Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
A gazdasági munka politikai ellenőrzése az új körülmények között Minta nagyüzem lesz a rakamazi Győzelem Tsz 4 la »csöves öntözés — Építkezés külföldi típustervek alapján — 4 kapások komplex gépesítése HOSSZÜ. ALAPOS előkészítő munka után az új esztendő első napján a gyakorlati megvalósítás útjára lépett az új gazdasági mechanizmus. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink valóra váltásának, a gazdaságirányítás reformja sikerének sok fontos, nélkülözhetetlen feltétele van, de ahhoz, hogy a reform a párt által megszabott módon és szellemben, egész társadalmunkat átfogóan, egységesen valósuljon meg, a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén érvényesülnie kell a párt vézető irányító szerepének. A pártirányítás sokrétű skálán mozgó feladatrengetegében is kiemelkedő fontossága van ma a párt gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkájának. A gazdasági életben bekövetkezett változások sok vonatkozásban új helyzet elé állították a korábbihoz képest új feladatok újszerű megoldására ösztönzik, kényszerítik a pártszervezeteket Ezeknek a megoldása nem egyszerű feladat mert az új módszerek alkalmazása, a munkastílus javítása, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel összhangban álló korszerűsítése gyakran hosszú évek beidegződésének gyökeres megszüntetését, gyorsuló ütemben növekvő új ismeret- anyag elsajátítását a modem tudományos módszerek felhasználását követeli. Az új gazdaságirányítási rendszerben a gazdasági vezetés módszerei, a vállalat érdekei tendenciájukban összhangba kerülnek a gazdaságpolitikai követelményekkel, az olyan általános politikai érdekekkel, mint a gazdaságosság érvényesítése. Adódhat azonban olyan helyzet is, amikor a helyi érdekek szembekerülnek a népgazdasági érdekekkel. A vállalaton belül is keletkezhetnek érdekkonfliktusok, melyek szembeállítják egymással az embereket. A keletkező ellentmondások feltárása. azok feloldása, a jó politikai ' atmoszféra megteremtése a pártszervezetek fontos politikai feladata. E feladatoknak — amelyek a pártszervezet gazdaságszervező munkájának csupán egyes mozzanatait tartalmazzák — csak akkor tudnak eleget tenni, ha figyelemmel kísérik, rendszeresen elemzik a gazdasági folyamatokat, azok összefüggéseit, elsősorban társadalmi oldalát. Ehhez pedig meg kell ismerni a jogszabályokat, a közgazdasági szabályozókat egyszóval azt a közgazdasági környezetet, amelyben a vállalat tevékenykedik. A LEGFONTOSABB FELADAT mégis az, hogy a pártszervezetek olyan politikai légkört teremtsenek, amelyben az emberék tudatosan cselekedve, felszínre hozzák a gazdasági szabályozók által ösztönzött jobb módszereket, eljárásokat, belső tartalékokat, hogy á fő gazdaságpolitikai célkitűzések érdekében a dolgozók tapasztalatai, észrevételei érvényesüljenek. A pártszervezetek ne avatkozzanak be a gazdasági irányítás konkrét feladataiba, ne vállalják át a feladatokat a gazdasági vezetéstől, hanem politikai módszerekkel biztosítsák a megoldások helyes, a népgazdaság érdekeivel összhangban álló irányát; fellépésükkel zárják ki a tétlenség, a huzavona lehetőségét, A vezetők és a dolgozók megítélésében a fő kritérium a jobb, hatékonyabb gazdálkodáshoz való hozzájárulás értéke legyen. _A pártszervezetek sokrétű politikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a pártellenőrzés. A gazdasági tevékenység pártellenőrzésének, segítő munkájának módszerei (a gazdasági, hivatali, stb. vezetők beszámoltatása, a fő kérdések kiemelése, ’ a helyes káderpolitika alkalmazása, stb.) már többé-ke- vésbé kialakultak. A jő módszerek és azok helyes alkalmazása azonban két dolog. A pártellenőrzés lényege, belső tartalma annak felülvizsgálata, sokoldalú elemzése, hogy a párt és a kormány célkitűzései hogyan, milyen mértékben valósulnak meg az adott üzemben, vállalatnál, termelőszövetkezetben, intéz- , menynél; a gazdaságosság követelménye érvényesül-e kellőképpen a munkában; sz emberekkel való bánásmód összhangban áll-e szocialista elveinkkel, a vezetők segítik-e az alkotó kezdeményezés kibontakozását, s hogyan biztosítják a vállalat gazdasági fejlődését összhangban a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, HA A PARTSZERVEZETEK jól alrrrják betölteni — például vállalati szinten — politikai irányító szerepüket, akkor az ellenőrzés során feltárják az ellentmondások okait, megvizsgálják a hiányosságok eredőit és a munka kővetkező fázisában javaslatot tesznek az ellentmondások feloldására, a hibák kiküszöbölésére. Ilyen értelemben, az irányítás folyamatában elhelyezve, az ellenőrzés a tervező munka egyik kiindulópontja is lehet. A pártellenőrzés mint minden hasonló természetű munka, akkor igazán hatékony, ha abban a vizsgált gazdasági folyamatokat jól ismerő szakemberek, (szükség esetén pártonkívüliek is) részt vesznek. Az ellenőrzés, amely helyesen értelmezve egyben segítségnyújtás is. a gazdasági feladatok megoldásához éppen olyan tervszerű, rendszeres, folyamatos feladat, mint a termelés vagy a pártélet. Ha az ellenőrzés rendszertelen, nem igazodik a vizsgált jelenségek természetéhez, nem töltheti be hatékonyan funkcióját. A pártellenőrzés, amely magában foglalja a vezetők beszámoltatását is, nem eredményezhet alá- és fölérendeltségi viszonyt. A párt- szervezet beszámoltathatja a gazdasági vezetőt, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezető felettese is. A gazdasági vezetők beszámoltatása hatékony eszköz a pártszervezet kezében akkor, ha azt helyesen alkalmazza. Ehhez az szükséges, hogy a pártszervezet jól válassza meg a napirendre kerülő témakört, az ügy szempontjából a leglényegesebb kérdésekről, időszerű problémákról kérjen tájékoztatást. A PÁRTELLENÖRZÉS. a vezetők beszámoltatása egyben a politikai nevelés, az üzemi demokrácia gyakorlati alkalmazásának fontos módszere is. Az is igaz, hogy a pártszervezet nem egyszerűen partner, hanem az adott gazdasági egység politikai irányító testületé is. Ez a szerep arra kötelezi pártszervezeteinket, hogy ne egyszerűen a gazdasági vezetés belső ellenzékének a helyzetéből alakítsák ki álláspontjukat, szervezzék meg munkájukat, hanem a kölcsönös bizalom és tájékoztatás alapján valódi, hatékony együttműködést alakítsanak ki. Munkájuk csak akkor lehet eredményes, ha a pártszervezet, a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők elvi alapokon nyugvó, jó elvtársi és munkatársi kapcsolat, az alkotó munka egészséges légköre alakuljon ki. Dr. Dankovits László, ae MSZMP Központi Bizottságának munkatársa A rakamazi Győzelem Tsz-t jelölték ki még a múlt évben Szabolcs-Szat- már megyéből az ország másik hat, a Tiszán inneni részén lévő, öntözési lehetőséggel bíró tsz-szel együtt mintagazdaság fejlesztésre. Pontos közgazdasági számítások A 3030 hold szántón, jelentős gyümölcsös területen (430 hold termő almás) és közel ezer holdon gazdálkodó tsz még nem ismer zárszámadási mérleghiányt. A tavalyi esztendő eredményeként ezúttal is 20 ezer forint körül alakult az egy tagra jutó átlagkereset a közösből. A feltételek figyelembe vételével kezdődött meg a több évre szóló program mindenre kiterjedő gazdasági számítása, elemzése. A felméréseket a megyei tanács illetékes osztálya, s a. Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei közösen végezték el. 1961- től elemezték az eddigi gazdálkodás alapján elért termelési eredményeket és az ebből következtethető alakulást. Ez év végére készül el három évi megvalósításra a fejlesztési terv. A fejlesztési feladatok végrehajtásának segítésére a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vállalt védnökséget. Az egyetem vézető tanárai közül már eddig is többször voltak Rakamazon felmérések, helyszínezásek céljából. Közreműködik a szolnoki mezőgazdasági fejlesztési iroda is. Kísérleti istálló A mintaüzemmé fejlesztés programja még nem teljesen tisztázott, egyes célkitűzései azonban ismertek. Egyik ilyen, hogy továbbfejlessze a szántóföldi termesztést az öntözési lehetőség legkorszerűbb kihasználása alapján. Eddig 150 hold szántót öntözött évente a tsz esőztető módszerrel. Az öntözött őrületet három év múlva 900 holdra terjesztik ki alagcsöves rendszerrel. Ugyancsak teljes öntözésben részesítik a csaknem ezer hold legelőt, az eddigi 400 holddal szemben. A bőséges takarmánytermesztésre alapozva fejlesz* tik elsősorban a szarvasmarha-tenyésztést. 