Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
PÁLYAVÁLASZTÁS Í968. Divatos szakmák és az igény Nyomdában a pályaválasztási tanácsadó Több fiatalt vár az építőipar és a mezőgazdaság A sertésprogram NEM KAMPÁNY mmmmmmmmmammmmmmtmmmmsmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmtmm* mmmmmmmmmrwm - um wummm A több hús feltétele: több takarmány, modern épület, jobb gazdaság A pályaválasztás sok ezer szabolcsi diák gondja ezekben a napokban. Ezt bizonyítja az is, hogy szerkesztőségünk postájában megszaporodtak a továbbtanulási lehetőségekről érdeklődők levelei. Közülük többnek •- levélben válaszolunk egyéni kérdéseire, a közérdekű kérdésekkel azonban felkerestük Medgy esi Józsefet, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának közgazdászát, hogy a pályaválasztási időszak sokakat érintő hasznos tudnivalóiról kérjünk tájékoztatást. Érdemes szakmát tanulni Csaknem 12 ezer általános iskolás és közel háromezer középiskolás fiatal végez 1968 nyarán megyénkben. Az általános iskolások elképzeléseit részben, a középiskolások terveit viszont csaknem teljes mértékben ismerik. Tavaly valamennyi harmadikos középiskolásra kiterjedő felmérés készült a továbbtanulási és elhelyezkedési tervekről. A 2761 végzős negyedikesből 1342 kíván továbbtanulni felsőfokú tanintézetben. A továbbtanulni szándékozók 45 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A főiskolára nem jelentkező 1419 érettségiző nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a szakmunkásképzés, egyéb oktatási formák valamint a munkába állás között. A felmérés adatainak birtokában megpróbálják felvilágosító munkával irányítani a fiatalok jelentke- ’ zését Annál is inkább, mert a felsőfokú intézményekbe jelentkező fiatalok 50 százalékának például egy évvel ezelőtti tanulmányi eredménye 3,7 alatt van, tehát közepes vagy elégséges rendűek. Ezeknek a középiskolásoknak érdemes még egyszer alaposan fontolóra venni, reális-e továbbtanulási szándékuk. Ajánlják viszont az érettségizőknek a szakmákat, köztük az elektromossággal összefüggő szakmai továbbtanulási lehetőségeket. A felmérés tanúsága szerint sokkal nagyobb százalékban kellene a fiataloknak a fizikai munkát választani — elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban. Mindkét helyen a várható jelentkezők többszörösét tudnák foglalkoztatni. A fiatalok azonban az első ' kéf-három év nehézségeitől idegenkednek. Holott a gyakorlat azt mutatja, a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozó érettségizett és azóta szakképzettséget szerzett dolgozók — részben mint középkáderek — megtalálták számításukat. A divatos szakmákban falun van hiány Az általános iskolákban még mindig nagy az érdeklődés a korábbi divatos szakmák — elsősorban a fodrász, a kozmetikus, a fiúk körében a rádió-, tvszerelő, elektroműszerész — iránt. Sok gondot okoz annak megmagyarázása, hogy a megyeszékhely és jórészt a járási székhelyek is telítve vannak fodrászokkal, s a meglévő képzett szakmunkásnál többet foglalkoztatni jelenleg nem tudnak. Ezért a fodrász ktsz ebben az évben nem indít újabb évfolyamot. Elsősorban a kisebb községekben j lenne szükség újabb fodrászokra. Ezeken a helye- . ken a kisiparosok a korábbinak megfelelő számban vesznek fel tanulókat. A . rádió és tv-szerelő, elektro- j műszerész szakmákban pe-1 dig az érettségizetíekre számítanak. A szakmák és a címek részletes ismertetésére nem térünk ki. A nyomdában ugyanis már befejezés előtt áll az 1968. évi pályaválasztási tanácsadó. Négyezer példányt készítenek belőle, s minden iskolában valamennyi osztályfőnök kézhez kapja január utolsó napjaiban. Ebben részletesen szerepelnek a lehetőségek, melyik vállalat, ktsz hány tanulót vesz fel, mi szükséges a felvételhez, leírást ad a szakmákról és közli mindazoknak az Intézményeknek pontos címét, ahol érdeklődni lehet. Megtalálhatók benne a közép- és általános iskolát végzőket érintő lehetőségek, s több, megyén kívüli nagyvállalatnál adódó tanulási lehetőség. Ebből mindenre kiterjedő konkrét felvilágosításokat kaphatnak a végzősök