Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
A jövedelmezőbb gazdálkodásért! Beszélgetés Spisák Andrással, a Vásárosnaményi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével Felkerestük Spisák András elvtársat, a Vásárosnaményi Járási Tanács VB elnökét, hogy nyilatkozzon néhány olyan gondról, teendőről, amely munkájuk homlokterében áll. Spisák elvtárs elöljáróban megjegyezte, hogy tevékenységük gerincét a megyei pártbizottság fel' adatterve alapján készült járási munkaprogram szabja meg, valamint a szövetkezeti és a földtörvény helyes végrehajtása, mivel a lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasági foglalkozású. A széles skálájú programnak szinte minden részlete egy fő célt szolgál, a lakosság életszínvonalának növelését Ennek két útját határozza meg a járási program: a jövedelmezőbb gazdálkodás és a foglalkoztatottság jobb megoldása. Kiemelt: az állattenyésztés A paraszti jövedelem ebben a járásban alatta van a megyei átlagnak. 1967-ben ebbe beleszólt a kedvezőtlen időjárás, a sok belvíz is, de ezt csak tudomásul venni és belenyugodni nem lehet. Ezért keresik azt a lehetőséget, amivel előbbre léphetnének. Úgy határoztak, hogy egyéb gazdálkodási ágazatok elhanyagolása nélkül kiemelten foglalkoznak az állattenyésztéssel: a hagyomány és a jelenlegi adottságok is ezt követelik. Az állattenyésztésen belül is .fő helyet kap a szarvasmarha-tenyésztés. A jövedelmezőbb állattenyesz+és azonban égősor már kérdés megoldását is magaval vonja, elsősorban a takarmánytermelés intenzivebbé tételét. Ha a járást összességében vizsgáljuk a jelenlegi allatlétszámhoz a szükséges szálas takarmányt megtermelik: a beregi rész többet, a Tiszán inneni homokos rasz pedig a szükségesnél kevesebbet termel, de járáson belül ez kiegyenlítődik. A takarmánytermő területet növelni nem szükséges, még akkor sem, ha növekszik az állatállomány. A hozamokat kell emelni. Korszerű eljárásokat A rét és legelő területe 15000 hold. Ez a hatalmas terület a legtöbb községben minden emberi beavatkozás nélkül évszázados módon, a legkülterjesebben hasznosul. Járási átlagban 6—8 mázsa szénának megfele ő füvet legeltetnek le, de ezt is csak két hónapig, május—júniusban. Néhány jól gazdálkodó szövetkezet, mint a vásárosnaményi, vagy a beregdaró- ci példája igazolja, hogy milyen jó befektetés a műtrágya a legelőn. Két-három mázsás holdankénti nitrogén tartalmú műtrágyával 15— 16 mázsa szénatermést értek el. Ha mind a hároir műtrágyát (foszfor, káli, nitrogén) használnák és öntöznének, járási átlagban akár húsz mázsa szénát is elérhetnének. Az ősi, szabad legeltetési is fel kell váltani a szakszerű villánypászloros, szakaszos legeltetésnek. Néhány szövetkezet a járásbar már ilyen módon legelteiet a múlt évben és a terüle 20—25 százalékán kaszálni i: tudtak, az állatok kondíciója pedig javult a hagyomá nyos legeltetéssel szemben A járás vezetői megállapí tották, hogy a legnagyobl rejtett tartalékuk jelenlei a rét- és legelőgazdálkodás ban található. Jelentőseb! beruházás nélkül, viszonylaj minimális forgótőkével i leggyorsabban és leghaiéko nyabban itt léphetnek elő« Az elmúlt évek vizes idő járása sok pillangóst ki pusztított Most ezt új lucer navetésekkel pótolják. A következő években 6000 hold szántóföldi öntözésre van lehetőség a járásban. Ebből legalább háromezer holdat lucernaöntözésre