Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-16 / 12. szám
A világnézeti nevelés, s általában az egész nevelés a társadalmi élet, a társadalmi tudat szerves és fontos része; éppen ezért a világnézeti nevelésnek az iskolában nemcsak bizonyos ismeretanyag tanításában kell kifejezésre jutnia, hanem a nevelés egészében, annak stílusában és módszereiben, a pedagógus minden gesztusában. Ehhez viszont elméleti megalapozottságra, elvi-módszertani tudatosságra van szükség. A világnézeti ismeretek, tehát a természet és a társadalom egészére, legfontosabb törvényeire vonatkozó, logikai rendszert alkotó nézetek kialakítása e nélkül nem képzelhető el. Fontos határkő közoktatá- sunkban az új tantárgy: a Világnézetünk alapjai oktatása. Ez — egyelőre kísérleti jelleggel — az X96ö/66-os tanév óta folyik, nyolc gimnázium 15 osztályában. A kísérlet elsősorban a tantervi anyag taníthatóságának kipróbálására, az új tantárgy módszertanának kidolgozására irányul. A nagyobb arányú bevezetés első éve az 1968/69-es tanév; a tantervbe való végleges és általános beiktatás éve 1972. Bár a Világnézetünk alapjait csak a gimná- gíumok IV. osztályában fogják tanítani, oktatása az egész világnézeti nevelés szempontjából nagy jelentőségű. Ugyanis a tárgy tanításának az a feladata, hogy az általános és középiskolában folyó nevelőmunka eredményeit összefoglalva s azokat továbbfejlesztve tegye képessé a tanulókat a tájékozódásra korunk fő világnézeti, politikai és gaz- '"dasági kérdéseiben. így a Világnézetünk alapjainak tanítása az alsóbb osztályokban folyó világnézeti nevelés céljainak, módszereinek tuáatosabbá válását is elősegíti majd. A különböző tudományos és publicisztikai fórumokon jelenleg folyó viták között is van jó néhány, amely ösz- szefügg a világnézeti neveléssel, s elmélyültebbé, tudományosabbá teheti azt. Ilyen például a szocialista hazafiságról folyó vi ta, amelynek eredményei nyilván az egész hazafias nevelésre, s különösen a történelemtanításra lesznek nagy hatással. A világnézeti nevelés, a tudatformálás fontosságára és néhány aktuális problémára hívta fel a figyelmet az a vita is, amely az új gazdasági mechanizmus tudati, erkölcsi következményeiről folyt a közelmúltban a Népszabadság hasábjain. Mint ismeretes, a vita egyik végkövetkeztetése az volt, hogy a világnézeti nevelés legfontosabb feladata: a vá tozó társadalom és a változó világ megértésére képes, tehát a valóság felé „nyitott”, fejlődőképes társadalmi tudat kialakítása. Az iskolákban folyó világnézeti nevelés sem állhat jelszavak és tételek valamiféle „kis-katekizmusának” be- magoltatásából, hanem elsősorban a világ jelenségeinek megértése, s az azok alakításában való részvétel iránti igény kialakítását kell szolgálnia. Az iskolai világnézeti nevelés tehát közérdekű kérdés. amely szoros összefüggésben van a társadalmi tudat alakításával, fejlesztésével, az országos politikai célkitűzésekkel, a szocializmus építésével. A pedagógus munkájának ez az oldala fejezi ki legszembetűnőbben, hogy az új pedagógia legfontosabb feladata: a nevelői tevékenység és az egész társadalom szociális ta megszervezésének összekapcsolása. S az így értelmezett világnézeti nevelés nem jelent, — nem jelenthet — külön kötelességtöbbletet a pedagógus számára, hiszen végső soron ez ad nevelői munkájának célt, értelmet G. F. Elégedettek-e a mérnökök azzal a munkával, amit végeznek? Ki tudják-e használni szellemi képességeiket? Van e erre lehetőségük? Megfelelően hasznosítjuk-e ezeket a társadalom javára? Egyáltalán milyen akadályai lehetnek a szellemi kapacitás hasznosításának? Az alkotó erő helyesebb. ésszerűbb kihasználását