Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-05 / 3. szám
VILÁG'PROLET/ft/At, EGYESÜLETEKI XXV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1968. JANUAR 5, PÉNTEK A LAP TARTALMÁBÓL: A rádió és televízió heti műsora (5. oldal) Átigazolási lista (4. oldal )i Sertésprogram A nőtanácsok Vietnam segítéséért As első kérdést tegyük íel úgy, ahogy a legtöbben felteszik: miért kevés a sertéshús? A választ érdemes oly módon keresnünk, hogy megnézzük: egyes időszakokban mennyi volt hazánk sertésállománya; miként alakult a sertéshús- termelés; mennyit fogyasztott a lakosság. Az 1934— 38-as évek átlagában négy és fél-ötmilliós volt hazánk sertésállománya és az évenkénti sertéshústermelés 160 000 tonna körül mozgott Sertéshústermelésünk 1950-re megközelítette a 200 000 tonnát, majd 1960- ban már 300 000 tonna fölé emelkedett A legnagyobb tételt eddig 1965-ben termeltük, amikor is valamivel több mint 400 000 tonna sertéshúst állítottunk elő. A sertések száma: hétmillió. Az utóbbi évek sertésállományának és hústermelésének alakulása arról tanúskodik, hogy ez a fejlődés nem egyenes vonalú, hanem túlzottan ingadozó. Nézzük meg itt is a számokat. 1960-ban 230 000 tonna sertéshús került kereskedelmi forgalomba; 1965-ben 370 000 tonna, viszont 1967-ben (a nem végleges, csak előzetesen becsült adatok szerint) alig 300 000 tonna. Az egyik oldalon tehát azt látjuk, hogy a sertés- hústermelés egyik évről a másikra elég nagy mértékben ingadozik, viszont ugyanakkor a másik oldalon az igények meglehetősen egyenletesen fejlődnek. Ennek megfelelőn növekedett a sertéshúsfogyasztás is: 1934—38-ban az egy főre jutó évenkénti sertéshúsfogyasztás 15 kiló volt és még 1950-ben is csak éppen elérte a 16 kilót; 1960-ban már megközelítette a 25 kilót, 1965-ben pedig 29-re emelkedett. A második kérdés: milyen tényezők akadályozzák a sertéshústermelés nagyobb növelését; az olyan iramú fejlődést, amely biztosítékot nyújtana a hazai igények kielégítésére és az export fokozására? Hazánk sertésállományá. nak fajta szerinti összetétele a legutóbbi egy évtizedben kedvezően alakult 1957-ben a sertésállomány több mint 43 százaléka zsír. serlés volt; ez az arány 1964-re 6 százalékra csökkent. Természetesen ennek megfelelően növekedett a hússertések aránya; 1964- re már elérte a 65 százalékot. Vagyis a hazai sertés- állomány fajta szerinti ösz- szetétele nem gátolja a hústermelés nagyobb arányú növelését. Úgy határozott a közelmúltban a mezőgazdasági kormányzat, hogy az egész országra kiterjedő sertéstenyésztési és hústermelési programot kell kidolgozni. Énnek a programnak vannak olyan elemei, amelyek általánosan megvalósíthatók, és kitűz különleges feladatokat is, amelyeket egyes gazdaságokban hajtanak Végre, azért, hogy hazai körülmények között kialakítsák és később elterjesszék a legkorszerűbb eljárásokat. Az általános elveket és tennivalókat röviden a következőkben foglalhatjuk össze: — A gazdaságok egy-egy sertéstartásra használt épületét egyszerre kell betelepíteni állománnyal és ugyancsak egyszerre kívánatos kiüríteni. Ily módon ugyanis a két nevelési, illetve hízlalási szakasz között el lehet végezni az épület karbantartását, fertőtlenítését, s ezzel jelentősen növelhető az állategész, ségügyi biztonság; — A tudományos vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt arra ösztönöznek, hogy egy-egy állománycsoportot (faj kát) minél ritkábban