Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

s,Előre 1 Felette bontunk !.«" Szabadulás Fogságban a két jégtör« RENDEL[ff Úiabb ÁBC-óruházak a megyében Konkurencia a vendéglátókkal Sóstón Mozgóbolt — buszból as árkockázati alap kiár untátok- ra, időleges árengedményekre A belkereskedelmi minisz­ter most megjelent rendele­té szerint valamennyi belke­reskedelmi vállalatnál úgy­nevezett árkockázati alapot kell létesíteni, ami össze­függ a vállalatok nagyobb önállóságával. Ebből az alapból lehet fedezni az ár- különbözeteket az engedmé­nyes kiárusítások, vásárok idején, vagy abban az eset­ben, ha valamely rögzített árucikket leértékelnek. E tartalékból megajándékoz­hatják a vásárlókat, pél­dául valamelyik cikkből a vevő kettőt fizet és hár­mat kap. vagy a forgalom fellendítése érdekében ing­hez esetleg ingyen nyak­kendőt adnak. Az alapot fel­használhatják az áruk tisz- tfsására, festésére, átalakí­tására, javítására, vasalásá­ra, vagyis olyan célokra, ami kelendőbbé teszi az árut. Árleszállítással járó kiá­rusítások azelőtt is voltak, ezeket azonban évekig köz­pontilag rendelték el és központilag finanszírozták. Az elmúlt két évben már történtek változások, kötet­len volt például a kiárusí­tás időpontja, az árcsök­kentéshez szükséges ösz- szegnek azonban csak a felével rendelkeztek a vál­Mostanában gyakran fel­tesszük a kérdést: mi kell ahhoz, hogy egy vállalat jó eredménnyel zárjon év vé­gén? A válasz nagyon egy­szerűnek látszik: szorgalom és nagyon sok ötlet! Úgy tűnik az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál egyik felté*el sem hiányzik. Jó példája ennek az, ami a vál­lalat legújabb tervei közé tartozik. Ugyanis nemrégen egy kis autóbuszt vásároltak az AKÖV-töl. amit kellő átalakítás után mint mozgó kiskereskedelmi egységet fognak használni. A meg­lepőbb az, hogy itt nem is az átalakítás az ötlet, ha­nem a felhasználás módja. A mozgó üzletet főleg ott fogják üzembe helyezni ahol a városban valamelyik üzlet leltározik Ezzel, a leltáro­zás miatt korábban ellátat­lan körzet nem marad élel­miszer nélkül. De ugyanilyen jó ötlet­nek számít az, hogy a nyá­ri strandszezon kezdetétől a Sóstón bővítik kereskedelmi hálózatukat is. Jól felké­szülnek erre, a sikerre is számíthatnak, hiszen jóval előnyösebb áron. olcsóbban fogják forgalomba hozni a főtt virslit és a főtt kol­bászt. mint a vendéglátó egységek eddig. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a ko­molyabb hálózatbővítésekről sem. Jelenleg is dolgoznak az építők a kisvárdai 101-es számú élelmiszer-csemege áruház átalakításán és bő­vítésén. A korszerűvé va­rázsolt üzletet a tervek sze­rint február elején adják át majd, ahol a nyíregyházi csemegéhez hasonlóan a fagylaltárusítást is beveze­tik. Ezzel egyidőben két újabb ÁBC-áruház építését kezdik meg Nyíregyházán. A Szarvas utcán, a vízto­rony közelébe tervezett áruház helykijelölése már megtörtéit, viszont a másik melyet az Északi Alközpon- ba, a KISZ lakótelepre ter­veznek késik, mert még csak most folynak a hely­kijelölési tárgyalások. Az új ÁBC-áruházak, több mint négymillió forinba ke­rülnek. Az év másik ese­ményének számít az is, hogy már megrendelték a záho­nyi ÁBC-áruház tervdoku­mentációját, amelyre az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mintegy hárommil­lió forintot fordít. Ha a tervdokumentációk megér­keznek, melyet körülbelül az év végére lehe4 várni, — akkor az ÁBC-áruházat már 1969-ben át tudják ad­ni rendeltetésének. (horváth) Tizenkét és fél millió Nemrég történ«.: Derűsen sütött a Nap, a hőmérő plusz 8 fokot mu­tatott, amikor a bajai híd felett a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Jég­törő III, hajójának fedél­zetére léptünk. A 860 brut- tóregiszter-tonna vfzkiszorí- tású, karcsú hajó lassan a Vízfolyás irányába fordult. A parancsnoki hídon Tóth József kapitány előretolta