Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

»XIV. ÉVFOLYAM, 385. SZÄM ARA: 50 fillér 1961. DECEMBER «, SZOMBAT A tervezettnél több lakást építenek az idén megyénkben Az évből már egy hónap aincs hátra. Ezekben a na­pokban egyre jobban előtér­be kerülnek az olyan beru- • házási munkák készültségi fokának vizsgálatai, amelyek még ez évben elkészülnek, vagy részben átadásra ke­rülnek. Mint azt Kocsis Lász­ló, a megyei tanács vb. terv­osztályának vezetője elmon­dotta; a tanácsi beruházások­ban ez évben jelentős javu­lás tapasztalható. Meggyor­sult a kivitelezés üteme. A központi lakásberuházások­nál már a háromnegyedév során 81,6 százalékra teljesí­tették az évi előirányzatot, szemben a tavalyi 73,6 szá­zalékos eredménnyel. Lakás­építésben év végéig jelentős túlteljesítés várható. Ugyan­csak javult a különböző ága­zati beruházások kivitelezé­sének üteme. Az elmúlt évi­hez képest több, mint 26 szá­zalékos a növekedés. A javulást előidéző főbb okok közé tartozik, hogy a munkaterületeket — bele­értve a szanálásokat is — idejében a kivitelező rendel­kezésére tudták bocsátani, csökkent a huzavona, gyor­sult az ügyintézés. Javult a beruházási iroda munkája, jobb lett a tervellátottság. A kivitelező vállalatok jobban koncentrálták a munkaszer­vezést, s egyre szorosabb a különböző szervek együtt­működése is. 'Különösen nagy fontossá got tulajdonítottak a vidéki ipartelepítésekkel kapcsola­tos beruházások meggyorsí­tásának. Ennek eredménye­ként készült el, vagy készül el idejében a Nyíregyház! VAGÉP Vállalat, a Nyírbá­tori Vastömegcikkipari Vál­lalat és a Tiszalöki Vegyes­ipari Vállalat üzemeinek bő­vítésé. Határidő előtt adták ária nyíregyházi üvegtechni­kai üzemet, s megkezdték a második ütem során terve­zett beruházási munkákat is. Ugyancsak határidőre elké­szült a Nyíregyházi Kerté­szeti Vállalat új telephelyé­nek első része. A beruházási program részleteiben való eltérései ez évben már nem . számot­tevők. Általában csgk pár hetesek a határidő-eltolódá­sok. Ilyen határidő-elcsúszá­sokkal lehet számolni pél­dául Nyíregyházán a-, új filmszínház átadásánál, «a Krúdy Gyula utcai gimná­zium építésének megkezdé­sénél. Eltolódott a már át­adás alatt lévő szociális ott­hon befejezése is. Előrelát­hatóan az ez évi gondosabb előkészítő munka a jövőben még nagyobb lehetőséget biztosít majd a tanácsi beru­házások kivitelezésének meg­gyorsítására (- i -> Munkában a takarmánykeverő malmok Javult a gépesítettség színvonala — Újdonság: a préselt táp Díjtalan szalmás január 1-töl A legeltetés lehetőségének megszűnésével téli istálló- tajrtásra szorultak a jószá­gok. A rendszeres hizlalás mellett fokozódott a takar­mányozás, amiben mind na­gyobb szerepet kapnak az ipari tápok. Marosi Károly, a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igaz­gatója adott tájékoztatót az ipari takarmánykeverék-el­látásról. — Az egyik legfontosabb alapanyag, a kukorica idei termése jó minőségű, rend­ben beérhetett, kitűnően le­het feldolgozni. A tsz-ek megkezdték a cserebeszállí­tást. Üzemeink teljes mun­kában vannak. Ajaki üze­münket, amelynek nagyon elavult a berendezése, meg­szüntettük. De nagyon jól pótolja a Kisvárdán megnyi­tott telep, amelynek napi kapacitása a volt ajaki 5 vagonnal szemben 12 vagon, így csak egy hónapban 173 vagonnal több á termelés. S ez jelentős. A tsz-ek tápszük­ségletét az igényléseknek megfelelően ki tudjuk elé­gíteni. Számítunk arra is, hogy a sertéstenyésztés, kü­lönösen a hizlalás a jelek szerint nagyobb lendületet. vesz, az intenzívebb tartás irányába fejlődik, azonban takarmánykeverék-ellátás­ban ez sem okoz különösebb gondot. Legalább is egyelőre nem, ami a vállalat hét ilyen malmát illeti. — Gépesítettségünk szín­vonalemelkedését jelenti, hogy a kisvárdai üzemet is import présgéppel szereltük | fel, amely most már a nyír­egyházi mellett préselt ipari takarmányt is készít. Előnye ennek, hogy nem szóródik ki belőle a lisztféleség, így a jószágok azokat is teljes értékben hasznosíthatják. El­sősorban sertések, baromfik számára előnyös az ilyen tápetetés:, legalább 10 szá­zalékkal gazdaságosabb az eddig használtnál, az ömlesz­tett sima őrlésűnél. Elterjesz­tése, hasznosságának meg­ismertetése céljából a Bal- kányi Állami Gazdasággal és a balsai Petőfi Tsz-szel kí­sérleti préselt tápetetésre kö­töttünk megállapodást. Ezek­re a helyekre bemutatókat, tapasztalatcseréket szerve­zünk. — Fontos még megemlíte­ni azt a szállítási változást, amely 1968. január 1-től ér­vényesül. Arról van szó, hogy az új törvény szerint a ta­karmánykeverék fuvarozása terén is érvényt kell szerez­ni a termelő gazdaságok és a vállalat közötti új fuvar­rendszernek. Eszerint janu­ártól teljesen díjmentesen szállítja ki a vállalat az igé­nyelt i tápmennyiségeket a tsz-eknek. A. B. Rendelet a mezőgazdasági üzemek új beruházási rendjéről Egyszerűbb és g) orsabb lesz az ügyvitel Nagyobb önállóságot kapnak a termelőüzemek Az Országos Tervhivatal elnöke, h pénzügyminiszter és a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter együttes rendelettel hatá- , rozta meg az állami gazda­ságok, az állami erdőgazda­ságok és a termelőszövet- ■ kezetek 1968. _ január 1-én , életbe lépő új beruházási rendjét, amely már az új gazdaságirányítási rend­szer elvein épül fel és to­vább egyszerűsíti a beruhá­zások előkészítését, jóváha­gyását, illetve megvalósítá­sát. Eddig külön állami és kü­lön termelőszövetkezeti be­ruházási kódex volt érvény­ben. Helyettük most egy rendelet intézkedik az álla- • ml gazdaságok és erdőgaz­daságok, valamint a. terme­lőszövetkezetek beruházá­saink. s megszünteti e te­kintetben a mezőgazdaság állami és a termelőszövet­kezeti szektora közötti lé­nyeges eltéréseket. A kü­lönbség csak annyi lesz, • hogy a beruházásokkal kap­csolatos döntési jog a ter­melőszövetkezeteknél a köz­gyűlés, vagy a vezetőség, az állami gazdaságoknál pe­dig az igazgató hatásköré­be tartozik, továbbá, hogy a hitelt a termelőszövetke­zetekben az amortizációs alapból nem. lehet visszafi­zetni, viszont az állami gazdaságokban erre lehető­ség van. Az új beruházási rend a döntés és jóváhagyás jogát teljes egészében az üzemek­re bízza. A termelőszövet­kezeteknek nem kell a járási tanáccsal és a Magyar Nemzeti Bankkal „megerő- 'sittetni” beruházási tervei­A jövő évi munkaprogram tervezetét tárgyalta a megyei tanács vb A Fehérgyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának munkáját vizsgálta pénteki ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A részletes, elemző vita le­zárása után a végrehajtó bi­zottság elismerését fejezte ki a járási tanács végrehajtó bizottságának azokért az eredményes erőfeszítése­kért, amelyeket az utóbbi években végzett a járás gaz­dasági, kulturális, szociális ellátottságának javításáért. A pénteki ülésen megtár gyalták és jóváhagyták a megyei tanács jövő évi, és a végrehajtó bizottság 1968. első félévi munkaprogram tervezetét is. A jövő év munkaprogram főbb célkitű­zése : a tanács és szervei gaz­daságszervező és kulturális­nevelő tevékenységének, tö­megkapcsolatának szélesíté­se, a demokratikus vonások további erősítése, a tsz-ek gazdasági, szervezeti és poli­tikai megszilárdításának elő­segítése. Munkálkodni azon hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök célszerű felhasználásával, a társadal­mi munkaérték növelésével, a beruházási, költségvetési, községfejlesztési tervek vég­rehajtásával tovább emel kedjék a megye kommuna lis, kulturális, szociális ellá­tottsága, az iskolareform cél­kitűzéseinek további megva lósítása. Mindezek érdekében a ta­nács fokozottabban kíván együttműködni a társadalmi szervekkel, az eddiginél is jobban igényli a lakosság ja­vaslatait, észrevételeit, segít­ségét. Ennek megfelelően a me­gyei tanács a beruházási költségvetési tervek jóváha­gyása és a végrehajtás vizs­gálata mellett többek között napirendre tűzi a foglalkoz­tatottság, az iparfejlesztés, a szolgáltatás, a szociális gon­dozás, a népművelés helyze­tének vizsgálatát. A végre­hajtó bizottság üléseinek na­pirendjén pedig még válto­zatosabb témák szerepelnek, s ezek szinte az élet minden területére kiterjednek. így például foglalkozik majd a megye közegészségügyével, a közlekedéssel, a munkás­paraszt gyerekek tanulmányi gondozásával, a lakosság ál­tal tett javaslatok, észrevé­telek intézésével. (h.1.) két, s az állami gazdaságok­nak sem kell kérníök beru­házási ügyekben felügyeleti szerveik döntését. Az új - intézkedés lehetőséget nyújt — a saját kockázat vállalá­sával — az adott üzem ér­dekeinek messzemenő figy'e- * lembe vételére, ugyanakkor számottevően csökkenti a beruházások előkészítésé­nek, megvalósításának ide­jét. Ugyancsak egyszerűsö­dött a beruházások gazda­sági-műszaki előkészítése is. A rendelet szerint a dön­tés elolt az üzemeknek csu­pán egy úgynevezett dön­tést megalapozó javaslatot kell majd készíteniük. A javaslat tartalmát maguk az üzemek határozhatják meg. 1968-tól sem telephely­dokumentációt, sem beru­házási programot nem kell készíteni. A rendelet hatálytalanít­ja áz 1967 decémber 31-ig érvényben levő beruházási jogszabályokat, s ezzel töb­bek között megszűnik a tí­pus- és ajánlott terv köte­lező használata, megszűn­nek a különféle tervezési, kivitelezési kötöttségek, ér­tékhatárok, stb. Az új beruházási rend biztosítja, hogy a termelő­szövetkezetek és az állami gazdaságok a bekötő utak, a távvezetékek és a tele­fonhálózat létesítését, vala­mint az erdősítést,” fásítást célcsoportos állami beruhá­zásként valósítsák meg. Az erdősítést illetően ez ér­vényes az állami erdőgazda­ságokra is. Az új beruházási rend a mezőgazdasági üzemeknek széles körű döntési lehető­ségeket biztosít. A helye* döntések érdekében azon­ban szükséges, hogy a me­zőgazdasági üzemek az ed­diginél sokkal nagyobb gonddal vizsgálják meg tör-, vezett beruházásaik ■ gazda* ságosságát, a beruházások reális anyagi alapjait és feltételeit. Az országgyűlési bizottságok és a megyei képviselőcsoportok vezetőinek értekezlete Pénteken az Országház Gobelin-termében tanács­koztak az országgyűlés tiszt­ségviselői, s az országgyű­lési bizottságok elnökei, a budapesti és a megyei kép­viselőcsoportok vezetői. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. az. országgyűlés elnöke ismertette a parlament kö­vetkező ülésszakával kap­csolatos feladatokat. Ennek keretében tájékoztatta a megjelenteket a népgazda­ság ez évi fejlődésének vár­ható eredményeiről, a jövő évi terv fű ípiről, az új gazdasági mechaniz­mus 1968 január 1-vel tör­ténő bevezetéséről, s más kérdésekről. Vályi Péter pénzügyminiszter ismertette az 1968. évi állami költség- vetést. Az ülés részvevői élénk eszmecserét folytat­tak a napirenden lévő kér­désekről s a soron követke­ző ülésszak előkészítéséről. A vitában többek között felszólalt dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, megyénk országgyűlési kép­viselője is. Az 1968. évi állami költ­ségvetésre vonatkozó tör­vény iavaslatot — mielőtt a plénum elé kerülne — megvitatják az országgyű- lás állandó bizottságai, va­lamint az egyes megyei képviselőcsoportok is. Elutaztak a Szovjetunióban élő magyar internacionalisták A Szovjetunióban élő magyar származású interna­cionalisták, — akik a Par­tizán Szövetség, a Honvé­delmi Minisztérium és az MSZBT vendégeiként két hetet töltöttek hazánkban, pénteken délután elutaztak Budapestről. Búcsúztatá­sukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Úszta Gyu­la altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, ,• Otta István vezérőrnagy, a Had­történeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Vágó Ernő, a Magyar Partizán Szövetség titkára, Kiss László, az MSZBT titkára, valamint a Külügyminisztérium képvi­selője. Jelen volt a búcsúztatás­nál F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. ’ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK*

Next

/
Thumbnails
Contents