Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Felelősök kerestetnek Hthért nem adják át határidőre a társasházakat? Két panaszos levél nyo­mán kerestük fel pénteken délelőtt a Nyíregyháza, Fecske utcai hatlakásos és az Oszoló utcai tizenhat­lakásos társasház építkezé­seket. A panaszok lényege; a két épület szerződés sze­rinti átadási határideje még 1967. október 31-én lejárt, de azokon még ja­vában dolgoznak. A Fecske utcai lakást a Nagy halászi Építő- és Sze­relő Ktsz készíti. A kőmű­vesmunkákból már nem is sok van hátra, de a cse­répkályhák anyaga még csak a napokban érkezett meg. Félbemaradt a par­kettázás, áll a vízvezeték­szerelési munka és így to­vább. Hasonlóan problémák vannak a vízvezeték szere­lésénél. Hosszú utánavaló járással beszerezték a szük­séges szerelvényeket. Köz­ben az alvállalkozó le­mondta a munkát, akik újra elvállalták, most szin­tén csak ígérgetik, hogy befejezik. Az épületet B—30-as blokktégla beépítésével ter­vezték, aminek a gyártása jóformán még meg sem kezdődött. Talán még ettől is kilá­tástalanabb a helyzet az Öszőlő utca 136 szám alat­ti lakásépítkezésnél, amely­nek kivitelezője a Kisvár- dai Építőipari Ktsz. A két építkezés átadási batáridejének elhúzódása nem egyedi eset. A ktsz-ek által épített társasházaknál évek óta sikertelen az a kísérlet, hogy azokat ha­táridőre át tudják adni. A probléma legtöbbször már a tervezéssel elkezdő­dik, s aztán tengeri kígyó módjára tovább gyűrűzik: az egyedi tervezés mindig tartogat magában valami nem várt meglepetést. Jól bevált típusterv al­kalmazása esetén ezek egy részét már eleve meg lehet­ne szüntetni. Helyes lenne továbbá, ha az építőipari ktsz-ek csak akkor állapod­nának meg a befejezési ha­táridőben, ha a munka el­végzésének feltételeit is biztosítottnak látják. Az alvállalkozókat pedig kö­vetkezetesen kötelezzék a munka megfelelő időben való elvégzésére. Helyes lenne berendez­kedni egy-egy lakás komp­lett kivitelezésére. A pél­da mutatja; „sok bába kö­zött elvész a gyermek.” Mi­nél több az alvállalkozó, annál jobban tolódik a ha­táridő. S a felelőtlen Ígér­getéseknek végső soron a legnagyobb áldozatot hozó építtetők, az albérletben és egyéb nehéz körülmények között lakó családok isszák meg a levét. Végső soron nekik van igazuk. Ezeknek a csalá­doknak a jogos türelmet­lenségét kell érvként el­fogadni. Tóth Árpád Naponta 200 kiló virsli készül a nyíregyházi húsüzemben. II csökkent munkaképességűek helyzetének rendezése A Budapesti Harisnyagyárban készülnek a nylonharis­nyák. Hárompercenként egy pár készül el. Képünkön; így alakítják ki a harisnya formáját. Hazánkban most első íz­ben rendezik intézménye­sen a csökkent munkaké­pességűek viszonyait ugyancsak először teremtik meg az anyagi feltételeit a kérdés megoldásának. Az esetek nagy részében a vállalatok eddig nem gon­doskodtak arról, hogy a csökkent munkaképessé­gűek valóban a számukra legmegfelelőbb munkán dolgozzanak, s ez nemcsak!) a társadalomra, . fiánem .. a! dolgozók számára is káros. A rendeletet két-két és fél éves előkészítő munka előz­te meg. Hazánkban 140— 150 ezerre tehető azoknak a száma, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt nem teljes értékű munka­erők bizonyos területeken. Legnagyobb részük azon­ban teljes értékű munkát tud végezni abban az eset­ben, ha a munkahelyet gondosan megválasztják számukra. A csökkent mun­kaképességűek ügyeinek intézését a tanácsokra ru­házták, de a vállalatoknak is nagyok a feladataik. Megalakultak a rehabilitá­ciót elősegítő vállalati bi­zottságok, amelyek számba veszik a csökkent munka­képességűeket, felkutatják a számukra alkalmas mun­kahelyeket, javasolják egyes műhelyek átalakítá­sát^ külön üzemrészek lét­Szóralioztatózenei stúdió Nyíregyházán Ez év őszén új oktatási intézmény kezdte meg mun­káját Nyíregyházán. Az Or­szágos Szórakoztatózenei Központ egyik vidéki stú diója. A