kívánnak felhasználni. A szálastakarmány-terme- lés növelése a fentiekkel megoldottnak látszik, de nem ilyen egyszerű az ab- rakgond. Igaz rossz esztendő után, de jelenleg is 900 vagon a hiány. Tervük szerint az árpa rovására növelik a kukorica és a takarmánybúza területét. A kukoricatermesztésben a szomszédos Kárpátontúli terület híres szakemberének Pitrának a módszereit javasolják bevezetni a szövetkezetekben. Az öntözésnél a kukorica kerül a lucerna után a második helyre. Mindent összevetve a takarmánybázist a következő 2—3 év alatt a fenti módszerek megvalósításával legalább 30 százalékkal növelhetik. Ez tejben és húsban még nagyobb arányú emelkedést is jelenthet, hiszen most sok szövetkezetben csak az életfenntartó takarmányt kapják az állatok, az elért plusz már mind a piacon jelentkezne. Ez a megállapítás nemcsak a közösre, hanem a háztájira is vonatkozik, oda is több takarmányt akarnak juttatni. Centra lizált beruházások Az állattenyésztés másik kulcskérdése az elhelyezés. Jelenleg a szarvasmarhaállománynak. mintegy fele van megfelelő (nem a legkorszerűbb Istállóban, a másik fele pedig rossz körülmények között. A sertéselhelyezés még kedvezőtlenebb. Itt a saját erő már kevés a probléma megoldásához. Kapnak állami támogatást is, de a problémát egy-két év alatt megoldani nem lehet. Terveik szerint a beruházásokat nem aprózzák el, hanem mintegy 8 helyen nagyobb bázist építenek ki. így a járulékos berutiázás, az üzemeltetés is olcsóbb és a korszerű szakmai színvonal is jobban biztosítható. A fajtamegválasztásban a jelenleginél igényesebb, de termelékenyebb magyar tarka szarvasmarhát javasolják a szőve'kezeteknek. Ha a takarmányozási és tartási körülmények javulnak ez az intenzivebb fajta tejben és húsban is sokkal többet produkál a jelenlegi a kevert fajtánál. A sertéstenyésztés és hizlalás fejlesz'ésnek határt szab az abrakellátottság. A mostani program megvalósításának előmunkálatai során megállapították, hogy az átszervezés előtti 3—4000 darab hízóval szemben az utóbbi években 8—9000 darabot adtak el. A lehetőségeik már a közeljövőben mintegy 1000—1500 darabos további növekedést biztosítanak. A jó szakember a legjobb befektetés — Mind ezek — és az egyéb ágazatok fejlesztésének — megvalósítása köz- gazdasági gondolkozágú, ösz- szefüggéseket látó, jó szakemberek vezetésbe való bevonása nélkül nem valósítható meg. A járásban ilyen irányban is sokat tettek. Minden szövetkezetben van már egy vagy több főiskolai végzettségű szakember. Jó módszer, hogy a járási agrárklub szervezésében a szokott szakmai továbbképzésen túl havonta egy napra összejönnek valamelyik szövetkezetben és ott gyakorlatban vitatják meg a teendőket. Spisák elvtárs ezt így summázta: legjövedelmezőbb befektetés a szakemberek alkalmazására fordított ösz- szeg. És ami nagyon fontos, ezt már a szövetkezeti tagság többsége is vallja. A. másik nagy probléma fíyfrfc^CGr, járási nötanács a foglalkoztatottság szélesítése. A járásban mintegy 3000 olyan női dolgozó van, aki részleges vagy teljes munkanélküli, A múlt évben 700-an léptek be a szövetkezetekbe. A mostani zárszámadások idején is legalább ennyien kérik felvételüket A telepítendő ipar csak besegít, de a nagy többség gondját a mezőgazdaságban kell megoldani. A másfél ezer belépővel a munka nélküliség a szövetkezetek többségében már „házon belül” jelentkezik. Ezért készített a végrehajtó bizottság egy külön tervjavaslatot a termelőszövetkezetek részére a megvalósítható melléküzemágak létesítésére. Ilyen lehetőség például a Barabás, Beregdaróc körzetében a kavicskitermelés. A termelőszövetkezetek építkezéséhez itt betonárut is előállíthatnának. Téli foglalkoztatást jelentene a haszonfafeldolgozás, a füzesek értékesítése. A nagy szállítást nem bíró, vagy osztályon aluli zöldség-gyüfflölcsfélék feldolgozására málnaszörp- és savanyító üzemeket létesíthetnének. A seprükészítés is jó téli foglalkozás. A gergelyi- ugornyaiaknak már az idén is szép bevételük van a seprűből. Szóba jöhet még az erdei csemete és a palántanevelés is, mint társulás. Ezeket és hasonló melléküzemágakat elsősorban több szövetkezet összefogásával látják megoldhatónak. A felnövekvő új gyümölcsösök, a dohánytermelési kedv fellendülése, az említett belterjesebb állattenyésztés és a melléküzemágak együtt sok új munka- lehetőséget adnak. Ezek a tervek szépek, de még szebbé teszi, hogy nem egy szűk körű testület terve, hanem előzetes helyzetfelmérések, beszélgetések során alakult ki. Valamennyi pontja a járásra, az oltani igény- nyekre, lehetőségekre épül. És ahogy befejezésül Spisák elvtárs megemlítette: ez javaslat, a szövetkezetek önállóságát nincs joguk megsérteni, de felvilágosító munkával ‘azon lesznek, hogy a jó tapasztalatok és tervek az egész járásban általánossá váljanak. Csikós Balázs Ahol sok asszony megfordul Két dologról különösen sokat beszélnek a nyírbátori járásban mostanában az asszonyok. Az egyik az új tsz-törvény, a másik a gyermekgondozási segély. A tsz-törvénnyel kapcsolatban sokan teszik fel a kérdést: teljesíthető-e az előírt kötelező munkám p, vagy nem. A törvény minimálisan 100 tízórás munkanapot kíván a tsz-tagság megtartásához a nőknek. Ezt azonban csaknem minden tsz-ben helyileg megemelték. Nem ritka, hogy 150— 200 munkanap ledolgozását tennék kötelezővé a tervek szerint. A járási nőtanácshoz majdcsak naponta jönnek az asszonyok, és gyakran panasszal érkeznek. A nőtanácson elmondják: nem a napok számával van baj. Hanem a munk'tlehe'ő- séggel. A nyírbátori járásbeli asszonyok közül a legtöbben dohányt termesztenek. Március körül kezdenek, és a dohány termesztésében az évet nem lehet végigdolgozni. Javaslat is született: az illetékes szervek az önállóság el'enére eleinte befolyásolhassák a tsz-eket: csak ott, és olyan mértékben emelhessék a 100 munkanan fölé a követelményt, ahol erre biztosíték is van. A háziasszonyok a ’írásban most nehez°n tudnak zöldséget vásárolni. Nincs. Sokan utaznak a iára« székhelyre a környező falvakból kár>osz*áért, tolásért. De itt is drótra. A primőröket pedig Szentes, Szolnok környékéről szállítják borsos áron. A környékbeli tsz-ek egyre-másra csökkentik a zöldségtermesztési területet. Arra hivatkoznak, nem kifizetődő. A nőtanács most azon tevékenykedik, hogyan lehetne az fmsz-boltokban megoldani minden községben a friss zöldségellátást Hogy ne a központi készletet használják fel, hanem helyi alapokból legyen, és ott, helyben. A gyermekgondozási segélyt sokan igénybe veszik a nyírbátori járásban. Az asszonyok ismerik a lehetőséget és élnek is vele. A két és fél év előtt jelentkező gondok azonban annál több problémát okoznak. Esetenként a nőtanácsnak kell közbelépni ahhoz, hogy a terhes anyákat ne osz- szák be éjszakai műszakba, vagy adják meg az őket megillető kedvezményeket. Gyakran hibásak azonban maguk az asszonyok is. Amikor érdekükben fellép a nőtanács, kiderül: az üzemi, hivatali vezetők sokszor nem is tudnak semmiről, tőlük a kedvezményt nem kérték. A terhes anyák közül sokan úgy érzik, ha törvényes jogaikat érvényesítik követelőzésnek hat és inkább nem is kérik. A' fogadóórákon — és azon kívül is — a személyes problémáktól a lakásügyig sokmindent f mondanak el. Gyakori, hogy családok védelmében lépnek fel. Talán csak az italboltokban találkoznak többet az alkohollal, mint a nőtanácsban az italozásokat követő ügyekkel. Az előrehaladás nagyon nehéz. Hosszadalmas a hivatali szervek ügyintézése, hetek, hónapok telnek el a rendőrségi javaslattól is a kivizsgálásig, nem beszélve az esetleges bekövetkező kényszerelvonó kezelésig. Gyakran a tehetetlenség szélén állnak, mert javaslataik „elvesznek” a különböző szervek ügyintézése közben. Értékesek és jók az alkoholizmus elleni fel világosító előadások, amelyeken rendszerint megtelnek a termek. Csak éppen nem azokkal akikkel kellene. Az eredményes megelőzésre sokkal radikálisabb és sokkal kevésbé adnrniszt- rált és — ennek nyomán — főleg gyorsabb ügyintézésre lenne szükség. Mennyi kibontakozó családi tragédia történetét látják, hallják a nőtanácsnál, különösen a jogi tanácsadónál. Mindezekről nyugodtan de alkalmanként észrevehető felindulással beszél Kó- ródi Istvánné, a járási pő- tanács titkára. Tava'v volt 50 éves, — sokan köszöntötték, üdvözölték ekkor, hiszen szerte a járásban jól ismerik, becsülik. Birtokában egy élet tapasztalata, s ebből hosszú évek n közéletben. mint járási tanács tag, most mint a járási pártbizottság tag'a. Asszonyok százainak gondjában segít ő és vele együtt a nőtanács. Marik Sándor Lopszélen O 40-től 76-ig Az encsencsl Virágzó Tsz-ben szabolcsi dohányból részes műveléssel a holdankénti legjobb termésátlagok 15 mázsa körül alakultak tavaly. Előfordult azonban olyan is, hogy hasonló körülmények között csupán 472 kiló termést értek el egy holdon. A határozat érvénye szerint: az olyan tag, aki önhibájából nem termeli meg a betervezett mennyiséget és minőséget, az amúgy is kevesebb részesedése mellett a gazdaságot ért veszteségből is érezzen. A részes művelés utáni 50 százalék helyett 40 százalékot kapjon. Igazságos? Az encsencsi szövetkezeti gazdák szerint igen. A közös anyakocafalkánál színvonalasan jó a szaporulat alakulása, kielégítő a felnevelés. Elhullás szinte semmi. Ösztönző itt is a helyes anyagi érdekeltség kialakítása és következetes betartása. Az egyik sertésgondozó prémiuma — rá nem bizonyítható okból — veszélybe került. Hogy társai részéről elkerülje a lenézést, háztájijából „titokban” saját pár malacát vitte a közös közé. Mikor kitudódott a dolog, a tag egyáltalán nem szé- gyellte tettét. „Azt restelltem volna, ha nem kapok prémiumot” — felelte határozottan. Tavaly kevés volt az alomszalma, nem biztosította a tervezett terület istallótrágyázását. Még az év elején háromezer mázsa kukoricaszárat vásárolt a tsz. Szártépővei almozásra alkalmassá tette, s így jutott további 12 ezer mázsa istállótrógyához. E néhány történet is érzékelteti a különös érdeklődést, a2 encsencsi Virágzó Tsz zárszámadásai iránt. Felelet van arra, hogy a falu szövetkezetivé válása óta miért növekedhetett egy munkaegység értéke 40 forintról 76 forintra. Meg arra is, hogyan és miért jár ez a tsz egy lépéssel előrébb a környéken. Asztalos Bálint © Versenyfutás a percekért Színes munkaruhák érkeztek és fognak még érkezni • Hajtómű- és Felvonógyár nyíregyházi gyáregységébe. Minden üzemnek különböző színű ruha jár, de nem a divat miatt döntötték el így. Hanem miért? Nagyon is gyakorlati indokok alapján. Kiszámolták, hogy az üzemek közötti indokolatlan munkás vándorlás műszakonként 48 perc kiesést okoz. (Kiesés más miatt is van!) Legalábbis ez volt tavaly s ezt szeretnék megszüntetni. Ha a különböző üzemrészek dolgozóit a munkaruha színe megkülönbözteti — a dolgozó jobban fegyelmezi magát. Ez lélektani tény. A percek becsülete a gyáregységben másutt is mutatkozik. Készítik például az üzem organizációs tervét. Ebben szerves egységbe foglalják az anyag és gyártás útját, hogy minél kevesebb legyen az anyagmozgatás. Az anyagraktárai a középpontban helyezik el az eddigi szétszórttal szemben, s kiszámították, hogy így majd a kiszolgálási idő a felére csökken. Ez éves viszonylatban 400 ezer forint megtakarítást eredményez. A jelenlegi húsz anyagmozgató helyett 16 szolgaija ki júliustól kezdve az üzemet, pedig a mostaninak a kétszeresére emelkedik a termelés. (A négy dolgozót más munkaterületre helyezik.) Nemcsak a közvetlen termelésben indult meg a verseny- futás a percekért, hanem az adminisztrációban is. Erről tanúskodik az épülőfélben lévő portásfülke. Itt helyezik el a gyáregység elegánsan berendezett tárgyalóját, ahol külső partnerekkel, üzletfelekkel lebonyolíthatják a megbeszéléseket. Hogy mi köze van ennek a percek becsületéhez? Rájöttek, hogy ha egy irodába bemegy valaki hivatalos ügyben, akkor óhatatlanul több ember is abbahagyja a munkáját, s a beszélgetésre figyel. Ez az idő nem esik ki, ha a tárgyalást külön helyiségben bonyolítják le. S hogy e versenyfutás nagy stopperórája hány percet mutat? Az év végén, a nyereségrészesedés borítékjai elárulják. K. J. © E«y ember balesete és igazsága m.mmmm.m. ........... ... ....................................«"mm Ml Korpái Gábor kerhecsei lakos szerkesztőségünkhöz ior- dult, mert tavaly az állami gazdaságban üzemi balesetet szenvedett, hosszú ideig kórházban volt, de a gazdaság azóta sem fizette ki részére a keresetkiesést. Erre annál inkább jogosultnak tartja magát, mert a balesetnél óvórendszabály-mulasztás történt, nem gondoskodtak felelősről, pedig bontási munkát (ahol a fal rádőlt) csak ilyen személy irányítása mellett lehet végezni... Ezenkívül balesetelhárítási oktatásban sem részesült. A MEDOSZ illetékesei alaposan megvizsgálták Korpái Gábor panaszát — és jogosnak találtak. Azóta a panaszos benyújtotta kárigényét is, — s azt nagyobb részben teljesítette a gazdaság. Az ügy azonban nem zárult le ennyivel. A szakszervezet — mint a dolgozók egyik érdekvedelmi szerve, — úgy látta, hogy a gazdaság építésvezetője, F. L. mulasztást követett el, amit „honorálni” illik, ezért őt a megyei munkavédelmi felügyelő ötszáz forintra bírságolta. Az epítésvezetőnek aligha érte meg, hogy a baleset megelőzését szolgáló szabályok egyikét-másikát figyelmen kívül hagyta, s ez a jövőben bizonyára nem fordul elő még egyszer vele. Persze, akkor megússza az építkezéseket, bontásokat baleset, s ilyen „honoráriumok” nélkül. Kun István
