Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

Néptiontgyűlés Berkeszen Jó programot adott a falu lakossága Kellemesen fűtött helyi­ség, s egy kellemes megle­petés: filmet vetítettek a népfrontbizottság újjává­lasztó gyűlés előtt a kultúr­teremben. Utána műsort ad­tak a gyermekotthon kisla­kói. öt utcából áll a falu. Valamivel több mint 1200 ember lakja, háromszáz egynéhány család. Kilenc­ven százaléka a tsz-ből eszi kenyerét. Eiste fél hétkor telt ház előtt tartotta a beszámolót Cseke Gábor, a népfront­bizottság titkára, a gyer­mekotthon igazgatóhelyette­se. — Bizottságunknak 31 tagja volt. Működése nem volt folyamatos. Hosszú ideig tétlenkedtünk. Köz­életünk változik, fejlődik. A változás már a tanácsvá­lasztáskor kezdett érvénye­sülni. A jelölő gyűléseken 61 közérdekű javaslatot tet­tek a falu lakói. Sürgőssé­gi sorrendben valamennyi­vel foglalkozott a bizottság, s a tanács. Huszonnégy vé­lemény a járdaépítést sür­gette. A Lenin és a Vak Bottyán utca mély fekvésű. Talajvíz miatt 7 ház lebon­tásra kényszerült Az itt lakók mégis azt mondták: „Míg itt lakunk, kell a jár­da." Megépült, ötvenezret adott a tanács, de csak negyvenet használtak fel, mert a lakosság 46 ezer fo­rint társadalmi munkát végzett Kilenc traktor, két gépkocsi öt vasárnap hord­ta a betonjárdaelemeket Demecserből. Ezek az em­berek szabad idejüket ál­dozták fel. A Rákóczi utca lakói kérték az ivóvízel­látás megjavítását. Ez év­ben erre is sor kerül. Erősödött az elmúlt év­ben a tsz, jobb lett a veze­tése. Bizakodóan tekintenek a zárszámadás elé. Uj bol­tot is nyitottak az áruellá­tás javítása érdekében. Lé­nyegében felszámolták az analfabétizmust. Látni lehetett az emberek arcáról, jólesett az őszinte hang a problémákról, ön­kritika. — Eddig középszerűen dolgoztunk. Kis akarattal nagyobb összefogással job­ban is végezhetnénk a nép­frontmunkát — folytatta. — Sok kívánnivalót követel a boltokban a kiszolgálás. Lassú. Sokszor egyes áru­kért a szomszéd faluba kénytelenek gyalogolni az asszonyok. Sertésvágásokhoz edényeket kellene biz*osí ta­ni az fmsz-nek. Javítani a közszolgáltatást. Zárjavítás, ablaküveg-bevágás helyben lehetetlen. Húsért Kisvár- dára, Demecserbe mennek. A beteg emberek SZTK-s ellenőrzése Gégényben van. Orvosságot csak Nyírtasson, vagy Demecserben lehet ki­váltani. Nincs egy házipa­tika. Bár gyümölcstermesz­tési szaktanfolyamot szer­veztünk. többen megszerez­ték a bizonyítványt, de a tsz ezt nem díjazza. Ke­vés a szakember a faluban, a tsz-ben. Ezek pótlása nincs biztosítva. Ez serkentette az embe­reket szólásra. Zalatnay Károly a gyermekotthon igazgatója arról szólt, akkor politizálnak helyesen. ha itt biztosítják minden em­ber megélhetését. „Sok szép elhangzott, de vannak árny­oldalak is. És ez a tehetetlen­ségből ered. A hús és zöld­ségellátási problémán úgy is segíthetnénk, ha a tsz- ünk terven felül a falu ré­szére is hizlalna sertéseket. Hasonlóan lehetne megolda­ni a zöldségellátást is. „Többen javasolták saját építőbrigád alakítását. a tsz-ben. A gyermekotthon­nak 150 ezer forintot kel­lett visszautalnia, mert nem volt vállalkozó építő. Buda Ferenc arról beszélt, hogy sok jó szakember eljár a faluból. Ezek visszajönné­nek, ha megfizetnék őket. De sokszor a tsz-ben nevelt szakmunkástól sajnálják az 1400 forintot, míg az ide­genből jövőnek odaadják a 2 ezret is. A fiatalok nevében Szabó Magdolna KISZ-titkár sür­gette a ciroktermelést. Ez­zel foglalkoztatást biztosíta­nának az öregeknek, fiata­loknak. Más kihasználatlan füzes hasznosítását tette szóvá, Összefogást sürgettek a tavaszi belvizek elvezeté­sére. Intették a tsz vezetőit arra, hogy belterjesebb