Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

Téli munka a tavon A tiszavasvári Vasvár! Pál Tsz 174 holdas halastavából mintegy 700 mázsa hal ke­rült értékesítésre az elmúlt évben. A tó egy részében anyapontyokat és növendék haliva­dékot tartanak télen is. A 25—30 centiméteres felszíni jégrétegen lékeket vágnak és tarta­nak szabadon, hogy a telelő halállomány a vastag jégpáncél alatt is elegendő oxigénhc jusson. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1967. évi fejlődéséről A tó egyes részein jól hasznosítható nádtömeg nőtt.'A tő erős befagyását kihasznál­va, mintegy 3000 kéve nádat takarítanak be, melynek egy részét ó'ajtáfedésre, s a többit nádpalló készítésére használnak fel. Naponta 300—400 kéve nádat vágnak és kötnek kévé­be a tsz szorgalmas tagjai. Hammel József felv. A Biztonsági Tanács ülése Fejlemények az amerikai kémhajóügy ben Washington (MTI): A Biztonsági Tanács meg­kezdte a koreai kérdés vi­táját A Biztonsági Tanács penteken magyarországi idő Szerint 22,20 órakor ült össze. A vita folytatását szombatra, magyar idő sze­rint délután 16,30-ra tűz- ' ték lei. Platon Morozov, a Szov­jetunió delegátusa tiltako­zott az amerikai küldöttség levelének napirendre tűzése ellen. Morozov kijelentette: az Egyesült Államokat ko­rántsem békés szándékok vezették, amikor a Bizton­sági Tanácshoz fordult az állítólagos feszült és a bé­két veszélyeztető helyzet miatt. A tanács összehívásá­nak kierőszakolása kísérlet arra. hogy az Egyesült Ál­lamok megosztassa a felelős­séget a feszültségért és el­leplezze az amerikai ag­ressziót Koreában. Ami a Pueblo kémhajót illeti, ezt a kérdést annak az ország­nak kell rendeznie, amely­nek területét a hajó meg­sértette. Hasonló értelemben fog­lalt állást a napireni vi­tában Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság állandó EN3Z- képviselője. A magyar kül­dött kijelentette, az Egye­sült Államok igyekszik olyan látszatot kelteni mint­ha a koreai térségben rend­kívül veszélyes helyzet ala­kult volna ki, s a tanács sürgős összehívásával még a tényleges helyzet tanul­mányozására sem jutott idő. „Tisztába vagyunk azzal, hogy valóban van feszült­ség, s ez szinte óráról órá­ra nő, sőt az Egyesült Ál­mokban szinte már hiszté­rikus méreteket ölt. E fe­szültséget azonban az Egye­sült Államok hozta létre és növeli”. — mondotta a ma­gyar küldött A Egyesült Államok most a régi manőverhez folya­modik, hogy megossza a felelősséget az ENSZ-szél, a Biztonsági Tanáccsal, vissza akar élni a világ­szervezet nevével és tekin­télyével. „A magyar küldöttség véleménye szerint Koreá­ban valóban lehetséges a békés rendezés: akkor, ha visszavonják az amerikai meg­szálló csapatokat és hagy­ják, hogy a koreai nép ma­ga döntsön sorsáról” — je­lentette ki a nagykövet A tanács a vita után úgy döntött hogy napirendre tűzik az amerikai javasla­tot A napirendre tűzés el­len szavazott a Szovjetunió, Magyarország és Algéria. India és Pakisztán dele­gátusa kijelentette, hogy a napirendre tűzés mellett le­adott szavazatuk nem je­lenti azt hogy érdemben egyetértenek ez amerikai levélben foglaltakkal. A francia küldött pedig leszö­gezte, igen-szavazata csupán azt jelenti, hogy szükséges­nek tartja a tárgyalást a kialakult helyzetről. A nyygati hírügynökségek a phenjani rádió Tokióban lehallgatott szombat reggeli adására hivatkozva egyhan­gúlag azt jelentik, hogy a KNDK kormánya elítéli a Biztonsági Tanács vitáját a Pueblo-incidensrőL A Pueblo ügye nem tar­tozik a Biztonsági Tanács­ra, és minden olyan dön­tés, amelyet ez a szerv hoz­hat, érvénytelen. A Pueblo- ügy nem más, mint az ame­rikai imperializmus kísérle­te arra, hogy szándékosan új háborút provokáljon Ko­reában és súlyos veszélyt je­lent a bekére nem csupán a Távol-Keleten, hanem az egész világon — hangoztatja a nyilatkozat. Az egész, koreai nép