Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-29 / 306. szám
a megyei pártbizottság Szak mun kásjelöltek Ülést tartott December 28-án ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. vezeti felépítésére. A napirendi pontokat Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottva\. évfolyam 306. szAm Ara: 50 fillér 1967. december 29, péntek Korszerű műhelyekben nevelik a jövő szakmunkásait a nyíregyházi Kossuth szak- középiskolában Képünkön: Székely András és Kökéndy Iván tanárok irányításával fénycsC- armatúrákat készít a lil e. elektromos berendezést szerelő osztály. Hammel j. feiv. Közösen készül a jövő A KGST december vegén Budapesten lezajlott ülésszaka és a végrehajtó bizottság utána tartott ülése egyaránt határozatot hozott az 1970—1975. évi népgazdaságfejlesztési tervek koordinációjáról. A népgazdasági tervek egyeztetése a KGST-ben nem új dolog, hosszú évek óta folyik. Van is erre külön szerve, a Tervbüro, amelynek. keretében a tagállamok tervhivatalainak vezetői időről időre találkoznak és koordinálják a terveket. Ugyanezt teszik aa országok kétoldalúan, sőt az egyes gazdasági minisztériumok is a maguk területén. A mostani ülés döntésébe azonban új elem került: a tervek egyeztetését már az előkészítő szakaszban megkezdik. Eddig ugyanis gyakorlatilag a kész, szinte teljesen kidolgozott terveket vitatták meg az országok egymás között. Természetes, hogy ilyen körülmények között nehéz volt lényegesebb módosításokat végrehajtani. Mivel minden ország nagyjában kiegyensúlyozott tervet készített, s ha valahol változtatni akart akkor gyakran az egész terv egyensúlya bomlott meg. Ezért a tervek egyeztetésének nem lehetett más célja, mint közölni egymással: milyen árukból, mennyit képes szállítani az adott ország és mire van szüksége. A TERVEK EGYEZTETÉSE többet jelent Azt, hogy a csélkitűzéseket hangolják össze, s az országok ne fejlesszenek párhuzamosan azonos iparágakat, ne termeljenek olyan cikkeket, amelyekben minden ország szükséglete bőségesen biztosított. Ehhez viszont a terv- élképzeléseket is egyeztetni kell; ezek már most kialakulóban vannak, ezért szükséges már ma koordinálni őket. Ez az új a most született döntésben, amelynek megszületését több tényező sürgette. Az egyik & gazdaságirányítás: rendszer változása több országban, a sokat emlegetett új mechanizmus, a másik a tervek összehasonlíthatóvá tétele. Ami az új mechanizmust illeti, azt már bevezették az NDK- ban és Csehszlovákiában, újévtől pedig hazánkban is hatályba lép. A többi KGST-államban szintén elkezdődött bizonyos változások előkészítése, illetve életbe léptetése. Ezekben az a közös alapgondolat, hogy gazdaságosabbá kell tenni a termelést és hogy a vállalatokat, azok dolgozóit érdekeltebbé kell tenni. Mindkettő elkerülhetetlenül kihat a nemzetközi együttműködésre. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságosság elve megköveteli majd, hogy olyan együttműködést építsenek ki más országgal, ami kölcsönösen hasznos. A vállalati gazdálkodás önállósága pedig az érdekeltséget leszállítja az eddigi népgazdaságiról a jobban érzékelhető vállalati érdekre. Úgy kell a terveket készíteni, a gazdasági szabályozókat megállapítani, hogy a vállalati érdekek csak a népgazdasági érdekekkel együtt érvényesülhessenek. Az új módszerrel már a tervkészítés folyamatában kiderülhet, — ismerve más országok elképzeléseit is —, hogy milyen beruházások válnak feleslegessé, illetve milyen árukat lehet majd biztonságosan eladni a partner országokban. Mindennek eredményeként