóbuszok kárpitozásánál igénylik. — Egy másik termékün. két a korszerű lakásépítkezéseknél hasznosíthatja majd az építőipar: itt készül majd a filcfelületű padlólemez, mely 15—20 évi tartósságával kitűnően helyettesíti a parkettát. Műszálakból gyártjuk, nem kopik, nem nedvesedik és könnyen tisztítható, mosható lesz. Az említetteken kívül számos más termék gyártását tervezzük még az idén a nyíregyházi gyárban; példának csupán kettőt: gyógyszeripari dugókat, gumírozott szöveteket. — A Nyíregyházi Gumigyár nagymérvű fejlesztésé, nek legközvetlenebb hatása a foglalkoztatottak számának növekedésében tükröződik majd. Hadd idézzek egy adatot a következő 3 év távlatából: az évtized végén már kétezer főt kívánunk itt foglalkoztatni. Terveinkben szerepel ezen kívül egy nívós mintabolt megnyitása a megyeszékhelyen, valamint a gyárban dolgozó egyre több műszaki értelmiségi eleven klubéletét megteremteni, munkásaink, nak biztosítani a legszínvonalasabb szociális ellátást. — A fejlesztéssel párhuzamosan gondoskodunk a szakemberképzésről. Utánpótlásunk forrásaiból néhányat említek: igyekszünk letelepíteni Nyíregyházán különleges szakmájú műszaki értelmiségieket. A letelepítést lakóházépítéssel előzzük meg — épül egy 24 lakásos lakóházunk. Leendő munkásgárdánk kialakításánál nagymértékben támaszkodunk a megye középiskolájából kikerülő, majd a vállalaton belül működő 2 éves technikumunkon kiképzett fiatalokra. Már as idén is fogunk alkalmazni néhány száz szabolcsi fiatalt, s őket kívánjuk Betanítani erre a nagy technikai kultúrát Igénylő munkára. A gyárban foglalkoztatottaknak mindössze 20 százaléka segédmunkás. Tervünk egy olyan sajátos oktatási forma bevezetése is, mellyel betanított munkásokat képeznénk, s egyben gumiipari szakmunkásbizonyítványt adhatnánk nekik. — A Nyíregyházi Gumigyár fejlesztési programjának végére, 1975-re ez a gyár az ország második legnagyobb létszámú gumiipari centruma lesz. Szilágyi Szabolcs 3
