Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

GYEREKEKNEK Sző of et dioat, 1968. Téli «porfknsztflm. A sapka v8r#s rókaprémből van. A kosztüm üzbég népi motívumok alapján készült. (Foto: F. Grinberg és B. Kaufman, APN) Tavaszi-nyárt utcai kosztümök, hosszított, kétsoros ka­báttal. A szoknya bólos, vagy rakott. Tartozékok: fehér se­lyemblúz és nagyor. r-igy filckalap. (Foto: A. Makarov és B. Kaufman, APN) Lenvásaon ruhák forró nyári napokra, himzőcőíszités sei. Pasztellesek a- ural lók: sárga, i tszín. Egyik hímzéssel, a másik .cillel. Elengedhetetlen tartozéka: a szalmakalap. (Foto: A. Makarov és B. Kaufman, APN) Törd a tejed! •• Önmaga ellensége a dohányzó Amióta Kolumbusz Kris­tóf 1492-ben feljegyezte ha­jónaplójában, hogy a benn­szülöttek csónakjukban „füs­töt ittak”, a dohányzás szenvedéllyé vált. A sors különös játéka folytán Eu­rópába Francisco Herman- dez orvos hozta be az első dohányleveleket. A középkor orvosai do­hányfüsttel próbálták „el­riasztani” a járványos be­tegségeket. Miből áll tehát a cigarettafüst? A cigarettában 12—25 milligramm nikotin van. A nikotin pedig erős méreg! Két cigaretta tömény niko­tinjának lenyelése néhány perc alatt halált okoz! A rágyújtás után a do­hányzó szervezetében a ni­kotin égési gőzként hatol be. A dohány izzásakor a nikotin 35 százaléka elég 40 százaléka eloszlik a le­vegőben a szívások közötti füsttel. Az a füst, amely a pa­rázstól a száj felé halad szíváskor, kezdetben még 25 százalék nikotint tartal­maz, de a cigaretta hideg részén áthaladva, a nikotin jelentős része lecsapódik. A nikotin végül a cigaretta csonkjában gyűlik össze, ezért a „csikk” végigszívása a legnagyobb méreg a szer­vezetnek. A füst ingerlő gőzének és a keletkező gázok hatá­sára a hörgőnyálkahártya öntisztulását biztosító hám­sejtek mozgása megbénul. A fokozott mennyiségben termelődő hörgőváladék el­távolítása már csak erős köhögés, krákogás útján le­hetséges. Hiába kombinálták a ci­garettát a filterrel, a do­hányfüst kátrány termékei — ha csökkent mennyiségben is — beju'nak a szervezet­be! Elgondolkoztató: a vá­rosok levegőjéből és a do­hányfüstből készített sűrít­mények a kísérleti állatok bőrén rákot idéznek elő. Ugyancsak elgondolkozta­tó, hogy a tüdőrákos meg- be‘egedések száma hozzáve­tőleg ötszáz százalékkal emelkedett, s hogy a napi 10 cigaretta tízszeresére, 20 cigaretta t.Izenlv’tszorosára, 30 pedig huszonötszörösére növeli a tüdőrákos megbe­tegedés esélyét. A szenvedélyes dohányzás nem mindig vezet tüdőrák­hoz — mondják a dohány­zók. — Ez igaz, de a tüdő­rákban meghalt emberek zöme erős dohányos volt! Ez tény: a dohányos ember nagyobb valószínűséggel kaphat tüdőrákot, mint a nem dohányzó. Szokás-e a dohányzás, vagy szenvedély? Egyesek idegcsillap^ónak használják, mások az emésztés fokozá­sára. ismét mások fogyasz­tószerként. A legtöbb esetben csak szokás, amihez a rágyújtás szertartása, a játék öröme kapcsolódik; feszélyezettsé- get, gátlásokat palástol elő­segíti a társalgás megkez­dését stb. A dohányzás inkább szen­vedély, és éppen olyan erős lehet, mint bármely más kábítószer élvezete. Régeb­ben a dohányost az egyházi és a világi hatalmak bün­tették. ma elsősorban — önmagát bünteti... RECEPTEK RACHAL tejfölösen Hozzávalók: ponty, füs­tölt