a paianesközvetítő berende­zés, népszerű hajóskifeje­zéssel a telegráf karját, s alattunk feldübörgött a 6no lóerős Diesel-motor. Lefelé — völgymenetben — halad­tunk. — Az 1470 folyamkilomé­ter mögött megállt a jég — tájékoztatott Richter Jó­zsef, a bajai vízügyi igaz­gatóság főmérnöke —, s miután Baja felett néhány kilométerre már sikerült az álló jégmezőt megbonta­nunk, most oda igyekszünk, hogy ezt elindítsuk.. Fél óra múltán az 1470- es folyamkilométer előtt feltűnt az álló jégmező szé­le. Először testvérhajónk, a Jégtörő VIII-as rohamozta meg húsz kilométeres se­bességgel, de kormányszer­kezete elromlott. Ekkor mi indultunk neki. Hajónk a jeget ropogtatva, túrva ma­ga előtt, tört előre. Ered­ménytelenül: a jég nem bomlott meg. A parancsnoki hídon Tóth József kapitány és Richter József főmérnök izgatott párbeszéde zajlott: — Meg kell fordulnunk, mert a felettünk megbontott jég sebesen közele­dik! — így a kapitány. — Igen, ha máris el nem késtünk' Ha az 5 kilomé­ter hosszú jégmező ránk­jön, beszorít bennünket! S amitől tartottak bekö­vetkezett A két hajó a jég fogságába esett.. A jobbparti fák mögött vörös fénybe burko’ózya tűnt el a Nap, ezernyi csil­logó szikrát dobva az össze­torlódó jégtáblákra. A be­zárt hajók körül minden elcsendesedett. Az órák las­san múltak, az éjszakát nappal váltotta fel, majd ismét sötétség borult a jég­mezőre s ránk, foglyaira. Csak abban reménykedhet­tünk, hogy a jégtörő flotta többi egysége — ezek tő­lünk délre dolgoztak — ki­szabadítanak bennünket. Amikor Kanczler Ferenc kormányos álmomból felrá- sctt, hajnali fél 5 volt — Jöjjön fel gyorsan a fedélzetre, a Jégtörő X-es itt áll a VIII as előtt, s azt hiszen^ most kezdődik a tánc! A hídon — bundájába burkolózva — ott állt már a kapitány. A Jégtörő X-et figyelte, amely ziláló mo­torral alig száz méterre tőlünk rombolta a jeget. Az ég borús volt s a pásztázó fényszórók sugárkévéjében látni lehetett, milyen sűrűn hűli a havas eső. A hajó előtt tíz négyzetméteres szakaszról eltűnt a jég, s a víz örvénylőén áramlott lefelé. A Jégtörő VIII-as, amely tegnap este kissé balra elénkáll, manőverez­ni kezdett — Mit csinálnak ezek?! —■ mérgelődött a kapitány. —- Úgysem tud előre men­ni a jégtuskótól! A Jégtörő VIII-as orra most mozgás közben felénk fordult. A hajó keresztbe állt az áramlási irányra... Kiáltást hallottunk: — Nem tudunk elfordul­ni. Húzzatok hátra! A kapitány már a tele­gráf nyelét fogta, amikor hajónk megbillent Felet­tünk a folyó teljes széles­ségében körülbelül 1500 négyzetméternyi jég nagy roppanással leszakadt. A gépházban Tóth József üzemvezető, Palócz Lajos segédgépésszel a telegráf jelzését figyelték. Ok is érezték a hajó billenősét, s ugrásra készen álltak. Csi­lingelve lendült hátra a te­legráf vasn'elve: „Hátra... teljes erő!” Egy mozdulat, s a hajócsavar 600 lóerővel húzta hátra, el a VlII-astól a Jégtörő III-at Sok ezer tonnányi jégtö­meg iszonyú energiával ragadta magával a Jégtörő X-et amely — szembe áll­va a jéggel — néhány száz méter után kiszabadította magát A VIII-as helyzete azonban egyre rosszabodottj a lezúduló jég oldalba kap­ta, teletömte az alját, a hajó oldalra billent Felberregett hajónkon a riasztócsengő. Egy perc sem kellett hozzá, mindenki a fedézeten volt — Hátra!... Jobbra!... Egészen jobbra!... — hang­zott a gyors parancs. Szabad vizen úszott már a hajónk, de a VIII-as még mindig féloldalra dőlve fe­küdt a jégen. w Előre!,. Felette bon­tunk!... S hajónk nekilendült, a Pásztor Zoltán felvétele VIII-ast tartó jégtuskónak, amely nagy erejű rohamra málladozva omlott szét a vízben. A Jégtörő VIII-as kiegyenesedett, ő is kisza­badult a félelmetes fogság­ból. A Jégtörő III orra fino­man koppanva ütódött a ■ szeremlei gátőrház előtt a j parthoz. Baráti kézfogással búcsúztunk a kapitánytól, a tisztektől, a matrózoktól, ezektől az igazán