arányosan és jobb hatásfokkal fejlődhet a KGST-országok gazdasági élete. A JÖVŐBEN tehát a korábbinál megalapozottabb és a KGST minden tagállamának érdekeit jobban szolgáló tervegyeztetésekre kerül sor. Az országok sajátos céljai jobban illeszkednek a KGST közös céljai keretébe; minden ország számira gazdaságosabbá válik az együttműködés, vagy legalábbis megteremtődnek ennek e feltételei. Ez pedig valamennyi állam érdekét szolgálja és pozitív hatással jár a lakosság életkörülményeire is. Építkezések 1968-ban A tanácsok 1968. január 1-től az eddiginél jóval nagyobb önállóságot kapnak beruházási és fejlesztési terveik kidolgozásához. Mint az Országos Tervhivatalban elmondták, a kormány csupán a fejlesztéshez szükséges állami hozzájárulás ösz- szegét és u helyi bevételek közgazdasági szabályozóit szabta meg. Lakásépítésre a fentiek alapján 3544 millió forintot költenek 1968-ban a tanácsok. A vízellátás és a csatornázás javítására 556 millió forintot irányoztak elő. Középiskolák és műhelytermek létesítésére 165 millió forint beruházást terveznek Körülbelül 150 új középiskolai tanterem és 60 műhelyterem építése fejeződik be. Tíz, tizenhárom, illetve 16 osztályos középiskolák építését fejezik be Tiszafüreden, Szerencsen, Nyíregyházán, Veszprémben és Miskolcon. A kórházak befogadóképességének növelésére 296 millió forintot fordítanak. Jövőre várhatóan 22—24 ezer új fogyasztót kapcsolnak a csővezetékes gázszolgáltatásba. Folytatódik a beruházás Kecskeméten, Békéscsabán, Gyulán. Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen a földgáz bevezetésére. 120000 voltos távvezeték épül Nyíregyháza—Kisvárda—Mátészalka között Megyénk iparának, mezőgazdaságának és a lakáskultúrájának gyors iramú fejlődése egyre több villamos energiát igényel. A villamos energia továbbításának fontos feltétele a vezetékek kiépítésé, korszerűsítése. Ennek érdekében épüj meg nagy állami beruházásból egy 120 000 voltos nagy feszültségű gerincvezeték Nyíregyháza—Kisvárda és Mátészalka között, s ezzel kapcsolatosan egy új, korszerű kapcsolóállomás Má- tészakán. Ezt a munkát több, mint százmilliós költséggel — az Országos Villamos Távvezetéképítő Vállalat már az év első negyedében megkezdi. Ugyanakkor az ez évihez hasonlóan mintegy negyvenmillió forint értékben végez bővítést, hálózatszerelést és rekonstrukciós munkát a' TITÁSZ is a megyében. A munkák egy részét már az első negyedévben megkezdi a vállalat. A külterületi lakott helyek közül sor kerül Baktalórántháza Flóra tanya, Geszteréd Nyíri tag és Nagycserkesz Cigány bokor villamosítási munkáinak megkezdésére. A hálózatkorszerűsítési munkák során a kisfeszültségű elosztó hálózat bővítését kezdik meg Nyíregyházán, Nagykállóban, Nyírbátorban és Hodászon. Nagyobb mérvű rekonstrukciós munkák kezdődnek a negyedév során Kállósemjénben, Nagykállóban, Petneházán, Hodászon, Porcsalmán, Geszteréden, Dejnecserben, Gé- berjénben és Fülpösda- rócon. A községi tanácsok megrendelésére — a tanácsi fejlesztési alapból — hálózatbővítési munkák kezdődnek Ajakon, Biriben, Kállósemjénben, Géberjén- ben és Kisnaményban. Sor kerül öt erdészház villamosítási munkáinak megkezdésére is. Folytatódnak a záhonyi átrakó körzet és a vasútvil- Lamosítással kapcsolatos vasútkereszteződési szabványosítási munkák. Ugyanakkor jelentős korszerűsítési munkákat végeznek annak érdekében is, hogy az egyes állomások megnövekedett villamosenergia-szük- ségletét zavartalanul elláthassák. Az új gerincvezeték és a szálkái kapcsolóállomás megépítésével egyidejűleg