gaz­dálkodást folytassanak, ha az alma nem sikerül, ne essenek kétségbe a tagok. Érdekes javaslat: rendi szeresítsenek egy „népfront­ládát”, melyet a tanácshá­zán helyezzenek el. Nagv a falu, két és fél kilométer hosszú, dolgoznak az embe­rek, mindennap nem érint­keznek a vezetőkkel. így a papírra írt javaslatok ide­jében eljutnának a bizott­sághoz. s tudnák orvosolni. Cseke Gábor a tanácsko­zás'elején a lakosság javas­latait, észrevételeit kérte, hogy ezek alapján dolgozza ki a megválasztandó nép­frontbizottság a program­ját. Ezt megtették az em­berek, s örömmel vállalták azt is, hogy segítenek meg­valósítani. Jó programot adott a népfrontgyűlés az új bizottságnak, melynek titkárául újra Cseke Gábort választották. Ismert, áldo­zatkész emberek kerültek a bizottságba, s az elnökség­be. Berkesz egész lakossága mögöttük áll, hogy a közö­sen alkotott népfrontprog­ram meg is valósuljon. Farkas Kálmán MINDEN KEZDET NEHÉZ. Gyár „születik" Nagykóllóban (...de nem egyik napról a másikra) „Váratlan fordulatot újabb meglepetések követ­nek. Az a szakember péi dául, aki biztosra ígérte, hogy közénk áll, az utolsó pillanatban visszatáncolt, mert mint mondta, még­sem cseréli fel a biztosat a bizonytalannal. Fő az em­ber feje a gépek, helyiségek, anyagok miatt, de a leg­nagyobb gondot a bizal­matlanság okozza. Az újtól idegenkednek az embereit..'’ Dózsa Eide igazgatót alig­ha irigyli valaki is ezek­ben a napokban. Január el­seje óta egyengeti, alakít­gatja a megye legifjabb üzeme, a Nagykállói Ve­gyesipari Vállalat útját. Egymillió fejlesztési és félmillió forgóalapot kaptak a megyei tanácstól az új vállalat létesítéséhez. Nagy- kállóban két helyiségét ki­ürítette a községi tanács, ideiglenesen itt van a vál­lalat központja. Nem mesz- sze innen pedig gyors tem­póval alakítják át a volt tűzoltólaktanyát üzemi te­lephellyé: ezzel is segítet­te az indulást a járásszék­hely, amelynek végre ta­nácsi vállalata is lesz! Igaz, a volt laktanya csupán há­rom helyiség — ebből is az egyik most raktár — de kezdetnek ez is megfelel, az induláshoz elég. Ahogy nyílik az idő, a balkányi úton — majdani központi telepünkön — felállítják azt a államtól kapott vasvázas színt is, amely segít a rak­tárgond megoldásában s ak­kor a tűzoltók egykori ott­honában teljes tempóval folyhat a munka. Itt szé­kelnek majd a lakatosok s a motortekercselők, a ház­tartási gépek javítói, a la­kosság közvetlen kiszolgálói. Nem hivatalosan már de­cember végén megtartották as első „fecskék” az első munkanapot: három vil­lanyszerelő és egy segéd­munkás kiutazott Tuzsérra, hogy hozzálásson az ott épülő hűtó. az villanyszere­lési munkáihoz. Minden kezdet nehéz, semmi sem megy úgy mint a karikacsapás. Amikor már a legfontosabb irányító posztra megvoltak a szak­emberek — hiányoztak a megrendelések. Az igazga­tónak folytatnia kellett a megyejárást, a „házalást”. — Kopogtam, mondtam, az új vállalattól vagyok, ha akadna munka, mi szí­vesen elvégezzük. Az is igaz, hogy oda siettem, ahol ilyenre kilátás volt, ahol lehetőséget sejtettünk. S az eredmény nem vá­ratott magára. Alig három hete díszeleg a vállalati cégtábla a káliói tanácshá­za bejáratánál, de egyre szebb megbízások kerülnek a nyilvántartásba, ök vég­zik el Mátészalkán a bú­torgyár kazánszerelését, a fűtőberendezések készítését Ugyanitt az állami gazda­ság légfűtési tervének ki­vitelezését bízták rájuk. Öltözőszekrényeket rendelt tőlük az ÉRDÉRT nyírbáto­ri telepe, önetetők aljának megformálását bízta rájuk a nyírmadai sertéshízlaló- telep vezetősége. Lesz tehát bőven munkájuk a lakato­soknak, villanyszerelőknek, de aligha tétlenkednek víz­vezetékszerelőik is, akik