Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

Játék — \ nagyban A Marki in-rendszerű ősz- szerakható játékok régi ked­vencei a gyerekeknek. Az elv (előre elkészített elemek gyors összeszerelése) azon­ban az építőiparban is hasz­nosítható: a VEGYTERV tervező kollektívájának újí­tása alapján most Märklin- rendszcrű acélszerkezetű csarnok épül Borsod megyé­ben, a gyógyszeripar meg­rendelésére. Képünkön: ösz- szecsavarozzák a helyszínre szállított acélvázszerkezete­ket. Balassa Ferenc felvétele Haknibrigád Marshall-berendezéssel Az ára: pofont 3600 Megyénk művelődési há­zaihoz is megérkeztek a rotaprintes levelek Buda­pestről. Feladójuk Szolnoki Gyula konferanszié, aki po­tom 3600-ért „rangos mű­sort” ígér. Pontosan nem mondja meg, kikről van szó, csak éppen szemérmes célzásokat tesz. így tudjuk meg, hogy a Soulmen beat együttes a sláger, akik egy Marshall-rendszerű beren­dezéssel tolmácsolják, hang­versenyszinten az összes beatles számokat. Van a levélnek a többek között még egy mondata, amit ér­demes idézni: „A kétórás produkcióban magyarul éneklő művészek is fellép­nek, mint pl. Baráth Má­ria, Gabriel de Souza stb.” A művelődési házakhoz érkezett felhívás aztán megmagyarázza, hogy a rö­vid időre Magyarországra látogató együttest „sikerült rábírni, hogy a fővárostól távolabb is vállaljanak né­hány fellépést”. Nos, akit érdekel mindez, világosit fel a reklám, azok vagy írjanak, vagy telefonálja­nak a konferanszié buda­pesti címére. A Szolnoki-féle alkalmi haknibrigád nem ismeret­len. Fel-feltünnek a megyé­ben is, primitív plakátokon hirdetve műsoraikat. me­lyek mindent szolgálnak, csak éppen a művelődés ügyét nem. Még szórakoz­tató műsornak is igényte­lenek. A Drága bak tér úr, a Jaj de szépen muzsikál­nak című összeállítások után most ez a 3600-as produkció a slágerük. Fel­tesszük a kérdést: vajon kiknek szánják mindezt, s miért? A 3600 forint — Szolnoki prospektusa sze­rint — olcsó bér egy ilyen előadásért. De vajon aki az engedélyt adta erre, szá­molt-e azzal, hogy egy-egy vidéki művelődési ház be­fogadóképessége 100—200 fő? Mert ha igen, akkor az is kiderült volna, hogy 18 és 30 forint között mozgó átlaghelyárral kell számolni egy faluban ahhoz, hogy legalább az előadás ára be­jöjjön. Ehhez jön még a rezsi, mármint világítás, rendező stb. S a művelődési háznál: ezt követően nem marad egy fillérje, a néző­nek nem lesz belőle élmé­nye, s kétséges, hogy éppen az ilyen műsor szolgálja-e : ____nrrr a közönség művészi neve­lését Ami azt illeti, a Szolno­ki-féle műsorok nem túlsá­gosan kapósak. Ez fakad egyrészt az árból, másrészt abból, hogy a falusi műve­lődés szakemberei ismerik az ilyen haknizók színvo­nalát, tudják, hogy a rek­lám mögött kevés valódi érték húzódik. Felmerül a kérdés: vajon miért enge­délyeznek ilyen produkció­kat. mi szükség van arra, hogy az ŐRI viszonylag jó műsorai mellett ilyen is teret kapjon? Becsülendők a jó egyéni kezdeményezé­sek. Senkitől nem sajnál­juk, ha a művelődésügy szempontjából hasznos vál­lalkozásával pénzt keres. Nem Is a könnyű műfaj ellen van kifogás. A Szol­noki-féle hakni más miatt káros. Olyan műsorral je­lentkezik a falvakban, ami nem igény, olyat kínál drá­ga áron, ami a községek­ben csak egy szűk réteget