Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-30 / 307. szám
Tiszaberceli képeslap: a szakiskola. Hammel J. felv. Vers a cellafalon T igetí Károlyné az ágyhoz van láncolva. A •ronton szerzett régi sebek, a fehérgárdista kínzások nem múltak el nyom nélkül. Az idő ráncokkal barázdálta arcát De szíve megőrizte fiatalságát, s életkedvét Idestova ötven éve lesz, hogy szívében ápolja-dédel- geti azt a mély érzelmet, amely Ligeti Károlyhoz fűzi, ahhoz az igaz férfiúhoz, aki az egyszerű emberek boldogságáért áldozta életét ...Nagy Irma a kárpátukrajnai Berehovóból (Beregszász) a vilnyuszi konzervatóriumba jött tanúink Egy napon az irodára hivatták: — Arra kérik, hogy keresse fel sürgősen Ligeti Zsófiát Címe: Pozselosz, 38-34. Irma csodálkozott Mit akarhat tőle az ismeretlen nő? A lány átlépte a sohasem látott Ligeti-lakás küszöbét A háziasszony kedvesen fogadta: — Megtudtam — kezdte a beszélgetést —, hogy maga magyar. Szeretnék kicsit elbeszélgetni. A férjem szintén magyar volt. Bizonyára hallott már Ligeti Károlyról? Irma sok mindent megtudott a legendás férfiről, 8 bátor kommunistáról. Ligetiné maga is részt vett a polgárháborúban, s 1917 március óta a párt tagja. Férje hősi életének minden részletét elmesélte a lánynak, aki sok estét töltött a Pozselosz utcai házban. _ 1917. Szibéria. A földalatti bolsevik szervezet a rendőrség orra előtt tevékenykedett És senki sem gyanította, hogy Zsófia, ez a szerény tizenöt éves kislány kapcsolatban áll vele. ö tartotta az összeköttetést a forradalmi hangulatú magyar hadifoglyokkal, akik Napsugárkának nevezték el. A z illegalitásban ismer- ~ kedett össze Ligeti Károllyal, aki lángoló szavú költő volt, amellett publicista, fordító, az első szibériai magyar nyelvű újság, a Forradalom szerkesztője, ö szervezte és vezette a magyar vörösgárdistákat. A magyar forradalmárok vitézül harcoltak, hogy megvédjék október vívmányait. 1919-ben a földalatti szervezet vezetőinek egy csoportja a fehérgárdisták kezébe került. Köztük Ligeti Károly is, és Napsugárka, akkor már a felesége. Ám itt sem adták meg magukat, bár tudták: előbb utóbb mindegyikükre halál vár. A kivégzés előtt Ligetinek megengedték, hogy elbúcsúzzon feleségétől, aki az omszki börtön egyik magánzárkájában ült. Károly nem veszítette el lélekjelenlétét Tele volt a jövőbe vetett hittel, azzal, hogy a nép végül is eléri az óhajtott boldogságot. Feleségének meghagyta: harcoljon ezért a jövőért. — Arra kérlek, csókold meg a Magyar Tanácsköztársaság földjét — mondotta. — Én életem utolsó pillanatában Szovjetoroszor- szág földjét csókolom majd meg. Másnap, június 2-án a forradalom ellenségei kivégezték a magyar kommunisták csoportját, köztük Ligeti Károlyt is. — Hiszem, felkel a szabadság napja szülőföldem fölött — mondta Ligeti az élettől való búcsúzás pillanatában. Mielőtt a fehérgárdista golyó leterítette volna, még megcsókolta Oroszország földjét. Zsófiát pedig börtönből börtönbe vitték. Már halálos ítélete is megszületett, de a vörös partizánok kiszabadították fogságából. mszk is felszabadult. Zsófia-Napsugárka sietett a börtönkazamatákba, ahol Ligeti Károly raboskodott Cellából cellába nyitott Előérzete nem csalta meg. Az egyik falon ismerős kézírást fedezett fel. Igen, ez férje kézírása. Szíve hevesen dobogott Amikor Ligeti végakaratát olvasta, büszkeséggel töltötte el a szeretett férfi állhatatossága, bátorsága, s a győzelembe vetett hite. Míg lelkemben szikra tűz fog égni, Mindig előre, vörös magyarok. A szép jövendőt elfogjátok érni. En it elérem — habár meghalok. Mert nem adják olcsón a szabadságot Az ára könny és mártír vérfolyam. Ki érte hull, százszor legyen áldott, A gyávákon meg az ár átrohan. Ti eljuttok a vörös Budapestre, Es ölelés vár rátok és virág, S ha visszanéztek csodás Napkeletre, Veletek ujjong az egész világ. Omszk egyik terén nyugszik Ligeti mártírhalált halt honfitársaival. A sir fölött emlékmű magasodik... Ligeti Károly meghalt, mégis él. Úttörőcsapatok, utcák, terek viselik nevét. Szent tisztelet övezi a magyar nép nagy fiának emlékét. ...A berehovói 4. számú iskola tanulói Nagy Irmától hallottak a Ligeti-házaspár dicső tetteiről. A gyerekek levelezni kezdtek Omszkkal és Vilnyusszal, hogy minél több adatot szerezzenek azokról az emberekről, akik a szebb jövőért vívott harcban életüket áldozták. Az iskolában ünnepélyes esemény játszódott le. A harmadik osztályosokat úttörővé avatták. A harmadik „A” osztály úttörőraja elhatározta, hogy felveszi a „NaDsugárka” nevet. TV apsugárka legutóbbi ” levelében melegen köszöntötte ifjú barátait és újabb érdekes epizódokat mesélt el. Most a berehovói úttörők találkozóra készülnek névadójukkal, Napsugárkával. H. B. Export a ruha* gyárból Az év utolsó exportszállítmányát december 22-én indította útjára a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregysége. Ebben az évben össztermelésük 40,2 százalékát adták el külföldön. Mintegy 130 ezer darab pantallót szállítottak észak-afrikai, holland és nyugatnémet megrendelésre, valamint 20—25 ezer darabot Szovjetuniónak. A gyáregység éves tervét, amely 87,4 millió forint termelési értéket jelent, december 30-ig teljesíti. Közben már elkészítették a jövő év, 1968 terveit is. Jövőre mennyiségileg és minőségileg is fokozni akarják az exportszállításokat. Úgy tervezik, hogy az körülbelül évi termelésüknek 60—65 százaléka lesz. Az 1968-as év tervei között szerepel a koraton eljárással készülő nadrágok üzemszerű gyártásának bevezetése. Ehhez természetesen új gépekre is szükség volt E hónap közepén kapták meg a legszükségesebbeket, hat darab gőzvasalót Franciaországból. Mégis üzembe állításukról egyelőre le kell mondani, mivel a kazánház még nem készült el. A kivitelezők szerint a kazánház átadására, így a gőzvasalók üzmbe állítására csak az első negyedév után kerülhet sor. Az új eljárás bevezetésével, a termelékenység növelésével akarják a gyáregység dolgozói elérni jövőre a 90—95 millió forintos évi termelési értéket Eredményes esz együttműködés 4 Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének ülése Tegnap tartotta megalakulása óta második küldött- gyűlését a Tisza menti Tsz- ek Területi Szövetsége. A gyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Kovács István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetője. A határozatképes gyűlést Horváth János, a szövetség elnöke nyitotta meg, majd Sipos Béla, a szövetség titkára tartotta meg az elnökség beszámolóját az eddig végzett munkáról és a feladatokról. Eredményes a szövetség együttműködése a területi államhatalmi, igazga'ási, a párt és egyéb tömegszerve- zelekkel. A szövetség elnöksége az alapszabályból következő kiemelkedő feladatának tekinti a népgazdasági és a területi gazdaságok érdekeinek egybehangolását, a kereskedelmi és áruforgalmi feladatok szervezését, az információt és versenyszervezési teendőket és nem utolsósorban az érdekvédelmi tevékenység ellátását. A különböző szervek, termeltető és felvásárló vállalatok, intézmények közvetlen a szövetség megalakulását követően keresték és felvették a kapcsolatot a szövetséggel és tartalmas, eredményes tárgyalások alakultak ki. Ezek alapján számításokat végeztek a szövetség munkatársai az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos intézkedések várható hatásáról a szövetség területére. E számítások során — az árrendezés figyelembe vételével — meg-, állapították, hogy az 1963. évi költségszinlet alapul véve, a következő években a terület 85 tsz-e esetében mintegy 53,5 millió forint kötségemelkedés mutatkozik. A költségemelkedéssel szemben az árintézkedés folytán 35,2 millió forint emelkedés mutatkozik az értékesítésnél, amely