iránt ugyancsak nagy a „kereslet”. Közben elké­szült a kis vállalat éves. önálló terve: az idén 60—65 fővel 7 millió 200 ezer fo­rintos termelést szeretnének produkálni, s már a „pró­baév” alatt negyedmilliós nyereséggel számolnak. Uj megoldáson törik a fejüket: műanyagtokozatos megoldáson gondolkodnak s azon, hogy a belkereske­delem részére a modern lakásokhoz, bútorokhoz job­ban igazodó fénycsöveket kínálhassanak. Ma még csak ötlet az is, hogy szép for­májú tolókocsikat készíte­nének a vendéglátónak, me­lyen a pincérek játszi könnyedséggel szállíthatnák asztalokhoz a nagyobb té­teleket. De lehet, nem is sokára már találkozunk ez­zel a termékükkel is. Valójában február lesz az igazi start hónapja: ekkor­tól tudnak dolgozni üzem­szerűen a szolgáltató rész­legek. Gyors sikerre nem számíthatnak, hiszen ne­hézségek ezután is lesznek. Mindössze az a céljuk, hogy becsületes munkával ala­pozzák a későbbi nagyobb tervekhez feltétlenül szük­séges jó hírnevet, kivívják a lakosság, a vállalatok bi­zalmát (as) ZÁRSZÁMADÁS a jubileumi versenyt kezdeményező Jármiban Az 1968-as évben már bankhitel nélkül dolgoznak A jármi Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagsága az 1967. évi gazdálkodását az­zal kezdte, hogy versenyre hívta a megye valamennyi termelőszövetkezetét. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tisztele­tére meghirdetett szocialista munkaversenyhez a megye 227 termelőszövetkezete csatlakozott. Ezentúl a szo­cialista munkaverseny a jármi tsz-ben is minden ed­diginél nagyobb eredmények elérését segítette elő. 1967. rekord év A versenyt kezdeményező termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlését január 23-án tartotta meg. Major József a tsz elnöke közgyű­lési beszámolójában arról adhatott számot, hogy bár a rossz időjárás zavarta a termelést, gazdálkodásuk nyolc évét figyelembe véve 1967-ben érték el a legkivá­lóbb eredményeket. Az el­múlt évben sok fiatal kérte tagfelvételét, így a tagság átlagéletkora 49 évre csök­kent. A gazdálkodás részletes eredményeinek elemzésekor a termelőszövetkezet elnöke elmondta; a növénytermelés­ben két szocialista címért küzdő brigád dolgozott, s az egyik szocialista brigád a tervhez viszonyítva 122 szá­zalékos, a másik 118 százalé­kos eredményt ért el. A nö­vénytermelési üzemágon be­lül a tervezett termésátla­gokat kivétel nélkül túltel­jesítették. De túlteljesítették a szocialista munkaverseny­ben vállalt kötelezettségeket is. Különösen kiemelkedő volt az átlagtermés kukori­cából, mert az egy holdra tervezett 15 mázsás májusi morzsolt átlaggal szemben 26,9 mázsás átlagot takarí­tottak be. Legjövedelmezőbb a gyümölcs A termelési ágazatok kö­zül legjövedelmezőbbnek a gyümölcstermelés bizonyult. Téli almából 36 holdas te­rületről holdanként átlagban 252 mázsa almát szüreteltek. A tervezett mennyiséget kö­zel négyezer mázsával telje­sítették túl. Jól fizettek a bogyós gyümölcsösök Is, kü­lönösen a szamóca. Ebből holdanként 91 mázsás átlag­termést szedtek. A tervezett 245 mázsa helyett 640 má­zsát értékesítettek. A gyü­mölcstermesztő brigád is részt vett a szocialista cí­mért küzdő munkaverseny­ben, s tervét 196 százalékra teljesítette Az állattenyésztésben szintén szocialista címért küzdő brigád dolgozott, s az általuk teljesített 126 száza­lékos tervtúlteljesítés tette lehetővé, hogy a tsz az el­múlt évben 8 ezer literrel több tejet, hattal több hízó- marhát, százzal több hízó­sertést és jóval több juhot, gyapjút értékesített, mint ahogy tervezték. Az állatte­nyésztésből származó össz­bevétel így meghaladta a kétmillió forintot. íz átlag­jövedelem 25000 lórim A