szalonna, só, zsír, pa­radicsom, zöldpaprika, ró­zsapaprika, tejföl. Szép, nagy pontyot meg­tisztítunk. Hasát felvágjuk, belsőrészeit kiszedjük. Jól megmossuk, és a bőrét két ujjnyi távolságokban nem nagyon mélyen bevagdaljuk. Minden bevágásba 1—1 sze­let füstölt szalonnát dugunk, azután a halat négyujjnyi széles szeletekre feldarabol­juk, besózzuk. Tűzálló edényt vagy hosszú serpe­nyőt zsírral jól kikenünk, a haldarabokat belerakjuk. A tetejére teszünk 2—3 magvától megtisztított, fel­szeletelt paradicsomot, és 5—6 karikára vágott kimag- vazott zöldpaprikát. Meg­sózzuk, rózsapaprikát hin­tünk rá, leöntjük bőven tej­föllel, és gyakori öntözge- tés mellett körülbelül há­romnegyed óráig sütjük. Ugyanabban az edényben tálaljuk. rántott sajt Hozzávalók: 10 szelet sajt, 3 zsemle, 3 dl sűrű pala­csintatészta. A rántott sajtot nagyon kiadósán készíthetjük, ha a vékony karikára vágott saj­tot (vagy sajtmaradékot) rá­helyezzük a zsemleszeletek­re, abba kissé belenyomva, sűrű palacsintatésztába mártva kirántjuk. Ha a pa­lacsintatésztába élesztőt morzsolunk, mutatós, göm­bölyű puffancsok lesznek belőle. Salátával kitűnő vacsora, de főzelékkel is ad­ható. HASZNOS TANÁCSOK Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Európai nép, 7. Észak-magyar­országi ipari központ, 8. Alá, 9. Erősen vizes föld, 11. Debre­ceni ingatlankezelő rövidítése, 12. TKUI. 14. Szállított. 16. Meg­fejtendő (folyt, a vízszintes 20.). Hamis. 20. Megfejtendő. 2’. Esz­tendő. 22. Vissza : szenvedés. 24. Török rang. 25. Biliárdbot. 27. Magához tér. 28. Indián kultúra. 29. Előszoba népiesen (utolsó kockában két betű). Függőleges: 1. Nép a rómaiak korában. 2. Ételízesítő. 3. Azo­nos mássalhangzók. 4. Ajándé­koz. 5 Elsőrangú, közismert idegen szóval. 6. Megfejtendő. 10. Ronda. 11. Pozitív film 13. Római 498. 14. VZB. 15. Meg­fejtendő. 17. Nemzetközi se­géllyel. 19. Forró égövi futó- . inda. 21. Perzsel. 23. Azonos mássalhangzók. 24. Török ke­resztnév, 26. ÓA. 27. Sértetlen. Megfejtendő: Megyénk folyó­parti kirándulóhelyei közül há­rom : vízszintes 1, vízszintes 16, 20, függőleges 6, függőleges 15. Múlt heti megfejtés: Tiszalők, vízierőmű. Könyvjutalom: Takács Judit Mátészalka, Újhelyi Magdolna Szatmárcseke és Medve Szilvia Nyíregyháza. Bátor kisvirág A virágok mind a lan­gyos földben tanyáztak. Na­gyon várták a tavaszt. Hal­lották, amint a hó, a jég recseg-ropog a fejük felett./ A szél nyargal, mint egy megvadult csikó. A fák ilyenkor nyögnek, hajladoz­nak és gyökereik sürgöny- drótján fut szét a hír,.,/ a jeladás: — Ne moccanjon egy vi­rág se rejtekéből, mert még itt a tél! A madarak fázósan csi­pognak, panaszosan sírdo- gálnak, némelyik alig hall­hatóan fütyüli: tillió-tülió... — ami madár nyelven azt jelenti: már nincs bogyó. A virágok odalenn beszél­getnek, mesélnek. A nyár­ról, fényről, langyos esőről. Még a gyerekekről is. Olya­nokról, akik rátaposnak a kis szirmokra, vagy bottal ütik le a virágok fejét, az­tán nevetve otthagyják sze­gényeket. Remek ilyenkor a hangjuk a kis virágoknak. — De nemcsak rossz gye­rekek vannak! — szólalt meg a rózsabokor. — Én ismerek olyan kislányt, meg kislegényt, akik öntözni szoktak, kapálgalni nyese­getni. Tavaly, mikor nyíltak a rózsáim, egy kislány így kiáltott: — De szép! — Amikor