Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-15 / 296. szám

Göiögoxszági felenfés Megbukott a junlaellenes királyi puccs Konstantin Rómába menekült—A király helyébe recens lépett Az áj miniszterei nők Papadopulosz Athén (MTI) Csütörtök reggeli hírügy­nökségi jelentések egybe­hangzó megállapítása sze­rint a juntaellenes királyi puccs sikertelenül zárult. Maga Konstantin — család­ja és Koliasz volt minisz­terelnök kíséretében — el­menekült Görögországból és hajnalban katonai repülőgé­pen Rómába érkezett A király és családja a római görög nagykövetség épüle­tében szállt meg. Egyelőre nem volt hajlandó nyilat­kozni megbukott államcsíny- kísérletéről. Kevéssel éjfél előtt az athéni rádió egy közleményt ismertetett amely szerint a királyt elmozdították tiszt­ségéből és helyébe egy ré- gens lépett: Zoitakisz tá­bornok. Ezzel egyidejűleg újjáala­kult a juntakormány is, amelynek élére Papadopu­losz ezredes került, aki a miniszterelnökségi ügyek minisztere volt. A közle­mény szerint a régens az athéni püspök kezébe tette le az esküt, majd az új miniszterelnök és az újjá­alakított kormány tagjai a régensnek esküdtek rel. Az újjáalakított junta- kormányban Papadopulosz «redes a hadügyi tárcát is átvette. Pippnelisz külügy­miniszter és még néhány más kormánytag megőrizte tárcáját. Papadopulosz miniszterel­nök a katonai junta új kor­mányfője csütörtökön dél­előtt sajtóértekezleten szá­molt be a történtekről. Mint mondotta, Konstantin király levélben jelentette be akciója bevezetőjeként a görög hadsereg vezérkari főnökének, hogy átvette az ország és a fegyveres erők fölötti parancsnokságot és magának tartja fenn a jo­got bármiféle kinevezést illetően. A kormány — folytatta Papadopulosz — azonnal összeült és ezután kapcsolatot teremtett a hadsereg egységeivel. Ekkor tűnt ki, hogy Koliasz mi­niszterelnök a király olda­lára állott és azt is hallot­tuk, hogy Konstantin La- risszába repült. Bizonyos időre az elmúlt éjjel során elvesztettük a kapcsolatot a kavalai egységekkel és az keltette fel a gyanút ben­nünk, hogy Konstantin tu­lajdonképpen ott tartózko­dik. Papadopulosz ezután elis­mételte azokat a korábbi híreket, miszerint a harma­dik hadtest tisztjei tartóz­tatták le Kavalában a ki­rályhű tábornokokat. Emiatt menekült el a király és családja. Ebben a helyzetben — jelentette ki Papadopulosz — miután a király „önha­talmúlag fordított hátat kötelességeinek” kerüli sor a kormányhatározat követ­keztében egy régens kineve­zésére, továbbá a kormány átalakítására. Az AP szerint Papadopu­losz kijelentette a sajtóéi te- kezleten, hogy az ország továbbra is „alkotmányos monarchia” marad, a vál­tozás csupán annyi, hogy király helyett kormányzó került az ország élére. Kolbász volt görög mi­niszterelnök, aki Konstantin királlyal együtt Rómába menekült, csütörtökön a délelőtti órákban hosszas megbeszélést folytatott Dá­nia római nagykövetével. Hírügynökségek jelentései szerint ez a körülmény majdnem biztossá teszi, hogy a görög királyi család a dán fővárost választja száműzetésének színhelyéül. Az AFP úgy tudja, hogy a király már döntött is. Jens Otto Krag dán mi­niszterelnök csütörtökön ki­jelentette, hogy kormánya szívesen látja a görög kirá­lyi csaladot Dániában. Mint ismeretes, a dán uralkodó a görög király apósa. A Minisztertanács ülése Vietnami harcok Hanoi: Csütörtökön délben mintegy ötven amerikai re­pülőgép támadást intézett Hanoi központjában és kül­városaiban több lakónegyed ellen. Első jelentések szerint e légvédelem három gépet lőtt le a VDK fővárosa fe­lett Ezenkívül Thai Binh tartomány légiterében is megsemmisítettek egy tá­madó gépet Saigon: Dak To környé­kén kétheti szünet után a dél-vietnami szabadsághar­cosok szerda este támadást intéztek az amerikai tüzér­ség egy állása ellen, a tá­madás három amerikai ka­tona halálát okozta és tizen­kettőt megsebesített Szerdán éjfél után gerilla- támadás ért Tan An közelé­ben, Saigontól 43 kilométer­nyire délnyugatra egy ame­rikai gyalogostábort is, tizen­két sebesülést okozva. Washington: Az amerikai képviselőházban Mendel Ri­vers demokratapárti képvi­selő ismertette a képviselő­ház katonai albizottságának egy készülő jelentését, amely elégedetlenségét fejezi ki az amerikaiak vietnami katonai eredményeinek „túlságosan lassú üteme” miatt. A jelen­tés éppen ezért javasolja az újabb eszkalációt, nevezete­sen Kambodzsa fokozott „el­lenőrzését” Haiphong kikö­tőjének lezárását Szovjet—román tárgyalások Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön délelőtt a Ni- colae Ceausescu vezette ro­mán párt- és kormánykül­döttség az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány meghívására hivata­los baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros Kijevi pályaudvarán a román ven­dégeket Leonyid Brezsnyev, Alekszej Kosziffin, valamint más vezető párt- és állami személyiségek fogadták. Csütörtökön a Kremlben megkezdődtek a tárgyalá­sok a szovjet vezetők, va­lamint a román párt- és kormányküldöttség között. Szovjet részről a megbeszé­léseken Brezsnyev, Podgor- nij, Koszigin és más ve­zető személyiségek, román részről pedig Ceausescu, Maurer és a román delegá­ció más tagjai vettek részt. A baráti légkörű beszél getésen a két országot érin­tő kérdésekről folytattak eszmecserét. A leszerelés kérdésének vitája az ENSZ-keu New York (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlés első (politikai) bizottsága szerdán folytatta az általános és teljes leszerelés problémái­nak megvitatását. Beloko- losz ukrán külügyminiszter felszólalásában hangoztatta, hogy az ukrán nép számára, miként a többi szocialista ország számára is, a leszere­lésért folytatott harc elvi kérdés, s szerves részét ké­pezi annak a külpolitikának, amelyet a szovjet állam fennállása óta folytat. Az ukrán külügyminiszter rámutatott, a teljes és álta­lános leszerelésre vonatkozó szovjet program magában foglalja a nukleáris fegyve­rek eltiltását és teljes meg­semmisítését, gyártásuk megszüntetését, a nukleáris fegyverek célbajuttatására szolgáló eszközök felszámo­lását és gyártásuk megszün­tetését, vagyis mindazokat az intézkedéseket, amelyek célja a nukleáris háború ve­szélyének megszüntetése. Belokolosz felszólalásában különös figyelmet szentelt az ázsiai, afrikai és latin­amerikai idegen támaszpon­tok felszámolása kérdésé­nek. Megállapította, hogy e támaszpontokat az impe­rialisták felvonulási terüle­tül használják agressziós háborújukhoz. 1 Ssovfet vélemények o MTO-tanécs brüsszeli üléséről Moszkva (MTI) A szovjet főváros politikai köreiben fokozott figyelmet szentelnek a NATO-tanács hagyományos téli ülésszaká­nak. Mindenekelőtt aláhúz­zák, hogy Brüsszelben egy meggyengült pozíciójú NATO képviselői ültek ösz- sze. Ez a NATO oldalában hordja azt a sebet, amelyet Franciaországnak a szövet­ség katonai szervezetéből Való távozása okozott. Az Egyesült Államok a mosta­ni találkozót éppen ezért arra akarja felhasználni, hogy megkísérelje összete­relni a szétszéledő NATO- nyájat. A kérdés az 1969-ben lejá­ró NATO-szerződéssel kap­csolatban mondják Moszkvában'— úgy vetődik fel: vajon Európában kell-e NATO-nak lennie, vagy pe­dig földrészünk élhet a NATO nélkül is, általában katonai csoportosulások nél­kül. Moszkva nyomatékosan hangsúlyozza, a NATO a né­pek biztonságának halálos ellensége volt és marad to­vábbra is. A feszültség enyhüléséről fecsegő, valójában pedig a NATO katonai gépezetét tö­kéletesítő „brüsszeli úttal” szemben a szovjet főváros­ban hangsúlyozzák: Európa szocialista országai mindig felléptek a világ katonai tömbökre és szövetségekre való felosztása ellen. Csak úgy, mint tegnap, ma is vál­tozatlanul érvényes a Varsói Szerződés tagállamainak ál­lásfoglalása: a NATO fel­oszlatása esetén kölcsönös alapon és egyidejűleg meg­szűnik a Varsói Szerződés is. A brüsszeli NATO-ta- nácskozás idején — s erre is felhívják a figyelmet szovjet politikai körökben — külö­nös időszerűséggel hangzik a kommunista és munkáspár­tok Karlovy Vary-i felhívá­sa az európai biztonsági rendszer megteremtésére. Csak egy ilyen rendszer ké­pes biztositani valamennyi európai számára a szilárd békét, az amerikai és nyu­gatnémet parancsuralomtól mentes életet. (Folytatás az I. oldalról) kirakatban is, jól látható modort fel kell tüntetni. A rögzített és a maximált ható­sági fogyasztói árat a ter­mékeken maradandó módon kell feltüntetni. Az osztály­ba sorolt árukon szerepelnie kell a minőségi osztálynak. Ahol az árak a helyiség osz­tályba sorolásához igazod­nak, az árakon kívül a be­sorolási osztályt is meg kell jelölni. A gazdaságirányítás új rendszerében az árslabilitást a tényleges gazdasági adott­ságokat tükröző árarányok hivatottak előmozdítani. Emellett fokozott gondot kell fordítani a folyamatos ár­ellenőrzésre. Ennek érdeké­ben valamennyi árformába tartozó termékről kötelező az árvetés elkészítése, vala­mint a bizonylatok megőr­zése, — hacsak az árhatóság másként nem rendelkezik. Az illetékes árhatóság ár­ellenőrzési hatáskörében bár­mely államigazgatási szervet, állami intézetet, vagy in­tézményt megkereshet, bár­mely vállalatot, szövetkeze­tét, ezek érdekképviseletét, vagy szervezetét, vállalko­zót, vagy más személyt fel­hívhat az áralakulás szem­pontjából lényeges, vagy az árszabályozáshoz szükséges adatok bejelentésére, iratok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására, va’amint az árellenőrzés eredményessé­géhez szükséges minden fel­világosítás megadására. 4 f‘o«yaí*ílók érdekének védelme A kormány rendelete jo­gi biztosítékot is nyújt az olyan esetleges törekvéssel szemben, ha valahol jogel­lenesen, visszaélésszerűen alakítják ki az árakat. Nem szabad a piac felosz­tására megállapodást kötni, mert ez korlátozná a fo­gyasztók választási lehetősé­gét a beszerzési források között. Az árakra vonatko­zólag sem köthető olyan megállapodás, amely akadá­lyozza a verseny kialakulá­sát. Továbbra is érvényes „a méltányos hasznot meg­haladó nyereség” (tisztes­ségtelen haszon) fogalma. Ezzel összefüggésben első­sorban azt kell vizsgálni, hogy nem fondorlattal, csa­lárdsággal, a monopolhely­zettel visszaélve, áruszűkét előidézve érték-e el a nye­reséget. Amennyiben meg­szegték az árszabályozó rendelkezéseket, vagy meg­állapításra került, hogy a nem hatósági árak körében a társadalmi érdekek meg­sértésével