mozgassák, telepítsék át más épületbe, mert minden ilyen áttelepítést megsinylenek a sertések; — A malacoknál alkalmazni kell a „doppingoló takarmányozást”, mert így lehet jól kihasználni a fiatalkori fe’1 amely nagyon fontos a további nevelés, illetve a hizlalás alatt. A sertéshústermelési program keretében több állami gazdaság és termelőszövetkezet rátér a legkorszerűbb módszerekre. Ezeknek közös vonása hogy teljesen korszerű, gépesített épületekben helyezik el a sertéseket, olyan körülmények között, hogy kevés emberi munkaerővel szinte automatikusan történjék a takarmányozás, az épületek tisztántartása. Fontos eleme végül a sertéshústermelés fejlesztésének az árkérdés, a nagyobb anyagi érdekeltség megteremtése. Ezért született az az intézkedés, hogy 1967 október elseje óta az addigi 19 forintos kilónkénti felvásárlási ár helyett — a nagyüzemi felárral együtt — a gazdaságok 22 forintot kapnak a hússertés kilójáért; a számítások azt mutatják, hogy azokban a gazdaságokban, amelyekben a takarmány legalább 80 százalékát saját maguk termelik, a sertéshústermelés így már 8—12 százalékos tiszta haszonnal jár. Ez az eredmény tovább fokozható, ha általánosabbá válik az törekvés, hogy a jobb munkamegosztás érdekében a sertéstenyésztő gazdaságok egyesülésekbe tömörülnek, igyekeznek elavult telepeiket felújítani, illetve teljesen korszerűeket építeni. Az állam e törekvéseket azzal is támogatja, hogy az új sertéstelepek létesítésének költségeit jelentős mértékben vissza nem térítendő hitellel magára vállalja. H. L. A vietnami nép hazáját védő harcának támogatására a közelmúltban ismét több helyről küldtek pénzt a szabolcsi dolgozók a szolidaritási számlákra. A nőtanács alapszervezeteitől háziasszonyok és dolgozó nők egyaránt részt vettek az akciókban. A felsősimái Béke őre Tsz nőbizottságának felhívására a szövetkezet dolgozói csatlakoztak a szolidaritási tevékenységhez. összesen közel 1300 forintot fizettek be a vietnami nép segítésére. A Ságvári telep nőtanácsa rendezvényeinek bevételéből küldött el háromszáz forintot a vietnami nők támogatására. Háziasszonyok küldtek nemrégiben pénzt a vietnami asszonyok segítésére. Műsoros estjük teljes bevéA honvédelmi nevelőmunka időszerű kérdéseiről és további feladatairól megyei tanácskozást rendeztek január 4-én, csütörtökön Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Ház nagytermében. Szabolcs-Szatmár megye általános és középiskoláinak igazgatói, s a meghívottak között ott volt dr. Feleszi István, a megyei tanács vb elnöke, dr. Gombás Sándor, a megyei párt- bizottság titkára, Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Havacs József, a KISZ megyei bizottságának titkára, s jelen voltak a fegyveres testületek képviselői. Horváth Miklós, a megyei tanács vb művelődési oszA Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított jubileumi verseny eredményeit a tanácsi vállalatoknál. A kitűzött versenyfeladatok teljesítésének arányában a végrehajtó bizottság 12 vállalatot jutalmazott meg, ösz- szesen 67 000 forinttal. A legjobb eredményt elérő, jutalomban részesült telét szánták erre a célra, s többen közülük, akik nem vehettek részt a program előkészítésében, további forintokkal járultak hozzá a szolidaritási számlára befizetett összeghez. A Hazafias Népfront és a KISZ több tablót készített, amelyeken a vietnami nép életét és harcát, a testvéri országok segítségét mutatják be. Nagysikerű a