Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
A jövő év termelésénak alapja A mezőgazdasági termelés sajátosságából adódik, hogy már az őszi betakarítás idején a következő év termelésének alapjait kell megteremteni. Ebben megyénkben komoly sikereket értünk el. A kenyérnek valót közös gazdaságaink időben elvetették. A mélyszántást, bár a tervezetthez viszonyítva teljes egészében nem sikerült teljesíteni, a tavalyihoz képest nagyobb sikerrel végezték a mezőgazdasági üzemek. Az is komoly eredmény, hogy gondolva a jövő évi állattenyésztés fejlesztésére szerte a megyében növelték a takarmánytermő területek nagyságát. A tsz-ek átlagosan 30—50 hold között vetettem több árpát, takarmánygabonát mint 1966-ban. Növelték a pillangós területek részarányát is. A jövő évi mező- gazdasági termelés alapjainak ez azonban csak egyik része. A tervszerű termelésnek csakúgy mint az iparban ma már úgynevezett „papiros munkája” is van. Másszóval a szerződéskötések idejét éljük. A közös gazdaságok terményeiknek nagy részét szerződéses alapon értékesítik. Ennek előnye ismert és tudott Szerződéssel biztonságosabb a termelés, ennek alapján a közös gazdaságok termelési költségre, előlegosztásra bankhitelt kapnak, másrészt a termeltető garantálja az áru átvételét, így az elhelyezés, értékesítés biztos Közös gazdaságaink az új gazdaság- irányítási rendszerben, a korábbi évekhez viszonyítva, a szerződéskötésben, egyes ágazatok termelési nagyságrendjének meghatározásában, nagyobb önállóságot kaptak. Ez az önállóság a helyi adottságok jobb felmérését és kihasználását teszik lehetővé. Tapasztalható azonban, hogy a szerződéskötésnél biztosított önállóságot egyes helyeken félreértik, rosszul alkalmazzák. December 31-ig köthetnek például a tsz-ek tejtermelésre, illetve értékesítésre szerződést. E határidőre kötött megállapodás nagyüzemi felárt és más előnyöket biztosít a gazdaságoknak. A szatmár-beregi részen egy pár termelőszö- ve*kezet ennek ellenére azzal utasította vissza a szerződéskötést, hogy tudják jövőre újabb, még előnyösebb rendelkezés lép majd életbe. Az információ téves. Oly annyira az, hogy azok a gazdaságok, akik január 1. után kívánnak szerződést kötni, nem hogv előnyöket kapnának, de elvesztik azt is, amit a mostani szerződéskötéssel élveznének. A termelőszövetkezetek eddig is szerteágazó és sokoldalú kapcsolatban voltak ipari üzemekkel, kereskedelmi szervekkel. Csak a lényegesek; termeltek a konzervgyárnak, cukorgyárnak, a dohánygyárnak, a MÉK-nek, a Magtermeltető Vállalatnak, az Állatforgal- mi Vállalatnak, a Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalatnak, — szerződéses alapon. A mezőgazdasági terményeket ezek a vállalatok, intézmények továbbra is igénylik és még nagyobb arányokban mint eddig. Az iparvállalatok feldolgozó és értékesítő intézmények kapcsolatának alapja a termelőkkel a szerződés. De alapja a szerződés a mezőgazdasági üzemek termelésének is. Általánosítható jelenség, hogy a szerződéskötések von flottán történnek. Sok a bizonytalanság és mint az említett példa is bizonyítja, nem egy helyütt várakozási álláspontra helyezkednek. A bizonytalankodás, a várakozás káros. Az 1968 évre szóló szerződéstervezetek, okmányok sokkal jobban igazodnak a termelés feltételeihez, alapjaihoz, s a kap csolat is más mint a régi. Jobban érvényesül a kölcsönös előnyök elve is. Épp ezért indokolatlan a várakozó álláspont, a még jobb lehetőség feltételezése. A termelőszövetkezetekben, de az iparvállalatoknál is már