tisztességtelen ha­szonra tettek szert, az ille­tékes szervek gazdasági bírságot vetnek ki (illetve a kisiparosokat, kiskereskedő­ket kötelezik, hogy a jogta­lanul felvett összeget for­galmi adóként fizessék be.) A gazdasági bírság, illetve kisiparosoknál és kiskeres­kedőknél a külön forgalmi adó kivetése nem érinti a felelős személyek fegyelmi szabálysértési, büntetőjogi, kártérítési, vagy egyéb va­gyonjogi felelősségét. Aki a hatósági árnál ma­gasabb, valamint a nem hatósági árak körében a méltányos hasznot meghala­dó nyereséget magában fog­laló árat érvényesít, árdrá­gítás bűntettét követi el, s ellene büntető eljárást kell indítani. A kormány rendelete 1968. január 1-én lép ha­tályba. 4 betegségi biztosítás módosítása A dolgozók betegségi biz­tosításáról szóló kormány­rendeletet a Minisztertanács az alábbiak szerint módosí­totta: A táppénzjogosultság Idő­tartamának megállapításá­nál ez ideig azt a munka- viszonyt tekintették folya­matosnak, amelyben meg­szakítás nem volt, illetve j a megszakítás nem halad- | ta meg a 30 napot. A mun­kaviszony folyamatosságát I 30 napon túli megszakí­tás esetén is fenntartotta a keresőképtelenség ideje, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagság, valamint a mezőgazdasági biztosítot­taknál a december 1. és március 31. napja közötti idő. Az új rendelkezés sze­rint a folyamatosságot a felsoroltakon felül fenn­tartja a rokkantsági nyug­díj, az átmeneti segély, to­vábbá a rendszeres szociá­lis járadék folyósításának ideje is. Eddig munkaviszonyuk időtartamától függetlenül kaphattak táppénzt azok a dolgozók, akik iskolai ta­nulmányaik befejezése után két hónapon belül elhelyez­kedtek. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a fiatalok nem mindig áll­hatták munkába két hóna­pon belül (építőtáborozáson vettek részt; egyetemi felvé­telre készültek; egyeseknek elhelyezkedési problémáik adódtak; stb.) ezért a kor­mányrendelet a kéthónapos határidőt 180 napra emel­te. Az eddig érvényben volt rendelkezések szerint fize­tésének (jövedelmének) 75 százalékát táppénzként az a dolgozó kaphatta, aki legalább két éven át meg­szakítás nélkül ugyanannál a munkáltatónál állt mun­kaviszonyban. A dolgozó áthelyezése nem számít megszakításnak. A kor­mányrendelet 75 százalékos táppénzt biztosít annak a dolgozónak is, aki 1967. de­cember 31-én fennállott munkaviszonyában ez idő­pont után bekövetkezett egyszeri munkahelyváltozta­tás miatt a két évi meg­szakítatlan munkaviszonyt ugyanannál a munkáltató­nál nem tudta megszerezni — feltéve, ha a két mun­kaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el. Ez ideig a határozott idő­re szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó — amennyiben munkaviszonya ugyanannál a munkáltató­nál két évnél rövidebb volt — akkor sem szerezhetett , 75 százalékos táppénzre jo­gosultságot, ha megelőzően megszakítás nélkül munka- viszonyban állt. Több olyan munkakör van azonban, amelyeknek sajátosságai miatt a dolgozó ennek a feltételnek nem tehet eleget. Ezért az új kormányrende­let előírja, hogy a 75 szá­zalékos táppénzre való jo­gosultság megállapításánál megszakítás nélkülinek kell tekinteni a határozott időre szóló munkaviszonyokat is* amennyiben a dolgozó a munkaszerződés lejárta után nyomban elhelyezke­dik és két évi munkavi­szonnyal rendelkezik. A jogszabály megállapítja a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek által fizetendő biztosítási járulék mértékét is. A kormány rendelete 1968 január 1-én lép ha­tályba. 