Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
GYEREKEKNEK Sző of et dioat, 1968. Téli «porfknsztflm. A sapka v8r#s rókaprémből van. A kosztüm üzbég népi motívumok alapján készült. (Foto: F. Grinberg és B. Kaufman, APN) Tavaszi-nyárt utcai kosztümök, hosszított, kétsoros kabáttal. A szoknya bólos, vagy rakott. Tartozékok: fehér selyemblúz és nagyor. r-igy filckalap. (Foto: A. Makarov és B. Kaufman, APN) Lenvásaon ruhák forró nyári napokra, himzőcőíszités sei. Pasztellesek a- ural lók: sárga, i tszín. Egyik hímzéssel, a másik .cillel. Elengedhetetlen tartozéka: a szalmakalap. (Foto: A. Makarov és B. Kaufman, APN) Törd a tejed! •• Önmaga ellensége a dohányzó Amióta Kolumbusz Kristóf 1492-ben feljegyezte hajónaplójában, hogy a bennszülöttek csónakjukban „füstöt ittak”, a dohányzás szenvedéllyé vált. A sors különös játéka folytán Európába Francisco Herman- dez orvos hozta be az első dohányleveleket. A középkor orvosai dohányfüsttel próbálták „elriasztani” a járványos betegségeket. Miből áll tehát a cigarettafüst? A cigarettában 12—25 milligramm nikotin van. A nikotin pedig erős méreg! Két cigaretta tömény nikotinjának lenyelése néhány perc alatt halált okoz! A rágyújtás után a dohányzó szervezetében a nikotin égési gőzként hatol be. A dohány izzásakor a nikotin 35 százaléka elég 40 százaléka eloszlik a levegőben a szívások közötti füsttel. Az a füst, amely a parázstól a száj felé halad szíváskor, kezdetben még 25 százalék nikotint tartalmaz, de a cigaretta hideg részén áthaladva, a nikotin jelentős része lecsapódik. A nikotin végül a cigaretta csonkjában gyűlik össze, ezért a „csikk” végigszívása a legnagyobb méreg a szervezetnek. A füst ingerlő gőzének és a keletkező gázok hatására a hörgőnyálkahártya öntisztulását biztosító hámsejtek mozgása megbénul. A fokozott mennyiségben termelődő hörgőváladék eltávolítása már csak erős köhögés, krákogás útján lehetséges. Hiába kombinálták a cigarettát a filterrel, a dohányfüst kátrány termékei — ha csökkent mennyiségben is — beju'nak a szervezetbe! Elgondolkoztató: a városok levegőjéből és a dohányfüstből készített sűrítmények a kísérleti állatok bőrén rákot idéznek elő. Ugyancsak elgondolkoztató, hogy a tüdőrákos meg- be‘egedések száma hozzávetőleg ötszáz százalékkal emelkedett, s hogy a napi 10 cigaretta tízszeresére, 20 cigaretta t.Izenlv’tszorosára, 30 pedig huszonötszörösére növeli a tüdőrákos megbetegedés esélyét. A szenvedélyes dohányzás nem mindig vezet tüdőrákhoz — mondják a dohányzók. — Ez igaz, de a tüdőrákban meghalt emberek zöme erős dohányos volt! Ez tény: a dohányos ember nagyobb valószínűséggel kaphat tüdőrákot, mint a nem dohányzó. Szokás-e a dohányzás, vagy szenvedély? Egyesek idegcsillap^ónak használják, mások az emésztés fokozására. ismét mások fogyasztószerként. A legtöbb esetben csak szokás, amihez a rágyújtás szertartása, a játék öröme kapcsolódik; feszélyezettsé- get, gátlásokat palástol elősegíti a társalgás megkezdését stb. A dohányzás inkább szenvedély, és éppen olyan erős lehet, mint bármely más kábítószer élvezete. Régebben a dohányost az egyházi és a világi hatalmak büntették. ma elsősorban — önmagát bünteti... RECEPTEK RACHAL tejfölösen Hozzávalók: ponty, füstölt