Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-30 / 307. szám
Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének éve írtat Rév Lajos, az MSZMP K.B gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője Költségvetés, fejlesztés: 1968 Előtérben Nyíregyháza és a járási székhelyek Beszélgetés Rangoni Károllyal, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetőjével A KÖZPONTI BIZOTTSÁG novemberi ülése a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészületeit befejezettnek tekintette és javasolta a reformnak eredetileg meghatározott időpontban, 1968 január 1-én történő bevezetését. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párttagok, a haladó közvélemény a reform mellett áll, hajlandó tevékenykedni a végrehajtás sikere érdekében. Szükséges politikai feltétele még a bevezetésnek az a kölcsönös bizalom, amely egyfelől a párt és kormány, másfelől a végrehajtásban leginkább érintettek, elsősorban a gazdasági vezetők között kialakult. A széles közvélemény, amely részleteiben ugyan nem ismeri még a bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszert, annak legfőbb célkitűzéseit tudomásul veszi, a részleteket illetően pedig bízik a párt elmúlt tíz évben folytatott politikájában és elfogadja a pártnak azt az állásfoglalását, hogy a reform a szocializmus teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköze. A reform közgazdasági feltételei között első helyen kell említeni a mezőgazdaság szocialista átszervezésével teljesebbé vált szocialista tulajdonformát, amely meghatározója népgazdaságunk mozgástörvényeinek. Hazánkban a közgazdasági körülmények nemcsak alkalmasak a reform bevezetésére, hanem igénylik Is azt. A felmerült ellentmondásokat, problémákat, rendkívül összetetté vált népgazdaságban nem lehet egy-egy részTsz-kózi építőipari vállalkozás alakult a tiszalöki járásban. A vállalkozás kezdeti helyzetéről, programjáról kérdeztük Pethe Sándort, az igazgatói tanács elnökét. — A nagyobb építő vállalatok érthetően elsősorban állami építkezéseknek tesznek eleget. E sorrendi követelmény miatt eddig is volt építtetési hátrányunk, aminek megszűnésére ezután sem számíthatunk. Ezért határoztuk el, hogy a megyében már több hasonló vállalkozás tapasztalatai alapján mi is társulunk építési igényeink kellő kielégítése céljából. — A vállalkozás alapját a tiszalöki Rákóczi Tsz építőbrigádja alkotta, amely eddig is jó eredményeket ért el. A társult hat tsz pedig Tiszavasváriból a Munka, Vasvári Pál és Zöld Mező, Tiszalökről a Petőfi, Rákóczi, valamint a tiszaeszlá- ri Győzelem Tsz-ek. Félmillió forint alaptőkével indulunk 1968. január másodiká„Gyula bácsi* — Csak így ismerik Dögén. Huncut szemű, jó ötvenes ember. Tavasztól őszig a szőlőjével foglalkozik, közben gondozza tehenét, s vendégül látja gyermekeit és a családot. Mert Balogh Gyula özvegyember. Két fiút nevelt. Az egyik elektromérnök, a másik mozdonyvezető. — Nem szerette a könyvet. Mondtam neki, tanulj, jobb helyet is kaphatsz, mint a gép. De nem, az istennek se tanult. De most megjárta — mondja Gyula bácsi mosolyogva Amit nem tett meg az apjának, azt most meg keli intézkedéssel megoldani, hanem csak komplex, az egész népgazdaságot átfogó új irányítási rendszerrel. Ezzel lehetővé válik a termelőerők gyorsabb, a népgazdaság számára kívánt összetételű fejlesztése, az egyensúly jobb összhangjának kialakítása. A kidolgozott közgazdasági szabályozó rendszer és az ehhez kapcsolódó anyagi ösztönzés módszere átfogja az egész népgazdaságot, figyelembe veszi a párt rövidebb és hosszabb időszakra szóló gazdaságpolitikai célkitűzéseit, azok szolgálatába áll. AZ 1968-AS ÉV a gazdálkodás megítélése szempontjából sajátos, eltérő az eddigi megszokottól. A vállalatok számára az össztársadalmi érdek érvényesülése eddig egyszerűen abból is megállapítható volt, hogy a népgazdasági tervbői lebontott vállalati feladat hogyan teljesült. Az új körülmények között ilyen kötelező