Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

Nincs „második Épül az új kazánház a megyei kórház területén. (Hammel 3. tslvi Álakul a Táras új arca Hol építhetők lakások — Fontos a közlekedés fejlesztése — Mit ígérnek a városrendezési tervek Még nyár végén újságolta a nyíregyházi ruhaipari középüzem elnöke, hogy né­hány dolgozójuk járja az országot, kötik az üzleteket 1968-ra. A hasonló jellegű tanácsi vállalat igazgatója pedig elárulta: kedvező tárgyalásokat folytatnak az egyik pesti gyárral arról, hogy bizonyos újfajta alap­anyagukat kizárólag Nyír­egyházának juttatják, az abból készülő termékeknek az itteni textilruházati vál­lalat lesz a „profilgazdá­ja. ” Más termelő helyek vezetői pedig arról szóltak, úgy kötik a szállítási szer­ződést a kereskedelemmel, hogy a szükséges alapanyag megszerzésében segítsé­gére lesznek a termelőknek. Ahogy telnek a hónapok, ahogy közeledik az év vé­ge, a gazdaságirányítás új rendszerének gyakorlati be­vezetése, úgy szaporodnak ezek a minden szempontból dicséretes kooperációk. Megfigyelhettük utóbb, hogy vállalataink, kisipari szövetkezeteink minden ed­diginél korábban kezdtek előre nézni. Egyrészt a ter­melés biztonságát jelentő szerződéseket igyekeztek idejében megkötni, másrészt az ipar és a kereskedelem kapcsolatának új lehetősé­geit kutatták s találták meg. Milyen haszon szármáz* 2200 gyermek, üvente 32 tnilló forint a fenntartás. A lakók többsége grófi kasté­lyokban, Andrássy, Vay egy­kori kúrájában él. S aki a megyében e kastélyokat ki­sajátította, egy valamikori állványozó munkás, árva fiú, a népi demokrácia tanügyi titkára, Szedlák András. — Mentünk, hely kellett az otthon nélkül maradt gyerekeknek. Ez a mondata évek küz­delmeit sűríti. Ideiglenes me­nedékhelyeket, fájdalmas emlékű lelencházakat és a háború árváinak felkarolá­sát. A párt bízta meg az új típusú gyermekbirodalom megalapításával Szabolcs- Szatmárban. Berkesz, Balkány, Mérk, Tiszadob, Cégénydányád, Ököritófülpös — gyermekek százai népesítették be a rég megközelíthetetlen kastélyo­kat. Az ország első gyer­mekvárosának, a hajdúhad­házinak 1952-ben Tiszadob adott helyet. Szedlák And­rás Barna Lajossal és más gyermekotthoni szakembe­rekkel, valamennyi megyei gyermekotthon alapításában tevékenyen részt vett. — Egyszerű, szeretem a gyerekeket... Egy vaskos könyv fek­szik az asztalán, innen ol­vassuk: csak 1953 óta 8621 állami gondozott gyermek fordult meg a keze alatt a megyei gyermekvédő otthon­ban, melynek igazgatója. Szinte a világ minden táján van „gyereke”, megfoghatat­lan, hogy a legtöbbről tud­ja, milyen a sorsa, megnő­sült, férjhez ment, milyen gondok, örömök foglalkoz­tatják. Külön szekrény kellene a meghívóknak, üdvözlő la­poknak, táviratoknak. Egy magnószalag is előkerül. Ratkó József költő szavaival, aki szintén egyik „gyereke” Szedlák Andrásnak Első ver­seskötetében a dedikáció „Bandi bácsinak.” „Megta­hat mindebből? Válaszadás előtt álljon itt egy frissen elhangzott aggodalom. Egyik sok minden iránt ér­deklődő ismerős „félti” me­gyénk helyiiparát attól, hogy az alapanyagok vo­natkozásában megszüntet­ték az eddigi keretgazdál­kodást, a kiutalásos rend­szert Mint mondta: „Eddig is Szükiben voltak üze­meink az alapanyagoknak, de valamennyit mégiscsak kaptak. De mi lesz ezután, hogyan bírják a versenyt a mi kisebb üzemeink a gyár­óriásokkal?” Némi igazság van abban, hogy az eddigi anyaggazdál­kodási rendszer valamelyes biztonságot adott az üze­meknek. Ez a „biztonság” azonban sohasem volt arányban a bizonytalanság­gal. Hiszen jól tudjuk, né­hány nélkülözhetetlen alap­anyagból mindenekelőtt a kiemelt, a minisztériumi vállalatokat látták el, s ami maradt — ha egyáltalán ma­radt — abból részesedhettek a kisebb tanácsi termelőhe­lyek. Hiába volt tehát jó szemű, remek üzleti érzék­kel rendelkező piackutató, anyagbeszerző egy adott ta­nácsi vállalatnál, mire ő is bebocsátást nyert az anyag­elosztóhely ajtaján, legfel­jebb sajnálkoztak rajta és elnézést kértek tőle. Ebből pedig többet, jobbat ter­melni aligha lehetett... nultam ezt a világot, beszél­ni akarok, fogok róla” — írja Ratkó József, akinek verseiből először a gyermek­védő otthon irodalmi szín­pada adott élményekben gazdag műsort, Barota Mi­hály tanár irányításával. — Egyedül semmi sem si­került volna. Mindig voltak jó segítőtársak... Magáról láthatóan nem sze­ret beszélni Szedlák András. A húsz év alatt pedig egy város nőtt fel a keze alatt. Dip­lomamunkák: Kusmiczki Gyula „Tiszadob monográ­fiája”, Horog Irén matema­tika szakos tanár „König Gyulától származó feladatok és megoldásai”, dr. Szatmá­ri Ilona jogász „Községfej­lesztés”, Tóth Judit tanítónő „Az ifjúság és a gyermekvé­delem helyezte megyénkben a századforduló táján.” S így tovább. Csak a* elmúlt év-' ben több mint húsz állami gondozott tett sikeres érett­ségit. — Úgynevezett nehezen ne­velhető gyerekek is laknak nálunk, óvodáskortól 18 éves korig. Senki sem bukott meg. Ma már nemcsak az árva, félárva gyerekek kapnak he­lyet a gyermekvédő otthon­ban. Azok is, akik nevelésé­vel nem tudnak megbirkóz­ni a szülők. Lemaradással jönnek ide, s mindenkivel külön foglalkoznak, hogy minél előbb felzárkózzanak, s belőlük is lehessen szövő­nő, orvos, mérnök, tanár. Nem egy közülük lelki sé­rült, érzelmileg beszűkült. Van akit az bánt, hogy az anyja nevét viseli... — ö az egyik fiam, — mu­Nyugdíjba megy a nyíregy­házi Sóstói úti gyermek tbc intézet főnővére, Pristyák Mária 35 évi szolgálat után. Képünkön dr. Loós Tibor főorvossal látható vizsgálat közben. Zsák Z. felv. Említett példáink éppen azt igyekeznek bizonyítani, hogy ezek a kisebb vállala­tok ezúttal még sietősebben igyekeznek előteremteni a jövő évi termelésük jó feltételeit. A példákból az is érződik, nem eredmény­telenül. Most már az anyag- beszerző, a piackutató a nagyobb vállalatok hasonló szakembereivel egyenrangú félként jelenhet meg bár­hol, nem sorolják őt a „második vonalba”, nem kell várakoznia az előszo­bákban, amig a minisztériu­mi üzemeket kielégítik. Ha előbb érkezik, megelőzi a vetélytársat s ő jár jobban. Tehát korántsem félni, sok­kal inkább örülni kell az eddigi megkötöttség eltörlé­sének. Persze, a termelés bonyo­lult folyamat, nem lehet mindent pontosan előre ki­számítani, jöhetnek váratlan meglepetések. Ezért fontos, hogy az új lehetőség minél jobb kiaknázása végett vállalataink minden eddigi­nél körültekintőbben, meg­fontoltabban vállalkozzanak egy-egy üzlet megkötésére, gondoskodjanak a teljesítés valamennyi lényeges felté­teléről. A jelek szerint ezzel sem lesz nagyobb baj a jövő­ben. (A. S.) tat egy fiatalember fény­képére a gyermekvédő ott­hon igazgatója. Örökbe fo­gadta, az ő nevét viseli. Olyan kedves, mint a saját gyermekei. Azon kívül, hogy a me­gyei gyermekvédő intézet vezetője, s 2200 állami gon­dozott gyermekért érez fe­lelősséget, négy megye gyer­mekvédelmi szakfelügyelője is, A sajátos, bizonyos ele­meiben „makarenkói” mun­kának országosan szaktekin­télye. Első szorgalmazója — az azóta országosan elter­jedt gyakorlatnak — a ne­velőszülők pedagógiai kép­zésének. Elhivatottság — reflektor- fény nélkül. (PG) A megyeszékhely rende­zése minden embert érdekel. Szeretnék tudni a városban lakók, milyen lesz Nyíregy­háza öt, tíz, húsz év múlva. Merre épülnek emeletes há­zak, hol adnak építési en­gedélyt földszintes családi házakra és melyek azok a területek, amelyeken néhány év múlva lakótelepek emel­kednek. Ezekkel a kérdé­sekkel a városi tanács épí­tési-, közlekedési osztályán külön kollektíva, a város- rendezési csoport foglalko­zik. A munka alapja az álta­lános városrendezési terv. Jelenleg Nyíregyháza nagy részére már elkészítették, és ennek alapján folyama­tosan adják át a tervező mérnökök a teljes aprólé- Kossággal kidolgozott rész­letes rendezési terveket is. 1970-re egy-két kisebb te­rület kivételével az egész város területére kiterjedő részletes tervek alapján ala­kítják majd a város végle­ges arculatát. Részletes rendezési tervek Az általános és a már meglévő tervekben nagy gondot fordítanak a lakó­épületek elhelyezésére. A korábbi évekhez viszonyít­va ebben jelentős fejlődés van. A harmadik ötéves terv időszakára többszintes társasházakban közel 800 la­kás építéséhez alakították kj a kellően igényes és vá- rosépítészetileg is kedvező telkeket. Amennyiben az előzetes közművesítés jobb ütemben halad, úgy az érin­tett területek beépítése meggyorsulhat. A városrendezési csoport­nak törekvése a társasház­építés támogatása. Sok eset­ben nem kisajátítással, ha­nem telekhatár rendezéssel éa más könnyítő módszerek­kel teremtik elő a szüksé­ges, társasházépítésre alkal­mas telkekét. Segítik a földszintes csa- ládiház-építéseket is. EzZel kapcsolatban azonban gya­kori a panasz, hogy kedve­zőtlen helyeken jelölik ki a telkeket, messze vannak a városközponttól, nincs köz­művesítés, stb. A panaszok­nak van alapja, de gyakran túlzottak. A családi ház épí­tésére alkalmas telkek ki­alakításánál több minden köti a városrendező kezét. Nyilvánvaló, hogy a belvá­rosban nem lehet földszin­tes, kertes házak építésére engedélyt adni, az új lakó­telepeken szintén csak eme­letes házakat emelhetnek. A közművesítés gondja: csak úgy gazdaságos, ha egy hektárnyi területre legalább 160 lakos jut. Ez csak eme­letes házak építésével érhe­tő el. ti családi házak Jelenleg a családi ház épí­téseknél az a törekvés ér­vényesül, hogy néhány he­lyen — mintegy elővárosi jelleggel — kertes családi ház övezeteket alakítanak ki. A legismertebbek a kór­ház környéke és Borbánya. Az Esze Tamás utcában most alakítottak ki 12 iker­ház építésére alkalmas tel­ket, a Martinovics tér kör­zetében 20, Borbánya terü­letén 45 új házhelyet jelöl­tek ki. Ezeken kívül a Ság- vári Tsz területén a Guszev mellett 8, Felsősima térsé­gében 40 családi házat épít­hetnek. Sóstófürdő területén pedig 30 családi ház építésé­re alkalmas telket alakítot­tak ki — ' éppen a közel­múltban. Mindezek számbelileg már jelentősek, de még koránt­sem megfelelőek minden szempontból. Viszonylat; mérsékli a gondokat, hős- az építtetők közül mind töb­ben vállalják szívesen társasház építési forrná.. Ezek pedig a város külön­böző részein, de legtöbbjük teljesen közművesített terü­leten, bolthálózat közleke­dés szempontjából kedvező helyen épülnek. Felvetődik a kérdés miért nem lehet esetleg egyes ut­cákat (például a Rákóczi é* Bethlen Gábor utcát össze­kötő kisebb utcákat, ame­lyek még közel vannak a városköponthoz, vagy a Himest, ahol az Északi Al­központ közelsége miatt len­ne kedvező építkezni) csa­ládi ház építkezés céljára ki­jelölni. Az első lehetőség gazdaságtalan lenne, hiszen a beépített telkeken a már meglévő lakóházak lebon­tása, nagyon sok felesleges költséget okozna. Érdemes megemlíteni, hogy váro­sunkban a kártalanításra fordított Összeg jelenleg is sok: a teljes megyei összeg 70 százalékát fl városban használják fel — éppen az új lakótelepek kialakítása érdekében. A Himes csalá­di házakkal való beépítésé­vel foglalkoznak a terve­zők. körút, tíuftos, közlekedés A városrendezési csoport, pontosabban az építési osz­tály munkatársai jelenleg is több fontos feladaton dolgoznak. Most készítik a bujtosi városrész, valamint Sóstófürdő és Sóstóhegy rendezési terveit. További telkeket alakítanak ki a társasház és családi ház építkezések meggyorsításá­ra, és szorgalmazzák azok előzetes közművesítését. Nagy jelentőségű lesz a kör­út második szakaszának megnyitása a Kossuth La­jos és az Ószőlő utcák kö­zött. A közlekedést javító tervek között is több fon­tos szerepel (részben a vil­lamos megszüntetése miatt). Meg kell oldani az állomás előtti tér közlekedését, meg­kezdik a Sóstófürdőre ve­zető erdei sugárút kiépíté­sét. A villamos megszünte­tésének tanulmányterve alapján a későbbi autóbusz- járatokhoz szükséges útépí­tési munkák megtervezése és összehangolása is szük­séges. Ezek még nem a nagy nyilvánosság előtt zajló munkák. A város új arca azonban határozottan és biztosan alakul. Marik Sándor Kétezer gyermek — és aki érettük felelős mer iV-emher 3.

Next

/
Thumbnails
Contents