szükségessé válik nagyobb mérvű vezetékátépítési -és korszerűsítési munka. Ennek a költsége eléri az ötmillió forintot. Tovább folytatják a mezőgazdasági központok villamosítását. Az év első negyedében kezdik meg Biriben az Ady Tszcs majorjában is a hálózatszerelési munkát. A villamosenergia-elláiá* zavartalanságát a jövő évben is újabb transzformátorállomások építésével biztosítják. Már az első negyedévben tíz trafóállomás építése kezdődik' * meg. Többek között számi- tásba vették a Mátészalkái: épülő almatároló villamos- energia-igényét. Már ennek megfelelően vé^Z'^ el a szükséges vezetéképítési és korszerűsítési munkákat. <T> 31 holdon átlag 7,5 mázsás jó minőségű dohányt terme! tek a vencsellőí Szabadság Termelőszövetkezetben. Képünkön: ^ KISZ-fiaialok segítségével a dohány csomózását végzik. A lakosság jobb ellátására készült tel a könnyűipar 1968-ban hét százalékkal növekszik a termelés — csökken a termékek árszínvonala Az új gazdasági mechanizmus előkészületeinek hatására már 1967-ben is bő-' ségesebb, gazdagabb volt a ruházati cikkek választéka. A vállalatok divatosabb, korszerűbb termékek gyártására törekedtek, és az eddiginél gyorsabban alkalmazkodtak a hazai és a külföldi piac igényeihez. A terv szerint 1968-ban a könnyűipar termelése mintegy hét százalékkal nő. A könnyűipar termelésének értéke 57,4 milliárd forint lesz. Á belföldi igények alapján a textil- és ruházati ipar termelésének 6—8 százalékos növelésére készül fel. A fafeldolgozó ipar termelése a bútor- és asztalos- ipari kapacitások kihasználásával és a hazai fafélesé1 gek fokozottabb hasznosításával' mintegy 14 százalékkal emelkedhet. A papír-, felhasználásnak a korábbi éveknél gyorsabb ütemű növekedésével az ipar egyelőre nem tud lépést tartani, annak ellenére, hogy termelését 9 százalékkal növeli 1968-ban. Ily módon nagyobb arányú papírbehozatal is szükségessé válik. , A divat és a korszerűség követelményeihez való fokozottabb alkalmazkodás érdekében a könnyűipari termékek ára is rugalmasabb lesz az eddiginél. Részben ezért, részben pedig a forgalmi adórendszer egyszerűsítése következtében a köny- nyűipari cikkek zöménél árváltozás lesz. A termékeknek egyharmad részénél emelkednek, kétharmad ró- szénéi csökkennek az árak, A ruházati cikkeknél a fogyasztói árak nivellálásának hatására az áruk körülbelül hét százalékánál az ár tíz százalékát meg nem haladó emelkedés várható. Annak érdekében azonban, hogy az áremelés ne érintse kedvezőtlenül a lakosságot, a ruházati termékek árszínvonala átlagosan mintegy 1.8 százalékkal alcsonvabb lesz az eddiginél 1968 január l- től. Az árszintcsökkentés * forgalom hatvan százalékánál körülbelü' 5—10 százalékos. 18 százalékánál 10—70 százalékot meghaladó mértékű lesz. A hatósági árak és a forPa'mi adó csö,-v“n- tése következtében a főbb. a tömesieénveket k’elégítő cikkek árai összességében csökkennek, ez a csökkenés a könnyűipari 'enmékek ár- szintiének i—15 százalékos mérséklését jelenti. Napirenden szerepeli: Jelentés az alsó- és középfokú oktatási intézmények nevelőinek politikai, világnézeti felkészültségéről és nevelői tevékenységérőL Irányelv a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság munkamódszerének továbbfejlesztésére, az apparátus feladatára és szerság titkára ismertette. Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szervezeti kérdésekről tájékoztatta a megyei pártbizottságot. A megyei pártbizottság a napirenden szereplő kérdéseket megtárgyalta és határozatokat hozott. Újabb milliók a villamosításra