4z újifáeolrói és a találmányokról A gazdasági mechanizmus új rendszerében az újító- mozgalomnak — a termelés emelése és a minőség ja­vítása érdekében — foko­zottabban lesz feladata a dolgozók alkotó tevékenysé­gének kibontakoztatása, a technika fejlesztése. Az újításokról és a találmá­nyokról szóló új kormány- rendelet messzemenően fi­gyelembe veszi a vállalatok önállóságát, tehát csupán az alapvető irányelveket tar­talmazza; az egyéb kérdése­ket a vállalatok újítási sza­bályzatai rendezik majd. Az 1968. január 1-én ha­tályba lépő új jogszabály a korábbival szemben több lényeges változást tartal­maz. Ilyenek többek közóttj újítás lehet az olyan — je­lentős alkotó tevékenység­nek minősülő — megoldás is, amelyet a dolgozó saját munkakörében hoz létre; újításként csak műszaki, il­letőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás érté­kelhető; az újításnak nem közvetlenül a népgazdaság, hanem a hasznosító vállalat részére kell — annak meg­valósítása és esetleg értéke­sítése útján is — eredményt hoznia; az újítási díj mér­téke tekintetében a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egy évi eredménynek leg­alább két százaléka. A találmányokkal kapcso­latos egyes rendelkezéseket jelenleg az újításokról szóló jogszabály tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet át­menetileg szabályozza, vég­legesen a kidolgozás alatt álló találmányi (szabadal­mi) jogszabályban kerülnek rendezésre. Végei ért a KGST XXI. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sének kérdéseire és a valu­táris, pénzügyi együttműkö­dés további tökéletesítésére. Az ülésszak megbízta a vég­rehajtó bizottságot, hogy dolgozza ki a KGST szervek hosszabb időszakra (két-há- rom évre) szóló tevékenysé­gének fő irányait tartalmazó munkatervét a KGST tagál­lamok és Jugoszlávia gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködésének alapvető kérdéseiről. Az ülésszakon a kérdése­ket a barátság és a kölcsö­nös megértés légkörében tárgyalták meg. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa XXI. ülés­szakának jegyzőkönyvét csütörtökön este a Gellért- szálló nagytermében írták alá a delegációk vezetői. Zá­róbeszédében az elnöklő Ap­ró Antal hangsúlyozta, hogy a most zárult ülésszak ered­ményei tovább szélesítik az együttműködést. A delegá­ciók nevében G. Weiss, az NDK küldöttségének vezető­je köszönetét mondott Apró Antalnak elnöki teendőinek ellátásáért. Apró Antal bejelentette, hogy pénteken délelőtt Bu­dapesten megkezdi 32. ülé­sét a KGST végrehajtó bi­zottsága. Fock Jenő fogadta M. Leszecskót Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja hivatalában fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettesét, a KGST XXI. ülésszakán részt vevő szovjet delegáció vezetőjét. A foga­dáson jelen volt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Politikai Bizott­ság tagja. A magyar és szov­jet államférfiak a két or­szág gazdasági kapcsolatait érintő kérdésekről folytattak megbeszélést. Koszorúzás a Lenin emlékműnél A KGST XXI.ülésszaka al­kalmából hazánkban tartóz­kodó kormánydelegációk ve­zetői csütörtök délelőtt meg­koszorúzták a budapesti Le­nin emlékművet. A koszorú­zásnál jelen voltak a dele­gáció tagjai és szakértői is. A vendégek ezután a Mű­csarnokban megtekintették az „50 év a Nagy Október útján” című kiállítási

Next

/
Thumbnails
Contents