Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
xxiv. évfolyam, 301. szám ÁRA: 50 fillér 1967. DECEMBER 21, CSÜTÖRTÖK Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Tőfvénybe iktatták a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szexződést — Befer esztették az 1968. évi költségvetést Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását hazánk legfőbb törvényhozó testületé, az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozat- képes számban jelentek meg. Ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Münnich Ferenc, a Fejér megyei 4. számú választókerület országgyűlési képviselőjének, a magyar es a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kimagasló egyéniségének elhunytéról. Vázolta fél évszázadot felölelő tevékenységét. s hangsúlyozta, hogy dr. Münnich Ferenc elvtárs élete összeforrott a szocializmussal, az emberek boldogságáért vívott küzdelemmel példakép mindazok számára, akik folytatják a munkát, amelynek Münnich elvtárs életét szentelte. A kegyelet szavaival emlékezett meg Kállai Gyula dr. Török Lajos, a Zala megyei 5. számú választókerület képviselőjének, a Zala Megyei Tanács VB. elnökének elhunytéról is. A képviselők néma felállással adóztak dr. Münnich Ferenc és dr. Török La'jos emlékének, s az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették emléküket. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését-— az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés a dokumentumot tudomásul vétte. Az országgyűlés elnöke ezután arról számolt be, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából benyújtott hozzá Péter János külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Péter pénzügyminiszter pedig az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az ország- gyűlés tagjai között. Az országgyűlés ezután — Kállai Gyula javaslatára — lfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a követ kező: I A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista ■ * Köztársaságok Szövetsége között Budapes'en 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; O A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről “• szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a tárgysorozat első tárgyalása. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. PÉTER /ÁNOS: Az örök szovjet—magyar barátság az új osztálytartalmon alapszik A mai nemzetközi helyzetnek sajátságos eseménye az, hogy országgyűlésünk az új magyar—szovjet barátsági szerződés törvénybe iktatásával foglalkozik. Az országgyűlésnek ez az aktusa nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió pcsolatait érinti, hanem kinat szélesebb nemzetközi összefüggésekre is. Ebben a szerződésben — annak törvénybe iktatásában — átfogó körvonalakkal tükröződik mindannyiunk személyes sorsa, Magyarország történelmének alakulása, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei életének fejlődése és az az altalános nemzetközi helyzet, amely a termonukleáris háborús katasztrófa és az emberiség békés, virágzó jövőjének határmesgyéjén ingadozik. Kormányunk gondos vizsgálat eredményei alapján döntött úgy, hogy a közel húsz évvel ezelőtt kötött barátsági szerződést nem bízza az automatikus megújulás sorozatára, hanem az első húszéves ciklus lejártával új szerződéskötésre tesz javaslatot a Szovjetuniónak. A Szovjetunió kormánya egyetértett ezzel a magyar kezdeményezéssel. így történt, hogy ez év szeptember hetedikén Kádár János és Fock Jenő elvtársak, valamint Leonyid Iljics Brezsnyev és Alek- szej Nyikolajevics Koszigin elvtársak aláírták itt, ebben az épületben.a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Mi vezette kormányunkat abban, hogy az 1948-ban aláírt első barátsági szerződés lejártával ne az automatikus meghosszabbításra hagyatkozzék, hanem az új szerződés megfogalmazására és megkötésére tegyen javaslatot? Döntő .oka ennek a kezdeményezésnek