lankadni, fonnyadni kezdtek virágaim, kezébe fogta a pergő szirmokat és szívből súgta: — Ne halj meg, szép virág! — Ilyen gyerekek is vannak ám. Közben a virágok készül­tek az életre, gyűjtötték a nedveket és az erőt. És még valamit! A színeket. A föld anyagából választották szét a színeket, mint az ügyes vegyészek. Az ibolya lila színt gyűjtött, a pipacs pi­rosat, a búzavirág kéket, a gyermekláncfű sárgát. Egy kis virág azonban nem figyelt a mesére és a színekkel sem törődött. Vá­gyott a fény után, szabadul­ni akart a sötétből. Elter­vezte, hogy reggel a gyöke­rek hágcsóin felkapaszkodik. Éjszaka kis, fehér selyem­kendőt dobott a vállára ét már indult is. Hajnalra ki• dugta fejét a földből. Ré­mülten látta, hogy csupa hő a kert, a rét, az erdő. —■ Jaj, mit tettem?! — gondolta ijedten és reszke­tett minden porcikája. De mikor túljutott az első ijedelmen, így beszélt ma­gában: — Szép életet akartam, és azt hittem, hogy az csak úgy az ölembe pottyan? Most már nem tágítok. — Elszántan körülnézett és ki» kendőjét összébbhúzta ma­gán. Mikor a cinke megpillan­totta a virágot, tüstént szét­kiabálta: — Nyitni kék! Itt a ta­vasz! Nyitni kék!... A fák felébredtek erre és integetni kezdtek ágkarjaik­kal a felhőknek. Könnyű forgószél indult. Táncba kezdett és pörgött, pörgött jókedvűen. A Nap előbújt, a hó olvadni kezdett. Fejéit tenyérnyi hósapkával a vén hegy is kihúzta magát. Me­legedett a föld. Megjött a tavasz első, bátor hírnöke — a hóvirág. Láng Etelka Az egészséges fekvőhelyről A fekvőhely maga is vál­tozik a divattal. Az újonnan berendezett la­kásokban már nem találunk ágyat, hanem rekamiét, vagy heverőt, amely fekvő­helyül szolgál. Ez persze nem olyan ruganyos, nem olyan puha, mint a régi kettős ágyak, a derékaljak voltak, de ez a keményre kárpitozott fekhely a jó! Mennél egyenesebb és ke­ményebb a fekhely, annál jobban pihen a gerincosz­lop, a derék, annál frisse­ben ébredünk, tehát annál egészségesebben pihentünk. A derék alá párnát, duny­hát tenni nagyon egészség­telen, s ugyanúgy kár a kéményre tömött szalmazsá­kot pehely derékaljjal bo­rítani. A fej alá sem kell két nagy tollpárna, Jhiszen aludni fekve, s nem ülve kell; ezért elegendő egy nagy és egy kispárna. Takaróul régebben télen a dunna járta. Itt is na- gyott változott a divat, per­sze elsősorban az egészség­tan követelményeinek meg­felelően. A dunnát helye­sebb felváltani pehely-, vagy danulonpaplanra Ez még a leghidegebb télen is elegendő takarónak bi­zonyul, hiszen a legtöbb lakásban estére befűtik a hálószobát, vagy a köz­ponti fűtés jól temperálja a hőmérsékletet Különben a legjobb ha kellemesen érez­zük magunkat a takaró alatt, tehát nem izzadunk, s nem is fázunk. Az ágyhuzat minél egy­szerűbb és minél könnyeb­ben kezelhető legyen, ezért kerüljünk minden fodrot és felesleges díszt. Érdemes könnyen kezelhető krepp ágyhuzatot is vásárolni, ezt nem szükséges mosás után keményíteni, de vasalni sem. Találd kií Trikóban és sortban jár s folyton strandol, - 5 1* Bármilyen éber a csősz, mnident elhord ő, az... (XSQ) Fagytól, jégtől sohse fél, s szánon halad ő, a... íl»X) Szalagot hord feketét, s ír, — csak előbb verd meg. De nem tollal, nem krétával még csak nem is ceruzával. Mi lehet ez? Fejtsd meg! (d?Sojj)

Next

/
Thumbnails
Contents