Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

Tanácsok és a ísz-ck kapcsolata az új mechanizmusban . Beszélgetés Vincze Józseffel, a Nyíregyházi Járási Tanács elnökével Tanyai gyerekek új életformája SEMMI SEM OLYAN FONTOS ...MINT AZ ISKOLA Már csak néhány laphaj­tás a naptáron és végéhez ér ez az esztendő. A követ­kezőben pedig a gazdaság- irányítás új rendszere lé­nyeges változást hoz a taná­csok és a tsz-ek kapcsolatá­ban. Erre vonatkozó kérdé­seket tettünk fel Vincze Jó­zsefnek, a Nyíregyházi Járá­si Tanács elnökének. — A tanácsok és a tsz- ek kapcsolata milyen volt eddig? — A tervlebontásos rend­szerben a járási tanácsra, illetve szakigazgatási szer­vére hárult az a feladat, hogy igazgatási területén befolyá­solja a mezőgazdaságban az állami tervek teljesítését. Lényegében megszabta azt, hogy miből, milyen terüle­ten ínennyit termeljenek a tsz-ek. Ez a rendszer külö­nösen az utóbbi időben mindjobban gátat vetett az önálló gazdálkodásnak, he­lyi elképzeléseknek. Az irá­nyítás nem mindig vette fi­gyelembe a közös gazdasá­gok talaj, éghajlati és köz- gazdasági adottságait. A mi járásunkban Tiszabercel ha­tárterületének például 50 százaléka tiszai árterület, de az ottani tsz-nek is kö­telező volt a terület 33 szá­zalékán kenyérgabonát vet­ni függetlenül attól, hogy er­re a terület nem volt al­kalmas. — Hasonló volt a helyzet a beruházásoknál is. Épüle­tekre, gépek vásárlására bontva adtuk a keretet a tsz-eknek. Sok volt a szub­jektivitás. Nem mindig az a gazdaság kapta a beruhá­zást, amelynek termelési fel­tételei azt indokolták. Mind ez azzal járt, hogy a tsz- ek minden apró-cseprő dol­gaikkal mezőgazdasági osz­tályunkhoz forduljanak. —- A régi módszert mi­lyen elv és gyakorlat he­lyettesíti az új mechanizmus rendszerében? \ — A tsz-ek eljutottak oda, hogy önállóan gazdálkodja­nak, mivel ennek feltételei megteremtődtek. De válto­zatlanul törvények szabá­lyozzák a tsz-ek működését, pénz- és hitelgazdálkodását. Ebből következilc, hogy az ál­lami felügyeletet továbbra is a tanácsok látják el. — Az állami irányítás azonban alapvetően az anya­gi érdekeltségen alapuló ár- és gazdaságpolitikai eszköz, szerződéses rendszer, adó, hitel, állami támogatás út­ján valósul meg. A szövet­kezeti törvény továbbra is tervkészítésekre kötelezi a tsz-eket. Uj, hogy ezeket a terveket ezután nem kell jó­váhagyásra bemutatni a já­rási tanácsnak, kivételek ez alól a gyenge tsz-ek, ame­lyek dotációt kapnak. — Fontos feladatunk lesz segíteni azt, hogy a szövet­kezeti gazdaságok jobban kihasználják természeti, köz- gazdasági és üzemi lehető­ségeiket és gyorsítsák mű­szaki fejlesztésüket. E fela­datokat rendszeresen koor­dinálnunk kell, hogy a gaz­daságok meghatározott kon­cepciók szerint fejlődjenek. — Miben szükséges az ed­diginél szorosabb kapcsolat kialakítása a helyi tanácsok és a tsz-ek között? — A járásban a különféle erőforrásokból megvalósuló fejlesztések beruházások, közművesítések érintik a me­zőgazdaságot is. Feltétlen szorosabb együttműködésre van szükség. Például egy törpre vízmű létesítése a kö­zös gazdaság ipari víznyeré­si lehetőségét is megteremti. Ilyen lehet továbbá a be­kötő út építése, közétkeztetés szervezése, hővízfeltárás, gázvezeték kiépítése, stb. — A tsz fejlődése és a fa­lu körülményeinek javulá­sa egybevágó feladat. Nem lehet külön tsz és külön fa­lufejlesztésről beszélni, he­lyesebben a kettőt egymás­tól mereven különválasztani és kezelni. E helyett egysé­gesebb munkára van szük­ség. Számos községben már­is vannak ilyen irányú tö­rekvések. Megemlíthetem mindjárt Kéket, Rakamazt, Nagycserkeszt, ahol a ta­nács és tsz közösen készí­tett kutat, utat, bővitette a villanyhálózatot. — Hasonlóan akadnak jő példák szociális problémák megoldásában való együtt­működésre. Különösen Ib- rányban, Kótajban, Balsán mutat ez jó tapasztalatot, ahol öregek napközi ottho­nát hozták létre és tartja fenn közösen tanács és tsz. — Az új viszonyok között mit tehet a járási tanács a gyenge tsz-ek érdekében? — Mint már említettem: a gyenge tsz-ek termelési tervét a jövőben is a járási tanács illetékes osztálya vizsgálja felül és javasolja jóváhagyásra a tagságnak. Meghatározzuk és javasol­juk az állami dotáció mér­tékét és felhasználásának feltételeit. — Különösen abban nyúj­tunk nagy segítséget, hogy az ilyen tsz-ek megkapják az ártámogatást. Azt a kü- lönbözetet, amely rossz ter­mőterületük adottságából ke­letkezik. S egyben az olyan beruházások megvalósítását segítjük, amely jövedelme­zőbbé teszi a gazdálkodást. Asztalos Bálint Tanyai kép: gyerekek vág­ják az utat a hóban. Ami­kor levetik a kucsmákat, be­kecseket, melegítik a meg- gémberedett ujjaikat, s hoz­zákezdenek a leckéhez. Egy tanteremben négy osztály. Amíg az egyik felel, a má­sik három dolgozatot ír, fe­ladatot old meg. Móricz Zsigmond éppen innen írta harmincegynehány esztendeje: .....nincs semmi olyan fontos, mint az isko­la...” Eleinte nehéz volt És most, 1967-ben Nyíregy­háza kitűnő iskolájában ta­nítják a buksi gyermekfeje­ket. Az Andrikovicsok, a a Szta3kók, a Pristyákok, a Dankók és a többiek bent vannak a központi fűtéses és pálmákkal, filodendro- nokkal díszített, tiszta, vi­lágos diákotthonban, a nyír­egyházi tanyai kollégium­ban. Szabó László, a fiatal lel­kes pedagógus, a tanyai gye­rekek jó ismerője mutatja a szobákat, a hálótermeket, a tanulószobákat, a fürdőket. „Megépítésekör a szovjet pedagógiai elveket alkal­mazták. A makarenkói kö­zösségi vonásokat fejlesztik ki bennük módszereink.” A gyerekek most iskolá­ban vannak, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola gya­korló iskolájában. Eleinte bizony nehezen ment, sok volt a panasz rá­juk. Most már őket állít­ják a szorgalom, az igyeke­zet és a magatartás példa­képéül a városi gyerekek elé. Változatos napok Hogy telik el a tanyai kol­légisták egy napja? vábbtanulásnál. Megfogad­juk, hogy nem maradunk el a városi gyerekek mögött, nem hozunk szégyent a má­sodik otthonunkra, a kollé­giumra...” A hálótermek tisztáit. Egy nagy szobában nyolc ágy, élénk színű huzatokkal, nép- művészeti függönyök, éjjeli- szekrények, nyolc sárga mű- ány agpohár, bőrülésű szé­kek. Az asztalokon minden szobában a gyerekek olvas­mányai: Nagyvadak nyomá­ban, Hetvenhét magyar nép­mese, Mondák könyve, Du­mas, Verne, Gorkij, Gárdonyi. Hol vannak az apák, nagy­apák távoli világa? Egy kis