baktalóránt- házi gimnáziumban rendezett „Veled vagyunk Vietnam” című dokumentumkiállítás. Jelenleg Nagykál- lóban és Szakolyban vannak a vándorkiállítások, a jövő héten Kocog tanyára és Perked pusztára kerülnek. Ugyancsak sikere van a Tiszaszalkán nyitott kiállításnak is. tályának vezetője üdvözölte a közel négyszáz fős hallgatóságot, majd dr. Fekszi István tartott vitaindító előadást az ifjúság honvédelmi nevelésének eddigi eredményeiről, a közvetlen feladatokról. Vázolta azokat a tennivalókat, amelyek pedagógusaink előtt állnak a Magyar Honvédelmi Szövetség munkájának segítésében, a tanulóifjúság hatékonyabb honvédelmi nevelésében. Az előadást követő vitában megyénk általános és középiskoláinak, iparitanulóintézeteinek igazgatói számoltak be az eddig végzett munkaröl, a megoldandó gondokról és a tervekről. vállalatok: Szatmárvidéki Faipari Vállalat, Nyíregyházi Cipőipari Vállalat, Kis- várdai Bútor- és Faipari Vállalat, Gyümölcsszeszfőzde- és Szikvízipari Vállalat, Építő és Szerelő Vállalat, Víz- és Csatornamű Vállalat, Városgazdálkodási Vállalat, Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Vendéglátóipari Vállalat, Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, Gyógyszertár Központ és a Moziüzemi Vállalat. 716 ár- és belvízkárosull Fedél alatt A tavaszi ár- és belvíz Szabolcs-Szatmár megyében nemcsak a szántóföldi növénytermelésben, hanem a lakóházakban és gazdasági épületekben is nagy károkat okozott. Az illetékes szervek azonnal megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a károsult családok még a tél beállta előtt fedél alá jussanak. Az állam kölcsönökkel segítette a károsultakat. összesen 1440 lakás újjáépítésére és 384 felújítására jelentettek be igényt a dolgozók. Sok olyan család volt, amely az újjáépítés nehézségeivel saját maga birkózott meg, vagy átmenetileg tette lakhatóvá házát azzal, hogy későbbi időben újat épít helyette. 886-an azonban OTP-köl- csönnel kezdték meg az újjáépítést, s ezekből 716 készült el teljesen, vagy részben, annyira azonban, hogy valamennyi tető alatt van, s legalább egy szoba lakható. Az árvízkárt szenvedett lakóházak újjáépítésében különösen kitűntek a megye kisipari szövetkezetei. Az építésen kívül gyakran vállalkoztak arra, hogy a hiányzó anyagokat többlet- költségek árán is gépkocsikkal az ország különböző részeiben szerezzék be. Dicséretet érdemelnek az országos és megyei szervek, nem utolsósorban a Salgótarjáni Üveggyár részlegei, mert soron kívül nagy mennyiségű üveggel segítették az építtetőket Iskolaigazgatók tanácskozása a honvédelmi nevelésről Megjutalmazták a jól dolgozó tanácsi vállalatokat A harcoló Laosz Az amerikai agresszió kiterjed a Vietnammal szomszédos Laoszra is A kis ország népe azonban hősiesen ellenáll. Bátran felveszi a harcot a betolakodók ellen és — a föld alá kényszerítve ugyan — nem áll meg a mindennapi élet sem. Az MTI fotoriportere a közelmúltban körutat tehetett a felszabadított Laoszban. Három képe akár szimbólum is lehetne arról, hogy mire képes egy bátor kis nép, ha tudja, miért harcoL * A felszabadító hadsereg légvédelmi egysége harcban a» amerikai repülőgépekkel. A lakosság barlangokba kényszerfiit az állandó bombázd sok miatt. Föld alatti kórház a felszabadított Samneuban. Nyomda a barlangban. Itt készítik a felszabadított terület iskolái részére a tankönyvekéi és a forradalmi Neo Lao Hak» sat párt lapját U Pilisi Güo: felvételei
