Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-30 / 24. szám
A művelődésügyi miniszter utasítása az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról Megjelent a művelődés- ügyi miniszter utasítása az 1968—1969-es tanévre szóló iskoláztatási feladatokról az általános iskolákban végzők továbbtanulásával, pályaválasztásának segítségével kapcsolatos tennivalókról. Az utasítás kimondja, hogy minden tanuló csak egy jelentkezési lapot állíthat ki, amelyen két iskolát tüntethet fel, függetlenül azok típusától, akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket — a kívánt szaktárgyak megjelölésén túl —•, nyilatkozzanak arról is, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tantervű osztályba. Az általános iskolák igazgatói a jellemzéssel és javaslattal ellátott jelentkezési lapokat az első helyen megjelölt iskolának küldik meg. A döntésnél elsősorban az általános iskola véleményét, továbbá a felvételi beszélgetések, illetve felvételi vizsgák tapasztalatait veszik figyelembe. Fontos feladat biztosítani a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek minél nagyobb arányú felvételét, s támogatni a sokgyermekes szülők és egyedülálló anyák továbbtanulásra érdemes gyermekeit. A munkásmozgalom mártírjainak, a „magyar szabadság érdemrend”, a „szocialista hazáért érdemrend”, a „munkás—paraszt hatalomért emlékérem” tulajdonosainak, a nemzeti gondozottaknak, a Magyar Partizán Szövetség igazolt tagjai közül a múltban internacionalista, illetve antifasisíta fegyveres harcokban részt veiteknek a gyermekeit — ha a felvételi követelményeknek megfelelnek — fel kell venni az iskolába és a kollégiumba (diákotthonba). A továbbtanulási kérelmet elbíráló iskola igazgatója döntéséről az általános iskolát értesíti, elutasítás esetén a jelentkezési lapot a második helyen megjelölt iskolához juttatja el. A második helyről történt elutasítást követően a középiskolák a jelentkezési lapoka a megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi (oktatási) osztályá- nák küldik meg. A miniszteri utasítás szerint a szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen — a kézhezvételt követő nyolc napon belül — a döntést hoZó iskolánál benyújtott, de annak közvetlen felügyeleti szervéhez címzett fellebbezéssel élhet A jelentkezési lapokat március 1-ig továbbítják a középiskolákba, a szakmuii- kásanuló iskolákba. A felvételi vizsgák, illetve felvételi beszélgetések megtartásának határideje: április 10. A szakközépiskolák és ipari technikumok a fél nem vett tanulók jelentkezési lapját április 13-ig küldik el a másodsorban megjelölt iskolába. A gimnáziumokból, a gép- és gyorsíró iskolákból a fel riem vett tanulók lapját április 30-ig juttatják el a másodsorban megjelölt tanintézethez. A szakmunkástanuló iskolákban a felvétel elSő időszaka május Sl-én zárul, a pótfelvételeket augusztus 15-ig fejezik be. A munkásőri feladat vállalása — politikai hitvallás Nyíregyházi munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyűlése Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára üdvözli a kitüntetett mmikásőrBket. Évzáró-évnyitó egységgyűlést tartottak szombaton délután a nyíregyházi munkásőrök. A dohánygyár kultúrtermében megrendezett, immár évről évre hagyományossá váló ünnepélyes ösz- szejövetelen részt vett Murczkó Károly, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, továbbá a városi üzemek, vállalatok képviselői. Az egység éves munkájáról, az elkövetkező év feladatairól Gyurján László egységparancsnok számolt be. Ezután Murczkó Károly mondott beszédet. Bevezetőben foglalkozott a fontosabb kül- és belpolitikai eseményekkel. Beszámolt a város ipari- és mezőgazdasági üzemeinek eredményeiről, majd így folytatta: — Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a munkásőrség elmúlt évi tevékenységét is értékelte. Megállapította, hogy az egység