célozza az új gazdaság- irányítási rendszer is. Ezekbe kerestem a válaszokat Többre lenne képes Szabó Dénesné vegyész- mérnök. Négy éve vezeti a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat laboratóriumát. — Szükséges hozzá mérnöki képesítés, de többre lennék képes. Munkám nagy részét az adminisztrációs intézkedések kötik le. Tárgyalások, bizonyítások, érvelések, mert én két tűz között vagyok. Védenem kell a vevő és a gyár érdekét is. Hálátlan szerep ez. Ha én nem engedek ki egy árut az üzemből, abból vita van. „Nem veszik észre a háziasszonyok, ha két -tizeddel kevesebb a Flóra habzószóda habzóképessége” — mondják. Én ellenkezem. Ne adjunk többet, de kevesebbet sem. Hátha pont én veszem meg? Az ilyen okok miatt keletkező viták sokat elvesznek időmből, erőmből. S könnyen megkapom: ilyen a Szabóné. Új alapszabály szerint Kálmánházán megtárgyalták a termelőszövetkezeti törvényt 74 BELÉPŐ KÉRTE FELVÉTELÉT A kálmánházi Rákóczi Termelőszövetkezet alapszabályt előkészítő bizottsága az új tsz-törvény értelmében elkészítette a tsz további gazdálkodásának alapokmányát. A tervezetet január 12-én tárgyalta meg a tagság. Ez alkalomból a község kultúrháza zsúfolásig megtelt. Henzsel Mihály a tsz elnöke bevezetőjében elmondta, hogv az új alapszabály elősegíti majd az eredményes, önálló vállalati gazdálkodást, a munkakörülmények javítását, a nagyobb jövedelmek elérését. Az alapszabály értelmében megváltozik a háztáji föld juttatásának módja, érvényesül a szocialista bérezés. A munkavégzés mennyiségét kor és nem szerint határozták meg. Figyelembe véve a körülményeket, a termelőszövetkezet tagjainak 100—230 tízórás munkanapot kell ledolgozni azért, hogy a meghatározott háztáji terű - letet, valamint egyéb, a termelőszövetkezeti tagsággal járó előnyöket bárki megkaphassa. A szükséges munkamennyiség meghatározásánál döntő szorep: volt, hogy kiszámították a tsz munkaerő szükségletét, a feladatok maradéktalan elvégzéséhez. Ha a tsz valamennyi tagja teljesíti a számára meghatározott munkanapot, úgy a gazdaság minden soron következő munkával időben végezhet Az alapszabálytervezetet vita követte, s végső soron a termelőszövetkezeti tagok szavazással az új alapszabályt elfogadták. Az új alapszabályt tárgyaló közgyűlésnek jelentős eseménye volt, hogy 74 dolgozó kérte a tsz-be való felvételét a kérelmezők 15-en az iparból tértek haza, a többiek pedig fia - taloln Taxis ju „194$. Január tl-én a nyíregyházi gépkocsivezetők elhatározták, hogy itt is megcsinálják a szövetkezetüket Nyíregyháza forgalmának megjavításáért...** (Magyar Nép 1948. jan. 14.) — Voltunk itt annak idején harmincán magántaxisok, s néhányon összeszsr- vezkedtünk. Németh Elek, Gucsa József, id. Kéri József, Ferenczi József... A pontosan 20 éves újsághírt Béda János, az AKÖV nyugdíjas taxisofőre kommentálja. Az első szövetkezést jubiláló gépkocsivezetők között a legrégebbi kolléga Béda János. Negyven éve vezet. Egy gépkocsivezető életét mi minden mérheti: kilométerek, autómárkák és azok az emberek, akik nap mint nap megszabták az útirányt. — Kilométer? A milliót már rég elhagytam... balesetmentesen. (Kitüntetését mutatja). — Autómárkák? Ford volt az első, majd egy amerikai Krisleren, egy olasz Bianein, később Opel Olympián, Opel Kadetten, Skodán, Moszkvicson, Wartburgon jártam, — Hogy kik szabták meg az útirányt? Budapesten az Állami Biztosítónál kezd— Munkaidőmből tudnék fordítani kutatási célokra is. Eddig erre lehetőségem nem volt. Most épül egy új labor. Ettől várom a változást. Minden új módszert először mi kísérletezünk ki. A mosószerek készítése újabb problémákat, feladató, kát jelent a vegyész számára. Talán reménykedhetek, hogy bővítik a szintetikus mosószereket is, s mi is gyárthatunk a jövőben. Ezt a mostani gárdával meg tudnánk oldani. Ebben szeretném hasznosítani a szaktudásomat. „Szívesen terveznék aimatáioiuLai.“ Scholtz Béla, a megyei tanács tervező irodájának főmérnöke, a MTifcZ titkára. — Nemcsak a magam és az iroda nevében állíthatom, hogy van kihasználatlan szellemi alkotó erő, hanem mint a Ríl'ESZ titkára is. Ez a szervezet hat éve alakúit. Elsősorban azért, hogy a megye műszaki problémáinak a megoldásában se-. gítsen. Tizenkét egyesületében 400 mérnök és legalább 1200 technikus van. Ezt az alkotó eret kellene jobban hasznosítani, főleg igényelni. Sok javaslatot tettek a város vízgazdálkodásának javítására, a fsz-ek ésszerű energiafelhasználásával kapcso latban, Mátészalkán a szennyvízprobléma megoldására, mely fontos eszköze az ipartelepítésnek, az úthálózattal kapcsolatban stb. Csak éppen nem hasznosítják ezeket. De ha megbízatásokat kapna a MTESZ, még többre is képes lenre. — Magam gabonasilókat tervezek Kaposvárra, Tisza- földvárra. Hasznosak ezek is, de ha már itt élek, elsősorban a megye részére szeretném hasznosítani szaktudásomat. Itt'van például a sertésprogram, az alma táró lók tervezése. Nagyon szívesen kapcsolódnék bele, ha megbízatást kapnék. (Eddig ilyet nem vállaltak. Az egyedi tervek készítéséhez különleges engedélyek voltak szükségesek. Ez az új gazdaságirányítási rendszerben megszűnt.) A napokban már kaptunk megbízatásokat a MEZÖBER-tőI, s így lehetőségünk nyílik e területen is hasznosítani tudásunkat. És elsősorban a megye érdekében. A mérnök is keresse a problémákat Dr. Szabó Károly főmérnök munkajogilag a nyíregyházi gyárhoz tartozik, de felettese a Pálma Gumigyár. Ö a nyíregyházi gumigyár létesítményt főmérnöke. — Úgy érzem nem hasznosítjuk megfelelően a mérnökök szaktudását. Hiányolom ma is, hogy a feltétlenül kötelező napi tevékenységen felül a mérnökök vitem, majd egy élesztő és likőrgyár igazgatóját fuvaroztam. Sofőrje voltam Bertalan Kálmán képviselőnek Nyíregyházán, 34-ben Pongrácz Jenő gróf „ült a kocsimban” egy évig. Azután 1938-tól a mai napig taxin ülök. — A mai napig? Hiszen nyugdíjas... — De most is szükség van rám. Most is gyakran besegítek. — A harminc taxis év alatt hápy utas kívánságát teljesítette? összesen 180 ezer, ez harminc év alatt napi húsz utast jelent — Ki volt a legemlékezetesebb utas? szonylag kevés olyan gyártásíejlesztési célfeladatokat kapnak, amelyek megoldásán való fáradozásuk nemcsak saját szakmai felkészültségüket fejleszthetné, hanem társadalmi haszonnal is járna. — Természetes nagyon fontos az is, hogy a mérnökök maguk is keressék a meg oldásra váró* problémákat. Aki keres, talál is ilyet Én ezért érzem, hogy megfelelően tudom hasznosítani szaktudásomat. (Most egy negyedinilliós beruházás irá. nyitását vezeti a gumigyárban. Különféle műszaki problémák megoldásán munkálkodik.) — Reménykedem. -Ha sikerül. úgy évente néhány milliós megtakarítást eredményezhet a gyárnak. Megfelelően hasznosítjuk-e a mérnökök szaktudását? Érdemes lenne ezt a témát egy. szer alaposan megyeileg is elemezni. És a „szunnyadó” szellemi erőt a megye javára jobban hasznosítani. Ez is az új mechanizmus egyik feladata. Farkas Kálmán Exporí Rakamazrol A Rakamazi Cipő Kísz elmúlt évi tervét 104 százalékra teljesítette. Háromszázhatvanezer pár női cipő, ebből háromszázezer exportra készült. Ez évi tervük négyszázhúszezer pár női cipő. Ebből háromszázhúszezer pár ex. portra készül, százezer pár női cipő pedig a belkereskedelem igényeit elégíti ki. Az idei munkájukat már kulturáltabb körülmények között végezhetik. Saját erőből 1 millió forintos beruházással új üzemrészekkel bővítették telephelyüket. Modern új gépeket is szereltek fel. az úgynevezett „fárafoglaló” gép és egy előkészítő gépsor gyorsítja és minőségileg is javítja a cipő ktsz munkáját. 1968 évi exportteljesítményük első szállítmányát már január végén útnak is indítják. 45 ezer pár női félcipő, sport, fűzős cipők indulnak az angliai piacra. A napi teljesítményük kétezer pár. Az első szállítmányt követően február hónapban 10 ezer pár női csizmát gyártanak az osztrákok részére. A Szovjetunió 10 ezer oár fonott női cipőt rendelt, melyet az év első negyedében kell majd leszállítani. F. P. ,,**-.**' * . Téli kép Ura község főutcájáról. Másfél millió fér isii tervtúlteljesítés Fejleszti tevékenységét a baktalóronthozi tsz-közi vállalkozás A baktalórántházi járási tsz-kózi építőipari vállalkozás közéj másfél millió forinttal teljesítette túl az elmúlt esztendőben előirányzott tervét. Bizonyíték ez is arra, hogy a tsz-ek, a tsz- tagok igénylik az ilyen hasznos társulásokat. Az állami és egyéb nagyobb építő vállalatok ugyanis nem tudnak kellően foglalkozni a kisebb megrendelésekké!, amit az ilyen társulati vállalkozások jól el tudnak végezni. A vállalkozás — amely egyébként negyedik évébe lépett — tanácsmegrendelésekre is eleget tett közei 5 kilométer hosszúságban jár— Miniszterek, grófok szülőanyák, zárkózott idegenek, bőbeszédű ismeretlenek, magyarok, külföldiek, szabolcsiak, göcsejiek, részegek, spiccesek, józanok... Hogy ki volt a legkülönlegesebb? Talán az Ode- schalky herceg. A nyíregyházi repülőtérről Tornyospálcára kellett vinnem, de repülős főhadnagyi ruhában volt. s az elszámoláskor az intéző előtt főhadnagynak tituláltam. Az intéző rendre utasított: „herceg és nem főhadnagy.” Nekem mindegy volt, csak kifizessék a fuvart... Az idős nyíregyházi taxisofőr mindhárom fia az autós szakmát választotta: autószerelők. Veje az AKüV-rél ugyancsak taxis. A kék kockás személyautók volánja mellett bizonyosan felnő még néhány nemzedéke ennek a sofőrdinasztiának. (szilágyi) da készítésének. De nem lebecsülendő a lakóházak építési tevékenysége sem. tsz- tagok részére. Végleges kialakulás előtt áll a vállalkozás idei ,terve. Eszerint a kornyék hat tsz- ében 12 különböző gazdasági épületet készítenek. K megrendelések között egyaránt szerepel gépkarbantartó műheiy, permetléto- rony, műtrágyaraktár, sertés fiaztató, juhhodály, magtár, szivattyúház. ATÜZEP- teiepek részére fokozódik a betonelemek gyártása: házalapozáshoz szükséges betonblokk, kerítésoszlop, átereszcsövek, kútgyűrűk stb. Ez évben a kistakásépítési tevékenységet 20 százalékka1 növeli a vállalkozás. Az eddigi 70, állandóan foglalkoztatott dolgozók számát 120 főre növelik. Elsősorban kőműves és egyéb, az építőiparral kapcsolatos szakmunkások számát emelik. A munkák könnyítése, az önköltség csökkentese érdekében a további gépesítés is célja a vállalkozásnak. Újabb betonkeverőivel, szállítószala- ■ got szereznek be és állítanak használatba. így ebben az évben, a múlt évi tervvel szemben mintegy négymillió forint értékben akar több munkát végezni a társulás, vagyis 12 millió forint termelési értéket produkál. A tervek valóra váltásának kezdeti biztosítéka, hogy jelenleg egy hónapra elegendő építési anyaga van a vállalkozásnak. Különösen komoly készletet tárolt as idei induláshoz téglából, cementből, kavicsból, különböző betonelemekből. — ab — Megfelelően husznosíijnlc-e & mérnökök szaktudását ? Válaszol három mérnöki Szabó Dénesné, Sohoiíz Béta és dr. Szabó Hárory A változó társadalom 4 és a világ megértése O O A gimnáziumi világnézeti oktatásról V