készülnek, sőt elkészültek az 1968. évi termelési tervek. Mondhatnánk úgy is, a terveken keresztül a jövő évi termelés alapelveit határozták meg, illetve a termelés alapjait rakják le.. Jó dolog, ha ezt a munkát mindenütt körültekintéssel végzik. Arra is ügyelni kell, hogy minden, a szerződéskötés is időben történjék. Haszna e munkának csak így lesz. S. E. Ä betegbiztosítás módosítása a dolgozók érdekében A napokban Jelent meg a dolgozók betegségi biztosításáról szóló kormányrendelet módosítása. E fontos jogszabály, amely a dolgozók érdekeinek messzemenő figyelembe vételével készült, már az új munkatörvény elveihez igazodik. A változásokról, a táppénzjogosultság mértékéről kértünk tájékoztatást Tasi Jenőtől a Társadalombiztosítási Megyei Igazgatóság helyettes igazgatójától és Orbán Sándortól, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalombiztosítási Főigazgatóságának munkatársától. Melyek a lényeges változások az új jogszabály, ban? — A Minisztertanács által módosított rendelet azokról gondoskodik elsősorban, akik önhibájukon kívül kiesnek a munkából, vagy keresőképtelenné válnak. A rendelet ugyanis kimondja: a munkaviszony folyamatossága 30 napon túli megszakítás esetén is megmarad a keresőképtelenség idején, s mint eddig a termelőszövetkezeti tagság, a mezőgazda- sági biztosítottaknál a december 1 és március 31 napja közötti időszakok alatt. Az új rendelkezés szerint a folyamatosságot az iménti- eken kívül a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély és rendszeres szociális járadék folyósításának idejére is kiterjesztették, illetve ilyen juttatásokban részesítik a beteg dolgozót. Hogyan érinti a rendelet az elhelyezkedni szándékozó fiatalokat? — Az iskolai tanulmányok befejezése után eddig a munkaviszonyuk időtartamától függetlenül kaphattak táppénzt azok a fiatalok, akik az iskolai tanulmányok után két hónapon belül elhelyezkedtek. Nem minden fiatal tudott azonban munkába állni ez idő alatt különféle problémák miatt, ezért lényeges intézkedés, hogy a kéthónapos határidőt 180 napra emelték, amely megkönnyíti az elhelyezkedést, egyben biztonságot nyújt betegség esetére. Mit kell tudni arról, hogy az egyszeri munkahely- változtatás nem minősül a folyamatos munkaviszony megszakításának? — A gazdaságirányítás új rendszerében a dolgozónak nagyobb lehetősége lesz más munkahelyet választani, esetleg munkaerő-átcsoportosítás miatt a korábbi munkahelyét megváltoztatni. Ezért a betegségi biztosítás úgy módosul a kormányrendelet alapján, hogy 75 százalékos táppénz illeti meg azt a dolgozót is, aki 1967 december 31-e után egyszeri munkahelyváltoztatás miatt a kétévi megszakítatlan munka- viszonyt ugy anannál a munkáltatónál nem tudta megszerezni, természetesen, ha a két munkaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a kedvezmény az egyszeri munkahelyváltoztatásra érvényes, ekkor jár a fizetés (jövedelem) 75 százalékát tartalmazó táppénz, melyet eddig az a dolgozó kapott meg, aki legalább két éven át megszakítás nélkül ugyanannál a munkáltatónál állt munka- viszonyban. Milyen előnyökben részesülnek a szerződéses dolgozók? — Talán leginkább ez a rész kapcsolatos megyénk jellegével, hisz az állami gazdaságok, tangazdaságok, az idényjellegű üzemek, mint a dohánygyár, a konzervgyár, az almatároló és más munkahelyek alkalmaznak nagyobb számban meghatározott időre munka- szerződéssel dolgozókat. Eddig a határozat időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó — amennyiben munkaviszonya ugyanannál a vállalatnál két évnél rö- videbb volt — akkor sem kaphatott 75 százalékos táppénzt, ha megelőzően megszakítás nélkül munkaviszonya volt. Az új kormány- rendelet előírja, hogy megszakítás nélkülinek kell tekinteni a határozott időre szóló munkaviszonyokat is, ha a dolgozó nyomban elhelyezkedik a szerződés lejárta után és 2 éves munkaviszonya van — fejezték be a tájékoztatást, a társadalombiztosítási szakemberek. <P) Már az úi mechanizmus jegyében Építkezés — rekordidő alatt Hírt adtunk arról, hogy a tuzséri Rákóczi és a vajai Béke Tsz-ben rekordidő alatt készült el két hetvenvagonos almalároló, s ezeket az elmúlt napokban adták át. Még a nyáron nem volt kész terv Az almatárolók építésének gondolata áprilisban vetődött fel. A Diósgyőri Gépgyár kísérletezett hűtőgépek gyártásával, s ezekre piacot, vásárlót akart szerezni. A diósgyőriek ajánlották fel, hogy tudnának három gépet szállítani a megyébe (a harmadik a nyíregyházi Dózsa Tsz-be került), ha építenének hozzá tárolót Ennek nyomán hívta össze a megyei pártbizottság az érdekelteket, s akkor tárgyalták meg a beruházás részleteit. Már itt meg kell állnunk: soha korábban ilyen nem fordult elő, hiszen az almatárolók gondolatától a megvalósulásig nyolc hónap telt el. (A beruházási szakemberek eleget panaszkodtak a régi „mechanizmusra”, hogy három év kell, amíg egy gondolat megvalósulhat.) Ám júniusban és júliusban még nem voltak kész tervek, az ezzel foglalkozó MEZÖ- BER sem tud egyik napról a másikra ilyen bonyolult terveket elkészíteni. Az építkezést azonban meg kellett kezdeni. Ekkor jött az ÉVM Szabolcs megyei Állami Építő- iari Vállalat. ezeket mind hosszú határidőre szállítják, azaz sokkal korábban meg kell rendelni, mint ahogy szükség van rá. Nem beszélve a Hungarocellről, amelyet egy évvel korábban kell megkérni. A két tsz, s az építők nem ismertek akadályt. Az anyag időben rendelkezésre állt. Az építkezést azonban nemcsak ez gyorsította, hanem az alig egy éve használatos új dunaújvárosi szerkezet, a vasbetonváz is. Mindez azt eredményezte, hogy a vajai almatároló hat, a tuzséri pedig öt hónap alatt elkészült és át is adták. Persze, már egy hónappal az átadás előtt, november közepén annyira előrehaladott állapotban volt az építés, hogy mind a két tárolót telerakhatták almával. íl| célok Munka még most is folyik, hiszen a gépi berendezések véglegesen csak január közepére lesznek készen. De eredetileg ezt csak márciusra tervezték. Hogy hamarabb elkészül, abban a diósgyőriek játszanak nagy szerepet, hiszen mérnököt s négy szerelőt küldtek. Ók némi propagandacéllai kiadták a gépeket is, a szakembereket is... De hát ez a leghatásosabb reklám. A tsz-ek pedig már újból terveznek, mind a két helyen újabb százvagonos tárolót szeretnének építeni. S ez nem is csoda. Egy hónapja tárolják az almát, azóta kilónként egy forinttal kapnának érte többet. Ez 76 vagonnál 700 ezer forint. De a tsz-ek még jobb árra számítanak, s arra, hogy két télen kifizeti önmagát a tároló. Nyáron ugyanilyen jó eredménnyel lehet használni. Kun István Rugalmasan Olyan terveket kapott, hogy talán egyetlen hasonló vállalat sem fogadta volna el az országban: lényegileg nem is terv, hanem előzetes vázlat volt ez. Ök már nem az előírásokat nézték, hanem azt, hogy a tárolóknak soronkívül el kell készülniük. Ez a rugalmasságuk az építés során csak folytatódott. Nem leveleztek, nem hoztak létre aktacsomókat, ha valami probléma akadt (márpedig gyakran akadt), akkor elintézték