kész szem beszállni bárminő külső agresszióval — szögezi le a hírügynökségi jelentések szc­(Folytatás a 2. oldalon) 1967-ben a gazdasági élet minden területén egyik leg­fontosabb feladat az új gaz­daságirányítási rendszer 1968. január I-vel történő bevezetésének előkészítése volt. Ennek hatása valame­lyest az 1967. évi eredmé­nyekben is tükröződött. A gazdálkodásban új módsze­rek és szervezeti formák kialakulása kezdődött meg, tovább növekedtek a ter­melőerők, a gazdasági fej­lődés mértéke az 1966. évi­hez hasonló volt A gazda­sági munka hatékonysága javult ugyan, de nem ki­elégítően. Egyes területeken nem sikerült létrehozni a szükséges egyensúlyt. A ter­melés mennyisége, összeté­tele, néhány esetben pedig minősége nem tette lehető­vé, hogy megnövekedett im­portszükségletünket teljes egészében fedezzük export­tal. Nem volt hiánytalan az összhang a tervet megha­ladó beruházási kereslet és s termelőeszközökkel való ellátottság, az építőipari ka­pacitások között. A lakos­ság anyagi, kulturális és szociális ellátása jelentősen javult ugyan, néhány kere­sett cikkből azonban időn­ként hiány volt. 1967-ben a népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi és kulturá­lis helyzetének alakulását a következő főbb adatok jel­lemzik. Nemzeti jövedelem 1967-ben a gazdasági nö­vekedés üteme gyorsabb volt a tervezettnél. A nem­zeti jövedelem 1966-hoz ké­pest előzetes számítások szerint — az előirányzott 3,5—4 százalékkal szemben — kb. 7 százalékkal nőtt A fogyasztás kb ugyanúgy nőtt, mint a nemzeti jövedelem. A felhalmozás növekedése (az állóalapok és a forgó­alapok bővülése) ennél na­gyobb arányú volt Az év folyamán fogyasztásra és felhalmozásra együttvéve a nemzeti jövedelemnél vala­mivel többet fordítottunk. A különbözeiét behozatali többletből kellett fedeznünk. Ipar — építőipar A szocialista ipar 1967- ben kb. 9 százalékkal ter­melt többet, mint 1966-bán. Ezenbelül az állami ipar ugyancsak 9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 16 száza­lékkal növelte termelését. A termelés növekedése na­gyobb volt mint az előző két évben. (5, ill. 7 száza­lék) és nagyobb, mint amek­korával a terv számolt (4—6 százalék). A szocialista iparban fog­lalkoztatottak száma az el­múlt év folyamán mintegy 50 000 fővel, több mint 3 százalékkal emelkedett. Az állami iparban 28 000 fővel, 2 százalékkal, a szövetkezeti iparban 22 000 fővel, 12 szá­zalékkal dolgoztak többen, mint egy évvé) korábban. 1967-ben az állami ipái­ban a munka termelékeny­sége kb. 7 százalékkal volt magasabb, mint 1966-ban. A termelés növekedésének kb. háromnegyed része adódott a termelékenység növekedé­séből. (Ez az arány valami­vel kisebb volt, mint az előző évben.) Az év folyamán az ipari termelésből termelői célok­ra, fogyasztásra és beruhá­zásra kb. 9 százalékkal töb­bet fordítottak, mint 1966- ban. Az ipari termékek ki­vitele egy év alatt kb. 6 százalékkal emelkedett. Az előző évinél gyorsabban nőtt az ipari eredetű termékek készlete. 1967-ben néhány fonto­sabb anyag termelése csök­kent, illetve az átlagosnál mérsékeltebben nőtt. A gépipar termelése az ipari átlagnak megfelelően emel­kedett, a könnyűipar és a legtöbb fogyasztási iparcikk termelésének növekedése meghaladta az ipari átlagot. Az elmúlt évben a bányá­szat kevesebbet termett, mint 1966-ban. A szénter­melés 27 miliő tonnát tett ki, fűtőérték alapján szá­mítva 8 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel az­előtt. A kőolajtermelés lé­nyegében az 1966. évi szin- 1 ten maradt, a földgázterme­lés 32 százalékkal nőtt. A népgazdaság energiaszükség­letének kielégítése érdeké­ben jelentős mennyiségű energiahordozót hoztunk be. Az ország fűtőanyag-fel­használásán belül tovább nőtt a szénhidrogének ará­nya. — A villamosenergia­termelés 1967-ben 12,5 mil­liárd kWó volt, 5 százalék­kal több, mint 