az volt, hogy szükségesnek láttuk új szerződésben megfogalmazni, államközi szerződésben is kifejezni az elmúlt két évtized történelmi változásait a két ország egymáshoz való viszonyában, belső társadalmi, gazdasági fejlődésében Mik ezek a történelmi változások és melyek a veszélyek? Amikor majdnem húsz évvel ezelőtt, 1948. februárjában a magyar delegáció vonata Budapestről Moszkvába indult a barátsági szerződés aláírására, az ország még a romokat takarította és éppen csak megkezdte az új élet alapjainak lerakását. Európa is romokban volt még. Magyarán és lényegében így mondható: össze-vissza- ság volt Európában. A magyar delegáció moszkvai útja, a szovjet—magyar barátsági szerződés is szerves része — mégpedig nem jelentéktelen része — lett annak a folyamatnak, amely a zűrzavarból a mai Európa arcvonásait kialakította. A mai Magyarország pedig a mai Európa biztonsági rendszerének építésében — szerény és a gyökeresen új nemzetközi viszonyokban. Mindezzel együtt ennek a kezdeményezésnek az is oka volt, hogy szükségét láttuk a mai nemzetközi viszonyok között a fegyveres konfliktusok növekvő veszélyei ellen az új szerződés kötésével együttjáró tárgyalások, a nyilvánosság előtt történő kötelezettségvállalások erejével megerősíteni a világméretű katonai stratégiai vállalkozások szempontjából jelentős földrajzi helyzetű Magyarország és környéke békéjét és biztonságát. lehetőségei között — hatékony feladatokat vállal magára. Húsz évvel ezelőtt a hagyományos gyarmati rendszer lényegében érintetlen volt. Az elmúlt két évtized alatt a gyarmati hatalmi rendszer lényegében felbomlott. Vannak kísérletek — veszélyesek is — új gyarmatosításra is, de ezek csak eltűrt jelenségek. Eltűrésük azzal magyarázható, hogy a függetlenségükért küzdő népek fő támasza, a Szovjetunió és annak minden szövetségese a nemzetközi élet vitás kérdéseinek rendezéséből ki akarta és ki akarja zárni a termonukleáris háború veszélyét. A termonukleáris háború veszélye elleni küzdelem a szocializmusból, a világtörténelem eddigi ’eg- magasabb rendű humanizmusa lényegéből fakad. Egyébként minden erő rendelkezésre állna, hogy véget vessünk a vietnami agresz- sziónak, a közel-keleti izraeli támadás következményeinek, a dél-afrikai faji elnyomásnak, a dél-rhodesiai, dél-koreai, dél-vietnami, angolai, hongkongi és más gyarmati uralmaknak. Húsz évvel ezelőtt már kezdett kitűnni, hogy a második világháború romjaiból két nagyhatalom döntő jelentőségű szerepe bontakozik ki: a Szovjetunióé és az Amerikai Egyesült Államoké. A Szovjetunió akkor a világméretű fasiszta veszély ellen kivívott győzelem döntő erejű bajnokaként, az egész nemzetközi élet — elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete — alakulásának egyik döntő tényezőjévé lett. Ma. a két évtized sokféle külső és belső megpróbáltatásai után a Szovjetunió az emberiség jövőjét képviselő legmonder- nebb hatalomként vesz részt a mai nemzetközi élet formálásában. Az Amerikai Egyesült Államok ebben a húsz évben éppen az ellenkező irányba haladt. A második világháború vérzivataraiból úgy emelkedett ki az Egyesült Államok, mint a legsértetlenebb nagyhatalom. A második világháború részesei közül gazdasági tekintetben az egyetlen nyertes és nyereséges az Egyesült Államok volt. Majd a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatában a hagyományos gyarmati hatalmak elvesztett befolyási övezeteit az Egyesült Államok kísérelte meg hatalmi bűvkörébe vonni. A gyarmati rendszer felbomlott Ma pedig — a Szovjetuniónak az antifasiszta szövetség tapasztalataira, s a békés egymás mellett élés elveire épült, sok biztatást nyújtó kísérleteinek viszonylagos sikeréi után — főleg 1963. őszétől kezdve, az Egyesült Államok felelőtlen akciókkal halad az új vi - lágháború veszélyeinek sza- kadékai felé. Provokációival és agresszióival az Egyesült Államok — amely valaha maga is gyarmati uralom alatt volt — magára vette mindazt a gyűlöletet és megvetést, amelyet korábban a hagyományos gyarmati hatalmak hordoztak magukon. A fokozódó agressziók és a növekvő háborús veszélyek ellen a Szovjetunió jelenti a béke megmentheté- sének fő biztosítékát. A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodásai alapján ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok is jelentős őr- . szolgálatot töltenek be az európai és a világbéke fontos frontszakaszan. Ilyen nemzetközi helyzetben, s a növekvő feszültségek ellen tartottuk szükségesnek barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk új megkötését a Szovjetunióval. Ez a szerződés a barátság okmánya. A szerződés első cikkelye a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök barátsága további erősítéséről szól. Az örök barátság okmánya ez. Azt Jelenti, hogy itt, a Duna—Tisza táján, a Du- na-völgyén. itt Közép-Euró- pában nemcsak tartós, hanem végérvényes békére törekszünk, s ennek megvannak a reális alapjai. Amikor húsz év eltelt az első világháború befejezése után, Európa már a második világháború küszöbén volt. Ausztriát bekebelezte a hitleri Németország, Csehszlovákia lén vegében felbomlott, s Európa kormányai fokozott iramban haladtak a második világháború katasztrófái elé. Arról hogy Dunának, OUnak egy a haneia. hogy a Duna mentén élő népeknek rendezniük kell végre közös dolgaikat —, az itt élő népek közös szabadsághősei, közös államférfiai, közös írói, festői sokat álmodtak, álmaikért közülük sokan vérüket is ontották. De azt, hogy magyar, cseh, szlovák ruszin, román, szerb, horváth, osztrák, német tud élni közös fedél alatt is, s mindenképpen egymást segítve —, most tanuljuk igazán, s ennek most rakjuk le igazi alapjait. A történelemben gyakoriak a tiszavirág-éltű államközi szerződések; Magyarország története is sok ilyent ismer. Ennek a mostani szerződésnek alapfo- galmazvánva húsz évvel ezelőtt készült, de eleven gyökerei visszanyúlnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Magyar Tanács- köztársaság. az ellenünk és a Szovjetunió ellen folytatott intervenciós háborúk idejére. Honfoglaló eleink Olyan helyen telepedtek meg kényszerítő körülmények folytán, ahol az európai nagy hadiutak kereszteződnek. ’ t Most van itt igazán a lehetősége annak, hogy a nagy hadiutakat a béke útjaivá tegyük, s a nemzetközi viszályok egyik ' fő forrását Közép-Európát ’a népek és nemzetiségek barátságának példamutató színhelyévé változtassuk. Ez a szerződés, a Szovjetunió és Magyarország népeinek benne kifejezett örök barátsága — tartós biztosítékot nyújt Közép-Európa békés fejlődéséhez. Nemcsak az államoknak, az államok között kötött szerződéseknek is van osztálytartalmuk. Sorsuk, létük, érvényük tartóssága osztály- tartalmuk időálló képességétől függ. Ennek a mi szerződésünknek a végérvényes. a szerződés szavai szerint: örök barátsági jellegét az az új osztálvtarta- lom adja meg. amely á Szovjetunióban és Magyar- országon, s velük egvütt az egész szocialista világrend- szerben véglegesen érvényre jutott. Amiként ez a har talmi rendszer rendíthetetlen, éppen úev rendíthetetlen az a barátság, amelyet ez a szerződés kifejez. A nemzetközi együttműködés okmánya Ez a szerződés a nemzetközi együttműködés okmánya. A függetlenség, a szuverenitás, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés gazdag lehetőségeit iktatia törvénybe ez a szerződés. A mai nemze*közi élet nagyarányú gazdasági versenyében Magyarországnak a Szovjetunió gigantikus méretű gazdasági életével való egybeszövődése a nemzetközi feszültségek hullámzásaitól védett, jól megalapozott fejlődést biztosit népgazdaságunk számára. Ez is magyarázata annak, hogy a nemzetközi piacon megbecsül* partnerek vagyunk Ki is fejezzük ebben a szerződésben a Szovjetunióval együtt készségünket arra, hogy együttműködünk más országokkal, (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK
