Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-09 / 291. szám
Tanácsok és a ísz-ck kapcsolata az új mechanizmusban . Beszélgetés Vincze Józseffel, a Nyíregyházi Járási Tanács elnökével Tanyai gyerekek új életformája SEMMI SEM OLYAN FONTOS ...MINT AZ ISKOLA Már csak néhány laphajtás a naptáron és végéhez ér ez az esztendő. A következőben pedig a gazdaság- irányítás új rendszere lényeges változást hoz a tanácsok és a tsz-ek kapcsolatában. Erre vonatkozó kérdéseket tettünk fel Vincze Józsefnek, a Nyíregyházi Járási Tanács elnökének. — A tanácsok és a tsz- ek kapcsolata milyen volt eddig? — A tervlebontásos rendszerben a járási tanácsra, illetve szakigazgatási szervére hárult az a feladat, hogy igazgatási területén befolyásolja a mezőgazdaságban az állami tervek teljesítését. Lényegében megszabta azt, hogy miből, milyen területen ínennyit termeljenek a tsz-ek. Ez a rendszer különösen az utóbbi időben mindjobban gátat vetett az önálló gazdálkodásnak, helyi elképzeléseknek. Az irányítás nem mindig vette figyelembe a közös gazdaságok talaj, éghajlati és köz- gazdasági adottságait. A mi járásunkban Tiszabercel határterületének például 50 százaléka tiszai árterület, de az ottani tsz-nek is kötelező volt a terület 33 százalékán kenyérgabonát vetni függetlenül attól, hogy erre a terület nem volt alkalmas. — Hasonló volt a helyzet a beruházásoknál is. Épületekre, gépek vásárlására bontva adtuk a keretet a tsz-eknek. Sok volt a szubjektivitás. Nem mindig az a gazdaság kapta a beruházást, amelynek termelési feltételei azt indokolták. Mind ez azzal járt, hogy a tsz- ek minden apró-cseprő dolgaikkal mezőgazdasági osztályunkhoz forduljanak. —- A régi módszert milyen elv és gyakorlat helyettesíti az új mechanizmus rendszerében? \ — A tsz-ek eljutottak oda, hogy önállóan gazdálkodjanak, mivel ennek feltételei megteremtődtek. De változatlanul törvények szabályozzák a tsz-ek működését, pénz- és hitelgazdálkodását. Ebből következilc, hogy az állami felügyeletet továbbra is a tanácsok látják el. — Az állami irányítás azonban alapvetően az anyagi érdekeltségen alapuló ár- és gazdaságpolitikai eszköz, szerződéses rendszer, adó, hitel, állami támogatás útján valósul meg. A szövetkezeti törvény továbbra is tervkészítésekre kötelezi a tsz-eket. Uj, hogy ezeket a terveket ezután nem kell jóváhagyásra bemutatni a járási tanácsnak, kivételek ez alól a gyenge tsz-ek, amelyek dotációt kapnak. — Fontos feladatunk lesz segíteni azt, hogy a szövetkezeti gazdaságok jobban kihasználják természeti, köz- gazdasági és üzemi lehetőségeiket és gyorsítsák műszaki fejlesztésüket. E feladatokat rendszeresen koordinálnunk kell, hogy a gazdaságok meghatározott koncepciók szerint fejlődjenek. — Miben szükséges az eddiginél szorosabb kapcsolat kialakítása a helyi tanácsok és a tsz-ek között? — A járásban a különféle erőforrásokból megvalósuló fejlesztések beruházások, közművesítések érintik a mezőgazdaságot is. Feltétlen szorosabb együttműködésre van szükség. Például egy törpre vízmű létesítése a közös gazdaság ipari víznyerési lehetőségét is megteremti. Ilyen lehet továbbá a bekötő út építése, közétkeztetés szervezése, hővízfeltárás, gázvezeték kiépítése, stb. — A tsz fejlődése és a falu körülményeinek javulása egybevágó feladat. Nem lehet külön tsz és külön falufejlesztésről beszélni, helyesebben a kettőt egymástól mereven különválasztani és kezelni. E helyett egységesebb munkára van szükség. Számos községben máris vannak ilyen irányú törekvések. Megemlíthetem mindjárt Kéket, Rakamazt, Nagycserkeszt, ahol a tanács és tsz közösen készített kutat, utat, bővitette a villanyhálózatot. — Hasonlóan akadnak jő példák szociális problémák megoldásában való együttműködésre. Különösen Ib- rányban, Kótajban, Balsán mutat ez jó tapasztalatot, ahol öregek napközi otthonát hozták létre és tartja fenn közösen tanács és tsz. — Az új viszonyok között mit tehet a járási tanács a gyenge tsz-ek érdekében? — Mint már említettem: a gyenge tsz-ek termelési tervét a jövőben is a járási tanács illetékes osztálya vizsgálja felül és javasolja jóváhagyásra a tagságnak. Meghatározzuk és javasoljuk az állami dotáció mértékét és felhasználásának feltételeit. — Különösen abban nyújtunk nagy segítséget, hogy az ilyen tsz-ek megkapják az ártámogatást. Azt a kü- lönbözetet, amely rossz termőterületük adottságából keletkezik. S egyben az olyan beruházások megvalósítását segítjük, amely jövedelmezőbbé teszi a gazdálkodást. Asztalos Bálint Tanyai kép: gyerekek vágják az utat a hóban. Amikor levetik a kucsmákat, bekecseket, melegítik a meg- gémberedett ujjaikat, s hozzákezdenek a leckéhez. Egy tanteremben négy osztály. Amíg az egyik felel, a másik három dolgozatot ír, feladatot old meg. Móricz Zsigmond éppen innen írta harmincegynehány esztendeje: .....nincs semmi olyan fontos, mint az iskola...” Eleinte nehéz volt És most, 1967-ben Nyíregyháza kitűnő iskolájában tanítják a buksi gyermekfejeket. Az Andrikovicsok, a a Szta3kók, a Pristyákok, a Dankók és a többiek bent vannak a központi fűtéses és pálmákkal, filodendro- nokkal díszített, tiszta, világos diákotthonban, a nyíregyházi tanyai kollégiumban. Szabó László, a fiatal lelkes pedagógus, a tanyai gyerekek jó ismerője mutatja a szobákat, a hálótermeket, a tanulószobákat, a fürdőket. „Megépítésekör a szovjet pedagógiai elveket alkalmazták. A makarenkói közösségi vonásokat fejlesztik ki bennük módszereink.” A gyerekek most iskolában vannak, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájában. Eleinte bizony nehezen ment, sok volt a panasz rájuk. Most már őket állítják a szorgalom, az igyekezet és a magatartás példaképéül a városi gyerekek elé. Változatos napok Hogy telik el a tanyai kollégisták egy napja? vábbtanulásnál. Megfogadjuk, hogy nem maradunk el a városi gyerekek mögött, nem hozunk szégyent a második otthonunkra, a kollégiumra...” A hálótermek tisztáit. Egy nagy szobában nyolc ágy, élénk színű huzatokkal, nép- művészeti függönyök, éjjeli- szekrények, nyolc sárga mű- ány agpohár, bőrülésű székek. Az asztalokon minden szobában a gyerekek olvasmányai: Nagyvadak nyomában, Hetvenhét magyar népmese, Mondák könyve, Dumas, Verne, Gorkij, Gárdonyi. Hol vannak az apák, nagyapák távoli világa? Egy kis csuprot mutat a nevelő, porcelán emlék 1914-ból, Ferenc József arcmásával. „Otthonról kapta ivópohárnak egy gyerek...” Négy gyerek veszített Pizsamák a térítők alatt, az egyik éjjeliszekrényen germicid, láz ellen, a másikon német kottakönyv, magyar szolfézs — mind a kollégium vásárolta nekik. A falakon szabadsághősök történelmi képsorozata, ezt már ők állították össze. Zenekaruk van, saját, a zeneiskolából tanár oktatja őket, sokan oda járnak zongorázni, hegedülni. Virágok, képeslapok távoli országok szép épületeiről, tájairól — ez a környezetük. Virág és fény. Harsányi Erzsiké, aki CsáMEGJEGYZÉS Nincs „üzlet“ — de hasznosabb Tuzséron új iskola épül. Ebben nincs semmi rendkívüli még. Sajnos, az se különleges, ha egy iskola — rendeletek ellenére — a kocsma közelében van. így alakulna ez Tuzséron Is, ha... S ez a ha már érdekes, tanulságos, nagyon jó. A most épülő iskolával szembeni italboltot a helyi fmsz be akarja zárni. Mégpedig mielőbb, akkorra feltétlenül, amikorra az iskola is kész. Pedig ez a kocsma nagyon jó helyen van. Forgalmas útvonal mellett, csomópontban. Bezárni tehát feltétlenül rossz, gazdasági szempontból. Ezt mondom Bezzegh Istvánnénak, az fmsz főkönyvelőjének is. — Rossz üzleti szempontból, az igaz. De ezt majd valahogy kiegyenlíti a községben korszerűsítésre váró büfé és italbolt. Aztán van más üzletünk, azok is behozzák majd a kb. 20 szá■ tejútrendszerben... Nos, mindezt azért mondtam el, hogy legyen kedves, osztály- vezető kartárs, ennek fényében vizsgálni és megítélni máskor az én töredék idejű kis késésemet... Miután Puszpángot felmosták az ájulásból, Galagonya megelégedett léptekkel indult a pénztárhoz, hogy felvegye azt a kis prémcsit, amely a jó ég tudja, hogyan és miként, de neki is kiutaltatott... — Csókolom azt a puha. pici, pénzt számláló ujjacs- káját, Micike... Egy kis pénzmagot, ha lehetne... — köszönt be derűsen a pénztárablakon Galagonya. Micike, e dundi kis vénkisasszony elpirult és úgy suttogta: — Egy fél óra múlva, akkor hozzák ki a pénzt a bankból-. Busz, taxi, utas Ezőieljesebb fejlesztést kíván a közlekedés Tízmillió ember utazik evente az 5. sz. AKÖV autóbuszjáratain. És egyre többen kívánnak utazni. Számos utasfelmérés és statisztika bizonyítja, hogy a megnövekedett utazók számához mérten kevés az autóbusz. Más vonatkozásban naponta okoz bosszúságot, hogy esetenként csak órák hosszat tartó ácsorgás után lehet taxit kapni. Az AKÖV személyforgalmi osztályán elmondták, hogy 1967-ben a korábbi évekhez viszonyítva a helyzet javult. Főleg Nyíregyháza város közlekedésében történt változás. Ez évben nyolc csuklósbuszt kapott a megye, s ebből ötöt nyíregyházi forgalomra állítottak be. Két új járattal is gyarapodtunk: a 12- es busz járata az Északi és Déli Alközpontot köti össze körjáratban. Az elmúlt évben még napirenden szereplő probléma volt, hogy helyközi járatokról lemaradtak utasok. A nyolc csuklósbuszból három ezen segített, a Nagyhalász, Sényő és Nyíribrony járatokon. A taxival már korántsem alakult kedvezően a helyzet. Kapott ugyan a megye 12 kocsit, de ezek helyett 12 kocsit leadtak, illetve kiselejteztek. Míg a korábbi években Nyíregyházán 23 taxi volt, jelenleg csak 16, a megyében összesen 25. Frobléma az is, hogy míg a fővárosban és másutt kiskocsi, nagykocsi áll az utazni kívánók rendelkezésére, addig Szabolcs megye csupán nagykocsival rendelkezik. Tudott, hogy a nagykocsi bértarifája nagyobb, mint a kiskocsié. Nyíregyházán ha valaki taxit vesz igénybe kénytelen, kelletlen jóval drágábban utazik, mint Budapesten. De mi lesz 1968-ban? Mert annak ellenére, hogy ez évben fejlődtünk, javultak a körülmények, több buszra lenne szükség, de úgy, hogy ne kiselejtezett kocsikat pótoljanak. Ezt az is indokolja, hogy az utóbbi években növekedett a kiránduló járatok iránti igény s vállalatok, állami gazdaságok is egyre nagyobb mértékben alkalmaznak különjáratokat. Az idén megközelítően kiránduló és különjáraton az AKÖV 120 ezer embert szállított A busz iránt különösen télen nagy az igény, amikor kerékpár, motorkerékpár már nem alkalmas a közlekedésre. Ilyenkor az utasforgalom ugrásszerűen 50—60 százalékkal növekszik. Javít valamit a helyzeten, hogy Szabolcs-Szatmár megye terven felül tíz autóbuszt kap, s ezek előreláthatólag januártól már részt vesznek a forgalomban. A tíz buszból hármat a nyíregyházi helyi forgalomba, kettőt Namény körzetében, egyet a baktai, egyet a fehérgyarmati, s egyet a Mátészalka—Csenger útvonalon állítanak be. A tíz buszból kettő tartalékba kerül, mert előírt követelmény, hogy a kocsik húsz százaléka tartalékban legyen. 1968-ban az AKÖV új járatot is indít. Az új járat régen vajúdó problémát old meg, ugyanis Magy, Apagy, Levelek és Besenyőd községeket köti össze Baktalórántházával. 1967-ben kétséget kizáróan fejlődött az AKÖV személyforgalmat lebonyolító része, s 1968-ra is ütemeztek hasonló fejlődést. Mégis azt kell mondani, hogy kevés, s ezt is a statisztika igazolja, mert ha 10 százalékkal fejlődik az autóbuszpark, az utasforgalom növekedése évente 20 százalékos. A kívánság ebből következik; jó lenne, ha a két fejlődés egyenes arányban lenne egymással. S. E. A menü reggel kakaó, vajas kenyér, azután iskola. Délben, amikor ott jártam, csontleves, töltött paprika, gombóc. Ebéd után csendes pihenő. Dankó István hetedik osztályos, Antal bokori gyerek cikke a faliújságon: ...