Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
fl tsz-ek lövedefemszabályszásáisak és adózásának reformja Amikor minden perc drága Nem minden akta egyforma Sok szó esik mostanában arról, hogy az új mechanizmusban hogyan szabályozzák a termelőszövetkezetek jövedelmét és miképpen alakul a tsz-ek adózása. A termelőszövetkezeti jövedelmek szabályozása — az árszínvonal, az adózás és egyéb befizetések útján történik. Az adónak az új mechanizmusban nagyobb szerepe lesz a jövedelemelvonásban, főleg abban, hogy mérsékelje a különbségeket a tsz- ek között. Természetesen igen fontos tényezője az adózás annak is, hogy miképpen alakul az üzemen belül a fogyasztás és a felhalmozás. A jövedelemszabályozás reformja is azt a célt szolgálja. hogy minél önállóbban és minél eredményesebben gazdálkodjanak a termelőszövetkezetek. A tsz-ek- nek saját bevételeikből kell megélniök, mégpedig nemcsak tagjaik jövedelméről kell gondoskodniok, hanem elhasznált termelési eszközeik pótlásáról és bővítéséről is. A rég! gyakorlattól eltérően, most már a termelő- szövetkezetek képeznek amortizációs alapot, forgóalapot, részesedési alapot, jövedelembiztonság? alapot, felhalmozási alapot, valamint szociális- és kulturális alapot Természetesen a tsz- ek ezenkívül egyéb alapokat is létesíthetnek. Az adózás színvonala alacsonyabb lesz a mezőgazdaságban, mint a népgazdaság más ágában. Ennek az intézkedésnek is az a célja, hogy részben ellensúlyozza a mezőgazdasági árszínvonal elmaradottságát. A termelő- szövetkezeteknél három adónem lesz 1968. január elsejétől. A földadó fizetésének tkötelezettsége kiterjed a termelőszövetkezetek és tagjaik tulajdonában lévő minden olyan földterületre, amelynek az állami földnyilvánSütőipari szakmunkásképzés Tiszadobon Előzetes tárgyalások eredményeként illetékes szervek képviselői megállapodtak abban, hogy a tiszadobi gyermekotthonban sütőipari szakmunkástanuló osztályt szerveznek. A Sátoraljaújhelyi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola kihelyezett osztályaként fog működni, s a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat részére képeznek szakembereket. Évenként harminc, erre a szakmára alkalmas, nyolc osztályt végzett állami gondozottat iskoláznak be Szabolcs, Hajdú, Borsod és Heves megyéből. A közismereti és műszaki alapozó, valamint a szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás megszervezéséről az anyaiskola, a gyermekváros és a vállalat gondoskodik. Utóbbi kettő biztosítja az üzemi gyakorlathoz szükséges tárgyi feltételeket. Erre a célra a gyermekotthon területén lévő használaton kívüli egy- kemencés sütőüzemet újítják fel és alakítják át korszerű tanműhellyé. Berendezésére és felszerelésére a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat mintegy 600 ezer forintot költ. A program szerint a sütőüzem felújítását és átalakítását a jövő év augusztusára befejezik, s szeptemberben harminc tanulóval az első évfolyamon megkezdik az oktatást. tartás szerint kataszteri tiszta jövedelme van. Földadó alá esnek a mesterséges halastavak is. Mentes a földadó fizetése alól az, akinek a használatában lévő összes földterület 400 négyszögölnél kisebb. Feltétele a mentességnek az is, hogy a 400 négyszögölön belül a szőlő, a kert, illetve a gyümölcsös együttvéve ne legyen 200 négyszögölnél nagyobb. Nem kell földadót fizetni a termelőszövetkezet részéről eltartásban, illetve öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékban részesülő termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága után sem. A földadó alapja a kataszteri tiszta jövedelem. Az adókulcs differenciáltabb, mint eddig. A termelőszövetkezeti közös gazdaság, attól függően, hogy mennyi földjeinek átlagos aranykorona értéke, 6—20 forintot fizet évente és aranykoronánként. Négy arany koronásnál rosszabb besorolású földek esetén nem kell földadót fizetni. A termelőszövetkezeti tagok, — az átlagos aranykoronára való tekintet nélkül, egységesen — 12 forintot fizetnek évente és aranykoronánként, földadót évente két egyenlő részletben kell megfizetni. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy elemi csapások esetén milyen földadókedvezmény illeti meg a gazdaságot. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelmi adójáról szóló kormányrendelet kimondja, hogy a jövedelem- adó alapja a termelőszövetkezet tagjainak összes részesedése. A természetbeni részesedés forintértékét a készletek és elszámolások értékelésére vonatkozó zárszámadási előírások szerint kell számításba venni. A jövedelemadó kulcsa hét százalék. Eltérően a földadótól, a jövedelemadót évi pégy részletben kell megfizetni. Homoktalaj-javítási bemutatót tartottak a nyír- esaholyi Vörös Csillag Tsz- ben. A megyében eddig egyedülálló kísérlet lényege a laza, gyenge minőségű futóhomok javítása helyi anyaggal. A munka — kezdeti próbálkozásképpen — két holdon indult 1964-ben A. Tóth Józsefnek, a Nyírségi Kísérleti Intézet tudományos munkatársának irányítása és ellenőrzése mellett. Mint az előadásból és a vetített képek kockáiról kiderült: az eredjnény meglepően jó és gyakorlati alkalmazására hívja fel a figyelmet. A javítás alapanyaga a tsz buckaközi részeiről kerül elő: a kolloidban bőséges és egyéb növényi tápanyagokban is gazdag meszes lápföld, ami a Nyírségben, a homokközi mélyedésekben sajátos talajelőfordulás. A kísérleti területen méter magasra nőtt és rendkívül dús volt a lucerna. Az adatok bizonyítása szerint a helyi meszes lápfölddel javított és kellő műtrágyaadagokkal ellátott területről burgonyából 30—50, lucernából 25—30 mázsával lehet holdanként többet betakarítani. Külön értéke a kísérletnek. hogy például míg a javítatlan helyen a lucernát egy évben kétszer tudták csak a tsz-ben kaszálni, a javítás után négyszer. Rozsból a korábbi négy mázsa holdankénti átlaggal szemben tíz, búzából nyolc mázsával szemben 14 mázsa hozam is elérhető. Indokolt, hogy a termelőszövetkezet, amely a keletkezett tiszta jövedelmének nagyobb részét kiosztja részesedésként a tagok között és csak keveset, vagy semmit sem fordít felhalmozásra, magasabb százalékos kulcs szerint fizessen adót, mint az a tsz, amely helyes arányban osztja meg a tiszta jövedelmet a személyi jövedelmek és a felhalmozás között. Ezért terveznek egv olyan szabályozást is, amely figyelembe veszi ezt is, azt is, hogy az egyes termelő- szövetkezetekben mekkora az egy főre jutó személyi jövedelem. Ahol ez a jövedelem alacsony, ott a jövedelemadó mérsékeltebb lesz, mint abban a tsz-ben, amelyikben az egy főre jutó jövedelem magas. A termelőszövetkezetek az egészségügyi, szociális és nyugdíjellátási járulék befizetésével is hozzájárulnak a társadalmi kiadások fedezetének megteremtéséhez. Ezeket a járulékokat a közös gazdaságok jövedelme és a tsz-tagok személyi jövedelme alapján állapítják jneg. A jövedelem alapján történő befizetés megváltoztatja az eddigi terhek elosztását, ami nem minden esetben volt méltányos, mert a földterületre vetítették a hozzájárulási kötelezettséget. A gazdaságirányítás reformjának irányelvei között szerepel, hogy a termelőszövetkezetek, ha ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végeznek, azonos kulcs szerint fizessenek forgalmi adót, mint a hasonló tevékenységet végző állami vállalatok. Ez az azonosság természetesen indokolt, ha a tsz-ek az említett tevékenységükhöz szükséges beszerzéseket is azonos feltételek szerint tudják biztosítani, s egyéb vonatkozásban is ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint az állami vállalatok. Már most az őszön nyolc holdat készítettek elő a kísérleti tapasztalatok alapján a tsz földjén. Tavasszal vetik be lucernával. Tavasszal pedig további nyolcvan hold javítását kezdi meg a tsz. De tervet dolgoztat ki a talajjavítás céljából mintegy 1500 holdra. Előzetes számítások szerint egyetlen esztendőben a javított területen termelt lucerna és burgonya több, mint egymillió forint értékben adhat bőségesebb termést. S a javítást maga a tsz végezheti, mivel a javító alapanyag saját területén megtalálható. De megteheti ezt minden olyan más tsz is, melynek hasonló talajadottsága van. Nagyon korán volt még. A nyíregyházi állomáson nemrég nyitott a söntés. A nagy váróteremben csak itt- ott lézengett egy-egy utas. És aztán egyszerre valóságos tömeg lepte el a pályaudvart. Pedig nem jött, de még csak nem is indult egyetlen vonat sem. A tömeg, valamennyien fiatalemberek, a söntésbe vonult, de nem duhajkodni. Csupán egy-egy pohárka rövidet kértek és közben szüntelenül beszéltek. — Azért csak szép volt ez az egész — mondta egyikük. „összedőlt a kis házunk, akár a kártyavár. A belvíz miact történt s mi nem tudtuk, mitévők legyünk. Mivel én évek óta Pestre járok munkába, a vasúthoz, minden baj a feleségem nyakába szakadt. Egyik gyereket ide, a másikat a másik szomszédhoz, ismerőshöz fogadták be. Volt ölezer forintunk, többet nem tudtam összegyűjteni a nagy család miatt. Ezzel mit kezdhetünk már? Akkor mondták nekünk, van kilátásban egy viszonylag olcsóbb vétel a faluban, vegyünk fel OTP kölcsönt, majd letörlesztjük. Mentem is a tanácshoz, ott ki is adták azonnal az igazolást, hogy rá vagyok szorulva. Naményban az OTP- nél is megértették nehéz helyzetünket, meg látták, hogy van betétünk is. Csak a járásnál állták útját a kérvényünknek, ezért vagyunk most itt a szerkesztőségben...” Aki újra kopog F. Zoltán mátyusi lakos segítséget kért lapunktól. Mi a járási pártbizottság útján segítettünk rajta, nemsokára ki is küldték neki a csekket, fizessen be 150 forintot a felértékelésre, mert csak annak alapján tudja kiutalni a pénzt a takarék. A napokban megint kopogott F. Zoltán. — Már két hete hiába várom a felértékelőket, nem jönnek. A tél meg itt a nyakamon, az eladó is türelBéres Mihály 40 körüli mozgékony férfi. A kisvár- dai fmsz igazgatóságának elnöke. Véletlenül sikerült irodájában találni. Véletlenül, mert ő is szinte vendég itt. Járja a hozzájuk tartozó 9 községet, vitázik a szövetkezet érdekeiért, tanácsüléseken vesz részt, tudakolja az fmsz-tagság véleményét. — Nem valami nyugodt állás mostanában fmsz-el- nöknek lenni — mondja. Előttünk az új mechanizmus millió gondja, a kollektív szerződéseket most készítettük elő, egy sor új szolgáltatást szeretnénk bevezetni, kutatni kell a piacot. Szóval teendő van bőven. Ügy érezzük, hogy az általános fogyasztási és fel- vásárlási szövetkezetek feladata alaposan megnövekedett, lehetőségeink bővültek. A kollektív szerződés, kollektív érdekvédelem — Hónapok óta dolgoztunk a szakszervezettel együtt az új kollektív szerződéstervezet kimunkálásán. — A jó ég tudja! — szólt közbe egy másik — Azért valahogy hiányozni fogtok. Négyen már búcsúzkodtak. Hosszan megöleltek mindenkit, kezet ráztak mindenkivel. — Ne felejtsétek el a címem. — írjatok néha. — Jók voltatok srácok. A többiek még maradtak, beszélgettek. Terveikről, kislányokról, városokról, — Egy napot azért még alszom. Aztán irány az egyetem. Les? mit bepótolnom — újságolta az egyik. metlen, már úgy látszik, meghiúsul minden. Segítsenek mégegyszer... Más esetek is előtolulnak az utóbbi hetek, hónapok eseményei közül, hogy bizonyítsák: több helyütt nem veszik észre, hogy az akták tartalma változó, némelyikben napok, órák is számítanak. S akik segítségre várnak, azoknak az órák is napoknak, heteknek tűnnek. 'Hitelem — de meddig? Már részben megoldódott, mégis említésre érdemes az ifjú lakásépítők esete. Társultak, befizették az induló összegeket, mert egyikük- másikuk évek óta lakott albérletben. Kellett még pénz soron kívül erre is, arra is, és ők felkölcsönözték a rokonságtól, az ismerősöktől, csakhogy kezdődhessen az építés... Addig azonban nemcsak hónapok teltek el! Türelmük fogytán volt, s tollat ragadtak, írtak különböző helyekre, segítségért, így jutottak el szerkesztőségünkhöz is, ahol lepedő nagyságú lapot terítettek ki, melynek rovataiban pontosan szerepelt, évenként milyen hihetetlenül magas albérleti díjat fizetnek, hogy hány gyermekes család van közöttük és így tovább. Megértéssel, segítő szándékkal lehetett segíteni az utolsó, egyáltalán nem leküzdhetetlen akadályon s a cikk megjelenése után néhány nappal már alapozták a lakásokat, Nem ment könnyen. Ügy akartuk megalkotni, hogy a fejlődést segítse. Korszerű, az igényeknek megfelelő nyitvatartási rendet állapítottunk meg. Megnéztük, lehetséges-e adminisztratív dolgozóinknak a szabad szombat bevezetése. Kutattuk és rögzítettük azokat az elveket, amelyek az udvariasabb kiszolgálást segítik majd elő. A szakszervezet a munkahelyváltoztatások ügyében tett javaslatot. Rendezni kellett a munkaruha-ellátást is. Nem mondom, vitáztunk. Nem elég eladni A mechanizmusra terelődik a szó. — Nem elég eladni. Ez kevés, ötlet kell, reális, a lakosság érdekét szolgáló ötlet. Ha seprű kell, akkor azt kell biztosítani. Ha áruház szükséges, s van erő hozzá, azt kell építeni. Már nem korlátoznak területi határok. A tagságunk joggal megkívánja, hogy részjegyei után megfelelő arány— Tegnap kaptam egy levelet. Azt írta az elnök, hogy a régi Zetort kapom. Tavasszal már azzal szántok — így a másik. — A feleségem biztosan vár az állomáson — mosolygott a harmadik. Félóránként, negyedóránként négyen-öten elmentek. A végén már csak egy páran maradtak. Aztán ők is megölelték egymást. — Ilyen hamar elment ez a két év! — De kár! — Légy jó. Fiú. — Te is. Hatvan-nyolcvan fiatalember búcsúzott egymástól ezen a reggelen. Leszerelő katonák, jó barátok. (horváth) némelyikbe talán nemsokára már be is 'költözhetnek... Más. Füstölt a tűzhelye a városközpont-lakó fóbérlő- nek, hivatta a kéményseprőt. Gyors terepszemle, füstjárat, seprés és — továbbra is ömlött a füst, nem volt huzat. Néhány perc múlva kiderült: a padláson a kémény megrepedt, emiatt nincs huzat. Ráadásul a nyíláson kipattanhat a szikra, tűzveszélyes az egész épület. Erélyes figyelmeztetés az IKV-nak, hivatalos papíron; „Sürgős” felírással. Azóta két hétnél is több idő telt el, — s minden a régi... Határidőn belül j" de « • • Sokáig lehetne sorolni a hasonló eseteket. Talán eny- nyi is elég ahhoz, hogy rávilágítsunk: nem elég ha az ügyintézésről készülő jelentések csak azt írják, hogy „határidőn belül” foglalkoztak a panasszal. Vannak esetek, helyzetek, amikor azonnal cselekedni kell. Igaz, nem lehet elmarasztalni az „ügyintézőt”, ha történetesen harminc napon belül kézbe veszi az aktát. Ám akik napokig, hetekig izgalomban, szorongásban várakoznak gondjaik orvoslására, azoknak a kései megoldás kisebb értékűvé válik. Jó, ha erről sem feledkeznek meg azokon a helyeken, ahol a dolgozók ügyes-bajos gondjaikkal kopognak. Angyal Sándor ban részesüljön a térítésekből, a fejlődésből. Így Kis- várda fejlesztése, kereskedelmi ellátása a középpontban van. Számolnunk kell az egészséges verseny jelentkezésével. Csak a piac mozgásának állandó szemmel tartása biztosítja, hogy eredményesebben gazdálkodjunk a jövőben. Ezzel egy- időben az fmsz-eknek, mint politikailag is ható tényezőnek a kulturális feladatokat is kell látni. Hogy ez mi? Ide sorolom a kulturált üzletet, az udvariasságot, a könyvterjesztést, a fiatalság egészséges kezdeményezéseinek támogatását, az fmsz tagság tudatának formálását, nevelését. Az fmsz ma már nemcsak üzlet, bolt, felvásárlóhely. Éppen a növekvő gazdasági lehetőségek miatt nevelő, demokratizmusával gondolkodást alakító, módszereivel tízezrek állásfoglalását befolyásoló tényező. Az összetettség jelenti számunkra a legnagyobb feladatot Nem a naptár számít — S mindezt január 1-től kezdik? — Nem. A mechanizmus bevezetése nem naptártól függ. Ez az év már az alapozás éve volt. A tagtanácskozások, a kollektiv szerződés ismertetése és vitája, a jelenben már megkezdődött fejlesztés, módszerbeli változás mind az új munkastílust szolgálta. És aki azt hiszi, hogy január 1-től minden csupa jó és hibátlan lesz, téved. Nem élünk illúziókban. A tagok, a dolgozók javaslatai, a fogyasztók észrevételei csiszolják majd munkánkat. Bürget LajM Egyedülálló kísérlet a megyében Sajátos homoktalaj-javítás NyírcsahoSyban Ellesefi pillanatok Számolunk az egészséges versennyel EGY FMSZ VEZETŐ GONDJAI