kötelékébefl szolgálatot teljesítő elvtársak tanúbizonyságot tettek a párthoz, a néphez való hűségükről, és jól teljesítették a kapott feladatokat. örömmel vettük a megyei parancsnokság tájékoztatását, mely szerint a városi egység az 1967-es kiképzési évben végzett eredményes munkája alapján a megyei egységek közötti versenyben harmadik helyezést ért el. Ez az eredmény is bizonyítja a parancsnokság és a munkásőrök összehangolt, felelősségteljes tevékenységét. Ez jó alap a még .jobb eredmények eléréséhez. A pártbizottság első titkára ezután a maga és a végrehajtó bizottság nevében elismerését fejezte ki mindazoknak a munkásőröknek, akik becsülettel eleget tettek önként vállalt pártmegbízatásuknak. Külön köszönetét mondott azoknak, akik a tízéves szolgálat után ez alkalommal kapták meg a Szolgálati érdemérmet, s akik több éves szolgálat után leszerelnek, vagy tartalékállományba vonulnak. Kérte őket, hogy gazdag tapasztalataikat adják át a fiatalabb munkásőröknek, s a kapcsolatot tartsák fenn továbbra is a kollektívával. Figyelmeztette a leszere- lőket felváltó fiatal munkásőröket, hogy nem köny- nyű feladatot vállaltak magukra. A munkásőri egyenruha egyben politikai hitvallás is. A munkásőrnek példát kell mutatni a munkahelyen, a kiképzés és a szolgálat ellátásában egyaránt. Megígérte, hogy a pártbizottság továbbra is figyelemmel kíséri a munkásőrök tevékenységét. segíteni fogja munkájukat. Befejezésül erőt. egészséget, sok sikert kívátit az 1968. évi munkához. A beszédek elhangzása után került sor a kitüntetések, oklevelek, emlékérmek és emléklapok átadására, valamint az új munkásőrök ünnepélyes eskütételére. Ezután Ballai István megyéi parancsnok köszönte meg az elmúlt évi eredményes munkát. Az ünnepélyes egységgyűlés az Internacio- nálé eléneklésével fejeződött be. * Tízéves munkásőrszolgálatuk és eredményes munkájuk elismeréseképpen Szolgálati érdemérem kitüntetést kaptak: Adorján István, Ambrusz József, Ballai Győző, Benkei István, Bíró Pál, Éva József, Géczi Mihály, Hajzer Menyhért, Hernádi Ferenc, Pálházi István, Pokrovenszki András, Haki- ta György és Tóth Árpád. Kiváló parancsnoki kitüntetést kaptak: Dankó Aladár, Hódi Ferenc, Rózsási János, Séra Károly, Szoboszlai László és Nagy Béla. Kiváló munkásőri kitüntetést kaptak: Aranyász Mihály, Ballai Győző, Balogh Imre, Czakó Tibor, Dankó Ferenc, Darvas Lajos, Hajtó József, Késmárki György. Kiss Jenő, Kulybus György. Pál Ferenc, Sarvai János, Tarjám István, Torna Péter. Tóth Gábor és Varsányi László. ' — tá Meghalt Sipkay Barna Mély megrendüléssel és Íájdáloínmal tudatjuk, Sipkay Barna fró, a Ke- lét-Magyáf ország olvasószerkesztője I960 január 28-án röviddel éjfél után a nyíregyházi kórházban éle- téhék negyvenegyedik évében elhunyt. Évek óta tartő súlyos gyöfndrbetégsége hatalmasodott el fajta, amivel szervezete nein tudott megbirkózni. Sipkay Barrtá 1927. július 10-én született Nyíregyházán. Édesápjá, Sipkay György nyugdíjas néptanító, áki munkáséveit a várbs tahyabokraibafl pá- rasztgyerrfiekek nevelőiéként töltötte. Fia, Bárria elemi éí középiskoláit Nyíregyházán végezte. A haladó szellemű Kossuth gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, ahonnan a család szűkös anyagi helyzete miatt ki keltett maradnia. Huszonegy éves korában munkát vállalt á Szabolcs megyei TÍTASZ Vállalatnál, mint státiSZtikUS. A Szárai statisztika sérti akadályozhatta meg abbán, hogy a diákkorában elkezdett irodalmi tevékenységét né folytassa. Egyre sűrűbben jelentkezett írásaival a különböző lapoknál. Tehetségére, tevékenységére felfigyelt a megyei pártbizottság lapja és 1954-ben munkatársnak alkalmazta. Azóta megszakítás nélkül dolgozott a tnegyei lápnál. 1962-ig a kulturális föVátot vezette, majd haláláig a lap olvasószerkesztője volt. Az éltéit Í5 évben á szerkesztőség egyik szellemi vezetője volt. Magas színvonalú írásai és szerkesztői munkája mellett példaképe és nevelője volt kollégáinak. A niások ügyeivel törődő, fáradhatatlan kommunista újságírót a Magyar Újságírók Országos Szövetsége helyi titkárává választották munkatársai. Sipkay Barna az irodalmi életben országos hírnévre tett szert. 1963-ban jelent meg első jelentősebb kötete, Messzi harangszó címmel, a nyírségi emberek Üj életet próbálgató örömeiről, nehézségeiről. Azóta újabb öt kötetet ' publikált a Magvető Könyvkiadó Sipkay Barna tollából. Jelenleg két pósthomusz kötete áll rendezés alatt. Egy drámáját bemutatott a Miskolci Déryné Színház, több rádió és tv-játékát sugározták. Élete utolsó hónapjaiban filmen is dolgozott. Irodalmi és szerkesztőségi munkáját társadalmunk több kitüntetéssel ismerte el. Szocialista munkáért érdemérem és Szocialista Kultúráért kintüntetéseket, valamint József Attila és SZOT-díjat kapott. Sipkay Barna temetése 1968. január 31-én szerdán délután fél négy órakor lesz, a nyíregyházi Északi temető ravatalozójából. Az elhunytat saját halottjának tekinti: A KELET-MAGYARORS ZÄG SZERKESZTŐSÉGE A MAGYAR ÜJSÄGfRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A MAGYAR 1RÖK SZÖVETSÉGE cAz uto ls ó h(> szilqel'es Elnézést ó gyengeségért, de fájdalmai és különös, sőt rettenetéi feiádál, ide, a hármas oldat élére Síp- kay Barnáról írni, annál ts inkább, Zilizen héháriy napja még — ás előtte évekig — ö járta a szerkesztőséget reggelenként, hogy fiúk, mtt adtok a hármas oldHlté ihdülónak, ö szervezte, szerkesztette ide a lap éléré i I. 5. és 6. hasábot, a Kelet-Maftyééok- szág aznap legfontosabb információit, fiptirljait. Most pedig, itt jelentjük olvasóinak, barátainak, hogy élment. Hatalmas ts szomorú életet élt. Személyes gondja volt a megye és a világ. Két embér helyett doígotoitf lapot szerkesztett és Wgényeltét irt, gyorsan égett. Január 19-én volt bent utoljára a szerkesztőségben. Kéziratokat hózütt, falusi riportot a húspróölémáról, felül írtuk a nevét, a vasárnapi számba, hogy „Sip- kay Barna ripőrije". ,,Jaj, ne írjátok Igp! Hiszel: nem is olyan jé/” — tiltakozott, mint mindig, ha valamiben formailag is jelezni akartuk rendkívüli tehetségét. Aztán hozott egy kis publicisztikát a szívátültetésről és ezer és ezer szív meggyilkolásáról, ami naponta Vietnamban történik. Még egy maró szatírát az ügyeskedőkről, a konjunktúralovagokról, szinte teljes képet, önmaga Világnézetéről. Ekkor beszéltünk veie utoljára. Mert másnap rcsz- izul telt és aztán, meghalt. Leírjuk a beszélgetést, hogy ez is néhány vonással jellemezze Ót, é& emlékeztessen rá. Nem teszünk Hozzá semmit és nem is veszünk el belőle semmit. — Szervusztok fiúk! Meghoztam, amit megígértem. — Szervusz Barna! Rosz- szul nézel ki. — Igen, a vesémmel feküdtem, kicsit fájsz volt. De most már túl vagyok rajta. Remek dolog volt kint lenni az életben. Kétszeresen örülök, hogy ezentúl csak ítni fogok, a Kelet-nek riportokat, a Magvetőnek regényeket. — Barna, mi értjük a vágyadat, hogy írni akarsz, de gondold meg, nem korai még? Nem lenne biztonságosabb, néhány ér múlva? — Nem gyerekek! Ti ezt nem értitek. Régi tervünket valósítjuk meg a 'elesésemmel. Csák irhi fogok, és ő ott lesz melléitcjfr, Már gyerek kotunkhán erről álmodoztunk — Barna! Vegyél ki inkább fizetésnélküli alkotó szabadságot,. Biztonságosabb. — Nem akarom. A srácok miatt, nem lkatok terhelni eyy siátuszt. — De senki se szólna ezért. Téged mindenki szerei. — Nem! Nem akarok elvenni helyei senki élöl. — Nézd! Mi azért fenn tartjuk a státuszodat, a szobádat is és várunk Rád... — Nagyon jók vagytok hezzám. Nem is érdemiem meg! — Nem vagyunk jók Hozzád, zsák nagyon nagy szükségünk van a munkádra és méginkább a személyedre. Itt minden úgy marad minthz ittlennél, — Ne iélje.ek, én mindennap jövök. Engem nem fogtok elfelejteni. Szervusztok. — Szervusz Barvuska! Nem fogunk elfelejteni! mmmmmmsemmmé