szalonna, só, zsír, paradicsom, zöldpaprika, rózsapaprika, tejföl. Szép, nagy pontyot megtisztítunk. Hasát felvágjuk, belsőrészeit kiszedjük. Jól megmossuk, és a bőrét két ujjnyi távolságokban nem nagyon mélyen bevagdaljuk. Minden bevágásba 1—1 szelet füstölt szalonnát dugunk, azután a halat négyujjnyi széles szeletekre feldaraboljuk, besózzuk. Tűzálló edényt vagy hosszú serpenyőt zsírral jól kikenünk, a haldarabokat belerakjuk. A tetejére teszünk 2—3 magvától megtisztított, felszeletelt paradicsomot, és 5—6 karikára vágott kimag- vazott zöldpaprikát. Megsózzuk, rózsapaprikát hintünk rá, leöntjük bőven tejföllel, és gyakori öntözge- tés mellett körülbelül háromnegyed óráig sütjük. Ugyanabban az edényben tálaljuk. rántott sajt Hozzávalók: 10 szelet sajt, 3 zsemle, 3 dl sűrű palacsintatészta. A rántott sajtot nagyon kiadósán készíthetjük, ha a vékony karikára vágott sajtot (vagy sajtmaradékot) ráhelyezzük a zsemleszeletekre, abba kissé belenyomva, sűrű palacsintatésztába mártva kirántjuk. Ha a palacsintatésztába élesztőt morzsolunk, mutatós, gömbölyű puffancsok lesznek belőle. Salátával kitűnő vacsora, de főzelékkel is adható. HASZNOS TANÁCSOK Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Európai nép, 7. Észak-magyarországi ipari központ, 8. Alá, 9. Erősen vizes föld, 11. Debreceni ingatlankezelő rövidítése, 12. TKUI. 14. Szállított. 16. Megfejtendő (folyt, a vízszintes 20.). Hamis. 20. Megfejtendő. 2’. Esztendő. 22. Vissza : szenvedés. 24. Török rang. 25. Biliárdbot. 27. Magához tér. 28. Indián kultúra. 29. Előszoba népiesen (utolsó kockában két betű). Függőleges: 1. Nép a rómaiak korában. 2. Ételízesítő. 3. Azonos mássalhangzók. 4. Ajándékoz. 5 Elsőrangú, közismert idegen szóval. 6. Megfejtendő. 10. Ronda. 11. Pozitív film 13. Római 498. 14. VZB. 15. Megfejtendő. 17. Nemzetközi segéllyel. 19. Forró égövi futó- . inda. 21. Perzsel. 23. Azonos mássalhangzók. 24. Török keresztnév, 26. ÓA. 27. Sértetlen. Megfejtendő: Megyénk folyóparti kirándulóhelyei közül három : vízszintes 1, vízszintes 16, 20, függőleges 6, függőleges 15. Múlt heti megfejtés: Tiszalők, vízierőmű. Könyvjutalom: Takács Judit Mátészalka, Újhelyi Magdolna Szatmárcseke és Medve Szilvia Nyíregyháza. Bátor kisvirág A virágok mind a langyos földben tanyáztak. Nagyon várták a tavaszt. Hallották, amint a hó, a jég recseg-ropog a fejük felett./ A szél nyargal, mint egy megvadult csikó. A fák ilyenkor nyögnek, hajladoznak és gyökereik sürgöny- drótján fut szét a hír,.,/ a jeladás: — Ne moccanjon egy virág se rejtekéből, mert még itt a tél! A madarak fázósan csipognak, panaszosan sírdo- gálnak, némelyik alig hallhatóan fütyüli: tillió-tülió... — ami madár nyelven azt jelenti: már nincs bogyó. A virágok odalenn beszélgetnek, mesélnek. A nyárról, fényről, langyos esőről. Még a gyerekekről is. Olyanokról, akik rátaposnak a kis szirmokra, vagy bottal ütik le a virágok fejét, aztán nevetve otthagyják szegényeket. Remek ilyenkor a hangjuk a kis virágoknak. — De nemcsak rossz gyerekek vannak! — szólalt meg a rózsabokor. — Én ismerek olyan kislányt, meg kislegényt, akik öntözni szoktak, kapálgalni nyesegetni. Tavaly, mikor nyíltak a rózsáim, egy kislány így kiáltott: — De szép! — Amikor lankadni, fonnyadni kezdtek virágaim, kezébe fogta a pergő szirmokat és szívből súgta: — Ne halj meg, szép virág! — Ilyen gyerekek is vannak ám. Közben a virágok készültek az életre, gyűjtötték a nedveket és az erőt. És még valamit! A színeket. A föld anyagából választották szét a színeket, mint az ügyes vegyészek. Az ibolya lila színt gyűjtött, a pipacs pirosat, a búzavirág kéket, a gyermekláncfű sárgát. Egy kis virág azonban nem figyelt a mesére és a színekkel sem törődött. Vágyott a fény után, szabadulni akart a sötétből. Eltervezte, hogy reggel a gyökerek hágcsóin felkapaszkodik. Éjszaka kis, fehér selyemkendőt dobott a vállára ét már indult is. Hajnalra ki• dugta fejét a földből. Rémülten látta, hogy csupa hő a kert, a rét, az erdő. —■ Jaj, mit tettem?! — gondolta ijedten és reszketett minden porcikája. De mikor túljutott az első ijedelmen, így beszélt magában: — Szép életet akartam, és azt hittem, hogy az csak úgy az ölembe pottyan? Most már nem tágítok. — Elszántan körülnézett és ki» kendőjét összébbhúzta magán. Mikor a cinke megpillantotta a virágot, tüstént szétkiabálta: — Nyitni kék! Itt a tavasz! Nyitni kék!... A fák felébredtek erre és integetni kezdtek ágkarjaikkal a felhőknek. Könnyű forgószél indult. Táncba kezdett és pörgött, pörgött jókedvűen. A Nap előbújt, a hó olvadni kezdett. Fejéit tenyérnyi hósapkával a vén hegy is kihúzta magát. Melegedett a föld. Megjött a tavasz első, bátor hírnöke — a hóvirág. Láng Etelka Az egészséges fekvőhelyről A fekvőhely maga is változik a divattal. Az újonnan berendezett lakásokban már nem találunk ágyat, hanem rekamiét, vagy heverőt, amely fekvőhelyül szolgál. Ez persze nem olyan ruganyos, nem olyan puha, mint a régi kettős ágyak, a derékaljak voltak, de ez a keményre kárpitozott fekhely a jó! Mennél egyenesebb és keményebb a fekhely, annál jobban pihen a gerincoszlop, a derék, annál frisseben ébredünk, tehát annál egészségesebben pihentünk. A derék alá párnát, dunyhát tenni nagyon egészségtelen, s ugyanúgy kár a kéményre tömött szalmazsákot pehely derékaljjal borítani. A fej alá sem kell két nagy tollpárna, Jhiszen aludni fekve, s nem ülve kell; ezért elegendő egy nagy és egy kispárna. Takaróul régebben télen a dunna járta. Itt is na- gyott változott a divat, persze elsősorban az egészségtan követelményeinek megfelelően. A dunnát helyesebb felváltani pehely-, vagy danulonpaplanra Ez még a leghidegebb télen is elegendő takarónak bizonyul, hiszen a legtöbb lakásban estére befűtik a hálószobát, vagy a központi fűtés jól temperálja a hőmérsékletet Különben a legjobb ha kellemesen érezzük magunkat a takaró alatt, tehát nem izzadunk, s nem is fázunk. Az ágyhuzat minél egyszerűbb és minél könnyebben kezelhető legyen, ezért kerüljünk minden fodrot és felesleges díszt. Érdemes könnyen kezelhető krepp ágyhuzatot is vásárolni, ezt nem szükséges mosás után keményíteni, de vasalni sem. Találd kií Trikóban és sortban jár s folyton strandol, - 5 1* Bármilyen éber a csősz, mnident elhord ő, az... (XSQ) Fagytól, jégtől sohse fél, s szánon halad ő, a... íl»X) Szalagot hord feketét, s ír, — csak előbb verd meg. De nem tollal, nem krétával még csak nem is ceruzával. Mi lehet ez? Fejtsd meg! (d?Sojj)