érdekel, s figyelmen kívül hagyja azt, hogy a magyar falu szellemi előrelépését elsősorban nem Gábriel de Souza és a Marshall-beren­dezéssel beat-et tolmácsoló zenekar jelenti. A produkciót a Művelődés- ügyi Minisztérium engedé­lyezte. Lehet, hogy van hely, ahol ez keJL Bár úgy hi­szem, . az Országos Rende­ző Iroda minden ilyen igényt kielégít. Kár a haknizók által terjesztett igénytelen­séget továbbterjedni enged­ni Borget Lajos Ä/ KÖNYV: Katonák és hétköznapok A harminchét hosszabb- rövidebb írást tartalmazó kötet — mint a cím is mu­tatja — bepillantást enged honvédeink, tisztjeink min­dennapi életébe. A szerzőt az a szándék vezérelte, hogy egyének és közösségek életsorsán keresztül megmu­tassa honvédségünk min- denapos gondjait, örömeit, s tanulságokkal és példa­képekkel szolgáljon az idő­sebb és fiatal nemzedéknél:. Küzdelmes emberi életsor­sok elevenednek meg előt­tünk, olyan embereké, akik számos megpróbáltatásokon mentek keresztül, de mind­végig megálltéi: helyüket. A kötet legjobb darabja kétségkívül az utolsó: a „Család a viharban” című, amelyben a szerző öt egy­másról mit sem tudó testvér élettörténetét mondja el, akiket apjuk hajdan — a harmincas években — le­lencházba adott. Újvári Imre László köny­ve nemcsak tanulságos, ha­nem érdekes olvasmány is, amely mindvégig leköti az olvasó figyelmét, s amely­ben világosan megmutatko­zik az író szándéka: nem­csak szórakoztatni akar. (Zrínyi Katonai Kiadó). Megnyílt a mezőgazdasági könyvhónap Csütörtökön, január 18-án a Nyíregyháza melletti Man- da bokori kultúrházban megnyitották a mezőgazda- * sági könyvhónapot, melyen részt vett dr. Bajor Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium osz­tályvezetője, szakíró. Ünnepi megnyitót mondott dr. Ör­dögit János, a városi tanács vb. elnökhelyettese. Ott vol­tak a város párt-, tanács- és tömegszervezeteinek képvi­selői, s a tanyakörzetből legalább kétszázan. Ez alkalommal a kultúr­házban mezőgazdasági szak­könyvkiállítást és vásárt is rendeztek. Sokan vásároltak a tanyakörzet lakói közül különböző szakkönyveket. Este dr. Bajor Ferenc a kor­szerű sertéstenyésztésről há­rom kisfilm kíséretében tar­tott érdekes előadást az ér­deklődők részére. HOBBY, VAGY SZENVEDÉLY? Tányéxmúzeum Rohodon Uj ember Rohodon dr. Ká­dár József körorvos. A Bor­sod megyei Cigándról ke­rült a Nyírségbe. Ideköltözé- sekor a'legtöbb gondot Saját .„múzeumának” a, szállítása okozta. Ügyelni kellett arra, hogy az értékes, sok évig gyűjtött tárgyakból egy se törjön el. A két szoba, elő­szoba, a padlás tele van a régi paraszti élet használati tárgyaival. Vannak közöttük rokkák az 1800-as évek kö­zepéről, köpülők, faedények, fasótartók. csobolyók (merí­tő eszköz) és a nagy értéket képviselő csaknem 400 da­rabból álló tányérgyűjte­mény. A falak tele vannak év­százados, különböző mintájú dísz és egyéb tányérokkal. Va­lóságos tányérmű2eum a la­kása. Az asztalokon, fala­kon, a sok-sok cserépedényt őrző faállványokon értékes cigándi szőttesek. Százéves ivókorsók, petróleumtartó kőkorsók, az előszobában 1868-ból származó tulipános láda. őriz a múlt századból származó cserépből készült gombtartót, s egyik legérté­kesebb darab, a tv-ben is bemutatott zöld zománcú cserépből készített pálinkás- bütykös, mely a múlt szá­zadból származik. Oldalára a parasztmester ajánló sorokat vésett. Hogy honnan ez a szenve­dély? A paraszti folklór sze- retete, mely az orvos höbby- jává vált? — Cséri János szobrászmű­vész, a Néprajzi Intézet egyik vezetője a barátom, ö vezetett rá a szépre, s ösz­tökélt e munkára. — mond­ja dr. Kádár József. — Bele­éltem magam, s nem tudtam szabadulni tőle. Orvosi mun­kám során sok emberrel ke­rültem kapcsolatba Cigán- don. Ha valahol egy régi, szép tányért megláttam, hó­napokig visszajártam érte. Gyógyított hónapokig egy­Az orvos egy évszázados ki- amforával. egy tányérért. A legrégibb, s egyben legértékesebb tá­nyérja 1848-ból származik. Ez olvasható rajta: „Légy boldog Julcsa.” Ezt egy ki­lencven éves betegétől kap­ta, aki még a nagymamájá­tól örökölte. így gyűjtötte össze az ország egyik legna­gyobb magángyűjteményét tányérokból, melyet a Nép­rajzi Intézet is értékesnek tart. A dísztányérok mellett különösen értékesek az ara­tótálak, komatálak, amelyek egy eltűnt paraszti életfor­ma elemeit idézik. Nem öncélú ez a hobby. Reménykedem, hogy át tu­dom menteni a jövőnek. S ha egyszer arra is sor kerül, hogy bemutassuk: hogyan élt, milyen tárgyakat, esz­közöket használt a múlt szá­zadi parasztember, hajlandó leszek ebben segíteni. Ér­demes lenne egy régi oa- rasztházat múzeummá át­alakítani. s ezekkel beren­dezni. <fk.) AZ IVÓVÍZ orvosföldrajzi jelentősége megyénkben Minden gondolkodó em­ber előtt általánosságban ismert a víz jelentősége. Közismert, hogy az élet víz nélkül lehetetlen. E fontos tény miatt érdemes rámu­tatni néhány orvosföldrajzi vonatkozására. A felnőtt ember testsú­lyának körülbelül 70 %-át víz teszi ki. Nemcsak a ví­zi, hanem a szárazföldi élőlények is szinte úgy mondhatjuk „folyó'’ vízben élnek. Az élő szervezet szer­veinek, szöveteinek stb. je­lentős része vizes oldatban végzi anyagcseréjét. Az el-* párologtatás, iz/.adás és vi - zelés által keletkezett víz- veszteséget is a szerveze­tünkben állandóan pótolni kell. A felvett víz általá­ban 12 napnál tovább nem maradhat az emberi szer­vezetben. A víz az ivason kívül sok más vonatkozás­ban is szükséges, de e cikkben csak az ..ivóvíz’ jelentőségével kívánunk foglalkozni. Szabolcs-Szat- már megyében a távolabbi múltban az emberi élethez szükséges vizet elsősorban a Tisza, Szamos és Krasz- na, valamint a nagy álló­vizek vizéből nyerték. Az ivóvíz hatással volt a települések kialakulására, A népesség szaporodásával először a patakok mentére Is kiterjedt a település. A megye területén forrásvíz nincs, a további népszapo­rodás szükségessé tette az ásott talajvízkutak létre­hozását. Általában a talaj­víz nem volt túl mélyen, így majdnem minden lakó­ház 10 méter mélységnél vízhez jutott. A kutak víz­adó képessége csekély, mert a földtani felépítést ismer­ve tudjuk hogy a legtöbb helyen az apró szemű ho­mokból álló vízadó réteg utánpótlása lassú. Egészségügyi szempont - ból a talajvízkutak nem megfelelőek. A század ele­jén a nem fertőzött mélyebb rétegekből hordtak fel ivó­vizet. Ezzel kezdődött meg a fúrt csőkutak időszaka. Újabban az alsóbb víztar­tórétegek jobb vízadó ké­pessége folytán 200 m-t meghaladó kutak is léte­sültek. Legújabb megoldás megyénkben főleg még csak a megyeszékhelyen a köz­ponti vízellátás. Jelentős lépés a törpe vízművek lét­rehozása a megye terüle­tén, bár még a kezdetén tart e folyamat Az ivóvízellátást tekint­ve orvosföldrajzi szempont­ból megyénk az országos szinthez viszonyítva lema­radást mutat, pedig a ter­mészeti viszonyok lehetővé teszik a megoldást. A plio- cén rétegsor felső részében levő homokrétegek jó és elég vizet adhatnak (pl. Kemecse és környéke). — Igaz, nem összefüggő viz­adó szinteket találunk, ha­nem lencsés településekben fordul elő a víz. — A Tisza mentén a túlzott vastarta­lom a vezetékes víznél ne­hézségeket okozhat. Orvos­földrajzi szempontból az el­ső víztartó szint — főleg a talajvíz szennyezettsége mi­att — ivásra nem alkalmas. A mélyebb víztartórétegek vize, az un. rétegvíz tiszta és egészséges, bár nem tar­talmazza minden tájon a szükséges nyomelemeket. Erre példa Tiszamogyorós község is. Legegészségesebb vizet a mélyfúrásos ártézi kutak adják. A rétegvizek után­pótlása nagyrészt a hegysé- gi peremeken lefutó csapa­dékvizek elszivárgásával ol­dódik meg. — Ismeretesek más vélemények is. Ezek a kőzetátalakítási folyamatok révén felszabadult vízzel magyarázzák az utánpótlást. A jó ivóvíz kristálytiszta, színtelen, átlátszó, jó ízű. 7—11 Celsius-fok hőmérsék­letű. A gyermek fejlődése és a felnőtt egészsége igény­li, hogy nyomelemek (jód, fluor stb.) oldott alkotóré­szek a vízben jelen legye­nek. Ezzel szemben nem le­het benne ólom, arzén és egyéb nem kívánatos anyag. A vízzel kórokozók és azok mérgező anyagai (tnxinok) juthatnak az emberi szer­vezetbe. A legtisztábbnak látszó víz is lehet fertő­zött. Ezt csak bakteriológiai vizsgálat állapíthatja meg. Sajnos a megye kútjainak többsége még jelenleg is ivásra alkalmatlan. Orvos­földrajzi csoportokkal vé­geztünk részletes vizsgála­tot az előbbiekben már em­lített Tiszamogyoróson. A község 1/3-a, az iskolás ko- ruakra vonatkoztatva 2/3 -a golyvás. A község térképét elkészítve kitűnt, hogy 2 fúrott kúttól távolabb fo­kozatosan magasabb a goly- vások száma. Megvizsgál­tattunk 23 db ásott kutat, ezek vizében a nyomelemek hiányoztak. Az orvostudomány mai állása természetesen nem tesz egyenlőségjelet az ivó­víz jódhiánya és az endé­miás golyva közé, hanem a környezet jódhiányában keresi az okot. A fentiek­ből azért látható a víz sze­repe is a golyva elterjedé­se szempontjából. A vizs­gálat rámutatott arra, hogy a 23 ásott kút közül 9 tel­jesen megjavíthatatlan, az összes többi is átépítésre szorul, 18 kút vizében pe­dig még jód nyomokat sem sikerült kimutatni. A köz­ségben további fúrott kút szükséges, de még a fúrott- kutak ivóvize mellett is szükséges a jódozott só állandó használata. Ennyiből is láthatjuk, mennyire lényeges me­gyénkben az ivóvíz orvos­földrajzi vizsgálata, mert megfelelő ivóvízzel sok be­tegségtől menthetjük meg az egyes települések lako­sait. Dr. Vargha László, adjunktus, a Szabolcs-Szatmár megyei orvosföldrajzi szakcsoport titkára A NYÍREGYHÁZI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ ÉRTESÍTI A LAKOSSÁGOT. HOGY drótíonó részlege a Lenin tér alól VASVÁRI PÁL UTCA 6. SZ. ALÁ KÖLTÖZÖTT. TOVÁBBRA IS A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN ÁLL.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents