Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

fl tsz-ek pénzügyi és hitelrendszerének új vénásai A gazdaságirányítás re­formja során lényeges vál­tozások következtek be a termelőszövetkezetek pénz- és hitelrendszerében is. Ér­vényesül egyebek között az az elv, hogy a tsz-ek ön­álló gazdálkodása érdeké­ben legyenek olyan anyagi alapok, amelyek biztosítják a nagyüzem zavartalan mű­ködéséhez szükséges felté­teleket. Köztudomású, hogy 1087-ben már valamennyi állóeszköz értéke után ké­peztek a tsz-ek amortizá­ciós alapot, ami a termelés­ben elhasználódó állóeszkö­zök pótlásának legfőbb pénzügyi forrása. A terme­lőszövetkezeti törvény ki­mondja, hogy a tsz-ek szo­ciális- kulturális, fejleszté­si, részesedési és jövedelem­biztonsági alapot is kötele­sek létesíteni. A részesedé­si alap a termelőszövetkezei által garantált munkadíja­zás nélkülözhetetlen felté­tele. Kormányrendelet írja elő, hogy — miként az állami vállalatok és egyéb gazdál­kodó szervek — a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek is kötelesek pénzfor­galmukat bankszámlán le­bonyolítani. Minden szövet­kezet bankszámla-szerző­dést köt az illetékes bank- fiékkal, s bankszámlája fe­lett szabadon rendelkezik. Intézkedése nélkül vagy annak ellenére csak végre­hajtható bírósági, döntőbi- zot. sági és államigazgatási t határozatok alapján terhel- j heti meg számláját a bank- i fiók. I A zavartalan gazdálkodás I megköveteli, hogy a tsz házi pénztárában is legyen 1 megfelelő összeg. Régebben | utasítás írta elő, hogy mi­lyen esetben, legfeljebb hány ezer forintot tarthat a szövetkezet otthoni pénz­tárában. Most már ilyen megkötöttség sincs; a köz­gyűlés dönt ebben a kérdés­ben is, figyelembe véve az ésszerűség követelmé­nyeit Ha a termelőszövet­kezet a saját bevételeiből származó pénzét meghatá­rozott időre betétként he­lyezi a bankba, akkor ka­matot kap utána. (Legalább fél évre lekötött összeg után 2, egy évre lekötött összeg után 3 százalék a kamat) Előírja a kormány- rendelet, hogy minden gaz­dálkodó szerv, tehát a ter­melőszövetkezet is csak az illetékes pénzintézettől ve­het igénybe hitelt. Hitel­nyújtási joga is csak a banknak van. Ez a rendel­kezés azonban nem zárja ki azt, hogy a termelőszö­vetkezet 30 napot meg nem haladó fizetési határidőben állapodjon meg bármelyik más tsz-el, állami gazda­sággal, vagy vállalattal. A szövetkezetek gazdál­kodását, a tagok jövedel­mét jelentékenyen befolyá­solják a hitelek. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a hatékony, jövedelmező, gyorsan megtérülő beruhá­zásokat segíti hitellel. Előnyben részesíti azokat a befektetéseket, amelyek ré­vén javul népgazdaságunk fizetési mérlege. Fontos szabály, hogy hitelt csak az a tsz kaphat, amelyik jövedelmezően gazdálko­dik, termékeit folyamato­san értékesíti és fizetőké­pes. Az a szövetkezet, amelyik nagyobb összeget fordit a beruházás megva­lósítására a maga erejéből, hamarabb jut hitelhez, ha egyébként azonosak a hitel- nyújtásnál mérlegelt körül­mények. Előnyben részesíti a bank azt a tsz-t is, amely saját pénzét nagy­mértékű állami támogatás­sal ösztönzött beruházások­ba fekteti. (Ilyenek például a szarvasmarha- és a ser­téstartás épületei: ezek emeléséhez 70 százalékos támogatást ad az állam.) Rendkívül nagy jelentő­ségű irányelv, hogy a beru­házási hitel elbírálásával egyidejűleg határozni kell az állandó forgóeszköz­szükséglet finanszírozásáról is. A bank elsősorban a nagyobb és jelentősebb be­fektetéseket támogatja köl­csönnel. Szem előtt tartja, hogy a járulékos és a kap­csolódó beruházások az alapberuházással együtt va lósuljanak meg. A beruhá­zásokra folyósítandó ter­melőszövetkezeti hitelek kamata évi 3 százalék. (A középlejáratú beruházási hitelt 4, a hosszúlejáratút 4—20, kivételesen 25 év alatt kell visszafizetnie a tsz-nek.) Természetesen nemcsak beruházási, hanem rövidle járatú forgóeszközhiteit is igénybe vehetnek a szövet­kezetek. Az ilyen hitelt a termeléshez szükséges kia­dásokira, beszerzésekre, a tagok és az alkalmazottak részesedésének, munkadí­jának kifizetésére használ hatják fel. Ha a várható bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor a bank nem nyújt hitelt; alapvető elv ugyanis a hitelképesség. (Fontos viszont tudni, hogy az állami támogatás fede zetnek számít.) A forgóeszközhitelek után a tsz-ek 5 százalék kamatot fizetnek, (a válla­latok 8 százalékost.) Ez a kedvezmény azonban csak a mezőgazdasági jellegű tevékenység finanszírozásá­ra vonatkozik. Ipari és ke­reskedelmi jellegű tevé­kenységhez az általáno feltételekkel nyújt hitelt a bank a szövetkezeteknek is. Körséta a megyében a mechanizmus első hetén ELŐTÉRBEN A FOGYASZTÓ A táskától a szilvalekvárig Végéhez közeledik a leltár A megye áruellátásnak 60 százalékát biztosító fmsz-i hálózatban is a lázas tevé­kenység jellemezte a hónap első hetét. Több mint 7000 ember leltározott az 1600 boltegységben, s közel fél­millió órát töltöttek ezzel a nagy erőfeszítést megkövete­lő munkával. A községekben semmi zavar nem volt — s ha talán kicsit szárazán is hangzik — mindenki hivatá­sa magaslatára emelkedett. Az üzletek sorra nyitottak, s ma talán néhány vas-, mű­szaki bolton kívül nincs is olyan üzlet, ahol kint füg­gene a tábla: Leltár miatt zárva. Áruházról áruházra G. P. | Nyírbátorban már a hét elején kinyitott az országos hírű áruház. Nem túlzás ez? Aki úgy érzi, olvassa el a sok levelet és lapot, ami oda érkezik. Magyaróvár, Nyíregyháza, Budapest — jelzik a postabélyegzők. To­vábbi céljukat nagyon rövi­den fogalmazták: még töb­bet és jobbat a fogyasztó­kért. Márpedig itt a múlt esz­tendőben a vevőszámlálás tapasztalata szériát 517 000 ember fordult meg. S egyet­len panasz, reklamáció nem érkezett. De most ennél is többet akarnak. Kéthavonta divatbemutatót rendeznek, több ktsz-szel létesítenek köz­vetlen kapcsolatot, hogy kis szériában készült, különleges árut tudjanak ajánlani. Hasonlóan gondolkodnak a fehérgyarmati áruházban. Felmérik az itteni egység szívóhatását, s piackutatással segítik a jobb választék ki­alakítását. Most 10 milliós nyitókészlettel várják a ve­vőket, A műit évi közel 40 milliós forgalomnál az idén többre számítanak. Tudják, hogy az csak akkor megy, hn jobbat kínálnak, mint ed­dig. Szo^áífafni, kereskedni Nagykáilóban sok tervet kezdenek valóra váltani már. Az fmsz kapuján kis levél- szekrény. Kétóránként ürí­tik. S miért? Mert ide dob­ják be a gáztulajdonosok a palackigénylést, amit a szö­vetkezet órákon belül ren­dez. Viszont egészen más a gondja Bus Istvánnak, a bőr­díszműves részleg vezetőjé­nek. A mostani 18 bedolgo­zón kívül még szükség lesz legalább ennyire, hogy bé­lelt bevásáriótáskákból any- nyit készítsenek, amennyit a kereskedelem igényel. A di­vat nagykereskedelemtől kezdve a megye szövetkeze­teiig sokan érdeklődnek. S most már nincs akadálya, hogy szállítsanak. Öli kalku­lálnak, s nem bonyolult ár­vetési szabályzat köti a ke­züket. De más munka is indul hamarosan Kálióban. Az fmsz színes mozaikiapokat fog gyártani, s beszereztek egy nyugatnémet tolltisztító- gépet, ami a megyében egyáltalán nincs. A múlt évi gondos elemzés, piackutatás már érleli gyümölcseit. Panyolán korszerű, mégis hagyományos ízű lekvárt fő­ző üstrendszer dolgozik a sze­zonban. Kiváló szilvát dol­goznak fel. Eddig ezt hor­dóban és rekeszben adták el. Hogy ez lenne a jó üz­let? Nem. ötletesebben akar­ják ezt folytatni. Tárgyalnak a mátészalkai fmsz cserép- gyártó üzemével, s szilkéket rendelnek. A tájjellegnek megfelelő formában és dí­szítéssel. Ebben, márkázva viszik piacra a várható 6— 700 mázsa, finom, fekete, szatmári szilvából főtt lek­várt. Nem szokványosán A jó vendéglátás megte­remtése a kis községekben is gond. Talán a legszelleme­sebben ezt Szatmáresekén ol­dották meg. Egy tanácsülé­sen elhatározták, hogy presz- szó kell. De kinek van pén­ze? Építkezésre senkinek. S ekkor jött a ..mechanizmusos ötlet." A legforgalmasabb ut­caszakaszon megkérdezték, ki tudna két szobát a házá­ból átadni bérletben az fmsz-nek, s ott mint presz- szós dolgozni. Sarkadi Jó- zsefné ráállt a boltra. Tár­sadalmi munkában, egy kis községi, némi fmsz támoga­tással átalakították a bejára­tot, s berendezték a presz- szót. Igaz, kicsi, mindössze 40 ember fér be. De tiszta, hangulatos, a fiatalok soka­sága hallgatja itt a rádiót, s a jó lemezeket. Mátészalkán már meg­kezdték az áruház építését. Szeretnék még ez év vegén megnyitni. Kállóban is ter­vezik, mégpedig a község középpontjában. Nyírbátor­ban megnyitották a vas- műszaki boltot. Fehérgyar­maton a következő tervük egy modem étterem építése. Jánkmajtison viszont a fél­millióért készült csibékéi tető kezdi meg a napokban a munkát, öt darab 10 ezres gépet állítottak üzembe, s ehhez a tojást a gacsályi Dó­zsa Tsz szállítja hampshire állományától. Szilágyi Lász­ló a vezetője. Úgy mondja: a környező 10 község nanos- csibegondját megoldják. s fejlesztik a vállalkozást, más aprójószág keltetésével. ötletek, tervek — de nem álmok. Reális felmérések, gazdaságossági számítások fedezik ezeket a vállalkozá­sokat. A lakosság hasznára, a szövetkezetek hasznára. Bürget Lajos A község mindenese Tiszamogyorósón mond­ják róla: — Minden olyan funkció, amelyik nem jár pénzzel, füzetessel, azt Szeles Bálint bácsi tölti be. Sok az igazság ebben. 1954 óta társadalmi ta­nácselnök-helyettes. Fizet­ség nélkül. Népfrontbi­zottsági elnök. A tsz igaz­gatóságának a tagja és 1948 óta az fmsz ügyintézője Mogyoróson. Ez utóbbiért kap havi 186 forint tiszte­letdijat. Abból él feleségé­vel, amit ő a tsz-ben és a háztájiban, de főleg, amit a két traktoros fia: Bálint és András keres. Mindenki belenyugszik Baksán Miklós tanácsel­nök: — Mint elnökhelyettes, Bálint bácsi foglalkozik a tanács részéről a mezőgaz­dasággal és a vitás ügyek intézésével. — Tudja, miből, mennyit és hova vetettek. Nyilván­tartja évekre, melyik részt kell trágyázni, ő irányítja a legelők javítását, felméri a táblákat ha szükséges. Ha földügyben vita van, Szeles Bálint dönt. És mindenki be­lenyugszik. Olyan mint egy élő lexikon. — Azért vállaltam társa­dalmi munkában a tanács­elnök-helyettesi megbíza­tást is, mert szeretek az emberekkel foglalkozni. Én örömöm lelem benne — vallja. — Falun meg még sokat kell küzdeni a mara- diság ellen. Ma már igaz kevesebb a civódás az em­berek között egy-egy el­szánton barázda miatt, d® azért még akad. Igazságot kell tenni.. Társadalmi munkáért érdemrend Szűcs István tanár: — Bálint bácsi tavaly végezte el az áhalános is­kola VIII. osztályát. Né­gyes tanulónk volt. Jobb is lehetett volna, ha nincs • annyi teendője. Szorgalma vonzotta az embereket. Ve­le és utána 84 felnőtt vé­gezte el Tiszamogyoróson az általános iskolát. — Néhányan a szememre vetették, nem szégyellek öreg fejjel iskolába járni. Egy évet így is késtem. A fiam is VII-be járt, de szégyellt velem egy pa.lba ülni. Kimaradtam, hogy ne zavarjam. Szeles Bálintot kiváló Mai disznóölés Eleget teszek János só­gor meghívásának. Falun nőtt, de végül városban dol­gozó részére nagy élményt tartogat az eredeti falusi disznótor. Szinte előre meg­elevenedni látszik a régi, gyer­mekkori nagy szenzáció. Hó szállingózik, csíp a hi­deg. Szakasztottan arra való idő, Álmosan dereng a hosszú téli éjszaka vége. Az össze­hívott többi sógorok, a két jó szomszéd szinte egyszerre érkeznek. Pálinkáspoharak kerülnek a kézbe. Kétszeri öntés. Több egyelőre nincs. Nehogy itt is megtörténjen, mint Kis Lapos Lajoséknál, ahol fogás előtt annyit ittak, hogy mire odakerült a sor, mindenki mellé nyúlt a fog­ni valónak. A disznó pedig sértetlenül sétált ki óljából, miután jól megfuttatta az életére törőkét. Gyönyörű két állat ez, két názsa körül egyik-egyik. Mikor rendre kimúlnak, vá­rom, ki húzza, hozza fel a kertből a szalmát a perzse­léshez. De senki nem csinál ilyet. Ellenben Varga Sán­dor. egy régi jó ismerős az istállóajtó mellé megy, ahon­nan gázpalackot vesz elő hosszú gumicsővel, aminek szűkített nyílású fém van a végén. Ö szúrt, ő a meghí­vott „hentes." Nagy fazék­ba melegvizet kér, abba ál­lítja a palackot. Aztán ki­gyűjtött gyufaszálat tart a cső vége elé, mire erősen lobogva-lohogva nyúlik ab­ból előre a láng. Ahol elha­lad, sercegve görbül, ég a szőr. Hanem írtó takarosán, hozzáértően csinálja. Egy­szerre perzseli a két egy­más mellé fektetett disznót. János sógor a nyeles la­páttal kapargat utána. Úgy megy minden, mint a pa­rancsolat. Tagadhatalanul jobb, mint a szalmás per­zselés. Különben sincs ab­ból valami sok, nem adhat a tsz. Ami keveset kapott a sógor, kell a háztáji tehén, a növendéküsző, meg a fias- koca alá. A gyermekek most nem csinálnak külön kis ma. lacperzselést, a félrekapart szalmahamuból. Nem is igen törődnek ilyesmivel. Szem­látomást élvezik a Varga Sándor munkáját. A pálinka azért nem ma­rad el végleg. A gazda több­ször is kihozza az üveget, poharakat, Hideg van. Régen a betongyűrűs kút- ból felhúzott, s a vödörben mindjárt jeget fogó vízzel történt a perzselés utáni le­mosás. Most jó meleg vizet hord ki ehhez a munkához a sógorasszony. Kilenc órára kész a párja nincs friss, sült hússal ke­vert toroskáposzta. Puliszka, az nincs. Mégcsali említésbe sem kerül. A reggelivel együtt, hogy jobban csúsz- szon a falat — pedig csúszik az a bő zsírtól rendesen — borra vált a vendégeket kí­náló sógor. Most következik az asz- szonyok igazi munkája. Min­dig szerettem nézni, ahogy nagyra darált kukoricával dörzsöltek a belet. Ez csak volt A mosógép vezetékét konnektorba dugják. A gép végzi el az akkor szépnek tetsző, de különben igen ne­héz és babrás munkát. Aztán, a nagykéselckel va­ló tüdő, máj és egyéb, a hur­kába kerülő belsőség vagda- lása sincs. Helyette két hús­daráló is működésbe kezd. S azt is csak képzelhetem, ami­kor az asszonyok körül ülték a fateknőt és kézzel dugdos- ták a tölteléket a bélszálak­ba. Egy kis átszereléssel ezt is elvégzik gyorsan, precízen a húsdarálókkal A vastag hurkák kivételével. Verejtékmentes az asszo­nyok homloka, arca. Szót se lehet hallani sürgetésről Mégis halad minden, minta pontos óra mutatója. Azelőtt másnap került sor a zsírnak való kisütésére. Egy nap nem lehetett ezt a többivel. S csak nézem, hogy a sógor három lábú vaskat­lant állít az udvarra, üsttel és rakja bele a kisütnivalót. Mondja, hogy a kölcsönző­ből. Jó dolog, hogy az is van. Ma teljesen ..rendbe te­szik" a két disznót. Én meg mondom neki, kevés vágott fát látok. Ngm igen lesz elég a konyhában. Mire azt fele­li, azon ne búsuljak, „kise­gíti” azt a gáztűzhely. Nem dísznek vették. Közben a famíliához tar­tozó férfiak elmentek, ki-ki végezni a maga dolgát. Csak vacsorára jönnek vissza. Varga Sándor pedig tovább ment a kapott negyven fo­rinttal Ma még másutt is perzsel. Kérdem a kis rokon öcs- köst, hová tette, /miért nem rúgják még a di.< znó vizhó­lyagot. Mert mi úgy csinál­tuk, darabka nádszálon ke­resztül felfújtuk, elkötöttük és kíméletesen rugdostuk a pihekönnyű „labdát.” De a kis öcskös most furcsán nev- vet rám. Nem kell neki „olyan”. Van neki futballja. Egyszerre sül, rotyog, fő minden. És szinte hihetet­len, hogy a valamikori este helyett ezúttal már déli egy órakor kóstolni lehet a friss hurkát! Esti szürkületre pe­dig megtelik zsírral három, egyenként húszliteres bő­dön és pár fazék. S az asz- szonyok a jó délutánt va­csorafőzéssel, többféle tész­tasütéssel töltik. A lerbe kolbász kerül. Nagy erő és akarat kell a vacsora végigevésáhez. De a szüntelen szíves kínálás el­lenállhatatlan. Közben szor­galmasan töltöget a sógor a poharakba is. Az asszo­nyok cukros melegen isszák a bikavér piros bort. És sen­kinek sem feltűnő, nem hiá­nyolja sem a töltöttkáposztá­ból, sem a hurkából a kuko­ricadarát, meg a burizst. Igen, mit nem érünk még meg. Mennyi újítás, újdon­ság a falusi disznótorban is. És senki sem mond semmit a volt „romantikásabbról.” Mint ahogy észbe sincs vár­ni az ajándékért kuncsorgó farsangosokat. Asztalos Bálint társadalmi munkájáért, a népfrontmozgalomban elért eredményeiért a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki. A kő már itt von — Pesten, akkor meghív­tam Bugár Jánosnét, a Ha­zafias Népfront főtitkár- helyettesét, látogasson el Mogyorósra. Tavaly szét is nézett nálunk. Megmutat­tam a régi községből meg­maradt három alig másfél méter magas paticsházat, mert az utóbbi években csaknem teljesen újjáépült a falu. A régieket lebon ot- ták. Amit egy faluban le­het, azt mind társadalmi munkával építettük. Az új tanácsházának 45 ezer vá­lyogot vertünk, 13 vagon fe­hér követ hordtunk hozzá, a busznak garázst, az fmsz-nek boltot építettünk. — Nem volt járdánk sem. Felszólítottuk a lakos­ságot, hogy egy métert ajánljon fel portájából. Sok magyarázkodásra ez is si­került. Most mind a háborít utcában járda van. Ez év­ben kövesutat szeretnénk a Béke utcában. A kő mát Itt van. A tsz társadalmi munkában hordta ki. így ií építjük. F. »

Next

/
Thumbnails
Contents