1971-reaz állományt 1200 darabra növelik, s ezenbelül a tehén- állományt a jelenlegi 260- ról 600-ra fejlesztik. Itt próbálják ki a megyében az eddig legjobbnak tartott 108 férőhelyes szarvasmarha-istállóktól a még korszerűbbeket, melyek külföldi típustervek szerint készülnek, komplex gépesítést kap a szántóföldi termelés egész a betakarításig (kukorica, cukorrépa. napraforgó, burgonya). A nagyarányú gépesítettség következtében felszabaduló munkaerő foglalkoztatására munkaigényes kertészeti termékeket termelnek. 40 milliós beruházás A három évre szóló beruházás végső összegét 30— 40 millió forintra becsüli a Január elsejétől nemcsak a neve változott meg a Közúti Üzemi Vállalatnak. Az új alapítólevél szerint a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat — megtartva eredeti fő profilját — tovább bővítheti tevékenységét. Vállalhatja nagyobb fesztávú hidak építését. végezhet vasútépítést, közművesítést. A jövőben lehetőség nyílik több mélyépítési munkák, illetve az ezekhez kapcsolódó járulékos tevékenység elvégzésére, továbbá hidak és műtárgyak vasbeton elemeinek gyártására és értékesítésére. Értékesíthetik a már korábban gyártott meleg és hideg aszfalt termékeket S ami nagyon is lényeges; utak tervezési munkáit is elvégezhetik. Az építőipari kapacitás bővítése megyénkben —különösen az iparfejlesztés gyorsítása szempontjából — igen jelentős. Éppen ezért a vállalat ilyen irányú tevékenységének növelése nagy segítséget jelenthet a megye ipari elmaradottságának gyorsabb ütemű felszámolásához. A segítség lehetőségének feltételei a vállatsz vezetősége. S mint mondják: megteszi az állam is a magáét. A próbaszámítások szerint — a különböző kedvezményeket figyelembe véve — az összes szükséges beruházásból 50—60 százalék lesz az állami támogatás. Attól pedig egyáltalán nem félnek, hogy a nagyarányú beruházások a tagság keresetét csökkentenék. A legújabb módszerek és technikák megteremtése, illetve alkalmazása feltétlen a további anyagi szilárdu- lást biztosítják. Egyébként a gödöllői egyebem védnöksége erre is garanciát jelent. A tsz mindent megtesz a megnövekedett feladatokért, hogy valóban korszerű mintaüzemmé fejlődésével példát mutasson Szaboícs- Szatmárban a többi szövetkezeti gazdaságoknak. / Asztalos Bálint latnál már megvannak. As éves termelési érték I Öviben még csak 90 millió forint volt, s erre az évre már eléri a 115 milliót. A megváltozott viszonyok és a várható feladatok jobb ellátása érdekében szükségessé vált a meglévő géppark korszerű tárolására, javítására és karbantartására egy új géptelep létesítése. Erre a célra a vállalat a város déli ipari övezetében kapott megfelelő területet, ahol az építkezéseket ötmillió forint beruházással már ebben az évben megkezdik, és be is fejezik. Az új profilú tevékenységek szélesítése lehetővé teszik olyan építőipari munkák elvállalását is, amelyekre más vállalatok —. kapacitás hiányában — már nem vállalkozhatnak. A különböző építőanyagok fokozott gyártása és értékesítése pedig olyan kooperációs lehetőséget teremt az ellátásban, amely mindenképpen meggyorsíthatja az építkezéseket megyénkben. <T. Aj Új tevékenységek a Közúti Építő Váliaíatnál Korszerű géptelep o déli iparövezetben Felkúszott az árbocra a vörös ZQSZIÓ... EMLÉKEZÉS A CATTAROI FELKELÉSRE 1917 novembere után, amikor az orosz proletariátus forradalmával a maga részéről véget vetett a háborúnak és bebizonyította, hogy a proletariátus legyőzheti elnyomóit, az egész Világon bátrabban kezdtek a harchoz a munkások, parasztok, katonák. 1918 januárjában az Osztrák—Magyar Monarchia valamennyi országában, és Németországban is azért hagyták abba a munkát a gyárak dolgozói, hogy sztrájkjukkal, tüntetésükkel tudtára adják kormányaiknak: békét akarnak! Ehhez a békeharchoz csatlakozott az osztrák— magyar hadiflotta Cattaro- ban. A monarchia hajóin cseh, szlovák, horváth, szlovén, lengyel, magyar, osztrák és olasz matrózok szolgáltak. Nehéz sorsa volt a hajó legénységének. A hosszú, fárasztó szolgálatot durva bánásmód súlyosbította és az élelmezés egyre rosszabbodott. Romlott húst, marharépát kaptak, míg tisztjeik jól éltek, bőségesen jutott nekik étel-ital. még hozzátartozóiknak is küldhették haza az elsikkasztott legénységi élelemből. A matrózokat a legkisebb fegyelemsértésért kikötötték, kimenőjüket megvonták. A parancsnokok legszívesebbén elzárták volna őket a külvilágtól, hogy ne jusson el hozzájuk semmi hír. Mégsem tudták megakadályozni, hogy a hajógyári munkások, az orosz frontról visz- szaérkező katonák elmondják: békére vágynak már mindenütt és ezért sztrájkolnak a munkások is. ötven esztendeje — január 22-én — előbb a polai kikötő arzenáljának munkásai hagyták abba a munkát, hogy békét és helyzetük megjavítását követeljék. Velük tartottak az ott állomásozó hadihajók matrózai is. Január 26-án a cat- taroi arzenál munkásai léptek sztrájkba Ezekben a napokban megalakult a matrózbizottság, amelynek tagjai elhatározták, hogy támogatják a munkások mozgalmát. A matrózbizott- ság január 31-én a part menti repülőállomáson tartott megbeszélésen már a felkelés időpontjáról is döntött. Február 1-én délben a cattaroi öbölben a Sank Georg hajón eldördült az ágyú, megszólalt a többi hajót is felkelésre szólító sziréna és felkúszott az árbocra a vörös • zászló. Felfegyverezték a legénységet, a tiszteket lefegyverezték. A kikötőben állomásozó hajók nagy része azonnal csatlakozott a felkeléshez, sorra felvonták a főárbocra a vörös lobogót, ami azt is jelezte, hogy a tisztek helyett a legénység vette át a vezetést A hajókon matróztanácsok alakultak; ezek küldötteiből délután a Sankt Georgon megalakult és tanácskozott a központi matróztanács. Este hétkor közösen megfogalmazott követeléseiket átadták a flotta parancsnokának. Azonnali béke, a népek önrendelkezési joga, demokratikus kormányforma, a matróztanács elismerése, jobb, a tisztekével azonos élelmezés, a bevonultak hozzátartozóinak nagyobb támogatása — ezek voltak a legfontosabb pontjai annak a memorandumnak, amelyet az ellentengernagynak átadtak. A matróztanács a felkelés első percétől valamennyi hajón rendet és fegyelmet tartott. A felkelők bebizonyították, hogy tisztek nélkül is el tudják látni feladatukat. A központi matróztanács abban bízott, hogy a hátország munkásai segítségére sietnek, a monarchiában a felkelés általánossá válik, és megdönt- hetik az elnyomók uralmát Táviratot küldtek az Osztrák Szociáldemokrata Párt vezetőjéhez és Károlyi Mihályhoz, tőlük várva, hogy mozgósítják a monarchia proletariátusát Táviratuk azonban nem, vagy csak későn jutott el a címzettekhez, igy magukra hagyva, meg volt pecsételve sorsuk. A parti ütegek nem csatlakoztak a felkelőkhöz, a nagy rádióadók felett is a tisztek rendelkeztek. így — ami a felkelőknek nem állt módjában — parancsnokaik állandó kapcsolatban álltak a külvilággal és segítséget kérhettek. Február 3-án kora reggel hadihajók érkeztek a felkelés leverésére. A matróztanács, ha a túlerővel szemben felveszi a harcot, ezer és ezer matróz hiábavaló halálát okozza; ezért kénytelen volt a megadás mellett dönteni. A békéért harcoló „bűnösöket” a hajókról a partra szállították. Az egyik magyar matróz a hősi felkelés levont vörös lobogóját testére csavarta, a vízbe vetette magát, partot ért és Magyarországra hozta a közös küzdelem emlékeként. A hadiflotta és a hadsereg parancsnoksága lólábán már nem merte a matrózok százait statáriális bíróság elé állítani, halálra ítélni. De kivégeztetett kő- Zülük négyet. A felkelés vezetőjének, a szocialista Franz Raschnak a sortűz előtt ezek voltak az utolsó szávai: „Éljen a béke'" Hétszáz matróz került rabságba. Az erődítményekben, barlangokban embertelen körülmények közöt: tengődtek, közülük többen éhen haltak. Az életben maradottaknak a monarchia összeomlása, a polgári demokratikus forradalom hozta meg a szabadságot. Az Osztrák—Magyar Monarchia hadigépezelében a cattaroi matrózok voitak az elsők, akik szervezetten szembefordultak a népe] lenes háborúval, békét, demokráciát és az elnyomott nemzetek szabadságát követelték. Példát mutattak abban is, hogy az elnyomók elleni harcban a különböző nemzetek fiai összefogtak. Soraikban ott voltak a magyar matrózok is, akik hazatérve, tovább küzdöttek. Többen közülük életüket adták a szabadságért. a proletárforradalomért, a Tanácsköztársaságért. Gábor Sándorná kandidátus