jármi Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagjai, ami­kor versenyfelhívásukat közzétették, akkor vállalták, hogy növény- és állatte­nyésztésben három év átla­gát alapul véve 5, illetve gyümölcstermelésnél 10 szá­zalékkal teljesítik túl a ter­vet. A számok is bizonyít­ják, amit a tsz tagsága vál­lalt, nem csupán teljesítette, túl is teljesítette, növényter­mesztésnél a túlteljesítés 15, állattenyésztésnél 21, gyümölcstermelésben pedig 86 százalékos. Ez nem csu­pán a bruttó termelési érték növekedését tette lehetővé, de alapjául szolgált, hogy nagymértékben növekedett a tagok személyes jövede! - me is. Az egy munkaegy­ségre eső részesedés, m:nden kifizetést figyelembe véve 65 forintra alakult. 1966- ban az egy dolgozo tagra eső jövedelem 23 450 forint volt, az 1967 évi gazdagodás után 25 173 forint jövedel­met számfejtettek. A zár­számadási közgyűlés részt­vevőinek a tsz elnöke azon­ban nemcsak a számokkal mérhető eredményekről szá­molt be. A termelési ered­mények mellett nőtt a ter­melőszövetkezeti demokrácia, javult a fiatalok és idősebb dolgozók helyzete, illetve a szociális ellátás. A szocia­lista brigádmozgalom jó hatással volt még a munka­morálra, szinte nem volt eset, hogy a fegyelmezést al­kalmazni kellett volna. Az önállóság , Az önállóság első komo;y lépését is megtették azzal, hogy a tavalyinak közei öt­szörösét tartalékolták. így megteremtették annak a le­hetőségét, hogy ebben az évben teljes egészében bank­hitel nélkül fedezzék a ter­melési költségeket, biztosít­sák a munkabérhez szüksé­ges összeget. A jármi Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagsága jó­váhagyta a zárszámadási be­számolót, s a szocialista brigádok eredményeit figye­lembe véve valamennyi bri­gádnak megszavazták s meg­tisztelő szocialista cím vise­lésének jogát. Seres Ki nő Az első negyedévben 4* Zetor nagyjavítását végzi e! a Bak lat A. rántházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás. A munkaszalagnál Ist­ván István, Bocskai László és Gyökér János. Hammei J. íelv. M. Zaharov: Válóok: a technika Feleségemet egyáltalán nem érdekelték a technika vívmányai. Nem csodálko­zott soha semmin. Elhatá­roztam hát, hogy meglepem valamivel, ami velem és a technikával, pontosabban: a hangrögzítéssel kapcsolatos. A dolog egyszerű volt. Annyiból állt csak, hogy — o legnagyobb titokban, mi­vel kellemes meglepetésnek szántam — hozzákapcsoltam magnónkat a telefonhoz. S vártam a pillanatot. Csörgött a telefon. Hagy­tam, hogy feleségem vegye fel a kagylót. Bekapcsoltam a magnetofont. Nejem elég­gé szűkszavúan válaszolt az általam ismeretlen telefoná­lónak. — üdvözöllek... Persze... Deliogy... Hát hogyne._ Igen-igen... En is... Alig bírtam kivárni, hogy letegye a hallgatót, mert előre élveztem: hogyan cso­dálkozik majd és bizonyára nagyon elégedett lesz ezzel a technikai fogással. — No. kicsikém, — mond­tam neki —, most bűvész­kedni fogok egy kicsii. Mindjárt nevetünk egy jót. Kivel is beszéltél az előbb? — Hát a nővéremmel, Natasával — nézett rám csodálkozva. Visszaforgattam a szala­got, s lejátszottam a felvé­telt. S nicsak, Natasa kü­lönösen mély férfihangon szólalt meg. így: — Másenykám! Csókollak, egyetlenem! — Üdvözöllek! — ügy gondolom, otthoi van az a buta férjed. Biz­tosan a magnójával bíbelő­dik, ugye? — Persze. — így hát ma nem ran­dizhatunk? Vagy igen? — Dehogy. — Remélem, te is vá­ltódsz a te kis mókuskád :tán? — Hát hogyne. — Most mit tegyünk? Várjuk bizalommal a kö­vetkező napot? — Igen-igen. — Na, befejezem mert még gyanús lesz. Szia! Csó­kollak/ — En is A tárgyaláson a magnót az asszonynak adtam. Emlék­be. Fordította: Baráté Rozália 3

Next

/
Thumbnails
Contents