bizonyos mértékben ellensúlyozza a költségemelkedést. Ugyanakkor, az elvégzett számítások azt is mutatják, hogy az üzemeknek számtalan lehetőség áll rendelkezésre, hogy az intézkedések várható hatására felkészüljenek. Ilyen lehetőségek mindenekelő't a hozamok emelése, az önköltség csökkentése, a gazdaságosabb termelési szerkezetek és melléküzemágak kialakítása. A gyenge tsz-eknél elsősorban az árkiegészitéses állami támogatást tartja a szövetség célszerűnek. Ezen belül is nem a részletes növényenkénti árkiegészítés, hanem az ágazatonkénti árkiegészítés a helyesebb megoldás. Az információ alakulásával kapcsolatban a beszámoló ismertette azok lehetőségeit. Ezek: a népgazdasági tervből a területre konkretizálható feladatok; a gazdasági ösztönzőknek a szövetség egészére vagy egy-egy üzemére várható hatása, s a gazdasági ösztönzőkben rejlő lehetősége; az árfeltételeken belül a banki kapcsolatok kialakítása; a szabad piaci árak és az értékesítési lehetőségek helyzete; a szomszéd szövetségek tervei, különösen a beruházási tevékenységek körének bővítése terén. Ezek figyelembe vételével javasolja a szövetség vezetősége a mind alaposabb törekvést a beruházások tökéletes kihasználására. Annál is inkább, mert különösen hitel- felvétel esetén az amortizáció törlesztése mellett a gazdaságtalan beruházás erősen csökkenti a szövetkezeti gazdaságok jövedelmét.. De a beruházásoknál nemcsak azok elhatározása követel alapos munkát, hanem a megvalósítással járó előkészületi, kivitelezési és egyéb bonyolítási feladat is. A szövetség e téren is messzemenően segíti a tagszövetkezeteket, egészen a beruházások útján készülő létesítmények műszaki átadásáig. A jövőben rendszeres tájékoztatást ad a szövetség taggazdaságainak a vállaltokkal történő megbeszélésekről. Kezdődik ez többek között elsősorban a napraforgó és a sörárpa értékesítési szerződéskötésről, valamint az 1968. évre a keveréktakarmány és koncentrá- tum forgalmazásának problémáiról. A szerződéskötések formáira azért fordít különös figyelmet a szövetség, mert a felvásárlás módszere, a mezőgazdasági termékek forgalmazása továbbra Is, sőt egyre növekvő mértékben a szerződéses kapcsolaton fog alakulni. A jogvédelem kérdésébe^ figyelmet keltett az elnökség beszámolójának az a része, amely javasolja: a jogvédelem a jogi tanácsadásban, az intézkedések jogi megalapozottságában, okiratok készítésében és a jogi képviselet rendszerességében nyilvánuljon. A szövetség megalakulása után egyik fontos feladatának tekintette, hogy a tag tsz-eknél dolgozó jogászokat ilyen értelemben számba vegye és tájékozódjon, melyek azok a gazdaságok, melyek jogvédelme nincs megoldva. A szövetséghez tartozó 85 tagszövetkezet közül jelenleg 64-ben van jogi ügyintéző. Két főállású jogászt munkába állítanak. S a jogvédelem szélesítését, színvonalának emelését továbbra is feladatának tartja a szövetségi iroda. A részletes beszámolót a hozzászólások után a kiil- döt'gyűlés jóváhagyólag elfogadta. Élelmesség! verseny © J Sokat foglalkozott mostanában a sajtó és a rádió a tiszaháti élelmességgel, a szabolcsi, határmenti szövetkezetek új kezdeményezéseivel. Szó esett a milotai Uj Élet Termelőszövetkezet új ötletéről, a cirokseprű üzemről is. A milotaiak még csak tisztítják az anyagot, melyből körülbelül hatezer seprűvel lepik meg a környék háziasszonyait. De a csahol- ciak megelőzték őket. Az ünnepek előtti napokban szánjaikon több ezer vadonatúj cirokseprüt árultak utcán át 21 forintos árban. Segítségükre volt a tiszaháti, erdőháti szövetkezeteknek a Hungarofruct is: több százezer láda összeszegezését bízta rájuk a jövő évi alma- termés biztosítására. Vannak szövetkezetek, melyek hatvanezer láda összeszegezését vállalták. Az ötlet igen jó. Nemcsak azért, mert az üres láda sok helyet foglal el és így szállítása igen gazdaságtalan. És nemcsak azért a 4,60 forintért, amit egy láda ér. Hanem azért is, mivel ez a több százezer láda már ott van, ennyivel felújítódik a készlet, amivel a jövő évi esetleg még nagyobb termés elszállításához neki lehet majd fogni. És az is sokat számít. hogy hasznos, jövedelmező munkával foglalkoztatni tudják a téli „doiogtalan” napokon a szövetkezetek keresetre vágyó tagjait. Falu végén szalmabábűf féméinek Az újév népszokásairól Ha régi naptárak, írások és feljegyzések lapjait forgatjuk, szembetűnő azonnal, hogy az évkezdet nem mindig január 1-ével esett egybe. Az órómaiak például március 1-ével, a tavaszba fordulással kezdték az évet, csak i. e. 153-ban kezdik január 1-től számítani, s később, a keresztény korban január 6-tól, majd kb. a IV. században december 25-re mennek vissza. 1691-ben XI. Innocentius pápa végérvényesen január 1-ét jelölte ki a polgári évkezdet napjául. Az egyházi évkezdet továbbra is advent napjára esett. Az évkezdet minden nép életében összekapcsolódik valamilyen szimbolikusan elválasztó, szerencsevarázsló, gonoszűző cselekvéssel. Hazánk egyes vidékein pl. az éjféli óraütés előtt az emberek, kezükben pénzt szorítva, asztal vagy szák tetejére állnak, és onnan az utolsó óraütéssel a földre ugranak. Ennek a cselekménynek a szimbolikus értelme az, hogy pénzzel a kezükben ugranak be az előttük álló ismeretlen újévbe. A Nyárád mentén meg az a szokás járja, hogy a fiatal legények énekszó és vidám kurjongatás közepette szalmabábut hordanak körül a faluban. Megállnak egyes ablakoknál kántáini, ahol a lakók mézes pálinkával és lepénnyel kínálják meg őket. Mikor végigjárták a kiszemelt házakat, kimennek a falu végére, ahol ének és vidám tréfa mellett temetik el a szalmabáb által jelképezett óévet A Somló vidéken újév napján egy legényt öregembernek öltöztetnek, akit egy fiatal gyerek, egy hosz- szú szíjkorbáccsal a kezében végig ver a falu főutcáján. Ebben az esetben az öregember az óévet, a fiatal gz új évet szimbolizálja. Más vidéken pedig az óévet kiharangozzák a legények, míg az újévet a templom tornyában énekszóval köszöntik. A kezdődő újév első napja tele van olyan szokásokkal és hiedelmekkel, amelyek mágikus úton, a szerencse megnyergelésére, elő- varázsolására, biztosítására szolgálnak, másfelől pedig a várható szerencsétlenségek és bajok távoltartását, az ezeket előidéző gonosz lélek elűzését szolgálják. A régi, homályba tűnt képzetek emlékei napjainkban már csak csökevényeik- ben élnek, de ezekből is megállapíthatjuk az újévi szokások eredeti célzatát. A mai, művelt ember boldog új év kívánása napjainkban már csak pusztán udvarias- sági szólam. Általában elterjedt nézet az, hogy ki mit csinál új év napján, az fog vele ismétlődni év közben is. A veszekedést kerülik, hogy békességben éljenek. Sárga kását, főtt kukoricát esznek, hogy sok aranyuk, töltött káposztát. bélés rétest, hogy sok bankójuk legyen. A „siker” érdekében kiszabott cselekvésnek. jóslásnak alapja az „ómen prlncipii”, kezdetvarázslás, kezdetjóslás: ki mit csinál új év napján, azt fogja csinálni egész esztendőben. Az egésznapos evésnek, ivásnak, jókedvnek, derűnek is hasonló értelme van. Számontartják új év napján az időjárást is, hiszen nem közömbös, hogy az új esztendőben milyen idő fog szolgálni. Amilyen idő van új év napján, a néphit szerint általában olyan időjárás fogja jellemezni az egész esztendőt. Népünk időjósló cselekményei igen figyelemre méltóak, mivel ezek sok esetben évszázados megfigyeléseken, tapasztalatokon nyugosznak. Tehát az új év napjához fűződő szokások az óév temetésének jegyében, az elkövetkezendő új esztendő bizakodó reménységében zajlik évről évre, a múlan- dóból a jövendő felé. Az ember jövőbe vetett bizakodó hite pedig évről évre feleleveníti a gazdag népszokások év közben feledésbe merült pompás gazdagságát. Farkas József
