Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-06 / 288. szám
Bolthálózat és kereskedelem Még mindig szőrit a cipő Hol költünk el évente 3 milliárd forintot ? A vásárló gyorsan reagál — Vidéken szakboltok, a megyeszékhelyen áruházak Korszerű gumi javító műhely nyílt a Mátészalkai Gépjavító Állomáson. (Zsák Z felv4 Ha nincs egyedül az ember Hogyan lett N.-bol kitűnő munkás ? A korszerű kereskedelemhez mind több esztétikus, új, modem boltra van szükség. Olyanra, ahova szívesen megy be a vásárló, kedvvel válogat. Az emberek egyre Inkább igénylik, hogy lássák, mit vesznek, többféléből válogathassanak. Az elmúlt négy év alatt ötszázmillió forinttal emelkedett a megye kiskereskedelmi forgalma. Lépést tart-e ezzel • bolthálózat fejlesztése? Külön kell értékelni a megyeszékhely kereskedelmét, hiszen az lényegesen kiemelkedik a községek ilyen irányú tevékenységéből. Szabolcs-Szatmár valamennyi községe rendelkezik legalább egy kereskedelmi egységgel. A 233 községi településen 1350 bolt működik, az összes boltok 85 százaléka. Természetesen az adatok csak megközelítően pontosak, hétről hétre újabb boltokat nyitnak, A községi kiskereskedelmi hálózatnak felét az élelmiszer, negyedét a vegyesboltok alkotják. A többiek zömmel iparcikk szakboltok. A szakosított üzletek nagy többsége a háromezer vagy annál több lakosú községekben létesült Jellemző a sok kis bolt Érdemes-e koncentrálni az újonnan épülő üzleteket egyes nagyobb helyekre, vagy inkább arra törekedjünk, hogy a községek többségében legyen kellő mennyiségű bolt? Valószínű, hogy a középút járható: minden községben szükséges élelmiszerilletve vegyesbolt, a szaküzleteket azonban mindenképpen néhány nagyobb községre érdemes központosítani. Boltsűrűséget tekintve Szabolcs-Szatmár nem éri el az országos színvonalat. Ezer lakosra országosan átlag 3,16, a megyében 2,83 bolt jut. Ezenbelül a települések 44 százalékában ezer lakosra Gulya Margitka kölesei könyvtáros idei terve szerint négyszáz olvasót kellene beíratni a kis- 1603 lakosú falu könyvtárába. Margitka most íratja be ötszázadik olvasóját. A négyszázadikon már szeptember elején túlesett: saját hivatali főnöke volt a jubiláns olvasó az fmsz köny velőségéről. Ez a kis falusi könyvtár a MOKÉP és a politechnikai műhely miatt kiszorult a falusi kultúrházból. Egy omladozó régi ház egyik szobájában ütötte fel tanyáját. Olvasói évente 18 kötetet kölcsönöztek ki a könyvtárból, tehát háromhetenként elolvasnak egy könyvet. A falu minden harmadik lakosa könyvtári tag. De sokkal több valójában, mert egy kikölcsönzött könyvet rendszerint az egész család végigolvas. Es, — ami meglepő — nemcsak Jókait és Mikszáthot, Ber- kesit és Szilvásit. Hosszú előjegyzések várják például Nógrádi Sándor nemrég megjelent, kimondottan politikai természetű könyvét, számítva kettő, vagy ennél kevesebb a boltok átlagos száma. Csupán negyvenhat olyan község (20 százalék) található a megyében, ahol ezer lakosra háromnál több bolt jut. Emellett a boltok nagyságát tekintve sem kielégítő a helyzet. Egy bolt átlagos alapterülete a megyében 64, az országban 77 négyzetméter. Ezek az adatok önmagukban nem biztatóak, de néhány vonatkozás miatt a jó irányban történő változás figyelemre méltó. Ahogyan emelkedik a települések lé- lekszáma, úgy nő az átlagosan ezer lakosra jutó üzletek száma is. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb községekben viszonylag több üzlet áll a lakosság rendelkezésére. Az ötezer lakost meghaladó településeken a boltok számában már az országos átlag felett áll Szabolcs megye. I Fehér folt a Bérc« A nagyobb községeket tekintve általános a megállapítás: a felszabadulást követő időszakban hosszú ideig jelentősebb hálózatbővítés nem volt. Lényegében a meglévő boltok kisebb-nagyobb átalakításával igyekeztek korszerűbbé tenni a hálózatot. Kivétel ez alól csupán Vásárosnamény, ahol 1954-ben áruházat építettek. Az utóbbi években azonban már szűknek bizonyult a kiskereskedelem kapacitása. A javuló áruellátás, a fogyasztói igények rohamos növekedése szükségszerűen igényelte a korszerűbb kiskereskedelmi hálózat kialakítását Nyírbátorban és Fehérgyarmaton modern, korszerű kereskedelmi módszerekkel (önkiszolgáló, önkiválasztó) dolgozó áruházakat létesítettek. Ezekkel lényegesen javították e területek kiskereskedelmi hálózatát. Mátészalkán is épülnek már az új áruházak. Érdemes megjegyezni, hogy a lakosság milyen érzékenyen reaaz „TJj történet kezdődött” című kötetet. A köleseiéi; egy kissé újság helyett is olvassák a könyvet. Ez a különös jelenség jellemző az egész fehér- gyarmati járás 36 könyvtárára és könyvkölcsönzőjére. Mialatt az egész országban itt a legkevesebb a napilapok előfizetése, a rádió és televízióelőfizetők száma — tehát a tömegkommunikációs eszközök hatása a legkisebb — azalatt a könyvtárak munkája évről évre nagyobb hatású. Történik pedig mindez olyan helyzetben, amikor — mondjuk meg becsületesen' — megyénk területén a közművelődési könyvtárak költségvetési, beszerzési kerete is fokozatosan csökkent az utolsó három évben. Jelenleg az 1962-es szinten van, mialatt az ország csaknem valamennyi többi megyéjében kisebb-nagyobb mértékben eróelkedett. Még egy látszólagos ellentmondás a fehérgyarmati járásról: a vásárolt könyvek aránya az egész gál minden újonnan megnyíló kereskedelmi létesítményre. A nyírbátori új fmsz-áruház megnyitása után az évekig azonos szintű eladási forgalom 1966-ban negyvenötmillió forinttal növekedett. Vásárosnamény kereskedelmi hálózatát erőteljesebben szükséges fejleszteni. A község saját népességének több mint kilencszeresét vonzza kereskedelmi vonalon. Ezt többek között az idézi elő. hogy a vásárosna- ményi járásnak a Tiszán túli területén — Tarpa kivételével — csak vegyesbo’tok vannak. A beregi részek fejlesztésénél erre az aránytalanságra is figyelemmel kellene lenni. A i fogó rekonstrukció Ami a megyeszékhely üzlethálózatát illeti, 1967-ben komoly változások voltak. Két új ABC-áruház működik, egy most épül, megnyílt a lakberendezési áruház. Jelenleg mintegy 230 kereskedelmi egység van Nyíregyházán, de ennek csak igen kis része nevezhető korszerűnek. A három ABC- áruházzal viszonylag rövid idő alatt régi terveket váltottak valóra. Ezt követően — a kenyérbolt elfogadható helyre költöztetése mellett — elsősorban az iparcikküzletek szakosítását, a meglévők jobb koncentrálását szükséges elősegíteni. Felvetődik egy új ruházati áruház építésének szorgalmazása is. Mindezekkel régi gondokat orvosolnának, s hosz- szabb időre megoldódhatna a város kereskedelemi hálózatának problémája: a szűk kis boltok, az emiatti gyengébb választék. Tervszerű, átfogó — természetesen időben hosszabb távú — rekonstrukcióra lenne szükség, s ennek határidejét csak időlegesen tudják kitolni a kisebb-nagyobb felújítások, toldozások. Marik Sándor országban itt a legrosszabb. Megyénk — mely e tekintetben az utolsók között van, évenként és lakosonként 22,— forintot költ könyvek vásárlására. A fehérgyarmati járás lakosai pontosan ennek a felét: 11,— forintot. (A vendéglátóipari forgalom évente egy járási lakosra 1100,— forint.) Ha valaki mindebből azt a következtetést akarná levonni, hogy a fehérgyarmati járás lakosai nem oi vasnak, alaposan melléfogna. Az említett 1600 lakosú község négyszáz családjából véletlenszerűen megnézték szociológus kedvű diákok ötven család könyvállományát. Legnagyobb megleoe- tésükre kivétel nélkül minden családnál találtak tíztől ötvenig terjedő meny- nyiségű házi könyvtárat. Ronggyá olvasott, de gondosan őrzött, dédapáról dédunokára szálló olvasnivalókat. Régi, feloszlatott urasági könyvtárak elajándékozott vagy szétvásárolt darabjait, zömében 20—30— 50 éves vagy még régibb Üzem az ég alatt. Amerre a szem ellát fa és fa. Legalább harminc holdnyi területen. Zümmögő fűrészgépek. Az emberek egymásra utaltak az erőkifejtésben, mert ha egy is hiányzik a jól összeszokott brigádból már érzi a váll és a derék. 0 NEM MENT SIMÁN Csaknem ezer ember méri, hántolja, vágja, emeli a rönköket az ÉRDÉRT mátészalkai telepén. Hideg, párás reggel. Negyed 8-tól délután 4 óra 15-ig tart a műszak. Meggémberednek a kezek, lábak. Az Ördög-brigád naponta 350 mázsa rönköt dolgoz fel. Láncfűrésszel, s szabad kézzel... És minden kéz fontos. — Sehol nem volt már helye N. Jánosnak. "Mindenki szabadult tőle. Próbáltam belegondolni a helyzetébe magamat — említi Ördög András brigádvezető. — Amikor közülünk elment Sárvárra, a szakmunkásiskolára Fazekas József meg Pólyák Ferenc, hatan maradtunk. őket kellett pótolni, hogy ki legyünk nyolcán. Ellenezték. Bársony Lajos, a területvezető próbálta rábeszélni az embereket: „Fogadjátok be azt az embert. Neveljétek. Tekintsétek az anyját, akinek ő keres kekőnyveket. Ezeket olvassák. Van, aki újra és újra. Vannak kedves könyvek, melyeket tulajdonosa minden télen elolvas. A népművelés adatai nem mindig zárhatók számszerű adatokba. Egy dologra mégxs figyelmeztet ez a meghökkentő felmérés: amíg a könyvvásárlás nem emelkedik, amig a könyvterjesztés nem találja meg a megfelelő módszereket a könyveket becsülő emberekhez — mert itt erről van szó — addig a közkönyvtárakat kellene rugalmasan és nagyon erőteljesen fejleszteni az ilyen területeken. Nem értenek a könyvrendeléshez, az Állami Könyvterjesztő ügynökei elkerülik ezt a keleti csücsköt, de megfigyeltük: ha egy könyvtári könyv megtetszik, mindent elkövetnek, hogy megvásárolják. Mert újra akarják olvasni! Megbecsülendő törekvés. A nagyvárosok könyvárusi tapasztalata szerint minden három megvásárolt új könyvből kettő öt év alatt az antikváriumokba korúi. Nem fér el a polcokon, használt árából is új könyveket vesznek. A használt könyvkereskedelem egyik nyeret.” Nem ment simán. Féltettek a brigád hírnevet. Murányi Gyű .a: — Nem fogunk vele boldogulni. Csoba Sándor: — Megy az az ital után. Ördög András unszolására befogadta a Május 1. szocialista brigád. Nem nézték jó szemmel, de tűrték. Tudták, Íja itt nem telel meg, ha ők nem segítenek, végképp kiáll a szekere rúdja. Esztendőről esztendőre a tervet mindig 115 százalék körül teljesítették. Oklevél- elismerés, szocialista cím- Fémjelzik Ördög András vezetésének eredményeit. A Május 1. brigád minden tagja — kivéve a két új embert elvégezte a középfokú szakmai tanfolyamot. Segítették egymást. Együtt járnak az üzemi énekkarba is. Pontosak, precízek0 Igy NE TOVÁBB — Ez év közepén került hozzánk N. Beszéltem vele. Elmondtam, mit hallottunk róla. Felejtse el, s elmagyaráztam, mi a rend nálunk. Fél évig semmi baj. Már reménykedtünk. Egyik fizetési napon aztán beivott. Nem jött be dolgozni. Két napig rádolgozott a brigád. Két kézzel, két vállal kevesebb markolta a nehéz rönköket. De teljesítették a tervet. Zúgolódtak az emberek. Ugye Igazunk volt — mondogatták. — szakembere szerint ez a könyvkölcsönzés egyik drágább módja, semmi más. Itt fordítva van. Előbb megismerik, aztán veszik meg a könyvet. örökre. Nemzedékek számára. Furcsa? Furcsa. Jó? Jó! Éppen ezért üdvözöljük a falusi népművelés járási vezetőit, hogy most — megértve a nyomtatott betű iránti tisztelet ébredésének helyi folyamatát, — soron kívül háromezer forintot osztottak szét a könyvtárak között napilap és folyóirat megrendelésére. Hatvanki- lenc féle sajtótermék között válogathatnak ezután — a könyvek mellett — a könyvtárak olvasói. Hátha megszeretik a lapokat és — megismerve őket a könyvtárban — meg is rendelik. Vigyázzunk! Mert ha így folytatódik, a legkevesebb újságot olvasó járás könnyen megelőzheti a többit. És már most se tekintsük műveletlennek azt, aki vá- ■ lógat, ítél, keres, mielőtt nyomtatott betűt vesz a kezébe. Sőt: a népművelésnek talán ezek az emberek a legjobb alanyai. (— gesztelyi —) Ez így nem mehet tovább. Rontja a brigádszellemet. Túl kell adni rajta. Legjobban talán Ördög Andrást bántotta a dolog. Ha kimondatlanul is, de vállalta a felelősséget pi'ie. Egyik vasárnap aztán motorra ült és elment Nvjr- császái’ibh- Felkereste N-t. Beszélt vele 18, édesanyjával is. aki panaszkodott, nem bír vele Ha beiszik, elfeledkezik a felelősségről. — Eredménye volt e látogatásnak. mert itt fogadta meg a brigád glőtt, hogy hasonló mulasztás többé nem történik meg yete- Igaz segített nekünk Szabad Sándor az szb-titkár és Bársony Lajos a területvezető. Ök megelőztek. Korábban felkeresték a lakásán. Megmosták a fejét Két napig hangját nem lehetett N.-pek (ial>ar»l- Nagyon szégyell te a történteket. őrá rádolgoztak... Dolgozott, Imzott mint egy megszállott, örültek o többiek, hogy nem volt hiábavaló a pirongatás... — Azóta nincs vele baj. Részt vá(la) 3 társadalmi munkából. Itt marad, ha szükséges, 5 3 nehezét fogja meg. Balogh Bertalannal — a másik új taggal — együtt beírattuk őket a középfokú szaktanfoiya-uva is. Segítjük. Olyan tagja lett a‘„családunknak”, mint a többi. Velünk együtt segített amikor a házat építette Balogh és Csoba Sándor. Békesség van közöttük is... Ha egyet gondolok vasárnaponként motorra ülök, s meglátogatom. 0 A KÖZÖSSÉG SEGÍTETT ördög András türelmét és energiáját csodálják. Két olyan embert nevelt ez a brigád, mint Pólyák Ferenc és Fazekas József, akiket „kölcsön adtak” más brigádokba vezetőknek. Teljesítményüket itt számolják el. Ide tartoznak. Továbbra is együtt végzik a „törzs”- br igáddal a társadalmi munkát, együtt járnak az énekkarba, kultúrműsorra. Évenként két-három alkalommal, hol az egyik, hol a másik brigádtagnál összejönnek. Ott vannak a feleségek is. Jól ismerik egymást. s már számítanak az ilyen brigádünnepségekre. Elbeszélgetnek a munkáról, gyereknevelésről. Ördög András hol a Kocsordon élő Polyákékat, hol az Opályi- ban lakó Pócsiékat látogatja meg Vagy Csobát, Ba- loghékat. — Egyforma mind nekem. Ez a közösség segített N. Jánosnak is. Egyedül nem sikerült volna... Egyedül voR, nem törődtek vele. Úgy érzem, ezt pótoltuk. Nagy dolog, ha nincs egyedül az ember... Farkas Kálmá* Az írott sz becsülete