„Ezt (a csendes pihenőt) feltétlenül tartsátok be, mert tele gyomorral ugrálni, szaladgálni nem egészséges. Utána szabadfoglalkozás, mindenki szórakozhat. Ez arra való, hogy a testünket felfrissítsük...” Futball, atlétika — mindennap más, változatos sportfoglalkozás, ilyenkor télen például korcsolyázás, a kollégium udvarán. Fél négytől hétig tanulás. Mutatják, mit írt erről a buji Kossuth telepi Ádám Éva hetedikes: ...„Most kell a legjobban tanulnunk, mert a hetedikes és a nyolcadikos eredményünk számít a to— Mondja, kedves Galagonya kartárs, nem tudná megoldani, hogy ne késsen rendszeresen fél órákat? — tette fel e szerény és kétségkívül jogos kérdést Puszpáng osztályvezető. Galagonya mélyet sóhajtott és tudományosan ostoba tekintetét ráemelte az osztályvezetőjére... — Fél óra az olyan nagy dolog? — Igen... Munkafegyelem is van a világon Galagonya kartárs és a fél óra az igenis nagy dolog — hördült fel Puszpáng méltatlankodva. — De kedves osztályvezető kartárs! Az a fél óra? Semmi, Abszolúte semmi-. Ne, ne szóljon most közbe. Egyszer, s mindenkorra hadd magyarázzam már meg végre... A Föld keletkezése óta eltelt időt, legújabb kutatások szerint, már négymilliárd évre sac- colják„. Érti, osztályvezető kartárs, négymilliárd év... Egy évben 365 nap van, s most szorozza ezt meg a négymilliárddal... Szinte lehetetlen... Nos, csak ebben a 365 napban hány fél óra van? Ezt is lehetetlen kiszámolni? Es képzelje el, osztályvezető kartárs, hogy a naprendszer... amelynek Földünk egyik tagja, mint bizonyára tetszik tudni... nos, szóval, hogy a naprendszer nem egyedül van szárszállásról, a Vadas tanyáról jött ide, ezt írja: .....Szeptember 1-től lettünk kollégisták. Nehéz volt a kollégium életét megszokni. Reggel hatkor kelünk. Első tennivalónk rendbehozni a hálónkat. Minden hét szombat délutánján lehet hazamenni. Szeretném, ha egész évben rendesen viselkednék...” Újtelek bokorba négy gyereket vittek haza a szülök. Miért? Arra gondolnak, hogy nyolcadikosok, s dolgoztatják őket, a szülők egyéni gazdák. Azután mennyire meg fogják bánni! „Több gyerekünk van, akiknek Ízületei betegek. A tanyai havas utak...” Sok gyereket még Itt is alig tudnak leszoktatni a csizmáról, a meleg alsókról, amit megszoktak télen, s most is küldenek a szülők. A többség szépen alkalmazkodik a változott környezethez. A szekrényekben ott lógnak a szép kis öltönyök és a nyakkendők, a nyloningek, a kendők. Az Antal, a Varga, a Zom- bori és a többi bokorbell gyerek más másképp él, mint apja, anyja, s még tanyán tanuló sok társa. Okos. tág- ranyílt szemekkel nézik a tv-t, a világot. Bírják a versenyt a városiakkal. Bizonyítják, hogy igazuk volt azoknak, akik megfogadták Móricz Zsigmond tanácsát: .....semmi sem olyan fontos, mint az iskola.” Kopka János zalékos forgalomkiesést. Mégis, így határoztunk. Hogy miért? Mert a kocsma nem való az iskola közelébe. Nem kell, hogy a gyermek élménye a tanítás után az italos ember legyen. Meg aztán célunk van a helyiséggel. Itt szeretnénk megoldani az iskolások tejjel történő ellátását, ebédeltetését, becsületboltot is tervezünk ide. Ez hasznosabb, jobban kell, mint egy kocsma. Egy üzleti szerv felismerte, hogy 600 iskolás erkölcsi nevelése nem másodrendű. Megelőzi a hasznot. Pénzben ki sem fejezhetően fontos. Ez a felelősségérzet sajnos eléggé egyedi. Talán éppen ezért lehet olyan nagyon nagyra értékelni a tuzséri fmsz-tagok döntését. Máshol is megvalósítható. S ha nem is a bevételi tervben realizálódik hasznuk, értékük annál nagyobb. (B. L.) — Micsoda? Fél óra —» hördült fel Galagonya... — Hát maga mit képzel, vén satrafa, hogy lopom én az időmet? Még, hogy fél óra.. Tudja az mennyi? Harminc perc... Egy percben van hatvan másodperc. Ki sem tudja számolni, hogy menynyi az a fél óra — csapott nagyot a pénztárfülke könyöklőjére és mélységes felháborodás közepette távozott. — Ezt bejelentem. Hogy mi folyik itt! — morgott magában és nekilódult a főosztályvezetőhöz nyitó ajtónak. Gyurkó Géza 196“. december 9. Fél óra