csuprot mutat a nevelő, por­celán emlék 1914-ból, Fe­renc József arcmásával. „Ott­honról kapta ivópohárnak egy gyerek...” Négy gyerek veszített Pizsamák a térítők alatt, az egyik éjjeliszekrényen germicid, láz ellen, a má­sikon német kottakönyv, ma­gyar szolfézs — mind a kol­légium vásárolta nekik. A falakon szabadsághősök tör­ténelmi képsorozata, ezt már ők állították össze. Zeneka­ruk van, saját, a zeneiskolá­ból tanár oktatja őket, so­kan oda járnak zongorázni, hegedülni. Virágok, képes­lapok távoli országok szép épületeiről, tájairól — ez a környezetük. Virág és fény. Harsányi Erzsiké, aki Csá­MEGJEGYZÉS Nincs „üzlet“ — de hasznosabb Tuzséron új iskola épül. Ebben nincs semmi rendkí­vüli még. Sajnos, az se kü­lönleges, ha egy iskola — rendeletek ellenére — a kocsma közelében van. így alakulna ez Tuzséron Is, ha... S ez a ha már érdekes, ta­nulságos, nagyon jó. A most épülő iskolával szembeni italboltot a helyi fmsz be akarja zárni. Még­pedig mielőbb, akkorra fel­tétlenül, amikorra az iskola is kész. Pedig ez a kocsma nagyon jó helyen van. For­galmas útvonal mellett, cso­mópontban. Bezárni tehát feltétlenül rossz, gazdasági szempontból. Ezt mondom Bezzegh Istvánnénak, az fmsz főkönyvelőjének is. — Rossz üzleti szempont­ból, az igaz. De ezt majd valahogy kiegyenlíti a köz­ségben korszerűsítésre váró büfé és italbolt. Aztán van más üzletünk, azok is be­hozzák majd a kb. 20 szá­■ tejútrendszerben... Nos, mindezt azért mondtam el, hogy legyen kedves, osztály- vezető kartárs, ennek fényé­ben vizsgálni és megítélni máskor az én töredék idejű kis késésemet... Miután Puszpángot fel­mosták az ájulásból, Ga­lagonya megelégedett lép­tekkel indult a pénztárhoz, hogy felvegye azt a kis prémcsit, amely a jó ég tudja, hogyan és miként, de neki is kiutaltatott... — Csókolom azt a puha. pici, pénzt számláló ujjacs- káját, Micike... Egy kis pénzmagot, ha lehetne... — köszönt be derűsen a pénz­tárablakon Galagonya. Mi­cike, e dundi kis vénkis­asszony elpirult és úgy sut­togta: — Egy fél óra múlva, akkor hozzák ki a pénzt a bankból-. Busz, taxi, utas Ezőieljesebb fejlesztést kíván a közlekedés Tízmillió ember utazik evente az 5. sz. AKÖV au­tóbuszjáratain. És egyre többen kívánnak utazni. Számos utasfelmérés és sta­tisztika bizonyítja, hogy a megnövekedett utazók szá­mához mérten kevés az au­tóbusz. Más vonatkozásban naponta okoz bosszúságot, hogy esetenként csak órák hosszat tartó ácsorgás után lehet taxit kapni. Az AKÖV személyforgalmi osztályán elmondták, hogy 1967-ben a korábbi évekhez viszonyít­va a helyzet javult. Főleg Nyíregyháza város közleke­désében történt változás. Ez évben nyolc csuklósbuszt kapott a megye, s ebből ötöt nyíregyházi forgalomra állítottak be. Két új járat­tal is gyarapodtunk: a 12- es busz járata az Északi és Déli Alközpontot köti össze körjáratban. Az elmúlt évben még na­pirenden szereplő probléma volt, hogy helyközi járatok­ról lemaradtak utasok. A nyolc csuklósbuszból három ezen segített, a Nagyhalász, Sényő és Nyíribrony jára­tokon. A taxival már korántsem alakult kedvezően a hely­zet. Kapott ugyan a megye 12 kocsit, de ezek helyett 12 kocsit leadtak, illetve kise­lejteztek. Míg a korábbi években Nyíregyházán 23 taxi volt, jelenleg csak 16, a megyében összesen 25. Frobléma az is, hogy míg a fővárosban és másutt kis­kocsi, nagykocsi áll az utaz­ni kívánók rendelkezésére, addig Szabolcs megye csu­pán nagykocsival rendelke­zik. Tudott, hogy a nagyko­csi bértarifája nagyobb, mint a kiskocsié. Nyíregy­házán ha valaki taxit vesz igénybe kénytelen, kelletlen jóval drágábban utazik, mint Budapesten. De mi lesz 1968-ban? Mert annak ellenére, hogy ez évben fejlődtünk, javul­tak a körülmények, több buszra lenne szükség, de úgy, hogy ne kiselejtezett kocsikat pótoljanak. Ezt az is indokolja, hogy az utób­bi években növekedett a ki­ránduló járatok iránti igény s vállalatok, állami gazda­ságok is egyre nagyobb mértékben alkalmaznak kü­lönjáratokat. Az idén meg­közelítően kiránduló és kü­lönjáraton az AKÖV 120 ezer embert szállított A busz iránt különösen télen nagy az igény, amikor ke­rékpár, motorkerékpár már nem alkalmas a közleke­désre. Ilyenkor az utasfor­galom ugrásszerűen 50—60 százalékkal növekszik. Ja­vít valamit a helyzeten, hogy Szabolcs-Szatmár me­gye terven felül tíz autó­buszt kap, s ezek előrelát­hatólag januártól már részt vesznek a forgalomban. A tíz buszból hármat a nyír­egyházi helyi forgalomba, kettőt Namény körzetében, egyet a baktai, egyet a fe­hérgyarmati, s egyet a Má­tészalka—Csenger útvona­lon állítanak be. A tíz busz­ból kettő tartalékba kerül, mert előírt követelmény, hogy a kocsik húsz száza­léka tartalékban legyen. 1968-ban az AKÖV új já­ratot is indít. Az új járat régen vajúdó problémát old meg, ugyanis Magy, Apagy, Levelek és Bese­nyőd községeket köti össze Baktalórántházával. 1967-ben kétséget kizáró­an fejlődött az AKÖV sze­mélyforgalmat lebonyolító része, s 1968-ra is ütemez­tek hasonló fejlődést. Még­is azt kell mondani, hogy kevés, s ezt is a statisztika igazolja, mert ha 10 száza­lékkal fejlődik az autóbusz­park, az utasforgalom nö­vekedése évente 20 száza­lékos. A kívánság ebből kö­vetkezik; jó lenne, ha a két fejlődés egyenes arány­ban lenne egymással. S. E. A menü reggel kakaó, va­jas kenyér, azután iskola. Délben, amikor ott jártam, csontleves, töltött paprika, gombóc. Ebéd után csendes pihenő. Dankó István hete­dik osztályos, Antal bokori gyerek cikke a faliújságon: ...„Ezt (a csendes pihenőt) feltétlenül tartsátok be, mert tele gyomorral ugrálni, sza­ladgálni nem egészséges. Utána szabadfoglalkozás, mindenki szórakozhat. Ez ar­ra való, hogy a testünket felfrissítsük...” Futball, atlétika — min­dennap más, változatos sportfoglalkozás, ilyenkor té­len például korcsolyázás, a kollégium udvarán. Fél négytől hétig tanulás. Mu­tatják, mit írt erről a buji Kossuth telepi Ádám Éva hetedikes: ...