1966-ban. A kohászat termelése 1967-ben 6 százalékkal, az acél termelése 3 százalék­kal, hengereltacél-ter­meíés mintegy 2 százalékkal emelkedett. A kohászaton belül az alumíniumkohá­szat termelése nőtt nagyobb Tizenötmillió a mátészalkai kórház korszerűsítésére iij szemészeti, gégészeti és bőrgyógyászati osztály épül Elavult, korszerűtlen épü­letben működött eddig a mátészalkai járási kórház­ban a szemészet, a fül-orr­gégészet és a bőrgyógyászat. Hiányoztak a szükséget korszerű tárgyi feltételek. Ennek ellenére a kórház orvosai, egészségügyi dolgo­zói mindent elkövettek a megfelelő betegellátás ér­dekeben. Ez nem volt könnyű, mert négy járás betegeinek a gyógykezelé­séről kellett gondoskodniok. Hamarosan megoldódik a gond. Ez évben már elké - szül annak a 65 ágyas pa­vilonnak a terve, amelyet csaknem 15 milliós állami beruházásból építenek meg. Az előkészítő munkákat megkezdték. Egy-egy 22 ágyas modern szemészeti és fül-orr-gégészeti osztály épül, s egy 21 ágyas bőr­gyógyászati osztályt is lé" tesítenek. Az új osztályokat a kórházzal szemben építik, ahol öt lakás szanálására kerül sor ez évben. Az épít­kezést 1969-ben kezdik, s 1970-ben adják át rendel­tetésüknek. mértékben. Egyes kohászát! termékekből időnként az el­múlt évbeli is hiány volt. Az építőanyagipar 11 szá­zalékkal termett többet, mint 1966-ban. Ezenbelül a betonelemgyártás kb. 21 százalékkal nőtt. A hagyo­mányos építőanyagok ter­melése mérsékeltebben emelkedett. Téglából 7 szá­zalékkal, cementből 2 száza­lékkal termeltek többet, mint az előző évben. 1967-ben a vegyipar 13 százalékkal növelte terme­lését Marónátronból 6 szá­zalékkal. személygépkocsi abroncsköpenyből 7 száza­lékkal, kénsavból 3 száza­lékkal. teherautó- és autó­busz abroncsköpenyből 10 százalékkal, nitrogénműtrá­gyából 12 százalékkal, szu­perfoszfátból ' 16 százalékkal termeltek többet, mint 1966- ban. A gyógyszeripar ter­melése 21 százalékkal nőtt. jelentősen emelkedett a gyógyszerexport is. A gépipar 1967-ben 9 szá­zalékkal ‘ennek többet, mint 1966-ban. Jelentősen nőtt 1966. évhez képest a szocialista országokba irá- . nyúló gépkivitel, különösen közlekedési eszközökből. ,A tőkés országokba irányuló gépexport azonban 1967, év folyamán valamelyest csök­kent. A könnyűipar termelése 1967-ben 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1966-ban. A felsőruházati cikkek terme­lése. valamint a cipőterme­lés kb. 13 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel az­előtti szintet. Jelentősen nőtt az év folyamán a ruházati cikkek exportja is. — A bútoripar termelése — az előző évi gyors fejlődés után — 1967-ben mindössze 3 százalékkal emelkedett. A bútorbehozatal mintegy 50 százalékkal nőtt. 1967-ben az építőipar kb. 12 százalékkal termelt töb­bet, mint 1966-ban. A ter­melés növekedését a fog­lalkoztatottság 3 százalékos és a termelékenység kb. 9 százalékos növelésével érték el. Az év folyamán átadott építmények költségvetési összege 14,5 százalékkal, az év végén kivitelezés alatt álló építmények költségve­tési összege 9,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy év­vel korábban. — 1967-ben az országban kb. 61 000 la­kás épült 6000 lakással több, mint 1966-ban. Az állami építőipar 13 százalékkal nö­velte lakásépítési tevékeny­ségét Mezőgazdaság — élelmiszeripar 1967-ben a mezőgazdaság össztermelése valamivel na­gyobb volt, mint az előző évben és lényegében a tervnek megfelelően alakult. A növénytermelésen belül a kalászosok termésátlaga és termésmennyisége na­gyobb volt, mint 1966-ban. Kenyérgabonából 2,9 millió tonna termést takarítottak be,* 21 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt A (Folytatás m & oldalon) «kJ« moirrjtpu tcruuwtrui XXV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 19««- JANUÁR 2ü vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents