Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
• • Önállóság, eredményes gazdálkodás Hasznos kezdeményezés a hét alkalommal megrendezésre kerülő agrárszabadegyetem előadássorozat. Értékét igazán csak most lehet mérni, amikor az első előadás, amelyet dr. Soós Gábor MÉM miniszterhelyettes tartott, elhangzott Az előadáson részt vevő közel háromszáz termelőszövetkezeti, tanácsi vezető ismeretekben gazdagodva térhetett vissza munkájához. Az első előadás címe: Információ, tájékoztatás és propaganda szerepe a mező- gazdasági nagyüzemekben. A cím szürkeségénél jóval gazdagabb és élményt nyújtóbb volt a tartalom. Sokat hangoztatott, és ismert tény, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásában a külső irányítás dominált, az önállóságnak csekély tér jutott. A termelőszövetkezetek most már mondhatjuk teljesen önállóak. Felügyeleti szervüktől függetlenül készítik terveiket, szervezik a munkát, s a termékek értékesítésénél szabadon választják kereskedelmi partnereiket Hogy a gazdaságok mégis a népgazdasági tervekkel összhangban termeljenek, azt elsősorban közgazdasági tényezők teszik lehetővé. Ar. és hitel- politikán keresztül érvényesülnek jobbára ezek & tényezők. Az önállóság, a független tervezés a szabad akarat sze. rinti értékesítés az időbeni é* pontos információ, tájékoztatás szükségességét kívánja. Információt kell adni • központi szerveknek, a köz. ponti szervek információt adnak a termelő üzemeknek, • végső soron meg kell szervezni a termelő üzemen belüli információt A központi szervek a kapott információn keresztül tájékozódnak a termelés helyzetéről, a gazdálkodás eredményességéről, a termék forgalom és fogyasztás alakulásáról, az árak, illetve a piac és termelés kölcsönhatásáról, s végül tudomást szereznek arról, hogy a felsőbb szinten hozott intézkedések, rendeletek, elképzelések a termelő üzemekben milyen fogadtatásra találnak. A központi szervek a termelő üzemeknek eljuttatják a népgazdasági tervekre vonatkozó anyagokat, tájékoztatót adnak a termelést ösztönző és szabályozó közgazdasági feltételekről. Ismertetést adnak az ár alakulásáról, jövedelemelvonás mértékéről és módszeréről, adóról, hitelről, beruházási lehetőségekről és feltételekről, a kül- és belföldi piac alakulásáról? felvevőképességéről, s nem utolsó sorban szakmai információval szolgálnak, hogy a különböző tudományos ismeretek minél gyorsabban eljussanak a tsz- ekbe. Az információ és tájékoztatás összhangjára azért van szükség, mert ez kizárja annak a lehetőségét, hogy tájékozatlanságból akár központi szerveknél, akár üzemeknél téves elképzelések, káros félreértések adódjanak. Hangsúlyozni kell az információk pontosságát, mert nem csupán a tájékozatlanság, de a pontatlan információ is károkat okozhat üzemi és népgazdasági szinten egyaránt Központi szerveknél már eldöntött, hogy az üzemek részére adott információ illetve a közgazdasági tényezők meghatározása hosz. szabb távlatokra szól. E hosz- szabb távlat általában megegyezik majd az ötéves terv időszakával. így lehetővé válik, hogy a termelők egy- egy üzemág kialakításánál, fejlesztésénél, vagy visszatartásánál lássák a távlatokat tisztába legyenek azzal, LÁDAHEGYEK milyen anyagi.műszaki erőre támaszkodhatnak, s a termelt árut hol, mikor, milyen mennyiségben és meny. nyiért értékesíthetik. Másszóval biztonságos legyen a termelés és megközelítően pontos a várható nyereség tervezése. Az üzemek információja, amelyet a központi szerveknek adnak akár a termelés helyzetéről, eredményességéről, vagy termésbecslésről, I az is feltétlenül a pontosságot követeli. Közelmúltban is volt rá példa — megyénkben is —, hogy téves információ nem csupán áruelhelyezési gondokat, de más problémákat is okozott. Egy a sok közül, hogy országosan a kukorica várható termésátlagát sokkal alacsonyabbra becsülték, mint amennyi ténylegesen lett. Mivel az állattenyésztés egyik legfőbb üzemágunkhoz tartozik, s ehhez a takarmányt feltétlenül biztosítani kell, a termésbecslés alapján a takarmányhiány pótlására növelték a behozatalt. Deviza- gazdálkodásunk így felesleges megterhelést szenvedett. A tájékoztatásban, nemcsak az üzemek részéről adottban, de a központ részéről pro- pagáltakban is előfordultak pontatlanságok. Az önállóság, az eredményes gazdálkodás tehát azt követeli, hogy a pontatlanságok a legcsekélyebb mértékben sem forduljanak elő. Csakis akkor válhat ténylegesen önállóvá egy üzem és eredményes a gazdálkodása. ha informálódásán és információin keresztül az üzemi és népgazdasági érdek találkozik, más szóval ha mindenki tudja mit miért tesz, ha a cselekedetek biztos és biztonságos mozgatásának rugója a jó információ lesz. Seres Ernő Kedvezően alakulnak az ipartelepítési tárgyalások Bár az utóbbi években erőteljesebb iparosítás kezdődött megyénkben, a korábbi nagyfokú elmaradást még korántsem sikerült meg»züntetni. Közismerten nagyon alacsony a foglalkoztatottsági színvonal, jóval alatta marad az országos átlagnak. Ezért nagy jelentőségű az a kormányrendelet, amely szerint egyes megyéknek, közte Szabolcsnak — a foglalkoztatás növelése érdekében — ipari beruházásokhoz 20— 50 százalékos vissza nem térítendő állami hozzájárulást, illetve kedvezményes hitelt nyújtanak. Az erre a célra szánt összegek felhasználásáról ezekben a napokban tárgyalnak. Az eddigi megbeszélésekről Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese adott tájékoztatást Ezek eredményeként végleges megállapodás történt már a Budapesti Hajtóműéi Felvonógyárral. Nyíregyházi üzemegységének, amely az év elején megkezdte működését, 110 millió forintos költséggel üj telepet létesít, ahol — hazánkban először convejor — kötött pályás szállítóberendezések — gyártását kezdik meg. Az építkezést 1970-ben fejezik be, s kb. 800 embert foglalkoztat majd. A Budapesti Vörös Október Férfiruhagyár a nyíregyházi üzem bővítésére 14 milliót költ Ennek eredményeként a várható létszámemelkedés 200—250 fő lesz. Előrehaladott tárgyalások folynak az Országos Gumiipari Vállalattal a nyíregyházi üzem tovább- bővítésére. Szó van arról, hogy az idén befejezendő építkezéseken tűi a vállalat 1970-ig saját erőből Nyíregyházára telepíti a sajtoló és regeneráló üzemét Ennek költsége ISO j millió forint 1970-től terülne telepítésre a Palma profil, amely hozzávetőlegesen 300 millió forintos beruházást igényel. íta mindez megvalósulna, Nyíregyházán 25ÖÖ embert foglalkoztató korszerű vegyiüzem jönne létre. Korábbi megbeszélések alapján Budapestről Mátészalkára kívánják telepíteni a tanszer, Kisvárdára a függönykamis és képkeret profilt Tárgyalások kezdődtek még a Budapesti Gyapjú és Fonógyárral, az Épületasztalos Ipari Vállalattal, az Ipari Szerelvény és Gépgyárral. Ezek közül csupán a Gyapjú és Fonógyár 550 személynek adna munka- lehetőséget, s a foglalkoztatottak 80 százaléka női dolgozó lenne. A telepítéseken túl nagyobb lehetőség lesz a tanácsi vállalatok erőteljesebb fejlesztésére. Elsősorban befejezik a Nyíregyházi Universil, a cipőipari, a Nyírbátori Vastömegcikk Ipari Vállalat folyamatban lévő beruházásait. A tervek között szerepel szerviz-autójavító üzem létesítése. A megye vezetői keresik, kutatják az iparfejlesztés módját, a foglalkoztatási gondok enyhítésének lehe - tőségeit á nagyobb községekben, elsősorban Fehér- gyarmaton, Vásárosna- ményban és Nagy káliéban is. Hódi László TISZALOKON Nem tehet elég korán készülni az almaszüretre Fiatal üzem a Tiszalöki Ládaipari Vállalat. Újak, szakképzetlenek voltak a munkások. Uj gépek érkeztek tavaly. Nem ismerték, idegenkedtek tőlük. Egy ilyen üzemben nem könnyű a pártszervezet tevékenysége. Háromszázötven ember dolgozik itt. Ebből ötvenkettő párttag. Többsége a termelésben. Volosinovszki Géza, az egyik párttag, élezőmunkás magyarázza, nem volt könnyű még a kommunistákkal sem megértetni, hogy a gép könnyíti a munkájukat A pártszervezet határozata — Határozatot fogadott el pártszervezetünk, s javasolta a gazdaságvezetőknek, hogy tapasztalatszerzésre küldjenek el élezőmunkásokat Körmendre, Naményba két hétre — mondja. — Mi is műszak után bejöttünk, s szabad időnkben tanultuk á munkát az új gépeken. Baleset balesetet ért Nem használták a védőfelszereléseket Sok volt a selejt Műszakonként ezért ötven ládával gyártottak kevesebbet Ezt még súlyosbította a fegyelmezetlenség, az igazolatlan mulasztások. Felfigyeltek erre a párttagok, s már á következő taggyűlés napirendjén ez az ügy szerepelt — Egyik fontos határozata volt pártszervezetünknek az alapanyag jó kihasználása és a munkafegyelem megszilárdítása. Javasoltuk, az igazolatlan mulasztókat szigorúan vonják felelősségre, különben baj lesz a terv teljesítésével — említi Nácsa János segédmunkás. Már sok az anyag ... Következetesen végrehajtották a taggyűlés határozatát Huszonhét mulasztót vontak felelősségre. Csökkent a selejt is. Ládahegy ládahegy mellett az üzem területén és a vasút mentén. Uj mind. Balogh Istvánná, a készáru- nyilvántartó darabra tudja, 215 285 van belőlük. November óta gyártották. Valósággal elárasztja őket Három műszakban készítik az almásládákat, kis hűtőházi ládákat, a zöldségesláda-gar- nitúrát és a zárléceket. Az almásládákból most naponta háromezer készül. Volt idő, amikor naponta „verték” as ' ötezret is. Lehet, hogy két- három hónap múlva újra ennyi készül. De ez sok mindentől függ. Gondban van a gazdaságvezetés. S a párt- vezetőség is. — A párttltkárunk, Sipos Ferenc a szállítási ügyintézőnk, s éppen a gondoka; beszéli meg a szállítóbrigáddal — mondja Encs Sándor. — Problémáink vannak. Napon, ta öt-hat vagon ládaalapanyagot tud csak fogadni üzemünk, a január 11-től tizennyolc-huszonriégy vagon érkezik, öt gép, harminc szállítómunkás képtelen ezzel megbirkózni. Az anyag meg csak jön és jön. Táviratoztak már a szállító partnereknek, csökkentsék, de csak küldik. Legalább már kétezer köbméternyi anyag van az állomás mentén. — Ha nem rakjuk ki, fek- bért kell fizetni — említi Encs Sándor. — S bizony nem számít az éjszaka sem. így is van már nyolcezer forint fekbérünk. És ez is a dolgozók zsebére „megy.” Egy-egy műszakot le kell állítani, s a rakodáshoz irányítani a munkásokat. A HUKAROFRUCT Most azért folyik a küzdelem, hogy az anyagtorlódás mellett is biztosítsák a napi háromezer almásláda elkészítését Nem lehet elég korán ké- szülni az almaszüretre Szabolcsban. Sok mindent meg kell tenni, hogy ne „átok”, haneih áldás legyen az országnak a jonatán. ök megtesznek mindent, ami tőlük telik. Már most meg kellene kezdeni az állami gazdaságokba és a issekbe a hegyeket képező almásládák szállítását. Panaszkodik Encs Sándor:-- Csakhogy eddig még nem adott szállítási diszpozí. ciót a HUNGAROFRUCT. Ezt ígérték. Erre várunk. Farkas Kálmán A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezetnek 48 darab erőgépe van. Ezek javításánál a legnagyobb gondot az alkatrészek ellátása okozza. Ezt most házilag igyekeznek saját javítóműhelyükben megoldani. Képünkön: Szűcs Dániel esztergályos, a szövetkezet „ezermestere” — jó munkájával vívta ki e megszólítást — számtalan olyan alkatrész megmunkálását végzi el, amely hiánycikk, vagy nehezen beszerezhető. Ezzel lehetővé teszi az erőgépek folyamatos javítását és üzemelését Hammel József felv. Ház az erdő szélén Látogatóban a sóstói szociális otthon első lakóinál A park tavassztl elkészül, és az épület sokkal szebb, mint amit kifelé mutat Tulajdonképpen ez a fontos, hiszen szociális otthonról van szó, a sóstóiról, amelyet nemrég nyitottak meg az erdő szélén. Az a szó, hogy szép, nem is kifejezés. Érzik ezt már most a lakók is, hiszen ketten — Szakács Boda Sándor és dr. Reményik Zoltán — például a leghelyesebb kifejezéseket keresték. Mert nem elégítette ki őket a hivatalos intézet vagy otthon, próbálták olyan névvel illetni, amiben érzéseik is benne vannak. Aztán felhagytak vele: nem találnak rá megfelelő szót úgy sem. Ők ketten tárgyalták azt is, hogyan lehetne könyvtárat létrehozni az intézetben, mert vállalnák a vele járó munkát — Hogy ne ingyen egyem a kenyeret! — jegyezte meg Reményik Zoltán, s nevetett, mert ő is tudta, hogy nem arról van itt szó. Bár elfoglaltságról igyekszik gondoskodni az intézet vezetése is. Barkácsoló műhely, kézimunkázás, konyhakert — aki akar... De ez korántsem munka, hanem valami más. — Nincs unalom, megszűnik a zsörtölődés, az idegeskedés — mondja Révész Géza, az intézet vezetője. — Az a tapasztalatom, hogy a munka meghosszabbítja az életet, mert értelmet ad neki. Az egyik oldalán csupa üvegfolyosó végig társalgónak van berendezve, kényelmes, színes fotelek, kis virágtartók, dohányzóasztalok, szőnyeg, — s végül — mintegy télikertet — nagy pálma zárja le. Az üvegfal előtt vastag süld függöny — épp annyi fényt eresztenek be, amennyi jólesik. Akik idekerültek, azok mind megjárfák az élet nehéz útjait is. Kinek férje, kinek fia maradt a háborúban, azután egyedül maradtak.« A gondozottak kétharmada nő, s ebben nagy szerepet játszott a harctér. E korosztályban kevesebb a férfi, s közülük is több a szellemileg fogyatékos: a háború nemcsak az életeket, az idegeket is rombolta. A szobák különösek. Egy kórház tisztasága, egy lánykollégium frissessége, a virágok nyugalma és az otthonosság melege keveredik bennük. Az asztalon keményített horgolás, hangulatlámpa minden éjjeliszekrényen, a műanyag padlón élénk színű szőnyegek. a iestményr«produkciók, — s szinte mindenütt virág. A legelső lakó a nyíregyházi Varga Istvánná volt Azt mondja, semmit sem szeretett húzni, azért jött be gyorsan ide is. — Mert természet fölötti az a szépség, ami itt van. Hogy nem természet fölötti? Oh, tetszenek tudni, mi öregek már csak így fejezzük ki. Négyen vannak egy szobában, közöttük egy akiről gondoskodni kell, foglalkozni vele. — Mindig haza akart menni, mert az a rögeszméje, hogy otthon nincs, aki vigyázzon a gyerekekre. Aztán Itt énekeltünk, meg táncoltunk neki... Hogy vigasztaljuk, megerősítsük. De már nem akar elmenni az intézetből. Amig járjuk a folyosót meg a szobákat, a rádiókból mindenütt gyermekdalok hangzanak. Az öregek csendben, szinte áhitatta! hallgatják a tiszta hangú kórust. Úgy tűnik, sokan ábrándoznak. Lehetséges, hogy hiányaik nekik) Melár József Is — mint oly sok más — nem élt könnyedén. Évtizedig húzta a vizes, földes lakásban, tönkrement az egészsece. Ráadásul a KIK-házat megvette az egyik iszákos lakótárs, szemet vetett az öregek lakására is — és azóta nagyon megkeseredett Melár Józsefék élete. Most feleségével van egy szobában, megnyugodó i tan. megkönnyebbülten. — Tessék elhinni, a ,öl- di pokolból jöttem ebbe a mennyországba. Mindenki keresi a legmegfelelőbb szót... Melár József is S aztán egy kifejezést folytatnak: így lett a tizennyolc nővérből — angyal. Négyszer ennyien jelentkeztek, pedig itt nemcsak ápolónőnek kell lenni. Milyen jólesik, ha valakitől mosolygósán megkérdezik, hogy van, néni? Egy kérdés vagy egy beszélgetés többet ér, mintha egy Injekciót fájdalom nélkül adnak be. Igen. Itt lelki gondozásra is szükség van. Kun István