már most, a következő napokban. Néhány tudnivaló Néhány praktikus tudnivalót is elmondtak a megyei tanácson. A jelentkezési lapon a végző általános iskolások két iskolát tüntethetnek fel, függetlenül azok típusától. (Elmondták viszont azt is, nem célszerű pl. két technikumot megjelölni, hiszen a felvételi döntések ezekben egyidőben vannak. Lehetőség szerint második helyen gimnáziumot vagy szakmunkástanuló intézetet érdemes megjelölni). Akik szakosított tantervű gimnáziumokba kérik felvételüket, célszerű, ha arról is nyilatkoznak, kedvezőtlen döntés ecetén, kérik-e felvételüket az'általános tantervű osztályokba. Helyes, ha gimnáziumba jelentkezők elsősorban a lakóhelyükhöz legközelebb lévő, területileg illetékes iskolát írják be jelentkezési lapjukra. A megyeszékhely iskolái ugyanis túlzsúfoltak, s kisebb a valószínűsége a felvételnek. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, ahol kétszeres vagy annál nagyobb arányú a túljelentkezés, tájékozódó célzatú beszélgetésekre hívják be valamennyi tanulót A beszélgetés azonban nem lehet felvételi vizsga jellegű. Tulajdonképpen mi is a probléma a sertéstenyésztésünkkel? — Sokan kérdezik napjainkban ezt s akik csak abból indulnak ki, hogy hetivásárok alkalmával bőséges a felhajtás, a piaci ár is egyre csökken egy kilogramm sertést élősúlyban 16—18 forintért adnak — azok valóban nem érthetik meg a problémát. Az igazság egyik oldala ténylegesen az, hogy 1960- hoz viszonyítva az állattenyésztés bruttó termelési értéke — a sertést is beleértve — hat év alatt orszáA gosan 172 százalékra, megyei vonatkozásban 173,5 százalékra növekedett. 52 kiló fejenként A fejlődés azonban nem egyenletes, esetenként és évenként komoly eltéréseket mutat. 1965-ig a termelés és az állomány felfelé ívelt, azt követően már némileg csökkent. A fogyasztás, s főleg a sertéshús iránti igény azonban egyenletesen növekszik. Országosan az egy főre jutó ösz- szes húsfogyasztás a fel- szabadulás előtti 33 kilóról 52 kilogrammra növekedett. A sertéshúsfogyasztás ebből 25—26 kilogrammos arány - nyal részesedett. A hústermelés eddigi eredményei ezt lehetővé is tették. A várható és kívánatos szint pár éves távlatokban az, hogy az egy főre eső fogyasztás 66 kilogrammra nőjön, ezenbelül a sertéshúsfogyasztás 30—33 kilogrammra. A növekvő fogyasztás és ehhez számítva az exportigény és lehetőség fejlődését is; ez ami a sertéstenyésztés, reformálását, a tartási és hízjalási,. a takarmánytermelési feltételek javítását sürgeti. A sertéstenyésztés jelenlegi helyzetét egyetlen gazdaságon keresztül is hozzávetőlegesen fel lehet mérni, de pontosabb a kép, ha ezt járási szinten vizsgáljuk. Erre igen alkalmas a vá- sárosnaményi járás, egyrészt mert sok a közös gazdaság, sertéstenyésztéssel valamennyi foglalkozik, jó és rossz példa bőven megtalálható. Nincs közművesítés sertés és ezenbelül a kocaállomány. E csökkenésnek számos oka van, de elsősorban az anyagi és műszaki ellátottság a mérvadó. A naményi járási tsz-ek többek között 51 fiaztató- val rendelkeznek, ebből 40 szerfás, a szerfás fiaztatók- ból csupán húsz korszerűsített. Téli elletésre tehát csak húsz fiaztató alkalmas. Hasonló a helyzet a hizlaldákkal is. 34 hizlaldából műszakilag igényes épület csupán egy található 600 férőhellyel. További hatezer férőhely korszerűtlen, sőt hét hizlalda 1400 férőhely- lyel használaton kívül van. Általánosítva ugyanezek érvényesek a süldőszállásokra is, sőt a járás termelő- szövetkezeteiben 29 sertéstelep van, s ebből 22 közművesítés nélkül üzemel, 21 helyen nincs takarmány - konyha, bekerítve egyetlen sertéstelep sincs, az utak rosszak. 6000 vagon abrakhiány A rossz anyagi és műszaki ellátottság mellett annak is döntő szerepe van, hogy aránylag magas a sertéselhullás. Állatorvasi jelentések szerint az összes ser■'-Vüfeun farsangi' dekorációét' öltőit á Kossuth téri Cse - megeüzlet Közeledik a. záróra, de még minden ■ pult előtt tömött vevősor áll. Gincsai István vezetőhelyettes fehér köpenyben esti ellenőrző kőrútjára indul. Elkísérjük. — Nem panaszkodhatunk a forgalomra az új mechanizmusban — mondja. Csúcsforgalmat bonyolítottunk le a hónap első három hetében, januári csúcs- forgalmat persze. Körülbelül kétszázezer forint értékűvel több árut adtunk el, mint tavaly januárban eddig Ez forintban hét százalékos plusz. De ha a régi árakon számítunk, tíz szátéselhullás 10,9 százaléka fertőzés, 34,7 százaléka emésztőszervi megbetegedés, 54,4 százaléka rossz istállózási és tartási viszonyokból származik. A sertéstenyésztés „hanyatlásának” alapvető oka ve takarmánybázis. A tsz- még a takarmányozás, illetek 62-től napjainkig nem tudtak annyi abraktakarmányt termelni, amely a kocaállomány fenntartásához, sőt növeléséhez valamint a hizlaláshoz elegendő lett volna. Több évi átlagban a termelőszövetkezeti gazdaságokban évente 4— 6000 vagon abrakhiány keletkezik. 1967-ben például a járás központi keretből 550 vágómnál kapott. A központi készletből történő kiutalással az abraktakar- mányellátottság a szükséglethez viszonyítva mindig csak i 70—80 százalékot ért eL Szakképzetlen gondozók Ez tehát a tényleges hely- - zet, de ehhez még az is hozzájárul, hogy a korszerűtlen sertéstelepek nagyrésze szakképzetlen gondozókkal üzemelt Mint mindenütt a megyében és az elején, mi pedig másodikán kinyitottunk. Hozzánk jöttek tehát. Egy kis gondot jelentett, hogy a bennünket ellátó r.agykemél is leltár volt, készleteink alaposan megcsappantak. De kétmilliós raktárunk van, ezt a készletet nem olyan könnyű teljesen kifosztani. Álltuk a sarat, most már ad a nagy- ker is, fűszeráruval, vegyicikkekkel feltöltjük a készletet. A késői órában a tejtermékek előtt állunk meg, itt vannak még a legtöbben, a vezető szerint is itt volt a legerősebb roham. Az olcsóbb vajat és sajtokat — ementhálit, eidamit, óvárit viszik minden meny- nyiségben. Nagy Károlyné háziasszony éppen a cek- kerét tömi dobozos sajttal. Nézzük a blokkját; csak tejtermékekből ötven forint értékűt vásárolt. — Tartalékra? — Ahogy vesszük — mondja. Három napra. Négytagú családnak. — Máskor is ennyit vásárolt itt? — Á, dehogy. — Most helyette miből vesz kevesebbet? Úgy néz ránk, mintha köztudott dolgot kérdeznénk: — Világos: húsfélékből. Változatosabb az étlap és még meg is takarítok valamit — A férje örül neki? — Legyek őszinte: észre sem veszi. Én meg nem hívom fel rá a figyelmét A másik vevősűrűség — furcsa — az edényfélék előtt van. Minél? Az olcsóbb műanyagoknál — mondják. Az emeleten, a vegyi osztályon Tassi Béláné a miniháztartási bolt eladója, ö már három hete állja az ostromot az új, olcsóbb mosószerekért De visznek mást is. Már kinyitottak a háztartási boltok, de úgy látszik, ideszoktak a vevők. Akár az olcsó áru bűvölete, akár valami városunkon végigsuhanó tisztasági hullám okozta, itt nincs forgalomcsökkenés. — No, de szappant keországban a vásárosnaményi járásban is a megoldást keresik, illetve a helyzet javításán fáradoznak. A feladatnak a tényekből kiindulva legfőbb része az anyagi-műszaki ellátottság javítása. Felmérték a sertéstelepek és férőhelyek legszükségesebb korszerűsítési munkálatait. Ehhez 1968-ban több mint 16 millió forintra lenne szükség. Nagy része meg is valósul majd, hiszen a termelőszövetkezeteknek jelentős segítség a bekerülési költség 70 százalékos állami támogatása. Javítják a technológiai felszereltséget is, az viszont már tény, hogy sok helyütt növelték a takar- mánytermő területet. Az is elhatározott dolog, hogy a tak'armánytermő területek hozamának növelésére a termelőszövetkezetek idén nagyobb mértékben élnek majd a kemizálási lehetőségekkel. A sertéstenyésztés hely - zetének javítása bár úgy tűnik kampányfeladat, netn az egyrészt, mert a sertésprogram nagy távlatokra szól, a megvalósítás is éveket igényel, másrészt a fogyasztás mértéke szintén nagyobb és egyre nagyobb lesz. Seres £nn vesebbet vesznek? — kérdezzük. — Nem — mondja vidáman — az is több fogy. És hozzáteszi, látva arcunkon a kérdést: — Mert az is olcsóbb lett Még megnézzük egy pulttal odébb a tojásfrontot. Minden ostrom ellen biztosítva. Itt 1,90 a tojás, a piacon 2,50. A Csemege körül tehát minden rendben. Illetve egy hiánycikk mégis van: már megint a patron. Az üzlet 2500 patronja vár cserére üresen, de csak Ígérik. Egy hete nincs. Gesztelyi Nagy Zoltán Tuzsér kérése Tuzsér mind jelentősebb gazdásági helye a megyének. A hatalmas fatelepet most fűrészüzemmel bővítik tovább, milliókat költenek rá, újabb munkalehetőséget adnak. A fejlesztés várhatóan újabb gondokat vet fel s ezért is szerepelteti kiemelten évi feladat- tervében a Kisvárdai Járási Pártbizottság azok mielőbbi megoldását. Itt is, mint másutt, egyre égetőbb kérdés a szakemberképzés. Megoldása önerőből aligha történhet, s ezért sürgette a telep vezetője a napokban a segítséget Távlatokban is nagy jövője van ennek a telepnek, a gépesítés pedig mind kvalifikáltabb embereket feltételez. Ezért helyénvaló volna, ha a szakemberek képzését, méginkább továbbképzését helyben tudnák megoldani úgy, hogy a faipari technikum kihelyezett osztálya nyílna Tu- zséron. Ez valószínűleg nagy vonzóerőt jelentene és segítene a jó munkához nélkülözhetetlen törzsgárda kialakításában. Volt már példa az ilyen kívánalom teljesítésére megyénkben. Kár lenne, ha Tuzsér kérése nem taialns meghallgatásra. Nem szabad követelni például felsorolásokat definíciókat, példamegoldásokat Az ipari technikumok viszont felvételi vizsgát tarthatnak. Ahol pedig szükséges, pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton is részt kell venni. Marik Sándor A vásárosnaményi járásban hat év eredményeit figyelembe véve az állattenyésztés bruttó termelési értéke nagyobb volt az országos és a megyei átlagnál. Tapasztalható volt az az országos jelenség is, hogy 1965 után 1966 végére és 1967 tavaszán csökkent a zalékkal adtunk többet, hét százalékkal több forintért. Ez azt jelenti, hogy húszezer forint a vevőink zsebében maradt csak a többletből. A nagy forgalmat, főleg a vegyicikkeknél persze az is növelte, hogy sok háztartási boltot leltároztak hó Emlékezés Nyírkárászba« a 70 évvel ezelőtti földosztásra A nyírkarászi Május 1. Termelőszövetkezet szombaton tartotta zár számadó közgyűlését. Ez az esemény nemcsak azért nagyjelentőségű, mert egyike volt a leggazdagabb zárszámadásoknak : természetbeniekkel együtt 70,40 forintot ér egy munkaegység, s a dolgozó tagra eső jövedelem meghaladja a 22 000 forintot. Ünnepélyessé tette, hogy — Lesku János községi tanács vb titkár beszéde alapján — a tagok megemlékeztek a 70 évvel ezelőtti öntkéntes földosztásról. Hasonlóan a lákóczi Tsz pénteki közgyű- ésén is megemlékeztek e ;evezetes eseményről. Eb - ren a szövetkezetben 17 000 forint körül van az egy iolgozó tagra jutó jövedelem. A múlt század végén le zajlott alföldi parasztmoz galmak résztvevői közül cselekvésben Karászban — mai Nyírkárászban — mentek el legtovább. Egykori hivatalos jelentések szerint 1898 január 31-én a község lakossága felmérte a falu határát, és azt egymás között papíron felosztotta. Ezután mintegy 250 ember felkerekedett, elindult Kis - várdára, ott berontottak a járásbíróság épületébe, hogy a telekkönyvek megsemmisítésével pecsételjék meg földosztó határozatukat. Ezt a csendőrség megakadályozta. A tömeg azzal ment haza, hogy másnap még nagyobb számmal vonul fel. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert közben katonaságot és újabb csen- dorkülönítményeket vezényeltek Kisvárdára és Nyírkárászba. A mozgalom vezetőit — Sóferd Mártont, Király Jánost, Dudás Mihályt, Sebők Jánost, Kardos Ferencet, Végső Miklóst, Ragány Jánost, Fábián Jánost — elfogták, összekötöztek a a huszárok lovaik között Nyíregyházára hurcolták. Közben Kardos Fe- rencnét, aki férje védelmére kelt, csendőrszuronnyal megsebesítették. A vezetőket hat hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. A 70 év előtti földosztás résztvevői közül már nem élnek a községben. Az utódok azonban ma is hálával emlékeznek az ősökre: apákra, nagyapákra, akik az emberibb életkörülményekért, a falu felemeíke déséért a haladás élvonalában harcoltak. (kMi) A slagéi*: a sajt a vaj, a mosópor — no meg a patron ivük kantás háziasszonyok cekkerébe