tervet már nem kapnak, ezért az össztársadalmi érdek érvényesítése ennél bonyolultabb folyamatos figyelmet igénylő feladat. A vállalatok tevékenysége akkor áll a népgazdasági érdekekkel összhangban, ha termelésüket a rendelések teljesítésének szolgálatába állítják; ha a termelői tevékenység során arra ügyelnek, hogy a rendelő igényeit a vállalt időben, a legjobb minőségben és az előírt kalkulációs elvek alapján megállapított árakon teljesítik. De a vállalatok előtt nemcsak ez a feladat jelzi az össztársadalmi érdek képviseletét, hanem az tói, s az induló összeget a társ tsz-ek egyenlő arányban adták össze. öt építőbrigádot szerveztünk. Van jelentkező bőven. Szívesen jönnek haza itteni állandó munkára azok a szakmunkások, akik évek óta távoli munkahelyeken dolgoztak. Van már kellő számú technikus, valamint adminisztratív és számviteli gárda is. Egyelőre bérelt helyiségben tartunk irodát, míg később saját irodaházat és raktárakat építünk Tiszalö- kön a ládagyár mellé. — Természetes feladatnak tartjuk, hogy a járás összes tsz-ei részére végzünk építkezéseket. Műszakilag igényes kivitelezésekben is. A társ tsz-ek részére tíz százalékkal kevesebb kalkulációval dolgozunk. így az el ső évre mintegy 17—18 millió forint értékben végzünk különböző építkezéseket, amire a kapacitásunk biztosított. A szükséges anyagokat is mi adjuk, illetve szetennie a MÁV-nak. Dieselre került. Egyik könyvet a másik után kell kitanulnia. Mert kérem ma már mindenütt tanulni kell, ha az ember maradni akar. Büszke a két fiára. Amikor ilyenkor télidőben elmegy egy-egy házhoz böl- lérkedni, mesél róluk. Nem kérkedve, de büszkén. Miközben felhajt egy-két pohár bort, meséli, hogyan várja haza a két fiút, hogyan főz nekik. Mert a több mint 1000 disznó hentese, kiváló szakács. Töltött káposztája valódi műremek, mindent belead, amit csak kell. Ha valaki a receptet kérdi, nevetve mondja: is, ha már 1968-ban (az éves feladatok teljesítése közben is) gondot fordítanak a fogyasztói, felhasználói igények minél magasabb színvonalon való kielégítésére, korszerűségben és minőségben egyaránt, és a folyamatos feladatok ellátása közben gondoskodnak a következő évek előkészítéséről is. számítani kell arra hogy 1968 sok nem várt problémát is felvethet. Mivel olyan nagy horderejű átállásról van szó. amely a vállalatokat minden korábbinál nagyobb feladatok elé állítja, arra is figyelmet kell fordítani, hogy az átállás minél zökkenőméntesebb legyen. Ha a kiadott szabályozók, közgazdasági ösztönzők, vagy átmenetileg fennmaradt adminisztratív' utasítások helyenként olyan ellentmondásokat szülnének, amelyekből a vállalat úgy látná, hogy akadályozzák az össztársadalmi érdek érvényesülését. vagy netán ösz- szeütköznének a politikai és a gazdasági érdekek, ezt az ellentmondást lehetőség szerint helyileg célszerű feloldani. Ha ez nem lehetséges, akkor a felsőbb gazdasági-politikai szervek segítségét kell igényelni. hogy ezek a problémák nagyobb konfliktusok nélkül megoldódjanak. Végső esetben, kellő tapasztalat birtokában a termelő egységek tegyenek javaslatot az egyes szabályozók módosítására. korrigálására. mert csak ígv kén- zelhető el az 1968-as év célkitűzéseinek sikeres végrehajtása és az ötéves terv fő feladatainak teljesítése. rezzük be. A felmérések szerint máris jelentős megrendelésekre számíthatunk a tsz-ek részéről. De a gazdasági jellegű építkezések mellett a tsz-tagok is jól járnak: lakásépítési igényüket is igyekszünk kielégíteni. Az első évben mintegy 50—60 lakóház építését tudjuk vállalni. — A társulás tevékenységéből eredő bevételek alapot teremtenek a továbbfejlesztésre, mint például a gépesítés színvonalának növelésére. Míg a felosztható tiszta alapból a társ tsz-ek egyenlő arányban részesülnek. — Feltétlen nagyon ügyelünk a helyes kalkulációkra, a szakszerűségre, közgazda- sági tényezőkre. Mind erre nélkülözhetetlen szükség van, hogy a vállalkozás az új gazdasági mechanizmus feltételei között biztosan betölthesse a feladatát és egyenletesen fejlődjön. (ab) — Nem lehet azt elmondani! Azt érezni kell. Mindenki nagyon dolgos embernek mondja Balogh Gyulát. A sok munka mégse törte meg. Járása fiatalos, mozdulatai frissek, szeme vidáman csillogó. Hogyan lehet ez, kérdem tőle. — Az embernek mindig legyen miért élni. Nekem ott van a két fiam. Meg dolgozni is nagyon jó. Igaz, százszor és ezerszer is le kell hajolni, meg kell küzdeni mindenért. De ez tartott fiatalon. Mert minden évben várom, hogy beérjen a termés, hogy szüreteljem • szőlőm, hogy betakarítElőször kerülhet sor arra, hogy a tanácsok már januárban megtárgyalhatják évi költségvetésüket és fejlesztési elképzeléseiket. A megyei tanács vb. pénzügyi osztályán is az utolsó simításokat végzik a terveken mielőtt a tanács elé bocsá- tanák. Rangoni Károlyt, az osztály vezetőjét kérdeztük a jövő év néhány fejlesztési feladatairól. — Milyen lényeges új vonásokkal számolhat a megye 1968-as tanácsi költségvetése? — Alapvető változás, hogy a tanácsok — a megyeitől a községiekig — 1968-ban már teljesen önállóan és nem felülről kapott számok alapján döntik el. milyen bevételekre számíthatnak és azt hogyan költik el. Helyben határoznak arról, igényeik közül melyiket tartják a legsürgősebbnek, s melyiket részesítik előnyben. Abban a járásban, vagy községben ahol az egészségügy fejlesztése szorít, vagy a kultúra küzd problémákkal, a tanács, mint testület határoz egyik, vagy a másik fejlődjék-e gyorsabb ütemben. Ezzel jelentősen nő a tanácstagok tevékenysége, fejlődik a demokratizmus. Természetesen igen fontos gazdaságpolitikai cél, hogy az 1967-ben elért szinteket tartani kell. — Milyen anyagi alapokkal gazdálkodhatnak tanácsaink? — Szerény, mintegy 4 százalékos emelkedés várható 1968-ban megyénk költségvetésénél. A tanácsok a lakosság ellátásával összefüggő összes feladatokat megkapják a minisztériumoktól. Anyagi lehetőségeik birtokában már év elején biztosan tervezhetnek. De ez évben már a jó munka során szerzett plusz bevételek esetén menet, közben is megemelhetik kiadásaikat. így az év végén jelentkező megtakarítások nem vásárlási hajrára, hanem arra serkentenek, hogy — miután ezeket a jövőben elvonni tőlük nem lehet — vigyék át fontos feladataik megoldására. Ugyanígy gazdálkodhatnak az önálló intézmények is, mint például a kórházak stb Érdekes még, hogy a megyei tanács ezután csak a saját intézményei költségvetését hagyja jóvá, a járásokét és a községekét helyben tárgyalják. sam, amiért dolgoztam. Nem gyűjtögetek én vagyont. Szeretek jól élni. Végre emberi módon élni. Egyedülálló ember vagyok. De mégse élek egyedül. Munkám emberekhez köt, szívesen eljárok mindenüvé. Ilyenkor télen 30—40 helyre is hívnak disznót ölni. Szívesen megyek. Társaság ez is, jól kitölti a hosszú téli napokat. Higgye el, még most is izgalmas, amikor megszűröm a disznót, még mindig tudok gyönyörködni abban, amikor fellobban a szalma, s a hajnali sötétben megfesti a ház falát a láng. Szeretik. A gyermekeiben és a munkában megtalált boldogság derűje az, ami mindenki számára kedvessé teszi. B. L — Most először találkozhatunk a fejlesztési alap elnevezéssel. Miből tevődik ez össze? — Uj fogalom, amely az eddigi köfa, a most bevezetésre kerülő kommunális adó és az állami hozzájárulás együttesét tartalmazza. A községfejlesztési hozzájárulás megmarad. A fejlesztéshez nem kis mértékben járulhat a kommunális adó, elsősorban ott, ahol ipari üzemek vannak A tanács területén működő vállalatok ugyanis munkásaik béralapja bizonyos százalékát kötelesek befizetni ferületük fejlesztési alapjára. — Többször elhangzott, hogy itt Szabolcs hátrányba kerül az iparosított megyékkel szemben. Mi az igazság? — A kommunális adó címen befolyó bevétel valóban jóval kisebb lesz. mint például Borsodban. A különbségeket azonban országos szándék szerint — és ez bíztató — megkülönböztetett állami hozzájárulással egészítik ki a jövőben. Mire