személyesen, megismerkedtek a partnerek elképzeléseivel, egyeztették... Mindez nagyon gyorsan ment Évek helyett fél ér Csak az anyag hiányzott. Falazóblokk, blokk- és per- littégla, meg gázszilikát, — A Rézipari ős Népi Iparművészet! Szövetkezet termékei m megyehatáron túl is híresek Különösen keresetlek a szirtes szőnyegek. Képünkön: Szabó ibolya és Nagy Mária szőnyegszövés közben. ftammél J. fetv. Helyszíni közvetítés a szívemből S zomorúan jelentem, hogy így tél felé az ördögök hideg szőrös mancsukkal megtapogatják a szivemet és én szomorú leszek és rosszkedvű. Nem ízlik az étel, a munka. Reggelenként ballábbal ébredek, mert tejszínű ködöt látok az ablak üvegén és esténként teljes letargiában hajtom álomra a fejemet, tudom, holnap még rosszabb lesz. Aztán újra ébredek még idegesebben, belekötök mindenkibe, semmi és senki sem tetszik és egyáltalán, miért sötétedik olyan korán? És miért felel az én kisfiam élővilágból hármasra? És miért mondja a tanárnő az én fiamnak, hogy gyenge kis agronómus lesz belőle. Miféle pedagógia ez? És egyáltalán ki ez a tanárnő, biológus, vagy vátesz? Én bemegyek és megmondom neki, hogy... És miért szemtelen az én fiam, és miért válaszolja a tanárnőnek azt, hogy ő „istenbizony nem akar agronómus lenni?” Miféle tisztelet ez? Ki neveli ezt a gyermeket? Kitől tanulja a szemtelenséget? És miért tolakodnak a villamoson az emberek és miért sípol a rendőr az utcasarkon? És miért rugdossák egymást a futballisták? Az ám, és mi emberek, vajon miért rugdossuk egymást? Tessék mondani rakoncátlan rossz bácsik és nénik, miért bántjuk egymást? És az én kollégáim miért raknak felületes, gyenge kéziratokat az asztalomra? örömmel jelentem, hogy álmomban néhány jóindulatú kismanó próbafűtést tartott a szívemben és hozták ß jupiterlámpákat is, hogy jobban lássak. Milyen szép reggel. — Jó friss tojást vettél — szólok a feleségemhez és jó étvággyal csámcsogom a rántottat. Körülöttem mosolyog mindenki. — Olyan jó ilyenkor, mindenki örül. Olyan jó. ha nem vagy kiáUhatailan és rabiátus — suttogja a nejem, de én nem haragszom rá, hogy sérteget, most mindent megbocsátok neki. Szeretném megkérdezni, de nem merem, miért örül iis ét miért mosolyog mindenki körülöttem. ,,Okos ember a fiú tanárnője. És nagy emberismerő. Az én fiamból tényleg nem lesz agronómus. A bibét folyton összetéveszti a porzóval. Így nem lehet...” — gondolom magamban. „És a fiú már ilyen fiata-' Ion is nagy önismerettel rendelkezik. És tárgyilagos. És milyen szellemes! — Ha-ha nevelnem kell: ..istenbizony nem is akarok...!” A villamoson az emberek és a nők milyen szépek és kedvesek. No, segítsünk szépen ennek az öreg néninek. „Hull a fának a levele'’, fütyülöm a dalt és a kalauznő visszakacsint. Azonnal elhatározom, hogy vasárnap kimegyek a meccsre. Nem jó ez a tv. Különben is, imádom az embereket, szeretek közöttük lenni. Benn megiszom a kávémat és megdicsérem a titkárnő haját. Azonnal kapok még egy kávét. — Mi van magával? — kérdi. — Semmi — válaszolom nevetve és nem értem a kérdést. Azért neki is megbocsátok. Bent a szobámban elolvasok egy kéziratot, röhögte könnyezem, rohangálok a folyosón, hol a szerző'. — Megvagy, édes öregéml Nagyon jó kis írás! Nagyon tehetséges fickó vagy! És örülök, hogy veled dolgozhatom... Megdöbbent, boldog arc. Elmenőben még hallom, amint valakinek azt mohija: — Nem értem az öreget. Tegnap ugyanerre a kéziratra azt mondta, hogy gyenge. Nem érti a fickó, nem is értheti. De azért én megbocsátok neki. (Suha)