„Most kell a legjobban tanulnunk, mert a hetedikes és a nyolcadikos eredményünk számít a to­— Mondja, kedves Gala­gonya kartárs, nem tudná megoldani, hogy ne kés­sen rendszeresen fél órákat? — tette fel e szerény és kétségkívül jogos kérdést Puszpáng osztályvezető. Galagonya mélyet sóhaj­tott és tudományosan osto­ba tekintetét ráemelte az osztályvezetőjére... — Fél óra az olyan nagy dolog? — Igen... Munkafegyelem is van a világon Galagonya kartárs és a fél óra az igenis nagy dolog — hördült fel Puszpáng méltatlankodva. — De kedves osztályveze­tő kartárs! Az a fél óra? Semmi, Abszolúte semmi-. Ne, ne szóljon most közbe. Egyszer, s mindenkorra hadd magyarázzam már meg végre... A Föld kelet­kezése óta eltelt időt, leg­újabb kutatások szerint, már négymilliárd évre sac- colják„. Érti, osztályvezető kartárs, négymilliárd év... Egy évben 365 nap van, s most szorozza ezt meg a négymilliárddal... Szinte le­hetetlen... Nos, csak ebben a 365 napban hány fél óra van? Ezt is lehetetlen ki­számolni? Es képzelje el, osztályvezető kartárs, hogy a naprendszer... amelynek Földünk egyik tagja, mint bizonyára tetszik tudni... nos, szóval, hogy a nap­rendszer nem egyedül van szárszállásról, a Vadas ta­nyáról jött ide, ezt írja: .....Szeptember 1-től lettünk kollégisták. Nehéz volt a kol­légium életét megszokni. Reggel hatkor kelünk. Első tennivalónk rendbehozni a hálónkat. Minden hét szom­bat délutánján lehet haza­menni. Szeretném, ha egész évben rendesen viselked­nék...” Újtelek bokorba négy gye­reket vittek haza a szülök. Miért? Arra gondolnak, hogy nyolcadikosok, s dolgoztat­ják őket, a szülők egyéni gazdák. Azután mennyire meg fogják bánni! „Több gyerekünk van, akiknek Ízü­letei betegek. A tanyai ha­vas utak...” Sok gyereket még Itt is alig tudnak leszoktatni a csizmáról, a meleg alsók­ról, amit megszoktak télen, s most is küldenek a szü­lők. A többség szépen al­kalmazkodik a változott környezethez. A szekrények­ben ott lógnak a szép kis öltönyök és a nyakkendők, a nyloningek, a kendők. Az Antal, a Varga, a Zom- bori és a többi bokorbell gyerek más másképp él, mint apja, anyja, s még tanyán tanuló sok társa. Okos. tág- ranyílt szemekkel nézik a tv-t, a világot. Bírják a ver­senyt a városiakkal. Bizonyítják, hogy igazuk volt azoknak, akik megfo­gadták Móricz Zsigmond ta­nácsát: .....semmi sem olyan fontos, mint az iskola.” Kopka János zalékos forgalomkiesést. Még­is, így határoztunk. Hogy miért? Mert a kocsma nem való az iskola közelébe. Nem kell, hogy a gyermek élmé­nye a tanítás után az ita­los ember legyen. Meg az­tán célunk van a helyiség­gel. Itt szeretnénk megolda­ni az iskolások tejjel törté­nő ellátását, ebédeltetését, becsületboltot is tervezünk ide. Ez hasznosabb, jobban kell, mint egy kocsma. Egy üzleti szerv felismer­te, hogy 600 iskolás erkölcsi nevelése nem másodrendű. Megelőzi a hasznot. Pénzben ki sem fejezhetően fontos. Ez a felelősségérzet sajnos eléggé egyedi. Talán éppen ezért lehet olyan nagyon nagyra értékelni a tuzséri fmsz-tagok döntését. Máshol is megvalósítható. S ha nem is a bevételi terv­ben realizálódik hasznuk, értékük annál nagyobb. (B. L.) — Micsoda? Fél óra —» hördült fel Galagonya... — Hát maga mit képzel, vén satrafa, hogy lopom én az időmet? Még, hogy fél óra.. Tudja az mennyi? Harminc perc... Egy percben van hatvan másodperc. Ki sem tudja számolni, hogy meny­nyi az a fél óra — csapott nagyot a pénztárfülke kö­nyöklőjére és mélységes fel­háborodás közepette távo­zott. — Ezt bejelentem. Hogy mi folyik itt! — morgott magában és nekilódult a főosztályvezetőhöz nyitó ajtónak. Gyurkó Géza 196“. december 9. Fél óra

Next

/
Thumbnails
Contents