költjük a fejlesztési alapot 1968- ban? — Igen lényeges hányadát továbbra is az égető lakáskérdés megoldása céljaira, s egészségügyi, szociális és művelődési, oktatási létesítményekre. E területen is ugyanaz a hatáskör illeti meg a minden szintű tanácsot az elosztásnál. mint a költségvetés esetében. Nyíregyházán és a járási székhelyeken ezért január 1-től önálló fejlesztési apparátus is létesül. A helyi tanács dönt tehát, kivéve az egész megyét érintő beruházásokat. — A* országgyűlés költségvetési és tervvitájában nagy hangsúlyt kapott a városiasodás támogatása. Milyenek nálunk ennek a lehetőségei? — Erre Szabolcsban — tekintve a városban élők kis százalékát — fokozott szükség van. Terveink szerint továbbra is elsődleges cél. a megye székhelye, Nyíregyháza foltozott fejlesztése. Különösen a lakásépítkezés, a kereskedelem, az iskolák és a művelődés kap itt hangsúlyt, de az egészségügyi munkájának jobb alapjait is meg kell teremteni. Ez a törekvés érződik a hatvannyolcas évben: Nyíregyháza 52 millióból épít lakást, 22 millióval fejleszti tovább kórházát és 11 millióval iskoláit. Célunk a járási székhelyek várossá fejlesztése. Elsősorban Kisvárda. Mátészalka és Nyírbátor fejlődését segítjük, ahol megtalálható az urbanizációs mag. Kisvárdán a jövő évben folytatjuk a kórház fejlesztését, a lakásépítést. Mátészalka és Nyírbátor is kap lakásberuházást, közmű vesítési támogatási úe hozzájuk hasonlóan szinte valamennyi járási székhely fejlődése meggyorsul. Megnő ugyanakkor a lehetőség a helyi lehetőségek bővülésével arra is, hogy' a járások saját erejükből fejlődjenek. Ezt célozzák a most elkészült középtávú fejlesztési tervek, amelyek megvalósítását államunk is segíti központi támogatással. — Megítélésem szerint az 1968-ra előirányzott fejlesztési összegek szerények, de reálisak 1970-ig céljaink hasonlóak az 1968-asoké- hoz. A viszonylagos elmaradottságot viszont csak hosszabb kifutású programmal csökkentheti megyénk. Ezt az új gazdasági mechanizmus javuló gazdasági feltételeitől várjuk. Alapjait részben saját jobb munkánk, s a később is fokozódó központi támogatást teremtik majd meg. Kopka János Olvasónk írio-’ Kisebb gondok Nyírtéten Két éve írtam a Nyírtéten épülő kultúrház problémáiról, az akkori mostoha művelődési lehetőségekről. Most egy éve aztán megnyitotta kapuit a 150 személyes kultúrház, korszerűen berendezett helyiségeivel. Hogy mennyire szükség volt rá, mi sem igazolja jobban, mint, hogy az előadásokat rendszeresen táblás ház előtt tartják meg. A helyi kultúrcsoport előadásain kívül szerepelt itt a Déryné Színház, számos művelődési ház és vállalat színjátszó csoportja. Itt rendezték meg a körzeti kultúrversenyt is. A kultúrház színjátszó csoportja — melyet Bálint István pedagógus, kultúrház- igazgató vezet — a környező községekben is tartott előadást. Szép sikereket ért el a tánccsoport Látczai Györgyné pedagógus irányításával. Eredményesen működik a fotoszakkör és most szervezik az irodalmi színpadot A községi könyvtár, ahol Illés Sándor pedagó gus dolgozik, szintén az új kultúrházbán kapott helyet, ét azóta 15 százalékos olvasólétszám emelkedést értek el. Az eredmények mellett akadnak még gondok is a nyírtéti kultúrházbán. a község kulturális életében. Hat éve kapták a televíziót, már akkor használtan, így többet rossz, mint jó. s a további javíttatás nem is kifizetődő. Nagyon hiányzik egy lemezjátszós rádió is, ami színesebbé tehetné a klub életét. A kötetlen foglalkozásokat segíthetnék a társasjátékok. melyekből pillanatnyilag szegényes a készlet. Ezek a gondok persze már jóval kisebbek, mint a két- három évvel ezelőttiek. így remélhető, hogy az illetékesek módot találnak ezek megszüntetésére is. hogy még eredményesebb kultúr- munka alakuljon ki Nyírtéten Kricsfalussy Bél» Baktalórántháza Jót jár a tsz-tagság is A szakmunkások örömmel térnek haza Tsz-közi építőipari vállalkozás alakult a tiszalöki járásban Egyedül, de nem magányosan