szórakoztató zenészek képzése, utánpótlás nevelése eddig szinte megoldatlan volt. Csupán egyetlen fővá rosi és négy vidéki stúdió működött, míg 1967 szeptem­berében további hét vidéki stúdió felállítását határozták el. A nyíregyházi stúdióban jelenleg népzenei, tánczenei csoportos és tánczenei egyé­ni oktatás folyik. A népze nészek egyéni oktatását helyiség hiánya miatt, leg­feljebb csak a tanév máso­dik felében tudják megöl dani. A kezdeményezés minden képpen helyes, hiszen a különböző felmérésekből, de egyéni tapasztalatokból is tudjuk, hogy szórakoztató zenészeink többségének szakmai felkészülése, általá­nos kulturáltsága sok kí­vánnivalót hagyott maga után. Igaz viszont, hogy az OSZK alapszabályai értel­mében működési engedélyt csak a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők kaphattak, de ez nem vo­natkozott a régi engedélye­zettekre. Még akkor sem, ha az általános iskolai vég­zettségük sem volt meg. Ez az új oktatási, továbbképzé­si forma feltétlenül javítani fog ezen. Az első nyíregyházi stú­dióba eddig 57 népi zenész és 27 tánczenész jelentke­zett, de az iskola vezetői még további jelentkezésekre is számítanak. A létszám mai tehát nincs baj. Annái több fejtörést okoz a helyi­ség hiánya. Megkapták ugyan heti másfél napra az Irodaház nagytermét, de te­kintve a már amúgy is nagy számú hallgatóságot, kicsinek bizonyult. Legalább még egy helyiségre lenne szükség. Talán meg is lenne erre a lehetőség, ha a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya kooperálna a stú­dióval. Hiszen jövőre tervbe vettek egy megyei népi együttes megalakítását, ami­hez zenekart eddig v még nem találtak. Ésszerű gon­dolat lenne, ha a zenekar felállítására szánt pénzt a stúdió rendelkezésére bocsá- tanák, s cserébe egy zene­kart kapnának. Az új zeneoktatási intéz­mény, mégha csak pár hó­napos múltra tekinthet is vissza, megkapta első meg­bízatását. Hallgatói közül kerülnek ki azok a zenészek, akik a jövő év végén át- ! adásra kerülő nyíregyházi j vendéglátóipari kombinát j rajkózenekarában szórakoz ! tátják majd a vendégeket. (H. J.) rVem a tokaji adó9 hanem a mikrolánc Cikkünkre válaszolt a Posta, Rádió és Tv-müszaki Igazgatóság rehozását, kezdeményeznek bedolgozói munkalehetősé­geket, tanfolyamokat szer­veznek a csökkent munka­képességűek átképzésére. A bizottságok javaslatot tesznek azoknak a segélye­zésére, akik egyáltalán nem rehabilitálhatók. A tanácsok ellenőrzik a csökkent munkaképessé­gűek számára alkalmas munkahelyek kijelölését. Létrehoznak s célvállalato­kat, s kezdeményezik, hogy szövetkézétek * isi' hozzanak létre munkahelyet az arra rászoruló dolgozók foglal­koztatására. Célvállalatok létrehozá­sára, munkahelyek átalakí­tására és a csökkent mun­kaképességűek foglalkozta­tásának egyéb támogatására egy évre körülbelül 200 millió forint áll a tanácsok rendelkezésére. Természete­sen a tanácsok nem visel­hetik a teljes terhet. Aki semmilyen munkára nem képes, az pénzbeli segélyt kaphat, erre a célra mint­egy 150 millió forint áll rendelkezésre. Aki például a résznyugdíjhoz szükséges munkaidőt már letöltötte és nyugdíjazása előtt leg­feljebb öt év van még hátra, de hasznos munkát végezni már nem tud, az várható nyugdíjának 75 százalékát kapja, majd a nyugdíjkorhatár elérése után megkapja rendes nyugdíját. Ez a 75 százalék nem lehet kevesebb 500 forintnál. Aki csupán a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges időt töltötte munkaviszonyban, az 300 —500 forint segélyt kap, s további 150 forintot min­den eltartott hozzátartozója után. Fokozott munkajogi védelemben részesülhetnek azok, akiknek munkaké­pessége 50 százalékkal, vagy ennél nagyobb mér­tékben csökkent. Ezeknek az embereknek felmondani nem lehet, csak abban az esetben, ha öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra jo­gosultak. Az a csökkent munkaké­pességű, akit más munka­körbe helyeznek át, vagy átképeznek, s emiatt kere­sete csökkenne, keresetkie­gészítést kap. Keresete el­érheti régi bérének 80 szá­zalékát. Egyébként min­denki kap segélyt, aki csökkent munkaképességű, nem rehabilitálható, s emiatt munkát nem tud végezni. A cél azonban el­sősorban az, hogy minden arra alkalmas ember . dol­gozzék. mégpedig a számára legmegfelelőbb munkahe­lyen. Lapunk december 5-i szá­mában Félmillió néző bosz- szúsága címmel foglalkoz­tunk a tokaji tv-adó gyako­ri meghibásodásával, s ki­fogásoltuk, hogy Északkalet- Magyarország tv-készüléktu- lajdonosai az utóbbi időben emiatt többször tettek pa­naszt szerkesztőségünkben. A cikkre Becz Sándor, a Posta, Rádió és Televízió­műszaki Igazgatóság vezető­je a többi között a követke­zőket válaszolta: — A tokaji adó vételkör­zetében az utóbbi időben je­lentkező hibák a Kékes— Tokaj közötti mikrohullá­mú lánc bizonytalan műkö­déséből eredtek. A vezeték nélküli mikrohullámú össze­köttetés nagyon érzékeny a légkör egyes jelenségeire. Ha a föld felszíne felett kü­lönböző hőmérsékletű légré­tegek helyezkednek el, az ezeken áthaladó mikrohul­lámok törést szenvednek, vagyis sokkal kisebb ener­giával érkezik, — vagy tel­jesen kimarad — a műsor a tv-adóhoz. Ilyenkor az adó saját jelgenerátorából ún. sakktáblát, vagy rácsot su­gároz, ezzel is jelezve, hogy nem az adóban van a hiba, illetve nem a nézők készü­léke romlott el. — Természetesen tisztá­ban vagyok vele, hogy a tv-előfizetőket nem érdekli különösebben, hogy & tv­adó, vagy a mikrohullámú lánc romlott el. A nézők joggal elvárják, hogy jó mi­nőségű képet és hangot kapjanak. Éppen ezért a posta — a rendelkezésére álló anyagi eszközök erejéig — mindent elkövet, hogy az ország területén mindenütt megbízható, jó minőségű vé­telt biztosítson. Az adó és közvetítőlánc kiépítése terv­szerűen folyik. A tokaji adó korszerű, nagy teljesítmé­nyű berendezései már a végleges adóhálózat meg­bízható részei. Azonban az előzőekben említett Buda­pest—Kékes—Tokaj közötti mikrohullámú lánc még csak ideiglenes, kisebb teljesít­ményű berendezésekből áll, mely az előbb említett'ked- vezőtlen légköri jelenségek következtében minőségrom­lás oka lehet. A rendkívül drága nagy teljesítményű mikroláncok építésének üte­me függ a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől. — Elnézést kérünk a né­zőktől, ha minden erőfeszí­tésünk ellenére adódnak még bosszantó hibák, kel­lemetlen zavarok a tv nézé­se közben. Bizonyos esetek­ben minden erőfeszítésünk ellenére keletkezhetnek a berendezésekben hibák. Készül a távbeszélőnévsor Űj bekapcsolások a megyeszékhelyen Legutóbb 1964-ben adtak ki űj megyei telefonkönyvet. Azóta, de különösen az el­múlt másfél év alatt — el­sősorban Nyíregyházán — sok szám megváltozott, új előfizetőket kapcsoltak be. Számváltozási jegyzéket ki­adtak ugyan a múlt év ele­jén, de a problémán már ez sem segít: új távbeszélőnév­sor kiadása vált szükségessé. Ugyanis az új előfizetők szá­ma csak a városban megkö­zelíti a kétszázat. Ezek a telefonszámok nincsenek benne a változás jegyzékben. A tudakozódás a postának többletmunkát, az előfizetők­nek plusz költséget, bosszú­ságot, időkiesést okoz. Az új megyei távbeszélő­névsor kézirata elkészült, s az elmúlt hónapban továb­bították a posta távbeszélő, névsor szerkesztőségének Budapestre. Nyomdai előállí­tása előreláthatóan a jövő év első negyedében, de legké­sőbb áprilisban, májusban várható. A nyíregyházi telefonköz­pont tavalyi bővítése lehető­vé tette kétszáz új előfizető bekapcsolását. A központba jelenleg mintegy ezernyolc­száz előfizető vonala fut be. Több készülék bekötése már az egyes számmezők túlter­helését okozná. Jövőre — előreláthatólag még január­ban kerül sor a város északi negyedében épült távbeszélő központ átadására. Ezután folyamatosan 300 új előfizető igényét tudják majd teljesí­teni.

Next

/
Thumbnails
Contents