kemény 1 férfiaktól, akik a nagy el­lenfél, a jég ellen is győz­tek. A partról még egyszer visszaintegettünk: — Sze­rencsés hajózást! A kocsigyártás mestere Majdnem öt évtizede dol­gozik szakmájában Marcsek András, nyíregyházi kisipa­ros. Szabolcs-Szatmár me­gye egyetlen kocsigyártó mestere. Tizenhárom éves korában, 1919-ben szerződött le tanulónak. Szabolcs- Szatmárban, — ahol a múltban sok volt a nagybir­tokos — a századfordulón és a huszadik század elején még virágkorát élte ez az iparág. Marcsek András a tanu­lóévek eltelte után a vá­ros legnagyobb kocsigyártó mesteréhez került, ahol ak­kor még 35 segéd és szak­munkással készítették a grófok, bárók, földesurak hintóit, homokfutókat, a városi bérkonfli'sok két- és négykerekű kocsijait. Ki­tartó szorgalmának köszön­hette, hogy 8—10 évi szak­mai gyakorlattal a kocsi­gyártás valamennyi műve­letét megtanulta. Ez a szak­ma ugyanis rendkívül ösz- szetett. Egy személyben kell bognárnak, esztergályosnak, kovácsnak, fényezőnek, kár­pitosnak lenni, s még csak nem is deszkából, hanem kőris, bükk és diófarön­kökből kell kialakítani a nagyméretű kocsilapokat. Marcsek András 1945-től kezdve min* kisiparos dol­gozik tovább a szakmában. Azóta is mintegy 30 darab új kocsit készített, pedig lalatok, a másik felét a Pénzügyminisztériumtól kel­lett kérniük. Mostantól ki­zárólag a vállalatok dönte­nek a vevőnek nyújtandó kedvezményekről, s teljes egészében maguk gondos­kodnak a szükséges anyagi fedezetről is. A fedezet, vagyis az árkockázati alap természetesen nem korlát­lan, de 70 millió forinttal nagyobb, mint tavaly. A kis és nagykereskedelemben összesen eléri az 590 millió forintot. Ha esetleg egy év eleji engedményes kiárusítás miatt valamelyik vállalat kockázati alapja év közben kimerül, ilyen célra rövid­lejáratú bankkölcsönt vehet igénybe. egynek előállítása legalább két hónapot vesz igénybe. Legutóbb a győrteleki és tarpai tsz-nek készített egy-egy kocsit. Emellett fő­ként régiek felújításán dol­gozik. de ő varázsolja újjá a nagvon régi. sokszor már rozoga állapotban lévő la- hottas kocsikat is a megvé ben. Gyártmányait sokszor részesítették elismerésben. tankönyv Ebben az esztendőben több mint százféle új általános és középiskolai tankönyvet jelentet meg két és fél mil­lió példányban a Tankönyv- kiadó Vállalat. Az általá­nos iskolák után most már a gimnáziumoknál is befe­jeződik a tankönyveknek az oktatási reformmal kapcso­latos kicserélése. Az új gimnáziumi könyvek között is újdonság lesz a kétköte­tes geometriai fe!ada4gyűj- temény, a negyedikes film­esztétikai és a műalkotások elemzéséhez, valamint a vi­lágnézetünk alapjai című tantárgyhoz készülő könyv. A szakközépiskolák és az Ez abban is kifejezésre 1u- tott hogy hosszú ideig tag­ja volt a vizsgabizottság­nak. Amióta önálló kisiparos­ként dolgozik 15 tanuló ke­rült ki műhelyéből. Ezek azonban néhány év alatt nem tudtak valamennyi mű­veletet úgy elsajátítani, hogy egyedül képesek len­készíil emelt szintű szakmunkás- képző iskolák több mint 50 féle új tankönyvet kapnak. Az alsó- és középfokú ok. tatás részére összesen 380 féle új és utánnyomott tan­könyv készül 12 és fél mil­lió példányban, megjelen­nek új tanári kézikönyvek is a magyar, a történelem, az orosz nyelv, a matema­tika. a fizika és a földrajz tanításához. Több olyan segédkönyv is napvilágot lát, amelyek hasznos segítséget nyújta­nak a szaktárgyak oktatá­sához és tanulásához egy­aránt nének új kocsi készítésére, s rendszerint üzemekben helyezkedtek el. A szakmá­nak tehát nincs u4ánpót!á- sa pedig Marcsek András már 62 éves. Készítményei­re még mindig szükség van. Nemcsak az egyre erősödő termelőszövetkezetek, hanem külföld is érdeklődőt iránta. Hódi László <G) Kovácsmunka a mester műhe’- ébcn. ültőnél Pál Balázs III. éves Ipari tanuló fm Marcsek András. mti foto

Next

/
Thumbnails
Contents