Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-07 / 289. szám
A Vörös Újság KiSiasználatlaii öntözési lehetőség Hagyományok, amiket nem ápolnak Fiatalok, akik nem is olyan hatolok Aj egyvenkilene évvel ezelőtt, 1918. december 7- én jelent meg első ízben a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, a Vörös Újság. Emlékezetes történelmi esemény ez, jelentősége a tovaröppenő évekkel sem csökken. Amikor a Vörös Újság első száma megjelent, már győzött az őszirózsás polgári demokratikus forradalom, amely egyúttal a háború végét is jelentette, de az igazi békét és a tömegek politikai, anyagi és kulturális fel- emelkedését nem tudta biztosítani. A monarchisták vissza akarták ültetni Habsburg Károlyt a trónjára. Tisza István hívei ismét vezetőszerepre vágytak a politikában. A nagybirtokosok akadályozták a földreformot, a katonai csoportok pedig szovjetellenes hadsereget akartak szervezni. És az ipari tőke — összefogva a banktőkével — a termelés szabotálá- sával akadályozta a demokratikus hatalom megszilárdulását. Ebben a történelmi helyzetben alakult meg 49 évvel ezelőtt, 1918. november 24-én a Kommunisták Magyarországi Pártja, és indult meg 1918. december 7-én az első legális magyar kommunista pártlap, a Vörös Újság. A lap frissen, elevenen, harcosan, magas színvonalon képviselte a KMP politikáját Felvilágosította, nevelte, harcra mozgósította a tömegeket Küzdött a proletárhatalomért a mo- narchista és burzsoá ellen- forradalom ellen. Fellépett a munkásmozgalmon belüli opportunizmus minden formájának leküzdéséért. A dolgozók előtt világossá tette a kommunisták célját hogy olyan termelő viszonyokat kell kivívni, amelyek biztosítják a munkás- osztály és vele együtt az egész dolgozó magyar nép felemelkedését, az ország függetlenségét, szabadságát, békés fejlődését. És amikor — 1919. március 21-e után Minél szebb egy város külső képe, annál nagyobb az idegenforgalma. Ennek a jelentőségét mind jobban ismerik el Nyíregyházán is. Sőt, évekkel ezelőtt az Építésügyi Minisztérium az idegenforgalom növelése érdekében úgy határozott: 1935- ben a 4-es és a 3-as főközlekedési útvonalak mentén lévő valamennyi lakóházat vagy más, középületet tatarozni, felújítani kell. Nyíregyházán két év alatt 200 lakóépületet és utcai kerítést újítottak fel, illetve tataroztak a 4-es főútvonal mentén. A felújított kétszáz épület közül csupán negyven tartozott az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalathoz, amelyeknek tatarozási költsége elérte a félmillió forintot. A munkálatokat, egyéves határidőhosszabbítás után 1968 végén fejezték be. A város legforgalmasabb utcájának külső képe ezzel alaposan megváltozott. Persze nem mindenütt. Mert akadt még egykét magánlakás, amelynek tulajdonosai nem hajtották végre a városi tanács építési és közlekedési osztályának határozatait. Az építési osztály szakemberei már a jövőre gondolnak, Elkészítették az újabb lakóházak tömb- és sortatarozásának a tervét. Elképzeléseikben 1968—69ben a fő és a hangsúlyos útvonalakon és tereken lévő lakóházak tatarozása szerepel. Ilyenek lesznek például a Széchenyi, Rákóczi, Bocskai és Kossuth utca, a Sóstói út, a Bessenyei tér, Benczúr — megvalósult a Magyar Tanácsköztársaság, a Vörös Újság az elért vívmányok megvédéséért folytatta harcát Aki ma kezébe veszi a Vörös Újság elsárgult és a korabeli szalmapapírja miatt néha már-már alig olvasható számait — csodálatosan frissnek érzi minden példányát Szerkesztői — Rudas László és sorban utána: Szamuely Tibor, Vágó Béla, Kun Béla, László Jenő és Jancsó Károly, főmunkatársai pedig: Alpári Gyula, Aranvossi Pál, Bolgár Elek, Révai József — a szerkesztőség egész kollektívája: mindig és minden körülmények között a történelmi fejlődést szolgáltók. A kommunista sajtó, megjelenésének első, ünnepi órájától kezdve a haladásért folyó küzdelem első vonalában maradt Most is változatlanul betölti lenini szerepét, s mint kollektív szervező és agitátor, milliókat mozgósít a nagy nemzeti feladatok megoldására. Korunk marxista—leninista sajtója naponta százezrek tájékoztatását végzi. Akár a szocialista nemzeti egység, akár az új gazdasági mechanizmus, akár a megújuló parlamenti élet eseményeiről, vagy az üzemi, mezőgazdasági, tanácsi munka országos és helyi problémáiról vagy kulturális életünk legbonyolultabb kérdéseiről van szó — fel- készülten, felelősségérzettől áthatva teljesíti hivatását. Harcosan kiáll a szocialista internacionalizmus és a béke ügye mellett A mai magyar sajtó a régi harcosok örököseként s a nagy munka sikeres folytatójaként — a szocializmusért harcoló dolgozók megbízható fegyvertársa. Ezt a harcos újságírást ünnepeljük ma, a magvar sajtó napján, a Vörös Újság születésnapján. Földes Mihály tér, Kossuth tér, Beloiannisz és a Lenin tér lakóházai is. Ezeket a felújítási terveket természetesen egyeztették a város általános és részletes rendezési terveivel is. Azokon az épületeken például, melyek 10 éven belül lebontásra kerülnek csak a legszükségesebb, lakhatóságot biztosító és az életveszélyt megszüntető munkálatokat végzik el. Így tehát 1970-re a város valamennyi fontosoabb útvonalán lévő lakóházak felújítását elvégzik. A beszélgetés, amit Ká- vássy Lászlóval, a tiszabe- csi Uj Elet Termelőszövetkezet fiatal főagronómusá- val folytattunk, legalábbis meghökkentő. Ismét figyelmeztet arra a régi szállóigére, hogy „az életben sok minden másképp van.” Mindjárt bevezetőben egy „papírformával” döbbent meg. Az öntözéses adatokkal. Hivatalos statisztikáinkban büszkén szerepel egy szám: a fehérgyarmati járás területén a termelőszövetkezetek megszervezésekor már meglévő 1493 öntözéses terület 1966-ban 8567 holdra növekedett. Szép adat? Szép. Csak nem igaz. Mert a sokat elmondott adat mögött az búvik meg, hogy 1964- ben ezeknek a területeknek csak 58, 1965-ben már mindössze csak 17 százalékán és 1966 ban is csak 28 százalékán folyt valóban az öntözés. Felén, ötödén, alig harmadán. Miért? A láthatatlan ellenállás Miért? Honnan ezek a fantasztikus adatok? Hát nem látják, tapasztalják a termelőszövetkezeti tagok, hogy az öntözés jó? Kifizetődő? Egy hold öntözött rizstábláról 23—25 mázsás átlagot lehet betakarítani, ami négyszerese, ötszöröse minden másfajta mezőgazdasági növény hozamának. Igenám — mondja — ha jó az öntözőberendezés. A fiatal főagronómus bátran kimondja, hogy a tiszabecs —milotai fürtrendszer — aminek a tövében gazdálkodik 450 holdnyi „öntözhető” — de nem teljesen megöntözött — területen, már megépítésekor sem volt korszerű. Ez az „árasztásos” rendszer jó lehet egy kis bolgárkertészetben ahol a családtagok hajlandók látástól vakuiásíg dolgozni a kereset érdekében. Nem jó az örökös munkaerőhiánnyal küzdő szatmári szövetkezetekben, ahol hiányzik a megfelelő mennyiségű és minőségű munka hozzá, ahol az új dolog láthatatlan ellenállást vált ki, amit nagyon nehéz leküzdeni, mert nem jelentkezik közgyűlési hozzászólásokban, de jelentke zik magában a munkában Az öntözött területeket az elárasztáshoz minimálisan 8 —10 centiméteres buckákra kell elegyengetni, különben a víz szigeteket hagy ki. Ez nem történt meg, illetve mire Tiszabecsen megtörtént saját erőből, mindenki belefáradt és elátkozták az egész öntözést, amipek csak évek múlva látják hasznát. ..Tereprendezés” kell, amihez meg kell várni a vízügyiek talaigvaluit. Saját gép kell, legalább egy. És hamis lezött egyelőre. A szövetkezet vesz egy korszerű „grénert” — ha kap és ezután saját erőből is elvégzi az annyira fontos talajegyengetést. De más, alapvetőbb bajról beszél, amiben könnyű győzni és példát mutatni a többi tiszaháti szövetkezetnek. A pillangósok! Ez az ál-' landó beszédtémája! Teljesen új szerkezet Szinte mi is szégyelljük leírni — mint ahogyan ez a fiatalember röstelli elmondani — hiszen minden földjét szerető parasztember tudja széles e megyében a mezőgazdaság alaptörvényét: Nem elég a föld erejét kivenni (például rizzsel) visz- sza is kell azt adni (például szerves trágyával, de ha az nincs, pillangós növényekkel, lucernával, lóherével, vörös- herével, szervaskereppel.) Miért nem történik meg hát ez? Hiszen nem lenne nehéz rávenni a termelőszövetkezeti tagokat, a régi kis- parasztokat, a tétel a kis- ujjukban van. Rejtély. Csak egy évrelátEgyik megyénkben munkahely vezetője mondta el: „Már alig várom január elsejét, hogy megszűnjék ez a lidérc. Nálunk a helyzet úgy kívánja, hogy a hónap végén az egyik részlegünk dolgozói túlórázzanak, másként nem lehet szervezni a munkát. Én viszont állandóan nyugtalan vagyok, mikor lep meg bennünket a szak- szervezet és mennyire büntetnek. Január után már nem kell rettegnem...” Hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy az említett helyen nincs mód a túlóra kifizetésére, azt — illegálisan — csúsztatott szabadnapokkal térítik. A példa nem egyedüli, mint ahogy a várakozás is tipikus a vezetők oldalán. A túlórázók viszont azt mondják: a jövőben mértéktelen túlmunkára is igénybe vehetik őket s ez előbb-utóbb az egészségüket kezdi ki. Egy lehetőség előnyei Mi itt az Igazság? Kétségtelen, hogy eddig — s még napjainkban is — nem volt és nincs joguk, módjuk a vezetőknek arra, hogy a munkaidővel a váltónak előre? Aztán lesz, ahogy lesz? Vagy pedig: ez is ösz- szefügg az öntözéssel? Mind a kettő valószínű. Mert a megoldás — ezt hangoztatja a tiszabecsi fiatalember — a pillangósokban van. Átgondolt gazdálkodással forradalmi gyorsasággal megváltoztatja a mostani mostoha viszonyokat. Abból kell kiindulni, hogy négyévenként minden föld meg legyen trágyázva. Ez évi 25 százalék. Istállótrágyából csak 7—8 százalékra futja. A maradék 17—18 százalékot pillangós növényekkel — takarmányféleségekkel kell bevetni, vagy még többön, (akár 40 százalékon) öntözve, hogy elegendő takarmányt adjon a most takarmányhiányos járásnak (évi 500—600 vagon behozatalból tudják csak átteleltetni a meglévő állatállományt is.) Öntözve, mert így a leggazdaságosabb az állattenyésztés. Sertés, szarvasmarha, juh fejlődhet, öntözve, mert az öntözött területek negyven százalékára pillan- ós való. öntözve, mert a elteries takarmánv és rétgazdálkodás alapjában váltót érdekének legmegfelelőbben gazdálkodjanak. A központ: előírások mindenütt érvényesek, bármilyen sürgős, iuniüs is egy feladat, az általánosan megbatározott kereteket csak büntetés terhe mellett léphetik át a vezetők. Éppen egy nyíregyházi könnyűipari üzemben acqdQtt erre példa ebben az évben. Érezni mindebből máris, hogy az eddigi szabályozás megKötötte a vezetők kezét és ha a dolgozónak érdeke is lett volna a napi 10—12 órai munka 5 ő azt szívesen vállalta volna bizonyos ideig, nem keríthettek rá sort. Indokolt tehát, hogy az új Munka Törvénykönyve feloldja ezt a kötöttséget s központilag, egységesen csupán a munkaidőkeretet szabja meg heti 48, illetve — ahol erre a jövő év közepétől kezdve önerőből sort kerítenek — 44 órában. Ez utóbbival az UN1VERSIL Vállalat egyes részlegeiben kísérletképpen már január elsejétől élnek. Az már közvetlenül a vállalat hatáskörébe tartozik, hogy eldöntse: melyik munkahely az, ahol a feladat sajátossága, fontossága a napi nyolc óránál hosszabb munkaidőt igényel. A lényeg az, hogy a törvény által előírt 48, vagy kevesebb órás heti munkaidő negyedéves szinten meglegyen. Számos előnye ígérkezik ennek a lehetőségnek. Egyebek között: jobban lehet szervezni a munkát, meg lehet szüntetni a szűk keresztmetszetet, egyenletesebbé tehető az egész termelési folyamat s mindezek tetejében — ezek következtében — nőhet a dolgozók keresete. Főként az időszakos gyárakban, üzemekben, a szolgáltatás területén lehet áldásos ennek alkalmazása, melyekből megyénkben jócskán találhatunk. (Gondoljunk csak az élelmiszeripari üzemekre, a tanácsi vállalatok lakossági- szolgáltató részlegeire.) 4 szakszer 1 eleiekkel egyel értésben Negyedéves, féléves szinten tehát itt nem mutatkozik majd a túlóra, hiszen például ha a hónap első felében napi tíz órát dolgoznak a munkások — mert az toztatja meg a környék mezőgazdasági, közgazdasági szerkezetét. A fiatal agronómus hu- szonegynehány éves. Arról beszél, amit tanult és amit minden parasztember tud. Mégsem megy egycsapásra. Egyébről nem beszélve: százholdas takarmánytermesztéshez gépek kellenek, az emberek nem győzik. Meglesznek. De amikor erről beszél, mintha egy évtizedes bar 1- kat átélt idős emberrel beszélgetnénk. Az elnök, a vezetőség segíti. De a tagok! Mert a gépi betakarítás azt jelenti, hogy megszűnik a harmadában vállalt takar- mánybetakarítás, amiért nődig mindenki reszket mert a háztájiban is vannak állatok. De nem annyi, mint amennyit ugyanebbő! — mindenki hasznára — a közösben lehetne eltartani Fiotalokkal az ú ért A fehérgyarmati járás 22 mérleghiányos termelőszövetkezete számára szinte kivétel nélkül mindegyiknek a megoldás a leglényegesebb vonása, amiért Kávássy László harcol. A fiatalok segítik. Éppen ezért hallgatták nagy érdeklődéssel felszólalását „pillangós ügyben” a „gyenge termelőszövetkezetek tanácskozásán ” igények úgy kívánják -y a második két hétben napi S órában állapíthatják meg a munkaidejüket, vagy folyamatosan élhetnek a szabad Szombatok lehetőségével. Viszont alakulhat úgy egy vállalat munkája, hogy félreérthetetlenül túlórára, a törvényesnél hosszabb munkanapok, plusz műszakok tartására lesz szükség. Az új Munka Törvénykönyv« rendkívüli esetekben ezekre is lehetőséget biztositEzek után még indokoltabbnak tűnik sokak aggodalma; januártól tehát már mindent lehet? Korántsem, s ennek megvannak a kellő biztosítékai. Miként már megyénk több termelő helyén ' elkészült vállalati kollektív szerződések tervezetei példázzák: a munkaidő-gazdálkodás kópk- rét rögzítése csak a dolgozók érdekvédelmi szervének, a szakszervezeteknek a teljes egyetértésével történhet. Akik nem lúióiázlaihaiók A kollektiv szerződésekből kitűnik: vállalataink élnek ugyan az egyenlőtlen munkaidő igénybevételével, de szem előtt tartják a törvény legfontosabb tilalmát: azt, hogy a túlórázás nem mehet a dolgozó egészségének a rovására. S itt nemcsak arról van szó, hugy vállalatainknál jól tudják: a terhes nőket és a 16 even aluliakat ezután sem lehet túlórára kötelezni, vagy hogy csak rendkívüli esetben túl- óráztatható az anya, ha 6 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza s az, aki az egészségre ártalmasabb munkahelyen, vagy emiatt eleve csökkentett munkaidőben dolgozik. Faipari üzemeinkben éppen úgy, mint a Patyolatnál, a kommunális vállalatoknál már az egyenlőt- en munkaidőbeosztást is úgy rögzítik, hogy az találkozzék a dolgozók akaratával. helyeslésével. Végső soron ez az új lehetőség is a jobb gazdasági eredményt hivatott szolgálni. Az eredmények elérői, elvezői viszont azok az emberek. akiknek az egészsége, testi épsége a jövőben is mindennél előbbvaló! Angyal SáadeS genda. hogy az öntözéshez elég a víz. Azt kell csak igazán trágyázni! (horváth) A fiatal főagronómus győKéíszáz lakóépület lí j keni ősben Tervek újabb tömb- és sortatarozásra Geszfelyl Nagy Zoltán REFLEKTORFÉNYBEN a tőlóra Megoldás az egyenlőtlen I ♦ j// Biztosíték q dolgozók egészségének megóvására €j ebédlő épült a VAGÉP Vállalatnál. Ugyanitt kapott helyet a fürdő és a* öltöző helyiség is. (Hammel J. íelv.)
