Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-10 / 7. szám
Űj szakok a tanárképző főiskolán A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán már az új felvételi rendszer szerint lógják kiválogatni azokat a hallgatókat, akik az 1968/69-es tanévben kezdik meg főiskolai tanulmányaikat. Az egyik legfontosabb változás az, hogy általános felvételi követelményként a jövőben bevezetik a beszédkultúra vizsgálatát is, mivel a pedagógusok tevékenységének egyik legfontosabb feltétele a helyes, szép és hibátlan beszéd. A másik újdonság a főiskola felvételi rendszerében az, hogy a felvételizők a matematika és fizika központi írásbeli tételek mellett központi tételt kapnak magyar nyelvből és irodalomból, orosz nyelvből és irodalomból, történelemből, valamint kémiából is. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolára az 1968/69-es tanév nappali tagozatára 192 hallgatót vesznek fel. Jövőre bővül a szakpárosítás is. Uj szakpárként lehet választani a földrajz—testnevelés, valamint a történelem—orosz •zakókat Épül a Miskolci Há/.gyár. A Miskolci Há építő1 Komh'péthan az ősszel kezdték meg a termelési próbákat, s a íciítuás után évi 1200 lakás összeállításához szükséges falpanel.'cet készítenek. A házgyár építése télen sem szünetel; most az óv ás gyártócsarnok belső szerelési munkálatai folynak elsősorban. Képünkön: a gyártócsarnok, S kombinát gyárkéményének tetejéről. Kovács László felvétele Munkában a Nyírségi Tsz Területi Szövetség A nyfrvasvári Vasvári Pál Tsz vezetői, az einök, a főagronómus és a párttitkár egy fél napon át volt „vendége” a Nyírségi Tsz Területi Szövetség irodájának. Tanácsot mentek kérni. A tanácskérés lényegét a párttitkár úgy fogalmazta; a tervkészítésen bajlódnak és rájöttek a gazdálkodásuk az új évben, új mechanizmusban már nem mehet úgy mint régen. Hol a hiba?. A* elnök, főagronómus, párttitkár egymást kiegészítve mondták el, főképp a bérezésen szeretnének változtatni. Érzik, de a faluban is mindenki tudja a jelenlegi bérezés nem megfelelő. Van, aki nagyon jól jár és jócskán akadnak, akik nagyon rosszul. Az okát tudják, a hiba a részesművelésben van. A tagok egy része a dohányt, burgonyát, kukoricát, napraforgót és egyéb kapás növényeket részesben műveli. A részesművelésnek volt és van egy jó előnye, hogy mindenki gondosan végezte területén a munkát, s ezt az átlagtermések is igazolták. Jól járt a nyolcvan mázsás burgonya átlagterméssel a tsz, de jól járt a részesedő tag is. De a fogatos, az állattenyésztő és azok, akik egyéb területen dolgoztak, vagy dolgoznak, azok. már nem jártak ennyire Jól, keresetük kevesebb, munkájuk kötöttebb és ez ellentétet szül. A készpénzfizetés vonzereje A fcsz-közJ vállalkozás közgazdásza az ellentétek megszüntetésére a kész- pénzfizetés általános bevezetését javasolta. A tsz három vezetője erre azzal válaszolt; ha az olyan egyszerű lenne. A részes- művelőket úgymond hidegen hagyja a pénz, 6k részesedni akarnak. Elmondták az ifjúsági brigád példáját. Égy negyven fős brigádot alakítottak, akik egész nyáron át készpénzért dolgoztak. A brigád tagjai jól kerestek, készpénzben ugyanazt az értéket kapták meg, mint a többi tagok. Évi átlagkeresetük 12 ezer forint körül van és ez jó példa lenne a készpénzfizetés előnyének bizonyítására, de a részesművelők hallani sem akarnak róla. Ragaszkodnak a harmadoláshoz. Hogy mennyire ragaszkodnak egy másik példa: a tsz harminc holdon termesztett vegyszerezéssel burgonyát és amikor a szedésre került sor felajánlották a tagságnak, hogy a szedésért 5 százalékos részesedést adnak. Öt százalékért? Senki sem vállalta. Felszedték a fiatalok, készpénz- fizetésért, egy hold után 320 forintot kaptak. Később kiszámolták, ha a tagok az 5 százalékért szedik, úgy holdanként 800 forintot kerestek volna. A harmadolás, mint fogalom, így tartja bűvkörében az embereket. Fapir és ceruza A megoldás keresésében a papír és ceruza is szerephez jutott. A számok végkövetkeztetésként egy igen érdekes dolgot mutattak meg. Ha egy hold föld 80 mázsa burgonyát terem 12 ezer forint bruttó jövedelmet hoz. Ebből a tag részesedése közel négyezer forint. Termelési költség 16 mázsa vetőburgonyát véve alapul, művelésnél hat normálholdnyi gépi munkát, aztán a műtrágyát, műtrágya kiszórást, biztosítást és egyéb költségeket, összesen több mint tízezer forint. Mi marad akkor a tsz-nek? De nem is ez a legizgalmasabb kérdés, hanem az, hogy a tag tisztán, költségmentesen megkapja a maga harmadát. És hogy kapja meg? Úgy, míg egyéb területen állattenyésztésben kertészetben, és másutt a törvényeket betartják, az év közbeni • részesedés nem haladja meg a 80 százalékot, s a 20 százalék csak zárszámadáskor kerül kifizetésre, addig a részesmű - velők betakarítás után a húsz százalék visszatartása nélkül száz százalékban hazaviszik a részüket. így nem csoda, ha idő előtt kimerül a munkadíjalap és ■ készpénzfizetésért dolgozóknak a munkadíj kifizetése különösen az őszi, téli hónapokban már gondot okoz. A megoldás tehát csak az lehet, ha továbbra is részesművelésben dolgozik a tsz, a részelésnél a húsz százalékot vissza kell tartani. Törvényes és észszerű is ez, hiszen eddig a tsz-tagoknak csak egy része, akik készpénzért dolgoztak, jövedelmük húsz százalékáig csak ők vállalták a kockázatot. Sőt úgy vállalták hogy a munkadíjalap idő előtti kimerülésével a szokásos előleg- fizetés is kérdésessé válóit. Eredményes beszélgetés Fél napig tartott a tanácskozás, de megérte. A nyírvasvári Vasvári Pál Tsz vezetői azzal az érzéssel távozhattak a területi szövetség irodájából, hogy a tsz valamennyi tagjának érdekeit figyelembe véve 1968-ra elfogadható bérezési formát alakíthatnak ki. Szükséges is, mert egyébként gazdálkodásukat illetően más vonatkozásban jó úton járnak. Már döntöttek abban, hogy korszerűsítik sertéstelepüket, tehenészetüket és előbbre lépnek a szántóföldi művelésnél, a belterjes gazdálkodás fokozásával. És igazság, a hasznos és jó elgondolásokat csak az viszi sikerre, az állít minden embert a jobb munkavégzés szolgálatóba, ha megszüntetik az ellentéteket. Elsősorban azt az ellentétet. amely eddig a munka- díjazásból adódott. Seres Ernő A m/úrtiságnó! is fontosabb : az ént bor Több munkavédelmi létesítmény az üzemekben Porelszívó berendezések — A rakodás könnyítése Védőruha, orvosi vizsgálat, biztonsági szemlék A gazdaságirányítás új rendszere, a hatékonyabb, nyereségesebb termelés közepette is fontos feladat marad a dolgozók munka- körülményeinek javítása, a munkavédelem szüntelen fokozása. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Varga Endrétől, az SZMT munka- védelmi főelőadójától kértünk választ. Milyen munkavédelmi beruházásokat valósítottak meg az utóbbi időben megyénk üzemei? — Számos, a dolgozók egészségét., testi épségét szolgáló olyan intézkedést hajtottak végre üzemeink az utóbbi hónapokban, melyeknek előnyeit ebben az évben élvezik üzemeinkben. Elsőként említhetjük ezek között, hogy az ÉRDÉRT Vállalat tusséri telepén közel 200 ezer forintos költséggel nagy teljesítményű mesterséges porelszívó berendezést szereltek fel a fűrészcsarnokban. Hasonlóan jelentős eredmény, hogy a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat a város déli ipari övezeténél lévő üzemében egymillió forintos ráfordítással 250 dolgozó részére épített öltözőt, fürdőt és üzemi knnvhát. Ez a jövőben kialakítandó nagvobb gyár igen fontos problémáját kénes megoldani. Lényegesen javulnak a munkakörülmények az. öntödei Vállalat kisvárdai üzemében is, ahol 5 millió 800 ezer forintért új üzemcsarnokot létesítettek, mely lehetővé tette, hogy az önt- vénytisz.tftó és csiszolóüzem dolgozói a régi szűk. sötét, egészségtelen helyiségekből lényegesen jobb körülmények közé kerüljenek. Itt már a legkorszerűbb mun- kaegészségiigvi követelményeknek is eleget lehet tenni. Vagy ide sorolhatjuk az erdőgazdaság nyírbátori fűrészüzemét is, ahol a téli- esftésre. a különböző szociális létesítményekre közel kétmillió forintot költöttek. A megnövekedett termelési feladatok nem szorítják-e háttérbe üzemeinknél a munkavédelmi jellpgű beruházásokat a jövőben? — Korántsem. Vállalataink a munkakörülmények javítása érdekében erre az esztendőre is éves munka- védelmi intézkedési tervet készítenek. Ez az év az első, amikor a döntési jog e kérdéseknél is a vállalatok hatáskörébe kerül és nincs szükség felsőbb szervek előzetes jóváhagyására. Üzemeink. munkahelyeink adottságainak megfelelően tervezhetik a szociális ellátottság hiányainak fokozatos felszámolását, a foglalkozási megbetegedéseket okozó körülmények, s a baleseti lehetőségek megszüntetését. Eddig nyolc vállalat éves munkavédelmi terve érkezett hozzánk és mindegyik azt bizonyítja: üzemeink igyekeznek ríni ezzel az új lehetőséggel. Hallhatnánk-e néhány konkrét elképzel ésröi? — A tejipari vállalatnál például a rakodás és az anyagmozgatás megkönnyítésére emelővillás targoncákat akarnak beszerezni. A mátészalkai üzemükben a zsúfoltság megszüntetése érdekében 400 ezer forintért űj kompresszorház Kialakítását tervezik, s ugyanitt a TMK-műhely áthelyezése is szerepel a tervben 50 ezer forintos ráfordítással. Hasonlóan 50 ezer forint értékben gépesíteni tej-vezi a nehéz fizikai munkák egy részét a Nyírbátori Növényolaj inari Vállalat, ahol ezenkívül a mosópor- cs a szapnanfőzőszer üzemben a porelszívást korszerűsítik, s a villamos berendelések biztonságosabbá tételére 15 ezer forintot fordítanak. Említhetjük továbbá a2 Éoítő és Szerelő Vállalatot, ahol a központi telepen az idén megoldták a ko-szerű fűtést, bővítik az üzemi öltözőt, fürdőt. A Demecse- ri Burgonyakemény (tő Gyárban a még meglévő baleset- veszélyes transzmissziós meghajtásokat számolják fel. Nagyhalász kendergi'á- ráhan a gépesítések mellett javítják a rostüzem fűtéséi. Az 5. AKÖV-nél új Ólidző- szekrén veket szereznek be, míg ugyanez a vállalat a nyírbátori kirendeltség részére szociális pótkocsit rendszeresít öltözködés, mosakodás céljára. Az AKÖV tervezi, hogy va’ameonyi dömperhez zárt vezetőfülkét rendsz.eresít. mely "édi a vezetőt az időjárás viszontagságaitól. További intézkedésük, hogy kiküszöbölik a hegesztódinnm.'knál a zajártalmakat, s az elektromos hegesztésnél a sugárártalom megelőzése végett hordozható védőfalakat biztosítanak. És mi a heivzet a mezőgazdaságban? — Itt Is fokozatosan igyekeznek javítani a munkakörülményeket, óvni a dolgozók egészségét. Nem egyedüli példa a zsarolyá- ni Uj Barázda Tsz, ahol a szükséges védőöltözetet biztosítják a permetezési munkálatokhoz, a tehenészetben és egves ipari jellegű munkáknál. Igyekeznek megteremteni a ’ehetőségét annak, hogy a tehenészetben és a raktárakban folyóvízben mosakodhassanak, tisztálkodhassanak a dolgozók. Tervezik, hogy legalább két alkalommal vaiamenny i munkahelyen biztonsági szemlét tartanak, s minden kampányjellegű munka kéz - dete előtt — permetezés, aratás, cséolés. silózás stb. — a résztvevők bstesetel- hárításban részesülnek. Mindezeken lú! hoz-e még valami változás* ?.z új esztendő a munkavédelem területén? — Igen. A Vállalatok megnövekedett önállósága, hatásköre munkavédelmi vonalon többek között abban is megnyilvánul, hogy a központilag szabályozott legfontosabb kö’ etelmények teljesítésénél az adottságokhoz igazodó legjobb megoldásokat alkalmazhatják. Természetesen er nem történhet renlszortokrnil. Ezért vállalataink kötetesek úgynevezett „válteteti munkavédelmi szabói v p * rögzíteni azokat a feladatokat. hmelvek a dolgozók egészséges és biztonságos munkakörülményeit szol- gádiák. Igv például a védőruha-juttatást. a védő étel-ital nyúitást. a kötelező orvosi vizsgálatokat. a batesetelhárftósi oktatás rendjét, a b'ztensági szemlék megtartását, a balesetek kivizsgálásának a módját részletesen is írásba kell lefektetni. Említést érdemel még. hogy a munkavédelmi szabályzatba főttel te Vpn túmenőteg egves fontosabb munkavédelmi természetű kérdést a kollektív szerződésnek is tartalmaznia kell. Hogy csak a legfontosabbra utaljak: nők és fiatalkorúak. vatemint csökkent munkakénességű dolgozók foglalkoztatósa, tiszté1 kodá- si eszközök és szerek úttta- tésa és így tovább. M’nd- ezek után iól látható, hogy bár üzemeink mind eredményesebben akarnak dolgozni az új viszonyok között, pillanatig sem feledkeznek meg arról, hogy a legnagyobb nvereségnél is fontosabb a dolgozó ember egészsége, testi épsége. A. S. Egy tehenész észrevételei Szép ház a Czopp Vénásé. Ott áll a tanácsházával szemben. Két szoba, konyha, végében istálló. A nyáron költözött bele az édesanyjával. Friss még a vakolat rajta. Ott áll a fiatal tehenész a kapuban. Szabad délelőttös. — Nősülés előtt állok. Gondoltam, csak akkor hozok asszonyt a házhoz, ha minden megvan — mondja. — Lassan minden készen lesz. Itt kerestem a közösben, meg a háztájiban a rávalót Erre neveltem négy bikát, ökröket, sertést nem is tudom hányat. Mindig a nehéz munkát vállalta. Azért, hogy saját otthona legyen. Volt kocsis. jószág melleit, növényápoló, alkalmi munkás. De mindig a tsz- ben. — Azért mentem a tehenészetbe is. Megkeresni a ház pucolására valót. Hatan vagyunk száz tehénhez. Kettő állandóan ott van, visz tarisznyát, négy meg napközben itthon van. Mi osztottuk így be egymást Csak így van szabad időnk. De már volt úgy is, hogy csak ketten voltunk. Étettünk, itattunk. Mert a vezetők nem sokat törődtek a tehenészettel. Sokszor még a takarmányról is nekünk kellett gondoskodnunk, hogy éhen ne vesz- szen a sok jószág. így néz ki a mi életünk. — De jó, hogy itthon talállak — áll meg mellettünk a tsz pénztárosa. — Most ellik Bakos Árpád üszője, menj már segíteni — kéri a tehenészt. Mikor Czopp visszajön örömmel újságolja, hogy szép kis bikaborjuval gyarapodott a háztáji. — így segít az ember egymáson. Nem boldogultak volna szakértelem nélkül. Bakos gipszben van, mert leesett a pádról. — magyarázza. — Látja, egy tehén is gond, hát még száz. Ott aztán van munka. Csak fizetnék meg. De még azt sem állja a vezetőség, amiben megállapodott velünk. Ezért elégedetlenkednek a tehenészek Kocsordon. Ha Czopp és a többiek nem szeretnék a jószágot, már otthagyták volna. — De tudjuk, mekkora érték a száz darab szép pirostarka tehén. És ez a közösé. Tiszta, negatív, ellenőrzött állomány — büszkélkedik. — Ezeknek is most épült új istálló. Szép, szép, csak sok a hiba benne. Rosszak a vízcsapok, az önitatókból hiányoznak a nelepek, utánpótlás nincs, a víz aláfolyik a jószágoknak, a betonaknáknak a fedőlapjai már mind széttöredeztek. Pedig már másodszor javították. Ez a modem önitatós tehénis- tálló. A hibákat itt helyben is meg lehetne javítani, de nem lehet mert az építőipari vállalat garanciával vállalta. Néha-néha kiküld egy-egy szerelőt, az itt van egy-két nap, aztán elmegy. — Ezek a hibák még csak nehezítik a tehenészek munkáját, Rövidre tervezték a tehénállásokat is. Növendékeknek való, nem teheneknek. Alig férnek benne. Hát hogy lehet így tervezni? Milliókba van ez a tsz-nek, az államnak. Ezen már aligha lehet segíteni. De a közösség érdeke úgy kívánja, hogy a még új, modern istállóban észlelt hibákat sürgősen megjavítsák, s a hat tehenész — a megállapodás szerint — megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Farkas Kálmia
